Európa Könyvkiadó strana 2 z 123

Ugye emlékszik még, Kedves Olvasó, Christine-re, a bestiális Plymouthra? Nos, Stephen King új regényének főszereplője ezúttal egy 54-es Buick 8-as Roadmaster. Történt egyszer, a hetvenes évek végén, hogy a nyugat-pennsylvaniai Statlerben a városszéli benzinkúthoz hívták ki a rendőrséget. Egy gazdátlan autót kellett elszállítaniuk. Igencsak furcsa jószág volt. Az átlagosnál nagyobb, gyönyörű Buick, kívül-belül makulátlan, sehol egy karcolás vagy egy sárpötty. Bevontatták a rendőrség mögötti garázsba, s minthogy nem jelentkezett érte senki, ott állt évekig. Csakhogy a jármű nagyon különös dolgokat produkált: olykor fényvihart kavart, máskor ijesztő lényeket okádott ki a csomagtartója, kis állatok tűntek el benne. Lehet, hogy az egyik rendőrt is elnyelte? Curtis Wilcox újoncot nem hagyta nyugodni az ügy, szinte rögeszméjévé vált az autó, de társai sem szabadulhattak a rejtélyes esetek hatása alól. Évek múlva Curtist halálos baleset (?) éri, és immár felnőtt fia, Ned meg akarja ismerni apja megszállottságának okát. És Sandy Dearborn őrmester mesélni kezdi a történetet az elejétől napjainkig, és megelevenednek az események, amelyek olyan iszonytatóak, hogy azt közönséges halandó fel nem foghatja... mert ilyesmi csak Stephen King kimeríthetetlen fantáziájában születhet.

Jean Genet: A cselédek (Les Bonnes) Nagy Péter fordítása; Eugéne Ionesco: A kopasz énekesnő (La Cantatrice chauve) Gera György fordítása; Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában (Die Verfolgung und Ermordung Jean Paul Marats dargestellt durch die Schauspielgruppe des Hospizes zu Charenton unter Anleitung des Herren de Sade) Görgey Gábor fordítása; Edward Albee: Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf?) Elbert János fordítása; Slawomir Mrozek: Tangó (Tango) Kerényi Grácia fordítása; Harold Pinter: A gondnok (The Caretaker) Bartos Tibor fordítása.

A regény több időbeli síkon és nagyjából két helyszínen - egy nyugat-európai országban és Budapesten - játszódik. A nagymúltú diplomata-család legfiatalabb tagját visszahívják állomáshelyéről, mert diplomatához méltatlan módon, a nyilvánosság előtt megvert egy újságíróriportert, honfitársát. A vádból és a védekezésből bomlik ki a történet. A diplomata fiatal feleségével Magyarországra készül. Kint élő emigránstól tanulják a nyelvet, ismerkednek - egyre nagyobb rokonszenvvel - az ország történelmével, kultúrájával. Megérkezésük után a fiatalasszony autószerencsétlenség áldozata lesz. Később a férfi megismerkedik egy magyar nővel. Beleszeret, járja vele az országot, kezdi megismerni és megszeretni a népet, s hiába figyelmezteti vele élő nővére és hivatali felettese, feleségül akarja venni Annát. - Az ítéletet végül is az asszony mondja ki azzal, hogy nem akar és nem tud feleségül menni hozzá, mert annyira más történelmi és társadalmi adottságok között élnek, hogy a férfi - minden jóakarata ellenére sem lenne képes megérteni őt és népét. Az írónő új regényében az érdekes történet mellett alkalmat talál arra is, hogy elmondja jó és rossz véleményét honfitársairól. (cgi.axelero/hu/legeza)

Hogy Szabó Magda színdarabjai zajos sikert keltenek, nem csak drámaírói képességére jellemző, hanem az 1956 után bekövetkezett helyzetre: a saját nemzeti múltjától rendeletekkel eltiltott haza szomjas saját történetének megismerésére. Az író a szimfóniák előtt etűdökön gyakorol, hangjátékokkal jelentkezik, míg első nagy sikere, az Az a szép, fényes nap megszülethetik, s lévén egyetemi tanulmányai egyike hazája történelme, boldogan próbálja újraértelmezni nemzete felejteni- és tanulnivalóját. Sok nemzeti nagyság története bírja munkára, a tatárdúlta hazát újjáépítő Béla király gyerekkorától kedvence. Micsoda család - tűnődik -, az anyját, a Bánk bán Gertrudisát cafatokra tépi a felháborodott önérzet, a húga Szent Erzsébet, ő maga, aki újjáépíti a tatárdúlás miatt dehumanizálódott szerencsétlen országot, sose kerül az Árpád-házi szentek listájára. Királynak születik egy királyi házaspár gyermeke, de adottságai és jelleme nem bizonyos, hogy megfelelnek a születés adta rangnak. A Béla király arról szól, hogyan válik egy kezdetben szinte mindig rosszul lépő, olykor halálos bűn elkövetésére szorult, helyzete szerint király népe valóságos vezetőjévé, igazi királlyá, aki már nemcsak büntetni, de megbocsátani és megérteni is tud, nagy távlatokban gondolkozni és méltó családpolitikával baráttá, sőt rokonná tenni hajdani vetélytársa, az idegen Kötöny családját. A dráma trilógia, nagy uralkodók lassan fejlődnek azzá.

Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek.

Van egy nagyszerű hely Londonban. Bertram Szállónak hívják. Mintha csak száz évet visszaforgott volna az idő. Csupa olyan ember, akikkel máshol nem lehetett találkozni. Csodálatos öreg hercegnők. És valamennyi régi angol étel szerepel az étlapon, és remek régi angol bifsztek-pudingjuk van! Olyat még nem kóstoltál! És hatalmas hátszínszeletek, és micsoda ürüborda, és békebeli angol tea, és tüneményes angol reggelik! És meleg is van. Hatalmas kandallók... Történhet vajon ilyen hamisítatlan, békebeli környezetben bűntény? Történhet! Ön eltalálta! A hamisítatlan békebeli környezet (ami különben nem is olyan egészen hamisítatlan) sötét üzelmeket takar. Igyekszünk vendégeink minden óhaját teljesíteni, mondja a tökéletes szálloda tökéletes üzletvezetője. Ám némely vendégnek különös óhajai vannak... És a bájos, törékeny, vidéki öregkisasszony, Miss Marple, eltűnődik... És amikor máris, az olvasó is úgy érzi: minden rejtély megoldódott a szerző még az utolsó lapra is tartogat egy kis meglepetést!

Barbara Taylor Bradford az egyik legkedveltebb, legkeresettebb bestselleríró a világon. Egy gazdag nő című regényével útjára indított egy családregény-sorozatot, amelynek Őrizd az álmot! című kötete után A legkülönb unoka a harmadik része. A történet az 1980-as évek első felében játszódik, tíz évvel a legendás hírű nagymama, Emma Harte halála után. Unokája és örököse, Paula szépsége teljében, karrierje csúcsán éli a dolgos felső tízezer munkacentrikus hétköznapjait. Angliában lakik, New Yorkban dolgozik, a Riviérán lévő villájukban nyaral, Hongkongba jár bevásárolni, és Ausztráliába is elrepül, hogy meglátogassa butikjait és ott élő bátyját, Philipet. Minden tekintetben sikeres, imádja férjét, gyerekeit, terebélyes családjának minden ága-bogát, kivéve a fekete báránynak számító Jonathant, aki viszont sértettségében, kisemmizettségében bosszúhadjáratot szervez ellene. A regény az igazság és gonoszság küzdelme - hogy sok izgalom, viszontagság és ármánykodás után melyik győzedelmeskedik, afelől senkinek, aki az első két kötetet olvasta, nem lehet kétsége. Hamarosan megjelenik az Emma titka, a sorozat negyedik kötete is.

Kundera nem teoretikusként, hanem vizsgálódásai tárgyát fáradhatatlanul gyakorló regényszerzőként vall minden nagyképűségtől mentes, rendkívül élvezetes stílusban a mesterségéről. Ebben a legújabb könyvében, A regény művészeté-nek fonalát véve fel újra, a regény születésének körülményeit, valamint azt vizsgálja, hogy a XX. század nagy modern áramlatai (különös tekintettel Kafkára, Brochra, Musilra, Carlos Fuentesre, Gabriel Gárcia Márquezre) mi újat hoztak Cervantes és Rabelais hajdani regénytechnikájához képest. A világot függöny takarja. "Legendákból szőtt varázsfüggöny", az "előértelmezések" függönye. Ezt a függönyt rántotta le Cervantes, amikor útjára indította Don Quijotét, és vele együtt az európai regényt. A mai Európa mintha távolodni látszana kissé a regényhagyomány Európájától. Annál fontosabb - értjük meg Kunderát olvasva -, hogy ma se feledjük, mi e hagyomány lényege. A függönylerántó gesztus. A tisztánlátás.

Oroszországnak, ennek az izgalmas, viharos gyorsasággal átalakuló, a szovjet múlt számos maradványát még magán viselő, egyszerre hihetetlen szociális gondokkal küzdő és a fogyasztói társadalom jó hét évtizeden át tiltott élvezeteiben dőzsölő országnak a drámairodalma is zavarba ejtően sokszínű. A hagyományőrzés - legfőképpen a csehovi dramaturgia kreatív újraértelmezése - éppúgy megtalálható itt, mint a legkülönfélébb színpadi kísérletezések, a színpadi nyelv radikális megújítása, a provokáció, a sokkolás, a testiség nyílt színrevitele. Kötetünkben az oroszországi színházi élet olyan szerzőinek egy-egy darabját mutatjuk be, akiknek a neve - a szórványos magyarországi előadások nyomán - nálunk is kezd ismertté válni.

Nyugat-Európában sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a XX. század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve - melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott - ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió pél dányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le. A keleti filozófiák örökösei tehát magukénak ismerték el az európai író "hindu regéjét", és szívükbe fogadták Sziddhártát, német fejlődésregén yek hőseinek hindu fivérét. Mert akárcsak amazok - például Wilhelm Meister vagy Hans Castorp -, az ifjú bráhmana is útra kel apja házából, hogy megismerje - nem a világot, hanem tulajdon életének értelmét. Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért. A szerelem, a gazdagság, a játékszenvedély mind-mind állomásai az életútnak, mely csak az önzetlen szeretet és a fájdalmas lemondás megtapasztalása ut án ér el a végső bölcsességhez - ami egyúttal az igazi boldogság. Az örök folyó partján mosolyogva szemlélődő, vénséges vén Sziddhárta egy személyben testesíti meg mindazt az értéket, amivel a keleti bölcselet és a keresztény tanítás megajándékozta a z emberiséget.

A zsidók története hét nagy fejezetben tárgyalja a zsidóság 4000 évét: Az izraeliták, A judaizmus, A katedokrácia avagy a tudósok uralma, A gettó, Az emancipáció, A holokauszt és Cion. Elsősorban szellemi áramlatokkal, például az egyestenhit kialakulásával, a Tóra és a Talmud ... Folytatás ›› megszületésével, a kabbalával, a messianizmussal, a cionizmussal, illetve az antiszemitizmus kialakulásával és alakváltásaival foglalkozik, de ezeket beleágyazza az egyes korok esemény-, társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetébe, és közben nagyszerű portrékat fest a zsidóság nagy egyéniségeiről, Mózestől, Józseftől és Dávidtól Maimonidészen át a modernekig: a Rothschildokig, Disraeliig, Heinéig, Marxig, Freudig stb. A(z) A zsidók története Könyv szerzője Paul Johnson.

A két klasszikus eposz közül a szakemberek mindig az Iliászt, az olvasók mindig az Odüsszeiát tartották többre. Kétségtelen, hogy az Odüsszeia közelebb áll a mai ízlésünkhöz: érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. (cgi.axelero.hu/ilegeza)

Ez az angolul és németül is napvilágot látott könyv gondos kutatáson alapuló munka, amelyet hitelesít az a tény, hogy a szerző személyesen élte át mindazt, amiről beszámol: az 1948-at követő ideológiai boszorkányüldözést, mely a pozsonyi orvostudományi egyetemen zajlott. A vezető professzorok többségét és közel ezer diákot távolítottak el, mivel nem voltak hajlandóak magukévá tenni a marxizmus-leninizmust, a pártdiktatúra parancsait és kitartottak keresztény meggyőződésük, értékrendjük mellett. Minden, ami az egyetemen zajlott, regényszerűen "izgalmas". Az orvostudomány és általában az orvosi hivatás megalázása, elzüllesztése ez időben kezdődött el a szocialista blokk országaiban.

"Bezárom a kört, felgöngyölöm az emlékek celofánját, és ha valaki arra gondolna, hogy nem illik így írni arról, ami elmúlt, jusson eszébe, hogy e sorok írója egy volt enfant terrible, az osztály réme és bajkeverő, hogy elsőben a tanító úr kézen fogva vezette be, mint a csikót kantárszáron. Hogy megbukott és háromszor nem volt kielégítő a magaviselete. Ó, ifjúságunk szépsége és ereje!"Erről a "rettenetes gyerekről" - és a későbbi rettenetes felnőttről - szólnak a nagy cseh író megrendítően őszinte, fájdalmasan szép elbeszélései. Az iskoláskor, a diákévek, a sörgyári időszak és ennek mintegy ellenpontjaként a magányos, keserves, utolsó évek, a "macskás" időszak - ez az életrajzi szál, amelyre az írások felfűzhetők. E két nagy korszak párhuzamba és szembe állítása, összekapcsolódása és ellentmondása, az ebből adódó feszültség adja a szövegek igazi erejét. A bölcső és a koporsó között feszülő húr - hogy Hrabal egyik írásának a címét idézzük -, ez lehetne a kulcsszava a kötetnek, amelyben a permanens osztályismétlő, aki meg van győződve róla, hogy az életben éppoly keservesen bukdácsol, mint annak idején az iskolában, a legegyszerűbb és mégis legnehezebben megválaszolható kérdést teszi fel magának: "Ki vagyok? Ki voltam? És ki leszek - ha még leszek egyáltalán?"Talán ez a kötet megadja a választ.

A bálvány-ban Merle akárcsak nagy történelmi regénysorozatában, a Francia históriá-ban) ismét a 16. századba kalauzolja az olvasót. A főhősnő, a reneszánsz Itália egyik híres nőalakja, a földig érő szőke hajával, páratlan szépségével, műveltségével és szívjóságával mindenkit bámulatba ejtő Vittoria Accoramboni. A lányt becsvágyó anyja Rómába viszi, hogy gazdag,, rangos férjet találjon neki. A nagy igyekezet ellenére csak az egyik bíboros jóságos, ám középszerű és erélytelen unokaöccse kerül a horogra, aki mellett Vittoria nyugodtan álmodozhat tovább az igazi férfiról, a nagy szerelemről. S az Paolo Orsini herceg személyében rövidesen meg is érkezik. Csakhogy a herceg még nős, meg kell szabadulnia Messalinaként viselkedő feleségétől.

Azt mondják, egy nő két dologért képes mindent megtenni: hogy legyen gyereke, és hogy ne legyen gyereke. Emma az előbbin dolgozik. Azt hiszi, egyszerű lesz, csak akarni kell. Valamiért azonban mégsem megy olyan könnyen. Vége tehát a dorbézolásnak és a spontán szexnek, jön a zöld tea és a kézenállás házasélet után. Meg a jóga, meg a termékenységi tesztek. Ha természetes úton nem megy, segít a modern orvostudomány. Emma szerencsére mindvégig egészséges humorral viseli a megpróbáltatásokat, de mielőtt a hormonkezeléstől és a szorongástól végképp megőrülne, valamint környezetét is halálra gyötörné, barátkozni kezd az örökbefogadás gondolatával...