Európa Könyvkiadó strana 10 z 143

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS Bill Hodges, a nyugdíjas zsaru és társa, Holly Gibney egy öngyilkosság ügyében nyomoznak, amelyhez köze lehet Brady Hartsfieldnek, az ördögi Mercedeses Gyilkosnak. Igaz, Brady öt évvel azelőtt, amikor többször is fejbe vágták a zsúfolt koncertcsarnokban, amelyet fel akart robbantani, olyan súlyos agysérülést szenvedett, hogy azóta is kórházban van, csak üresen bambul, és az orvosok szerint reménye sincs a gyógyulásra. Ám a 217-es szobában, ahol az ártalmatlannak tartott gyilkos vegetál, egy titokzatos, gonosz erő ébred, amely hozzásegítheti Bradyt, hogy bosszút álljon ellenségein - sőt az egész városon... A Mr. Mercedes és az Aki kapja, marja után itt a Bill Hodges-trilógia csattanós fináléja, amelyben a hősöknek immár egy természetfölötti képességgel rendelkező, sátáni alakkal kell megküzdeniük életre-halálra.

Beköszönt 1942 forró, sárkánycsont-szeles forró évszaka. Európában és Ázsiában dúl a háború. A japánok megszállják Francia Indokínát, felborítva a térség hatalmi egyensúlyát. A tengerparti Phan Thiet halászok lakta falujában Jamazaki Takesi őrnagy megpillantja a kislányát egyedül nevelő fiatalasszonyt, Tuyetet, és szerelem szövődik a megszálló katona és a vietnámi nő között. Dacára a helyiek megbotránkozásának, a hadi helyzet változásának, az ellenállási mozgalmak kegyetlen dzsungelharcának, a személyes és kicsinyes bosszúhadjáratoknak, a szerelmükért és családjuk boldogságáért az életüket is számtalanszor kockáztatva, kitartóan küzdenek. Andrew X. Pham regényében mindvégig harcok dúlnak: a városokban, a rizsföldeken, a hegyekben - és a szívekben. A megindító és tragikus szerelmi történet hátterében pedig egyszerre gyönyörködhetünk és borzonghatunk a gyarmati uralom alól szabaduló Vietnám lenyűgöző történelmi panorámájában. Andrew X. Pham vietnámi származású amerikai író 1967-ben született Phan Thietben. A családjával a vietnámi háborút követően menekültek Malajziába, majd onnan tovább az Egyesült Államokba. Pham a kaliforniai UCLA egyetemen szerzett repülőgép- és űrmérnöki diplomát. Bátyja öngyilkossága hatására tért vissza szülőföldjére és vált szépíróvá, elbeszélései témájául Vietnámot választva. Catfish and Mandala című első könyve számos díjat hozott számára, a The New York Times 1999-ben az év egyik legjelentősebb könyvének nevezte. Azóta minden egyes kötete "Az év tíz legjobb könyve" listák szereplője. Kaliforniai otthonuk mellett lakhelyéül a Mekong deltáját választotta, egy vízre épített, fából készült bungalóban él feleségével, kutyáikkal és macskáikkal. Amikor nem ír, akkor kerékpártúrákat vezet, siklóernyőzik, mindemellett lelkes szakács, borász és sörfőző.

Árva testvérpár kér bebocsátást a dél-tiroli városka Freiberg-villájának kapuján. 1943-at írunk, dúl a második világháború, a villát lakó olasz tábornok és családja befogadja a frontvonalban elesett apa, az egykori jó barát gyermekeit. A rendkívüli rajztehetséggel megáldott hét éves és néma Benjamin mindenben a tizenhárom éves nővérére, Emmára támaszkodik, ő jelenti számára az egész világot. Ám egy német tisztek számára adott fogadás estéjén a kisfiúnak nyoma vész. Soha többé nem kerül elő, és a nővérén kívül mintha senkinek sem hiányozna. Háború van, minduntalan eltűnnek emberek... Ám egy emberöltővel később a villát megöröklő építészt, Elisabeth Waldnert nem hagyja nyugodni a rejtélyes eset, amelyre a megsárgult fényképeket és leveleket bogarászva bukkan, miközben a már lepusztult épület vastag por fedte szobáit próbálja rendbe hozni. Mindent megtesz azért, hogy felkutassa a testvérét elvesztő Emmát - és hogy magyarázatot leljen Benjamin köddé válásának okaira. Nyomozásának szálai a náci orvosok embereken végzett, gyakran életeket követelő embertelen kísérleteihez vezetnek. A kisfiú sokadmagával vált a fajelméletben és a tökéletesség őrült eszményében hívő kutatók alanyává. A tudománytörténelem egyik legvitatottabb időszaka csendben, a fejlődésre hivatkozva, lépésről lépésre készítette elő a terepet a megsemmisítőtáborok borzalmához. Romina Casagrande regénye hangot ad azoknak a tragikus sorsú gyermekeknek, akiknek soha nem adatott meg a megszólalás lehetősége. Teszi mindezt az emberi élethelyzetek és kapcsolatok szerfelett finom, érzékeny ábrázolásával.

A harminchat éves Keiko eladónőként dolgozik egy tokiói élelmiszerboltban. Mindig furcsa lány volt, egészen kis korától kezdve különös dolgokat gondolt, mondott és tett, egészen addig, amíg tizennyolc éves korában rá nem talált a boltjára, ahol - az érthetetlen és kiszámíthatatlan külvilággal ellentétben - tökéletesen átlátja a szabályokat, és mindent meg is tesz azért, hogy megfeleljen, hogy olyan legyen, mint a többiek.Neki ez a világa, ő így boldog, és bár a környezete, a családja folyamatosan igyekszik rávenni arra, hogy menjen végre férjhez, hogy szüljön, vagy legalább találjon magának valami rendes munkát, neki esze ágában sincs elhagyni ezt a számára otthonos és megnyugtató világot.Egy nap azután a folyamatos létszámhiánnyal küzdő boltba új munkatárs érkezik... Siraha harmincöt éves, szintén egyedülálló. A két magányos ember rövid időn belül "egymásra talál", és olyan egyezséget köt, amely bár bizarrnak tűnhet, ideig-óráig mindkettejük nyugalmát biztosítja, és megvédi őket a mindenbe durván beleavatkozni vágyó szülők, barátok, kollégák kéretlen és tapintatlan tanácsaitól. Ideig-óráig...Keiko különös egyéniségén és sorsán át egy ismeretlen, hideg fényekben fürdő, élére és sarkára állított világ tárul fel az olvasó előtt, de nem csupán a boltok, a kereskedelem világa ez, hanem a koré és a nagyvárosé is, amelyben élünk, sőt valójában a munkába, az alkalmazkodásba, a szabályokba menekülő vagy éppen azok mögött mindörökre elvesző emberé, akiben hol mosolyogva, hol rémülten ismerünk magunkra.Murata Szajaka (1979. augusztus 14. -) nemzetközi hírű japán író. 2016-ban a Keiko vegyesboltja című regényével elnyerte a legtekintélyesebb japán irodalmi elismerést, az Akutagawa-díjat. Ez az első magyarul megjelenő műve. Hőséhez hasonlóan a szerző tizennyolc éven át (1999-től 2017-ig) bolti eladóként dolgozott Tokióban.

Pierre Bordage baljós hangulatú, barokkosan nagyszabású regénytrilógiájának harmadik kötete, a Balpart és a Jobbpart folytatása, újabb elképesztő, fordulatos kalandok sorozatát kínálja Párizs legmélyebb bugyrainak föld alatti útvesztőjében.2033-ban a nukleáris apokalipszis kényszeríti a föld alá az emberiség megmaradt csoportjait. A párizsi túlélők a világ talán legnagyobb metróhálózatában keresnek menedéket a halálos sugárzás elől. Több évszázad múltán, sok-sok generációval később a területekért, az élelemért, az ivóvízért és az erőforrásokért egymással folyamatos harcban álló, mutánsokkal tarkított mikrotársadalmaik már iszonyatosan messze sodródtak az egykor a felszínen létezett civilizáció emlékétől is, és szinte teljesen kivetkőztek emberi mivoltukból.Akad azonban egy elszánt vezető, egy bátor nő, Maldora, aki képes és hajlandó szembeszállni a sötétség világának kegyetlen uraival, hogy elhozza az emberibb jövőt, visszaszerezze fajunk elveszett méltóságát, és leszámolva a gonosz erői által évszázadok óta táplált babonás félelemmel, visszavezesse az emberiséget a felszínre, a fény, a szabad levegő és az ismét kitáruló jövő birodalmába.Pierre Bordage (1955-) 1985-ben írta első regényét, a Csend harcosai-t, amelyet a kiadók először visszautasítottak, ám miután 1993-ban végül megjelent, azonnal hatalmas sikert aratott, és több díjat is elnyert. Bordage mind a mai napig az egyik legsikeresebb és legelismertebb francia sci-fi-szerző.

Beköszönt 1942 forró, sárkánycsont-szeles forró évszaka. Európában és Ázsiában dúl a háború. A japánok megszállják Francia Indokínát, felborítva a térség hatalmi egyensúlyát. A tengerparti Phan Thiet halászok lakta falujában Jamazaki Takesi őrnagy megpillantja a kislányát egyedül nevelő fiatalasszonyt, Tuyetet, és szerelem szövődik a megszálló katona és a vietnámi nő között. Dacára a helyiek megbotránkozásának, a hadi helyzet változásának, az ellenállási mozgalmak kegyetlen dzsungelharcának, a személyes és kicsinyes bosszúhadjáratoknak, a szerelmükért és családjuk boldogságáért az életüket is számtalanszor kockáztatva, kitartóan küzdenek. Andrew X. Pham regényében mindvégig harcok dúlnak: a városokban, a rizsföldeken, a hegyekben - és a szívekben. A megindító és tragikus szerelmi történet hátterében pedig egyszerre gyönyörködhetünk és borzonghatunk a gyarmati uralom alól szabaduló Vietnám lenyűgöző történelmi panorámájában.

A harminchat éves Keiko eladónőként dolgozik egy tokiói élelmiszerboltban. Mindig furcsa lány volt, egészen kis korától kezdve különös dolgokat gondolt, mondott és tett, egészen addig, amíg tizennyolc éves korában rá nem talált a boltjára, ahol - az érthetetlen és kiszámíthatatlan külvilággal ellentétben - tökéletesen átlátja a szabályokat, és mindent meg is tesz azért, hogy megfeleljen, hogy olyan legyen, mint a többiek. Neki ez a világa, ő így boldog, és bár a környezete, a családja folyamatosan igyekszik rávenni arra, hogy menjen végre férjhez, hogy szüljön, vagy legalább találjon magának valami rendes munkát, neki esze ágában sincs elhagyni ezt a számára otthonos és megnyugtató világot. Egy nap azután a folyamatos létszámhiánnyal küzdő boltba új munkatárs érkezik… Siraha harmincöt éves, szintén egyedülálló. A két magányos ember rövid időn belül „egymásra talál”, és olyan egyezséget köt, amely bár bizarrnak tűnhet, ideig-óráig mindkettejük nyugalmát biztosítja, és megvédi őket a mindenbe durván beleavatkozni vágyó szülők, barátok, kollégák kéretlen és tapintatlan tanácsaitól. Ideig-óráig… Keiko különös egyéniségén és sorsán át egy ismeretlen, hideg fényekben fürdő, élére és sarkára állított világ tárul fel az olvasó előtt, de nem csupán a boltok, a kereskedelem világa ez, hanem a koré és a nagyvárosé is, amelyben élünk, sőt valójában a munkába, az alkalmazkodásba, a szabályokba menekülő vagy éppen azok mögött mindörökre elvesző emberé, akiben hol mosolyogva, hol rémülten ismerünk magunkra.

A regény egy fantasztikus nő életének eseményein, mélységein és magasságain vezet minket végig. Akad benne diadal és bukás, szépség és csúfság, mámor és fájdalom. Belle Greene mindig is rajongott a könyvekért, a könyvritkaságokért és sehol sem érezte magát olyan otthonosan, mint a könyvtárakban. Egy független, fiatal, törékeny nőnek egyáltalán nem volt könnyű dolga az 1900-as évek elejének New Yorkjában, de neki az elszántsága és a kitartása révén sikerült az áttörés. A könyvtár és a gyűjtemény, amelynek az élére került, nem másé volt, mint az akkori világ egyik leggazdagabb emberéé, J. P. Morgané. Belle ezzel belépett a korlátlan lehetőségek birodalmába és egy csapásra a nemzetközi műkincs-kereskedelem ismert és elismert alakjává vált, ám e csodaszerű történetnek volt egy szépséghibája. Belle nem az volt, akinek mondta magát, és a titok, amelyet a családján kívül nem ismert senki, bármely pillanatban a vesztét okozhatta volna a korabeli mélységesen rasszista Amerikában: bár fehérnek látszott, valójában afroamerikai volt, és ráadásul egy olyan híres fekete polgárjogi aktivista volt az apja, akit mélységesen felháborított, hogy a lánya megtagadta a származását. Ez a könyv egy modern és független nő története, akinek választania kellett, hogy mi a fontosabb a számára: az ősei és a hagyományai vagy az érvényesülés, az a társadalom, amely elnyomja a népét, és - bár ez csak idővel vált nyilvánvalóvá - nem csupán meghozni volt nehéz a döntést, a következményekkel való szembenézés is kegyetlen próbatételt jelentett.

George F. Babbitt sikeres üzletember, a közép-nyugati Zenith városának jeles polgára, aki három gyerek apjaként boldog házasságban él. Minden megfelelő klubnak a tagja, minden fontos társasági eseményen jelen van, és pontosan úgy gondolkodik a világról, mint a barátai, szomszédai, üzletfelei. Látszólag minden a legnagyobb rendben van az életében. De valójában egy magányos középkorú férfi, aki romantikus kalandokról és menekülésről álmodozik, s amikor legjobb barátja olyasmit tesz, ami felforgatja a világát, Babbitt a maga szerény módján fellázad. Kicsapongó életet él, szerelmi viszonyba kezd, és ami talán a legkevésbé tűrhető a középosztálybeli konzervatív közegben: kifejezetten liberális elveket hangoztat, és ki meri fejezni a sztrájkoló munkások iránt érzett rokonszenvét. Vajon milyen esélye van a boldog életre? Sinclair Lewis egyszerre mulatságos és tragikus regénye a közép-amerikai értékrend, a konformizmus és az anyagiasság kíméletlen szatírája.

Az éjszaka közepén Luke Ellis szüleit brutálisan meggyilkolják a saját házukban, őt pedig elrabolják. Másnap Luke egy intézetben ébred egy ugyanolyan szobában, mint a sajátja, mellette pedig hasonló szobák nyílnak, bennük hasonló fiúkkal és lányokkal: mindannyian különleges természetfeletti képességekkel rendelkeznek. A szigorúan őrzött intézményt igazgató Mrs. Sigsby egyetlen célja könyörtelenül kinyerni a gyerekek erejét, akár kínzás árán is. Ahogy sorra tűnnek el társai, Luke érzi, menekülniük kell, azonban ebből az intézetből még soha senki nem szökött meg. Elindul a küzdelem a jó és a gonosz között egy olyan világban, ahol a jók nem mindig győzedelmeskedhetnek. Az intézet az utóbbi évek legijesztőbb és legjobb könyve a horror királyától rajongói és kritikusai szerint is. Hangulatában egyszerre idéződnek fel benne a nagy klasszikusok, a Carrie, A ragyogás, A tűzgyújtó és az Az.

Árva testvérpár kér bebocsátást a dél-tiroli városka Freiberg-villájának kapuján. 1943-at írunk, dúl a második világháború, a villát lakó olasz tábornok és családja befogadja a frontvonalban elesett apa, az egykori jó barát gyermekeit. A rendkívüli rajztehetséggel megáldott hét éves és néma Benjamin mindenben a tizenhárom éves nővérére, Emmára támaszkodik, ő jelenti számára az egész világot. Ám egy német tisztek számára adott fogadás estéjén a kisfiúnak nyoma vész. Soha többé nem kerül elő, és a nővérén kívül mintha senkinek sem hiányozna. Háború van, minduntalan eltűnnek emberek... Ám egy emberöltővel később a villát megöröklő építészt, Elisabeth Waldnert nem hagyja nyugodni a rejtélyes eset, amelyre a megsárgult fényképeket és leveleket bogarászva bukkan, miközben a már lepusztult épület vastag por fedte szobáit próbálja rendbe hozni. Mindent megtesz azért, hogy felkutassa a testvérét elvesztő Emmát - és hogy magyarázatot leljen Benjamin köddé válásának okaira. Nyomozásának szálai a náci orvosok embereken végzett, gyakran életeket követelő embertelen kísérleteihez vezetnek. A kisfiú sokadmagával vált a fajelméletben és a tökéletesség őrült eszményében hívő kutatók alanyává. A tudománytörténelem egyik legvitatottabb időszaka csendben, a fejlődésre hivatkozva, lépésről lépésre készítette elő a terepet a megsemmisítőtáborok borzalmához. Romina Casagrande regénye hangot ad azoknak a tragikus sorsú gyermekeknek, akiknek soha nem adatott meg a megszólalás lehetősége. Teszi mindezt az emberi élethelyzetek és kapcsolatok szerfelett finom, érzékeny ábrázolásával.

Mindig érhetik meglepetések az embert… Békésen pihen tóparti nyaralójában családjával, amikor fergetes vihar kerekedik, fákat csavar ki tövestül, leszaggatja a tetőt. Kitombolja magát, majd elvonul. És akkor a tó fölött leszáll a köd. Egyre közeledik, mindent beborít, és valamilyen furcsa csápok, nyúlványok, tapadókorongok kúsznak elő belőle, és amit megragadnak… Szóval nem árt meghallgatni az időjárás-jelentést! A klubban kártyázik a barátaival, de hiányzik egy játékos. Sebaj, az ott ülő jól nevelt idegen felajánlja, hogy beszáll a partiba. Csakhogy az úriember nem hajlandó kezet fogni bemutatkozáskor. Ez az egyszerű udvariassági gesztus ugyanis végzetes következményekkel járhat. Ne erőltessük! Jobb a békesség! Régi kacatok között talál egy játék majmot. A tengerész papa hozta tán külföldről, fura egy jószág – és milyen ocsmányul vigyorog! És hogy került a padlásra, holott már évekkel azelőtt kidobták?! Miért tér mindig vissza? Megrendeli a tejet, narancslevet stb., hisz milyen jó is az, ha házhoz szállítják a reggelit! Hajnalban jön a pofás kis teherautó, a tejesember meg lerakja az ajtó elé az árut… ja, hogy esetleg földúsította az üvegek tartalmát? Talán mégis jobb, ha elugrunk a boltba! A kimeríthetetlen fantáziájú Stephen King vérfagyasztó történeteinek újabb kötete garantálja a Kedves Olvasó napi borzongásadagját. Nyugodt álomról azonban szó se essék!

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS A Mr. Mercedes-ben bemutatkozó hősök eklektikus hármasának főszereplésével itt a mesteri, lélegzetelállító folytatás egy olvasóról, aki túlzásba viszi a rögeszmés rajongást egy emberkerülő íróért. "Ébresztő, géniusz!" - így kezdődik Stephen King letehetetlen regénye egy bosszúvágyó olvasóról. Az ébresztő John Rothsteinnek, az ikonikus írózseninek szól, aki megteremtette az imádott és világhírű Jimmy Goldot, de többé már nem publikál. Morris Bellamy pedig őrjöng, nemcsak Rothstein hallgatása miatt, hanem azért is, mert a nonkonformista Jimmy Gold eladta magát a karrierért a reklámszakmában. Morris megöli Rothsteint, és igen, a pénzt is kipakolja a széfjéből, de az igazi kincset azok a noteszok jelentik, amelyekben lehet még legalább egy Gold-regény. Alighogy elrejti a pénzt és a noteszokat, Morrist nemi erőszakért bevágják egy szigorított fegyházba. Évtizedekkel később egy Peter Saubers nevű kamasz, akinek az apja súlyosan megsérült a Mr. Mercedes-merényletben, megtalálja a kincset, úgyhogy a Bill Hodges-féle csapatnak most Pete-et és családját kell megvédenie az egyre eszelősebb és vérszomjasabb Morristól, aki harmincöt év után kiszabadult, és követeli vissza a noteszait meg a pénzét. King a Tortúra óta nem foglalkozott az olvasóval, aki addig bálványozza az írót, amíg baj nem lesz belőle. Az Aki kapja, marja nemcsak vérfagyasztó, bravúros krimi, de azt is bemutatja, hogyan formálja az irodalom az életet - jól vagy rosszul, most és mindörökké

Az 1840-es évek viharos időszakában járunk, az angolok ekkor alapítják meg Hongkong kolóniát. Dirk Struan a Távol-Kelet leghatalmasabb kereskedőházának tulajdonosa. Azonkívül kalóz, ópiumcsempész, a manipuláció mestere, férfi a férfiak között, könyörtelen intrikus, a nők bálványa. Ám Struanra és családjára halálos veszedelmek leselkednek. Ellenségei - nyugatiak és keletiek - semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal vagy éppen korbáccsal juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle Tajpan, kínaiak, amerikaiak és európaiak megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, egy virágzó település vezetője. Kalózok és titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek... Az olvasó A sógun világhírű szerzőjének e "hongkongi regényében" sem fog csalódni.

„- Most magán a sor, hogy szeresse önmagát, önmagáért. - Ezt mondogatom én is naponta, de nem mindig figyelek oda, sokszor képtelen vagyok meggyőzni magamat, nem látom értelmét, hogy folytassam. - Kedvesem, az ember nem mások kedvéért él, és nem is másokon keresztül, maga elég okos ahhoz, hogy ezt belássa!” Nina fogoly. A férjének és a házassága húsz évének a rabja. Nem tud szabadulni attól a férfitól, aki a saját függetlenségét minden emberi kapcsolat fölé helyezi. A munkásában sikeres, gyönyörű, kívánatos és elismert nő napokig nem hagyja el a lakást, nehogy lemaradjon férje telefonhívásáról. Semmibe veszi önmagát a férfi nélkül. Nina, a magyar származású holokauszttúlélő a származásának is a rabja marad örökké. A hetvenes években született regény jóllehet megidézi a saját korát, ám éppen az teszi torokszorítóvá, hogy semmit nem veszített az érvényességéből. Az önmagát elveszítő nő egyes szám első személyben megírt őszintesége tabudöntő, meghökkentő és szokatlan mind a mai napig. Bruck Edit (1931) Auschwitzból Izraelen át érkezett 1954-ben Olaszországba, ott véglegesen letelepedett. Választott hazájában újságíróként és filmrendezőként is éppoly népszerű, mint íróként és költőként

Pétervárról, a cár közvetlen közeléből vidékre, Voronyezs melletti birtokára vonul vissza Borjatyinszkij herceg és hercegné, hogy ottani kastélyuk és az azt körülvevő gyönyörű kert nyugalmát élvezhessék, egyben kihűlt kapcsolatuk újjáélesztésére fókuszálhassanak. Az utóbbi váratlanul jól sikerül: a hercegnő egy kislányt szül, aki néhány év múlva lázongó, a társadalmi szokásokba sehogy sem illő viselkedésével alaposan felforgatja a korábban sem ideális, de legalább annak látszó családot. A lány, Tuszja az első perctől más, mint a környezete: szabadságra és függetlenségre tör, lányként, majd nőként olyan jogokat szeretne, amelyek a tizenkilencedik századi Oroszországban elképzelhetetlenek. Öltözködésével, hajviseletével, párválasztásával és tudásvágyával is már-már megoldhatatlan feladványok elé állítja családját. Törekvéseiben egy ugyancsak különleges szövetségesre lel a család csupa szív orvosában, akit apjaként tisztel, és akivel úgy tud veszekedni, ahogy egy lány csak az apjával tud. Marina Sztyepnova költői nyelven és költői érzékenységgel megírt könyve a legszebb Tolsztoj-regényeket idézi meg, világábrázolásában, gondosan kidolgozott mondataiban és a női főszereplők történeteiben is.