Európa Könyvkiadó strana 11 z 143

Jongdzsu kiégett, pedig megvolt mindene, ami miatt sikeres és szerencsés emberként tekinthettek rá a szülei, barátai, kollégái, és ami miatt neki magának is sikeres és boldog emberként kellett volna tekintenie önmagára: lendületesen induló karrier, házasság és mozgalmas, izgalmas élet Szöul világvárosi forgatagában.Azután valahogy egyik napról a másikra kifogy belőle a lendület, az erő: egyre többször, egyre hevesebben jut eszébe régóta eltemetett gyermek- és ifjúkori álma, az, hogy könyvek között él, hogy van egy saját könyvesboltja. Végül vesz egy hatalmas levegőt, összeszedi a bátorságát és nekirugaszkodik, maga mögött hagyja a régi életét: felmond a munkahelyén, elválik a férjétől, kiköltözik Szöul egyik csendes, Hjunam-tong nevű külvárosi negyedébe, és megnyitja a könyvesboltját.Olvas, dolgozik, tanulja és figyeli a boltját, saját magát és legfőképpen az embereket, akiket kezdetben a véletlen sodor be hozzá, később viszont már az a békés és barátságos hangulat, amely révén a boltja hívogatón otthonos és megnyugtató szigetként várja és fogadja be a nagyváros űzött lelkeit, hogy ők is rájöhessenek: az irodalom, a könyvek ereje szinte kimeríthetetlen, és soha nem késő megállítani a rossz irányba kanyarodó cselekményt és elölről kezdeni mindent. Tiszta lappal.

Föld a láthatáron! Megnyugtató, felkavaró, egyben mámorosan szédítő érzés. Állandó élménye annak a hat űrhajósnak, akik a Nemzetközi Űrállomáson már hónapok óta végzik küldetésüket. Keringési pályájukon huszonnégy óránként tizenhat napkeltét és tizenhat napnyugtát csodálhatnak meg, miközben alattuk óceánok, kontinensek, sivatagok, gleccserek és hegyláncok suhannak tova, és városok éjszakai csillagköde jelzi: laknak odalent. Samantha Harvey Booker-díjas lírai elbeszélésében nemcsak a napi rutinját végző űrrepülő-legénység „lebegő családjának” gondolatai, álmai, érzései, vágyai jelennek meg rendkívül kifejező és szeretetteljes módon, de általuk az egész emberiség és kozmikus otthona múltjáról, jelenéről és valószínűsíthető jövőjéről is képet kaphatunk – képzeletünkben földöntúli hatást keltve. 

„Van ?pápánk!” – hangzott fel 2025. május 8-án, csütörtök este a Szent Péter-székesegyház középső erkélyéről, miután a Sixtus-kápolna kéményéből fölszállt a fehér füst. XIV. Leó néven új egyház- és államfő foglalta el trónját a Vatikánban. Robert Francis Prevost az Ágoston-rend első pápája, az első egyházfő, aki az Egyesült Államokban született, egyben az első perui állampolgársággal rendelkező vatikáni államfő. Az amerikai kontinensről másodikként érkezett pápa a húsvéthétfőn elhunyt argentin Ferenc után kezdi meg pontifikátusát.De vajon eszméiben is követi elődjét, folytatja megkezdett reformjait? Hogyan viszonyul a nők szerepvállalásához az egyházban? Hát az egynemű párok kapcsolatához, frigyük megáldásához? Mi az álláspontja a papok által elkövetett szexuális visszaélések kezelését érintően? Esélynek vagy veszélynek tartja-e az egyház szempontjából a mesterséges intelligencia térnyerését?Mindezekre a kérdésekre választ találunk ebben a villámgyorsan, nagy tájékozottsággal és alapossággal megírt portrékönyvben – amiből még a pápa öltözködéséről és kedvenc sportjáról is értesülhetünk a világ- és egyházpolitikai összefüggések mellett.A szerző, Rónay Tamás elismert Vatikán-szakértő, külpolitikai rovatvezető. XIV. Leó a negyedik pápa, akiről monográfiát írt – méghozzá a megválasztása utáni tíz napban.

Tom Sherbourne, az első világháború veteránja visszatér Ausztráliába, és munkát vállal egy szigeten, a szárazföldtől majdnem félnapnyira lévő Janus-sziklán a világítótorony őreként. Magával viszi fiatal és szerető feleségét, Isabelt. Magányos boldogságuk csak azért nem teljes, mert bármennyire is vágynak rá, nem jön a gyermekáldás. Isabel kétszer elvetél, egy babájuk pedig halva születik. Évekkel később a gyászoló Isabel a viharos szélben gyereksírást hall: partra sodródott csónakban egy halott férfi és egy élő csecsemő fekszik. Tom, aki a világítótorony őreként részletes feljegyzéseket vezet, és akinek szilárd erkölcsi elvei a szörnyű háborúban sem sérültek, azonnal jelenteni akarja a történteket. De Isabel szoptatni kezdi a kisbabát, és Tom kezdeti ellenkezése ellenére a sajátjukként tekintenek a csecsemőre, akinek a Lucy nevet adják. Amikor a kislány kétéves lesz, Tom és Isabel visszatérnek a szárazföldre, ahol kénytelenek szembesülni azzal, hogy a világon más emberek is élnek.

2025 legjobban várt könyve a The New York Times Book Review, az AV Club, a Variety, a The Boston Globe, a Minneapolis Star Tribune, a The New York Post és a Goodreads szerint. Stephen King legújabb, izgalmas és magával ragadó regényében az ellenállhatatlan és zseniálisan találékony Holly Gibney visszatér! Amikor a Buckeye City-i rendőrség nyugtalanító levelet kap, amelyben a levélíró közli, hogy meggyilkol tizenhárom ártatlant és egy bűnöst, hogy így büntesse meg azokat, akik egy másik ártatlan ember halálát okozták, Isabelle Jaynes nyomozó érzi, hogy nem üres fenyegetéssel állnak szemben. Ahogy a nyomozás kezdetét veszi, Izzy, mint korábban is, legbizalmasabb barátnőjével, Holly Gibney-vel vitatja meg az ügy részleteit. A megosztó és szókimondó nőjogi aktivista, Kate McKay több államot érintő előadó körútra indul, telt házas előadásain a rajongótábor és az ellentábor egyaránt képviselteti magát. Legelszántabb ellenzőinek egyike nem elégszik meg azzal, ha megzavarhatja Kate rendezvényeit, őt magát veszi célba. Az előadó körút minden állomásán egy lépéssel Kate és csapata előtt jár, és egyre veszélyesebb támadásokba lendül, hogy elhallgattassa az általa gyűlölt aktivistát. Kate asszisztense az egyik életveszélyes akció után felkutatja és felkéri Holly Gibney-t, hogy legyen a testőrük, kísérje és védelmezze őket az utolsó állomásokon. Holly számára nemcsak az jelent kihívást, hogy testőrként kell helyt állnia, de az is, hogy közben minden szabad percében Izzy nyomozásán töri a fejét. King mesterien tereli a bravúros végkifejlet felé a több szálból kibomló, mégis feszes cselekményt, hogy a megoldást a regény legszerethetőbb karakterének kezébe adja. A Ne hátrálj! Hollyja megtestesíti mindazt az erényt és tiszta gondolkodást, amit az író ebben a társadalomkritikának is felfogható regényben a szélsőséges eszmék, a vallási fanatizmus, a korlátoltság és annak minden ember számára veszélyes következményei ellentételezéseként megfogalmaz.

Több mint húsz éven átívelő, Moszkvában, Csecsenföldön és Berlinben játszódó, feszültségteli, izgalmas történet, amelyben a szereplők sorsa sokrétűen fonódik egymásba. Történet szerelemről, szenvedésről, bűntudatról, bűnhődésről, vezeklésről.                                                                                                                                                             Csecsenföld, 1995. Nura tizenhét éves, amikor egy orosz egység abba a szorosba érkezik, ahol a családja él. Az első csecsen háború kitörésével szertefoszlik a szűkössé vált faluból való kiszabadulás reménye.Moszkva, 1995. A fiatal Alekszander Orlov romokban látja a jövőjét: hátrahagyva nagy szerelmét, a vállán egy katonazsákkal és az anyai elvárások terhével kell az észak-kaukázusi frontra mennie.                                                                                                                                                                                                                                                                     Berlin, 2016. Az oligarchává előlépett, „tábornoknak” nevezett Orlov Németországba költözik. De a múlt nem hagyja nyugodni: megismerkedik Cicával, a grúz származású színésznővel, aki kísértetiesen hasonlít a Csecsenföldön megismert Nurára.

Három intelligens, elbűvölő nő eddig el nem mondott története. 1945 februárjában mindhárman elkísérték apjukat a második világháború utáni hatalmi rendet meghatározó jaltai konferenciára. Mindőjük szomjazta atyja tiszteletét és szeretetét, miközben féltőn óvta őt, és meglátásaival támaszául is szolgált. A 27 éves Kathleen Harriman az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövetének, Averell Harrimannek a lánya, háborús tudósító és síbajnok, aki a katyńi mészárlás feltárásában is segédkezett; a 30 éves Sarah Churchill színésznőből lett a brit légierő tisztje, és állandó, polemizáló beszélgetőpartnere a brit miniszterelnöknek; a 38 éves, háromgyermekes édesanya, újságíró-szerkesztő Anna Roosevelt pedig már a Fehér Házban is nagy körültekintéssel őrizte az elnök titkait. A történelmi jelentőségűvé vált Krím félszigeti tanácskozást új szemszögből bemutató, emberi drámákban bővelkedő könyvben nemcsak Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Sztálin háborús szövetsége repedezik, de az apa-lány kapcsolatok is drámai változásokon mennek keresztül. A család iránti hűség, a politikai érzék és a szerelmi románcok – a szovjet hírszerzés fürkész tekintetétől és lehallgatásaitól övezve – mind mérlegre kerültek.

A 24 éves Kimina Kikuko kiégett. Hiába áldozza fel minden idejét és energiáját a munkája, a munkahelye, az érzéketlen és igazságtalan főnökei oltárán, nincsenek örömei, céljai, a jövő kietlenül, siváran tátong előtte. Ekkor a véletlen elsodorja a Kavarazaki Virágboltba, ebbe az aprócska, de mozgalmas üzletbe, amely a vasútállomás közelében várja a vásárlókat.Kikuko megismerkedik Todzsima Ritával, a kedves és bohókás tulajdonossal és a munkatársaival, majd elfogadja a Rita által felkínált álláslehetőséget, és ezzel belép a virágok csendes csodavilágába.Ebben a barátságos és inspiráló közegben Kikuko elkezdi figyelni és szavak nélkül is érteni azokat az érzéseket, amelyek a boltba látogató vagy virágot rendelő vásárlókat mozgatják. Minden csokorban ott lapul az a szépség, az az öröm, amely a legnehezebb pillanatokban is képes vigaszt nyújtani, begyógyítani a lélek sebeit. A méltóságot szimbolizáló kecses magnóliától a reményteljes napraforgón át a krizantém őszies, bölcs szépségéig minden fejezetben egy-egy újabb leheletfinom, a virágok titokzatos és illékony üzeneteivel átszőtt történetet tárul fel előttünk.Kikuko lassan maga is a gyógyulás útjára lép, újra felfedezi a saját álmait és azokat az apró örömöket, amelyek széppé, tartalmassá tehetik az életet.Az Egy kis tokiói virágbolt egy lefegyverzően bájos, szívhez szóló regény, amely a lélek tisztaságát, a vigaszt, a szelídséget, a virágok és a bennük örömöt lelő emberek csendes erejét ünnepli.

Képzeljük el, hogy a Cixin Liu nevű író, A háromtest-probléma című sci-fi eposz szerzője (15 eladott példány), a vöröslámpás negyedet látogatja, a kukákat túrja élelemért, gyilkos számítógépes vírust programoz, és ha kell, mongol paripán vágtat a város utcáin! Képzeljük el a már százéves Stephen Hawking professzort egy Föld-közeli pályán keringő alacsony gravitációjú gondozóintézmény lakójaként, amint időnként egy toronyházak ablakainak tisztítására szakosodott "pókemberrel" osztja meg gondolatait az univerzumról, fekete lyukakról és az űrben szanaszét világító csillagokról! Ezek után mi sem könnyebb, mint hogy elmélázzunk azon, hogyan fogadná az emberiség Istent, aki űrhajóval tér vissza teremtményei közé, hogy nyugdíjas éveit szeretett gyermekei körében élvezze ki! Ha mindez meghaladja a fantáziánkat, aggodalomra semmi ok. Cixin Liu válogatott és díjnyertes novelláiban már mindezt kiötlötte és a rá jellemző fanyar iróniával, szórakoztató-filozofikus módon elénk tárja - minden képzeletet felülmúlóan! A novellagyűjtemény egyes darabjai hol a világunk mélységeibe, hol a peremvidékére, hol az idő egyik vagy másik végére kalauzolják az olvasót, idegen életformák közé és technológiai csodák közepette. Egyvalamit azonban mindvégig szem előtt tartva: a küzdelmet a túlélésért.

Az 1840-es évek viharos időszakában járunk, az angolok ekkor alapítják meg Hongkong kolóniát. Dirk Struan a Távol-Kelet leghatalmasabb kereskedőházának tulajdonosa. Azonkívül kalóz, ópiumcsempész, a manipuláció mestere, férfi a férfiak között, könyörtelen intrikus, a nők bálványa.Ám Struanra és családjára halálos veszedelmek leselkednek. Ellenségei – nyugatiak és keletiek – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal vagy éppen korbáccsal juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle Tajpan, kínaiak, amerikaiak és európaiak megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, egy virágzó település vezetője. Kalózok és titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek…Az olvasó A sógun világhírű szerzőjének e „hongkongi regényében” sem fog csalódni

1919 húsvétvasárnapján az árvíz sújtotta Alabama állambeli Perdido városának szállodájából kimentenek egy fiatal, szépségével is magával ragadó nőt, aki állítása szerint átaludta az evakuációt. A fűrészmalmokból élő település leggazdagabb családja veszi magához a papírjait elvesztő tanítónőt, aki csakhamar feleségül megy a vagyonos família örököséhez. Mindenki szeretettel veszi körül Elinort, csupán néhányan vannak, akik gyanakvással tekintenek különös, már-már misztikus vonzalmára a folyóhoz. Nos, igen, az ifjú hölgy lételeme a víz, miközben nehezen magyarázható, szörnyű halálesetek borzolják a közösség kedélyét. És ez még csak a kezdet! Michael McDowell modern horrorklasszikusa egy város és egy család sok évtizedes történetének elbeszélésével, valamint a déli gótika csáberejével ejti rabul olvasóit.

A Szigorúan ellenőrzött vonatok című regényben megvan minden, amit szeretünk és csodálunk Hrabalban: az egymással folyamatosan helyet, szerepet, jelmezt cserélve bújócskázó, kergetődző lényeges és lényegtelen, szép és ijesztő dolgok, gondolatok; az érzéketlen gépezetként zakatoló történelem ricsaja és a homokszemként tovapergő mindennapok tünékeny csodája; és persze megvan az esendő, mégis mindenen, az egész világot maga alá gyűrő retteneten is átragyogó emberség. Magát Hrabalt is foglalkoztatta a kérdés, hogy miként férhet meg harmonikusan egyetlen történetben a szüzességét elveszíteni vágyó, félszeg Miloš, a felesége és a megszállt országa hatóságainak egyaránt zsarnoki hatalma alól hasztalan kibújni próbáló állomásfőnök úr, illetve az öntörvényű és hazaszerető, ám a világ összes távírász lányának pucér fenekét telepecsételni vágyó Hubička forgalmista úr története. Hogy miként lehet ennyiféle érzést, gondolatot, nézőpontot úgy ábrázolni, hogy az olvasó ne összevisszaságnak, anarchiának érzékelje a műben felépülő világot? A válasz egyszerű: remekművet kell írni. Márpedig a Hrabal ifjúkori élményeiből táplálkozó és a Legenda Káinról című fiatalkori elbeszéléséből kiteljesedő Szigorúan ellenőrzött vonatok című regény olyan időtlen, kortalan, halhatatlan remekmű, amelyen az első változatának megszületése óta eltelt hetvenöt és az első megjelenése óta eltelt majd’ hatvan esztendő sem hagyott nyomot, és ma is ugyanolyan friss, aktuális, mulatságos és szívszorító, mint megszületésének pillanatában volt.

Az Én és a macskáim című rövidebb írásokat tartalmazó kötet Hrabal életének és írói pályájának két fontos korszakába enged bepillantást. Súlyos autóbaleset után, 1983 őszén született a Kisautó, a lábadozás nehéz, mégis reményteli korszakában, és egy Hrabal számára kedves helyet idéz meg. Azt a "másik" univerzumot, amelyre a füstös és zajos prágai kocsmákon túl képes volt az otthonaként tekinteni: Kerskót, az erdőt, a macskákat és legfőképpen a csak nem sokkal később elveszített feleségének, Eli1kának (Pipsinek) az akkor még jelen lévő, humorral, (ön)iróniával és végtelen gyengédséggel, szeretettel ábrázolt alakját. A kötet másik felét alkotó hat írás Hrabal rendszerváltástól a kilencvenes évek közepéig terjedő utolsó, egyre komorabb és végül tragikus hallgatásba, csendbe forduló írói korszakának terméséből válogat. Ezt a két, alapvetően nagyon különböző időszakot a fenségesen közönyös természet és a bámulatos, a kiállhatatlanul szeszélyes és gyűlöletesen szeretni való macskák csapata kapcsolja össze.

Amerikát egy totalitárius kormány uralja, és a mindenre kiterjedő, mindent átszövő Hálózat tartja az irányítása alatt. A társadalom kétpólusú. A rendszer csak a gazdagoknak kedvez, akik elzártan élnek a belváros jólétet árasztó épületeiben. A város déli részén, a Csatornától délre, Co-Op Cityben csaknem négymillió munkanélküli tengődik reménytelenül kitaszítva és kilátástalanul, embertelen körülmények között. De éljen akár a hatalmas, szennyezett nyomornegyedekben, akár a gazdagok erődszerű toronyházaiban, minden amerikai a törvény által előírt, kötelező szórakoztatásnak hódol: ül az ingyenes televízió előtt, és bekapcsolódik a nemzet kedvenc vetélkedőibe, amelyekben az emberek az életüket teszik fel a hatalmas vagyonért cserébe. Ben Richards végső elkeseredésében játékosnak jelentkezik a legkegyetlenebb vetélkedőbe, A menekülő ember-be. A szabályok roppant egyszerűek: száz dollár minden óráért, amit szabadon tölt, némi menekülési pénz, tizenkét óra előny. Ha harminc napig kibírja, övé a nagydíj – egymilliárd dollár. De ha elkapja az embervadász-kommandó, megölik. És mindezt élőben közvetíti a tévé: mindenki őt figyeli, és hajlandó feladni a jutalomért cserébe. Richards aláírja a szerződést, a visszaszámlálás elindul, és kezdetét veszi a játék – életre-halálra… Stephen King (Richard Bachman álnéven) 1982-ben megjelent azonos című regénye, A menekülő ember alapján disztópikus akcióthriller film készül, amelyet Edgar Wright rendez.

A mesés Nizzában, a festői Provence vidékein és a gyakran zordabb arcukat mutató hegyek között, a misztikum és a valóság határán játszódó regény egy ikerpárról és az anyjukról, Carmine-ról szól. Egónia (akit az anyja csak Agóniaként emleget) boszorkány, Felícia pedig a tealógia elismert szaktekintélye, a nyughatatlan élő és holt lelkek segítője. A nővérek nincsenek jóban, immár harminc éve nem is beszéltek egymással, ám amikor a lassan elboruló és magányosan élő anyjukat brutálisan meggyilkolják az addigra tökéletesen elnéptelenedett szülőfalujukban, az útjaik ismét keresztezik egymást, és végül össze is fognak, együtt kelnek útra felderíteni az anyjuk meglepő titkokat tartogató múltját. Különös és izgalmas nyomozás kezdődik, mert az anyjuk szelleme mintha bujkálna előlük, és az őt ismerő tanúk sem tudnak sokat segíteni, gyakran ellentmondásos képet festenek róla, mintha nem is egy asszonyról, nem is egyetlen életről beszélnének. Nem is igazán az a kérdés, hogy a különös hangulatú, mindvégig fordulatos és izgalmas történet végére a hőseink megismerik-e az anyjukat, a családjuk múltját, hanem az, hogy sikerül-e megbékélniük önmagukkal és egymással is. Közben persze rengeteg fajta-féle csodatea fogy…

1919 húsvétvasárnapján az árvíz sújtotta Alabama állambeli Perdido városának szállodájából kimentenek egy fiatal, szépségével is magával ragadó nőt, aki állítása szerint átaludta az evakuációt. A fűrészmalmokból élő település leggazdagabb családja veszi magához a papírjait elvesztő tanítónőt, aki csakhamar feleségül megy a vagyonos família örököséhez. Mindenki szeretettel veszi körül Elinort, csupán néhányan vannak, akik gyanakvással tekintenek különös, már-már misztikus vonzalmára a folyóhoz. Nos, igen, az ifjú hölgy lételeme a víz, miközben nehezen magyarázható, szörnyű halálesetek borzolják a közösség kedélyét. És ez még csak a kezdet! Michael McDowell modern horrorklasszikusa egy város és egy család sok évtizedes történetének elbeszélésével, valamint a déli gótika csáberejével ejti rabul olvasóit.