Európa Könyvkiadó strana 17 z 123

"A mondabeli tövismadár csak egyetlenegyszer énekel életében, de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye... ...Egyetlen csodálatos dal, az élete árán. De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben. Mert a lege slegjobbnak mindig fájdalom az ára... Legalábbis a monda szerint." Colleen McCullough ausztrál írónő világsikert aratott regényét a mondabeli "tövismadár" történetével kezdi. A tövismadár jelkép: a történet hősei - asszonyok és férfiak, a Cleary csa lád tagjai - hasonlóképpen csak egyszer szeretnek, életüket egyetlen szenvedélyes szerelem tölti be, amely meghatározza sorsukat. A Clearyek története Új-Zélandon kezdődik és Ausztráliában folytatódik, ahonnan csak a második világháború szörnyű esemé nyei sodornak el egy-egy családtagot a jó öreg Európába. A Cleary család a gyönyörű ausztrál tájakon küzd a boldogulásért az anya vezetésével. Fee erős egyénisége szilárd erkölcsi alapon áll, mindent megtesz a családjáért, élete a kötelességteljesíté s mintaképe. Gyermekeit mégsem tudja megóvni a keserves csalódásoktól, és a ragyogó napsütötte táj is kiszámíthatatlanul szeszélyes - hirtelen támadt, kegyetlen bozóttűz ragadja el egyik fiát... A két női főszereplő: Fee és Maggie - anya és leánya - élete a sors különös játéka folytán hasonlóvá válik egymáshoz, mindketten olyan férfit szeretnek, akitől a társadalom elválasztja őket, s a szerelmükből született gyermekek feje fölött a tragédia sötét árnya lebeg... Colleen McCullough regénye, a Tö vismadarak, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb könyvsikere volt világszerte, s a belőle készült televíziósorozat, amely elénk varázsolja a fordulatos eseményeket, csak növelte a könyv iránti érdeklődést.

"Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából" - írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. T alán valóban -csak- keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán. De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol; s az óceániai Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős: A háború: Béke A szabadság: Szolgaság A tudatlanság: Erő S bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós ala kjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb; 1948-ban, betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén - t alán túlságosan is könnyedén - azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be.

Clay Riddell grafikus Bostonba utazik, hogy tárgyaljon az általa tervezett képregény ügyében. A kiadóba menet a parkban beáll a fagylaltoskocsi előtt kígyózó sorba, mert a melegben bizony jólesne egy hűsítő nyalánkság. Az előtte állók némelyikének megcsörren a mobiltelefonja, s mikor beleszólnak, leírhatatlan dolgok történnek. A telefonálók megvadulnak, egymásnak esnek vagy önmaguk ellen fordulnak, s pillanatok alatt őrjöngő-vérengző emberek töltik meg az utcákat. Claynek - micsoda szerencse! - nincs mobilja, s hamar rájön, hogy az őrületet csakis a telefon által közvetített impulzus okozhatja. Néhány hozzá hasonló, mobilmentes emberrel elindul, hogy olyan területet keressenek, ahol nincs telefonos lefedettség és hajtja az aggodalom is, vajon mi történhetett otthon a feleségével és a kisfiával, akik mindketten mobilhasználók? A káoszban nem könnyű az utazás. A megfertőzött telefonembereket mintha egy ijesztő kollektív tudat irányítaná, a kevés megmaradt "normális" pedig kétségbeesetten küzd, hogy megmentse önmagát s a világból azt, ami még megmenthető. Stephen King, a thriller kimeríthetetlen fantáziájú mestere, mindenből ihletet merít. Ezúttal is lebilincselő történetet mesél el, de biztos, ami biztos, míg a regényt olvassa, kapcsolja ki a mobiltelefonját.

Mire vágynak a kutyák? A kérdés egyszerűnek tűnik, mégis kevesen tudják rá a választ. Számtalan könyv foglalkozik a kutyákkal, arról viszont nemigen esik szó, hogy mit csinálnának a kutyák, ha nem szólna bele az életükbe az ember. A szerző harminc éven át figyelte a különböző fajtákhoz és generációkhoz tartozó kutyái viselkedését, s szokásaik értelmezéséhez az emberi párhuzamok mellett segítségül hívta azokat a tapasztalatait, amelyeket a Baffin-szigeti farkasok tanulmányozása során szerzett. A nála élő huskykból, mopszlikból és dingókból szerveződött falka szigorú hierarchiát alakított ki, amelyben minden tagnak megvoltak a maga jogai és kötelességei. A cseppet sem unalmas kutyahétköznapokat mulatságos kalandok, veszélyes találkozások, meghökkentő vállalkozások és megindító események tarkítják. Megismerkedhetünk Mishával, aki százhatvan négyzetmérföldes felségterületet jelölt ki magának, igaz szerelmével, Mariával, aki örökbe fogadott egy magára hagyott kölyköt, és a kis Bingóval, aki szembeszállt szíve hölgyével, hogy megvédelmezze gazdái tulajdonát. De miért ölte meg az egyik szuka a vele egyszerre kölykező másik kutya csaknem mindegyik kicsinyét? Honnan tudta a falka, hogy az állatorvoshoz vitt társuk többé nem jön haza? Mit ír elő a kutyaetikett a különböző helyzetekben? Egy nagyszabású kísérlet műhelytitkaiba és eredményeibe nyerünk bepillantást, sorra föltárulnak előttünk négylábú barátaink lelkivilágának titkai, s végül választ kapunk arra a kérdésre is, hogy mire vágynak a kutyák. A kutyatartók bizonyosan kedvet kapnak hasonló kísérletek lefolytatására, azok pedig, akiknek nincs kutyájuk, egészen másként néznek majd ezekre a kedves, szolgálatkész, de nem szolgalelkű, önálló személyiséggel rendelkező állatokra. E kutyalélektani remekműből Amerikában egymillió példány fogyott el.

A hét főbűn máig élő fogalmát a középkorból örököltük. Szinte mindenki hallott már róla, a hét közül legalább néhányat sokan fel tudnak sorolni. Azt azonban, hogy honnan ered, hogyan alakult ki ez a fogalom, és egyáltalán mi volt a célja, hogy milyen szerepet töltött be a középkori kultúrában, általában még a középkori művészet-, irodalom-, vagy művelődéstörténettel foglalkozók sem tudják pontosan. Carla Casagrande és Silvana Vecchio a középkor eszmetörténetének neves kutatói. Könyvük fejezeten ként mutatja be az egyes bűnök történetét, a velük kapcsolatos vélemények és álláspontok változását, illetve a különféle vallási gyakorlatokban betöltött szerepüket, de egyben sajátos körképet is ad a középkori társadalomról: a korabeli felfogásnak m egfelelően mindegyik bűnt egy-egy társadalmi csoporttal vagy jelenséggel hozza összefüggésbe, és az ezekkel kapcsolatos vélekedésekbe is betekintést enged. Így például az irigység az udvarokhoz és az egyetemekhez kötődik, a restség a szerzetességhez, a fösvénység az uzsorához stb. A bűnök kritikája a kortársak számára ezeknek a társadalmi csoportoknak vagy jelenségeknek a kritikáját is jelentette; a társadalomra való vonatkoztatásuk változásai pedig a mentalitástörténet fontos forrásai. A könyv az írott kultúra alacsonyabb regisztereihez tartozó latin és népnyelvű forrásanyagot éppúgy tekintetbe veszi, mint a szűk értelemben vett filozófiát és teológiát, vagy a középkori irodalom olyan közismert alkotásait, mint az Isteni színjáték vagy a C anterbury mesék.

Kikészíti egy-két éves gyermeke szüntelen követelőzése, hisztizése és engedetlensége? Aggódik, hogy talán nem fejlődik a megfelelő ütemben? Nem tudja eldönteni, mikor és hogyan szoktassa bilire, milyen játékokat vegyen neki, hogyan bírja rá, hogy éjs zaka aludjon, méghozzá a saját ágyában? Forduljon ismét Tracyhez! "A suttogó titkai" nemzetközi sikert aratott első kötete után itt a folytatás, amely a kisgyermekkor elejének (1-2. év) egyszerre gyötrelmes és örömteli időszakával foglalkozik. Minden kérdést tárgyal, amely ebben az életkorban felmerülhet, továbbá részletes, gyakorlati útmutatást ad a rossz szokások rögzülésének megelőzéséhez vagy a megváltoztatatásukhoz, a hisztizés kezeléséhez és megszüntetéséhez, a fegyelmezéshez és az önfegye lemre neveléshez, az úgynevezett érzelmi intelligencia fejlesztéséhez. Segít a gyermeknyelv "lefordításában", a napirend kialakításában, a játéktevékenység irányításában és a beszédfejlesztésben, mérlegelésre felkínált szempontjaival pedig talán megk önnyíti a nagy döntést: vállaljunk-e még egy gyereket.

A tizenhat éves Leo átlagos kamasz: jól elvan a haverokkal, szeret focizni, motorozni és iPod-ozni. Iskolába csak muszájból jár, a tanárokat afféle kihalásra ítélt furcsa fajnak tekinti, és alig várja, hogy ezt az új történelemtanárnak is a tudomásár a hozza. Az új tanár azonban más, mint pedagóguskollégái. Szemében különös fény gyúl, amikor magyaráz, és különös, lelkiismeretébresztő hatással van diákjaira. Leóban hatalmas erők feszülnek, csak a fehérség fog ki rajta. A fehérséggel, a hiány, a ve szteség színével Leo a szerelem, a szenvedély és a vér színét, álmainak szerelme, Beatrice haja vörösét fordítja szembe. Amikor azonban megtudja, hogy Beatrice beteg, s hogy betegségének valamiképpen a gyűlöletes fehérséghez is köze van, Leo önvizsgá latra kényszerül. Hogyan tovább? Mihez kezd eztán az álmaival, és mihez az erejével? A "Fehér, mint a tej, piros, mint a vér" - a harmincas éveinek elején járó középiskolai tanár, Alessandro D'Avenia első regénye - az elmúlt év talán legnagyobb könyv sikere volt Olaszországban, és tucatnyi nyelvre lefordították már. Megható, de egy cseppet sem érzelgős, könnyű, de egy cseppet sem súlytalan mű - nagyszerű olvasmány.

Suttogónak eredetileg azt nevezték, aki különleges képessége folytán pusztán türelemmel és halk szavakkal lecsillapít egy megvadult lovat. Tracy Hoggnak ilyen rendkívüli tehetsége volt a síró kisbaba megnyugtatásához, ezért hívják őt is suttogónak a hálás szülők. Az Amerikában hihetetlenül népszerű szerző könyvéből Ön is mindent megtudhat, amit egy csecsemő gondozásáról és neveléséről tudnia kell. Legjobb, ha először a várandóssága alatt olvassa el, hogy megismerkedhessen Tracy alapelveivel, mel yek a leghatékonyabb hagyományos és modern nevelési módszereket ötvözik, és ha ezekre támaszkodik, voltaképpen bármilyen problémát orvosolhat majd. Ha a baba megszületett, már tudni fogja, mitől eszik és alszik jól, miért sír, mitől nyugszik meg, mil yen "szórakozásra" vágyik, és hogyan lehet elejét venni annak, hogy az egész családot az uralma alá hajtó kis zsarnok váljék belőle. Sok más mellett azt is tudni fogja, hogyan szoptassa és/vagy tápszerezze, fürdesse és masszírozza, mikor és mivel kez dje meg a szilárd étel bevezetését; és nem utolsósorban: hogyan birkózzon meg a gyermekágyi depresszióval, miként szervezze meg az életét és törődjön önmagával. Külön erénye a könyvnek, hogy kitér az iker- és koraszülésből, valamint az örökbefogadásb ól adódó kérdésekre is, érdekessége pedig a baba- és az önismereti teszt, amelyek sokkal több tanulsággal szolgálnak, mint gondolnánk!

A kötet az alábbi kisregényeket tartalmazza: -Táncórák idősebbeknek és haladóknak (Hosszú Ferenc) -Bambini di Praga 1947 (Hosszú Ferenc) -Szigorúan ellenőrzött vonatok (Zádor András) -Sörgyári capriccio (Hap Béla) A jegyzeteket Szappanos Balázs állí totta össze.

Milyen nagy dolog egy detektívregény, ha jó! Milyen mély emberi és erkölcsi problémákat vet föl! - írja Babits "Az európai irodalom történeté"-ben. A kötet a világirodalom leghíresebb detektívtörténeteiből ad válogatást - C. Auguste Dupintől Sherlock Holmeson át Agatha Christie legendás nyomozóit is beleértve, de az amerikai magánzsaruk mellett nem marad ki a bölcs Brown atya és Maigret felügyelő sem. A kötet segítséget nyújt az új szemléletű irodalomoktatáshoz és érettségihez is. Válogatta és a jegyzeteket összeállította Osztovits Szabolcs.

Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával eg yszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek eg yaránt.

Ella negyvenéves, jómódú, a sorsával tökéletesen elégedett amerikai háziasszony, aki férje és három gyermeke kiszolgálásának szenteli életét, és még azt se nagyon bánja, hogy a férje rendszeresen megcsalja. Egy napon a nagylányával folytatott vita ut án rádöbben, hogy tulajdonképpen boldogtalan, és nagyon hiányzik a szerelem az életéből. Mivel gyermekei már nem igénylik állandó figyelmét, távmunkát vállal egy neves könyvkiadónál. Első feladatául egy ismeretlen szerző könyvének értékelését kapja. A történet a XIII. századi Anatóliában játszódik, és regényes formában beszéli el Rumi, a híres muszlim hittudós és misztikus költő életét, aki gyökeres átalakuláson megy át, amikor megismerkedik egy furcsa vándordervissel, a különleges képességeket birtokló tebrizi Semsszel. Ella félve közelít a számára idegen regénybeli világhoz, hamarosan azonban magával ragadja a cselekmény, és lenyűgözi a szúfi miszticizmus. Ahogy e-mailben levelezni kezd a szerzővel, szinte azonnal érthetetlen vonzalmat ér ez ez iránt a sosem látott férfi iránt, és ráébred, hogy kettejük találkozása ugyanolyan sorsszerű és elsöprő erejű, mint Rumié és Semszé. Ebből a szerelemből és Rumi verseiből merít erőt, hogy a konvenciók börtönéből kitörve hátat fordítson házasság nak, gyerekeknek, biztonságnak, és testben-lélekben egyaránt nagy utazásra induljon egy különleges férfi oldalán. A török származású Elif Safak lebilincselő mesélő, modern Seherezádé, aki időtlen témákat vizsgál egzotikus történeteiben. Magyarul meg jelent előző regénye, "Az isztambuli fattyú" nálunk is nagy sikert aratott.

A vendég Frankie Addams, az esküvő a bátyjáé. Frankie, a magányos tizenkét éves kamasz lány, arról ábrándozik, hogy az ifjú párral együtt megy a nászútjukra Alaszkába, hiszen a déli kisvárosban nem tartozik sehová. Anyja belehalt a szülésbe, apja ért etlen, távoli figura, csak a család néger szolgálója, Berenice Sadie Brown és hatéves unokaöccse, John Henry West a bizalmasai. F. Jasmine Addams, a majdnem felnőtt tizenkét éves kamasz lány, felfedezőútra indul a kisvárosban. Hátha így sikerül ismer ősökre, barátokra szert tennie. Meg is ismerkedik egy katonával; bár nem érti pontosan, mit akar tőle a férfi, de végre nagylánynak érzi magát. A kudarcba fulladt esküvői kitörési kísérlet után Frances Addams megbékél a kisvárossal, a helyzetével, ső t még egy barátnőt is talál. De nemcsak ő változott meg, hanem az élet is körülötte. Carson McCullers szívszorítóan ábrázolja a kamaszok útkeresési kísérleteit, a vágyukat valami többre, jobbra, miközben észre sem veszik, mennyien élnek körülöttük h asonló vágyakkal. Ez a kisregény is örök témáját, a magányt jeleníti meg nagy költői erővel.

Meggyilkolnak egy gazdag, idős hölgyet, a gyanúsított alibijét csak a felesége tudná igazolni, ő azonban, mint mondja, a maga útját akarja járni, és a jogtanácsos megdöbbenésére férje ellen vall. Mik az esélyei szegény Leonard Vole-nak?... Van-e hat odik érzékünk? Az elmegyógyász, a volt katona, a társasági hölgy mind másképp vélekedik. Spiritiszta szeánszukon mindenesetre a férfiak figyelmeztetést kapnak: valaki közülük ne menjen haza. Veszély! Vér! Az ifjú Dermot West sejti, miről lehet szó, d e igaza van-e?... Négyen ülnek egy régimódi angol vonat első osztályú fülkéjében: egy pap, egy jogász, egy orvos, és egy ismeretlen. A lélektanra, a megkettőződött, sőt megtöbbszöröződött személyiségekre terelődik a szó, és hármasban meg is tárgyalj ák egy francia parasztlány furcsa esetét. Mit tud ehhez hozzátenni Raoul Letardeau, az idegen?... Egy fiatal pszichológus isten háta mögötti házikóba téved a sötétben. Természettől fogékony az atmoszférára, és a békés családi idillben valami rosszat orront. Ki rója rá poros hálószobai asztalára az S. O. S.-jelet, és mit akar tudatni Mortimer Clevelanddel?... Továbbá: mi történik, ha a rádió egyszer csak túlvilági hangot közvetít? Ha egy ifjú golfozó olyan segélykiáltásokat hall, amilyeneket se nki más? Ha egy nemrég férjhez ment nő egyszerre kezd félni hajdani udvarlójától és friss hitvestársától?... A történetek többsége, Agatha Christie-től szokatlan módon, az úgynevezett parajelenségekkel foglalkozik, és a krimikirálynő e téren is nagy ot, sőt hátborzongatót alkotott. A kötet tartalma csak részben azonos a korábban -más kiadónál- megjelent, A vád tanúja és más történetek című kiadványéval.

"A szerencsés Dick" - így nevezte valaki utolsó egyetemi évében Richard Divert, aki valóban a sors kegyeltje: rendkívül tehetséges, elbűvölő egyéniségű amerikai fiatalemberként ismerjük meg 1917-ben, amikor elkezdődik pszichiátriai karrierje Európába n, "a háború utáni világ széttört univerzumában". Egy barátja szerint épp a szerencséje a szerencsétlensége: "nincs más megoldás, mint összeszedni valami betegséget vagy kisebbrendűségi komplexust vagy szívbéli csalódást". Ám Dick a magánéletében is szerencsés: beleszeret svájci kollégájának és barátjának gyönyörű - az apjával történt incesztus miatt szenvedő - betegébe, s vállalja, hogy nemcsak férje és szerelmese, de ápolója és biztonságot jelentő támasza is lesz. Nem dúlja fel ezt az idillt s em Nicole betegségének időnkénti fellobbanása, sem Dick és egy fiatal amerikai színésznő szerelme, sem az őket körülvevő bohém amerikaiak kisebb-nagyobb botrányai. A házassággal Dick ráadásul mesés vagyont is szerez, ami lehetővé teszi, hogy munkáján ak éljen, és barátjával ragyogó pszichiátriai klinikát létesítsen Svájcban. S miközben a gyönyörű fiatal pár éli az Európába települt gazdag amerikaiak fényűző életét, valami mégis megroppan Dick és Nicole kapcsolatában; talán a pénz kezdi ki a nemes értékeket, talán valami megfoghatatlan lelki mechanizmustól gyűlik föl a keserűség Dickben, akinek egyre kiszámíthatatlanabb viselkedését értetlenül figyeli Nicole, mert "évszázadok telnek még el, mire egy amazon végre képes lesz fölfogni azt a tény t, hogy a férfi kizárólag büszkeségében sebezhető meg, de ha ezt egyszer megroppantják, törékeny lesz az egész ember, akár a tojás". Vagy talán csak Nicole betegsége, a világgal szembeni dühe szivárog át Dickbe, s amikor a páciens végleg meggyógyul, Diver doktor ?szabadságának? az az ára, hogy örökké magában hordozza gyönyörű feleségének levetett-elhajított bánatát. Fitzgerald, az amerikai dzsesszkorszak legragyogóbb írója, aki "A nagy Gatsby"-ben az első világháború utáni évtizedek Amerikájának művészileg hibátlan regényét alkotta meg, ebben a művében is kegyetlen beleérzéssel ábrázolja az emberi lélek finom mozgatórugóit, az emberi tragédiákhoz - vagy épp a nem várt boldogsághoz - vezető különös folyamatokat.

George Bailey negyvenhét éves, példás magaviseletű férj, két gyermek apja. Foglalkozására nézve rendőr, de öröklött szívbetegsége miatt jó ideje már csak irodai munkát végez, ki se teszi a lábát a kapitányságról. Egykori járőrtársa egy napon a felajá nlja neki, hogy tartson vele a városba, ő pedig örömmel rááll. Csakhogy a kiruccanás balul sül el, mert amikor valaki fegyvert fog rájuk, George szívrohamot kap. Ekkor szívátültetést hajtanak végre rajta. George-ot ettől kezdve mintha kicserélték vol na. Korábban megszondáztatta a fiát, amikor az későn jött haza, és figyelte lánya minden lépését - most a barátjukká válik, lázadó, szabad szellemű emberré, aki meg akarja váltani a világot. A feleségét azzal kergeti a kétségbeesésbe, hogy máson se j ár az esze, csak a szexen. De George-nak hamarosan rá kell ébrednie, hogy nem az ilyesmi teszi boldoggá az embert. Gyerekei nem barátságot várnak tőle, felesége sem egy túlkoros tinédzserre vágyik. Meg kell tanulnia, hogyan legyen jó apa és jó férj, mielőtt mindenkit elvadít magától, aki fontos a számára, és ki kell derítenie, ki volt az a személy, akitől az új szívét kapta. Tony Parsons az emberi lélek avatott ismerőjeként és kitűnő regények szerzőjeként vált világhírűvé. Legújabb regénye egy o lyan férfiról szól, akinek megadatik az a lehetőség, amiről sokan álmodoznak: kap még egy esélyt, hogy tiszta lappal újrakezdhesse az életét.