Európa Könyvkiadó strana 16 z 124

"Aznap semmit se dolgoztam, mert nagyon le voltam maradva a malmozással, és azt kellett bepótolni. Néha viharossá fokozódó, meleg szél fújt be az irodám ablakán, és a szűk kis mellékutca túloldalán álló Mansion House Hotel olajégőiből kirepülő pernye úgy kavargott az íróasztalom üveglapján, mint a virágpor a parlagon hagyott földeken. Éppen azon töprengtem, hogy le kellene menni megebédelni, amikor Kathy Horne lépett be az ajtón. Magas, kopottas, szomorú szemű, szőke nő volt, aki valamikor rendőr volt, de elveszítette az állását, amikor hozzáment Johnny Horne-hoz, egy ócska kis csekkhamisítóhoz, mert azt hitte, hogy mellette majd megjavul a fiú. Johnny egyáltalán nem javult meg, Kathy viszont azóta is várt rá, hogy kijöjjön a börtönből, és elölről kezdje a csekkhamisítást. Kathy addig is a Mansion House Hotel trafikjában ült, és a pult mögül nézte az olcsó szivarjuk füstjébe burkolózva flangáló kis kóklereket. Néha adott egy tízest is egyik-másiknak, hogy elszelelhessen a városból. Ilyen jószívű asszony volt." Azután Kathy hírét veszi a Leander-gyöngyöknek, amiket valami bűnöző rejteget. A becsületes megtaláló busás jutalomban részesülne. Felajánlja Philip Marlowe-nak, hogy felezzenek... Újabb négy mesteri kisregényt kínálunk az olvasónak a kemény krimi koronázatlan királyától.

A hatvanas évek elején, a hruscsovi "olvadás" idején jelentek meg Alekszandr Szolzsenyicin, egy volt szovjet katonatiszt, lágerfogoly és vidéki tanító első kisregényei és elbeszélései... Az orosz irodalom nagy klasszikusaihoz mérhető író született, aki - ahogy az Oroszországban megszokott - több volt, mint író, s ettől kezdve következetesen, konokul s az üldöztetéseket vállalva haladt az útján: hogy "hazugság nélkül" elmesélje, milyen a XX. századi Oroszországban, a megvalósult szocializmusban élni. Az "Ivan Gyenyiszovics egy napja" az orosz lágerirodalom alapműve, s jelentősége részint abból fakad, hogy sokak számára először adott hírt a sztálini lágerekről s a bennük raboskodó ártatlan emberekről, de nem kisebb mértékben a kisregény lenyűgöző művészi erejéből, illetve abból a Szolzsenyicin egész életművét meghatározó, s ugyanakkor a Gulag-irodalom más szerzői, főként Varlam Salamov által vitatott gondolatból, hogy az ember a legborzalmasabb körülmények között is ember maradhat. A Matrjona háza Oroszország közepén játszódik, egy kis faluban, ahol az író - ekkor még tanítóként - a különc, megvetett Matrjonában találja meg igazi hősét... A hatvanas években született írások már az orosz irodalom klasszikusai voltak, amikor a kilencvenes években - történelmi regényciklusának befejezése és a hazájába való visszatérés után - Szolzsenyicin újból egy sor remek kisregényt ("kétrészes elbeszélést") alkotott. Az "Ego" a bolsevik forradalom utáni polgárháború egyik elfeledett epizódját eleveníti fel: főhőse a tambovi parasztlázadás egyik vezetője, aki fogságba esése után szörnyű dilemmával szembesül: vagy a családját pusztítják el, vagy együttműködik a bolsevikokkal, s így ő maga ítéli halálra volt bajtársait. A "Fenn és lenn" című írásban Zsukov marsall meséli el az életét, harcait, sikereit, Sztálinhoz fűződő komplikált kapcsolatát és a háború utáni kegyvesztettségét. A "Töréspontokon" egy orosz mérnök és vállalatvezető sok évtizeden átívelő története, aki minden rendszerben, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev alatt és az új, kapitalista közegben is makacsul, legjobb tudása szerint, a lehető legbecsületesebben teszi a dolgát...

Egy ritka virág a főhőse ennek a sodró lendületű regénynek: láncszem a növény- és állatvilág között, melyért egy gyűjtő elképesztő összeget kínál egy kihalófélben lévő védett fajtákkal üzletelő fiatalembernek. Ám a vártnál is veszedelmesebben alakul az ügylet. Detektívregény? Az is, de főhősénél aligha kevésbé különleges. A fordulatos nyomozás során a szálak izgalmasan indáznak történelmi korok világtájak között, egyszersmind a jelenkor cseh valóságát is érzékletesen jelenítik meg, a történelmi emlékeknek és a néhány évvel ezelőtti nagy árvíznek is adózva. A szereplők elméjében, lelkében kavargó gondolatok és érzetek a tudat és a tudattalan, a valóság és a fantázia között cikáznak. Ebben a történetben egyformán megragadók a maguk helyén a növénytani vagy épp vallásos fejtegetések, a rémálmok és a vasúti restiben röpködő részeg dumák. Brutalitás és tétovaság, gátlástalanság és rettenet képében egy nemzedék életérzése, vágyai, félelmei, szorongásai tárulnak fel. A pergő események háttere pedig a beláthatatlan ősidőkig visszanyúló mindenség maga.

A birodalom távoli vidékeit járja Pomponius Flatus, a patríciuscsaládból származó római polgár, a csodatévő vizet keresve, mely bölcsességgel tölti el azt, aki iszik belőle. A forgandó szerencse a legkülönfélébb vizek kortyolgatásától megrokkant egészségű Pomponiust Názáretbe sodorja, ahol épp a helybéli ács kivégzésére készülnek. A bizonyítékok mind arra mutatnak, hogy ő gyilkolta meg a gazdag Epulónt. Pomponius vonakodva bár, de pénztelenségében felcsap nyomozónak - az ács fia, a kis Jézus kéri meg a rejtély megoldására, ő ugyanis biztos benne, hogy apja ártatlan. József, az ács azonban nem hajlandó védekezni, s nyilvánvaló, hogy valami nagy titkot rejteget. S míg folyik az izgalmas nyomozás, Jézus megismerkedik egy kislánnyal, s elhatározza, hogy ha nagy lesz, feleségül veszi. A spanyol irodalom világszerte jól ismert mestere eddigi legnépszerűbb regényét alkotta meg: a Pomponius Flatus különös utazása egyszerre történelmi regény, apokrif szentírás és krimi, de leginkább mindezeknek - és A Da Vinci-kód-szerű történelmi lektűröknek - a paródiája. Eduardo Mendoza spanyol nyelven alkotó katalán író 1943-ban született. 1975-ben jelent meg első regénye La verdad sobre el caso Savolta (Az igazság a Savolta-ügyről) címmel. Leghíresebb műve az 1986-ban megjelent La ciudad de los prodigios - melyet világszerte nagy sikerrel jelentettek meg (a magyar kiadás 2003-ban látott napvilágot A csodák városa címmel) -, egy áradó, élvezetes történelmi tabló a varázslatos Barcelonáról. A Pomponius Flatus különös utazása a 2008-as év legnagyobb könyvsikere volt Spanyolországban.

A XVI . és XVII . századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam nyolcadik kötetében ismét találkozhatunk a narrátor-főhőssel, az ifjú, művelt Siorac lovaggal. A kalandvágyó, heves vérű kamaszból időközben a király belső szolgálatára rendelt első nemesúr, érett férfi lett, aki apja nyomdokain haladva legfőbb céljának a kis király, XIII. Lajos odaadó szolgálatát tartja.A gyermekkirály alig kilencéves, amikor apját, IV Henriket orvul meggyilkolják. A regény azt a hétéves időszakot meséli el, amely Medici Mária régensségével kezdődik, s az ifjú Lajos fegyvertényével ér véget: a király visszaszerzi zsarnok anyjától a hatalmat, meggyilkoltatva kegyetlen és kapzsi kegyencét, a firenzei Concino Concinit.Merle sok melegséggel, gyengédséggel, megértéssel mutatja be a mostoha sorsú gyermekkirályt, akit a szívtelen királyné és romlott, minden aljasságra kapható környezete gyámoltalan, gyermeteg ifjúnak, már-már gyengeelméjűnek próbál feltüntetni, holott Lajos éles eszű, megfontolt, talpraesett fiatalember, és igazat mond, amikor a regény végén kijelenti: „Szeretnek a franciák. Jó királyuk leszek.”

Néhány óra múlva felébredt, vagyis inkább felriadt. Tudta, hogy mi ébresztette fel - egy hangos nyögés, szinte kiáltás, valahonnan egészen közelről. És a következő pillanatban harsányan megszólalt egy csengő. Poirot felült, és meggyújtotta a lámpát. Most vette észre, hogy a vonat áll. Valószínűleg egy állomás. A kiáltás megijesztette. Emlékezett rá, hogy a szomszéd fülke Ratchetté. Felkelt, és kinyitotta az ajtót, éppen akkor, amikor a kalauz végigsietett a folyosón, és bekopogott Ratchett ajtaján. Poirot résnyire nyitva hagyta az ajtót, és figyelt. A kalauz még egyszer kopogtatott. Megszólalt egy csengő, és egy távoli fülke ajtaja fölött kigyulladt egy lámpa. A kalauz hátrapillantott. Ebben a másodpercben megszólalt egy hang a szomszéd fülkében franciául: - Semmi baj. Tévedtem. - Rendben van, monsieur. A kalauz elsietett, és bekopogott azon az ajtón, amely fölött égett a lámpa. Poirot megkönnyebbült szívvel visszabújt az ágyba, és eloltotta a villanyt. De előbb még megnézte az óráját. Nulla óra harminchét perc volt.

Chester's Mill békés kisváros. Ezt legfeljebb Dale Barbara, iraki veterán, most gyorséttermi szakács vonná kétségbe, aki összetűzésbe keveredett a városka legnagyobb hatalmú emberének a fiával és a barátaival. Szerencséje volt, mert a rendőrfőnök nem a befolyásos apának hitt, hanem neki. De Barbie tanult a történtekből: úgy dönt, továbbáll. Olyan sok a hasonló kisváros, és közepesen sült hamburgert készítő szakácsra mindenhol szükség van. Számításába egyetlen hiba csúszik - a Búra, amely váratla nul, a derült égből ereszkedik alá, és elvágja Chester's Millt a külvilágtól. És ahogy az emberek lassan felfogják, hogy a láthatatlan, de nagyon is valóságos akadály ott van és ott marad, kiderül, hogy Chester's Mill nem is olyan békés hely. Stephe n King felejthetetlen figurákat teremt ebben a regényében is. A város három tanácsosa, a helyi újság szerkesztő-tulajdonosa, két lelkész - egy férfi és egy nő -, a városi kórház személyzete, a rendőrség állománya mind fontos szerepet játszanak, ki jó t, ki rosszat. És nincs mód elmenekülni a városból...

A második világháborúról szóló több nagy sikerű könyve után (Az európai világháború 1939-1941, Öt nap Londonban - 1940. május, A párviadal), John Lukacs legújabb írásaiban ismét e kimeríthetetlen témával foglalkozik. A könyvben szereplő esszék a XX. század legjelentősebb történelmi eseményének máig is tisztázatlan kérdéseit fejtegetik. Lukacs újból elemzi Hitler titokzatos személyiségét, és keresi néhány döntésének rejtélyes mozgatórugóit. Miért késlekedett Dunkerque-nél? Miért támadta meg a Szovjetuniót s lépett hadba az Egyesült Államok ellen is? Miért folytatta a háborút a végsőkig, amikor bizonyíthatóan tisztában volt vele, hogy már nem nyerheti meg? Lukacs izgalmasan számol be a német atomkutatás egyik epizódjáról, valamint Heisenberg és Bohr koppenhágai találkozásáról s annak következményeiről - választ keresve a kérdésre, hogy miért veszítette el Németország az atomfegyver kifejlesztéséért vívott versenyt. S amint a kötet címe is mutatja, a szerzőt ezúttal leginkább a háború "örökségének" kérdése foglalkoztatja: elkerülhetetlen volt-e a hidegháború, s milyen félreértések vezettek mind Amerika, mind a sztálini Szovjetunió részéről ahhoz, hogy Európa több mint negyven évre tragikusan kettészakadt? John Lukacs ezúttal is színesen, olvasmányosan mesél, miközben számos új elképzelést is felvet a XX. századi történelem tudós kutatói számára.

A suttogó sorozat első két kötetének (A suttogó titkai I. és II.) megjelenése után Tracy Hogg hihetetlenül népszerű lett szerte a világon, és rengetegen fordultak hozzá tanácsért. Összegyűjtötte a leggyakoribb gondokat, és ebben a könyvében még részletesebb magyarázattal kísérve, még több példával, még gyakorlatiasabb megközelítéssel, újabb ötletekkel oldja meg őket. Az olvasók kérésének megfelelően több benne a táblázatokban összefoglalt tudnivaló, az életkori bontás, a mintaétrend, a mintanapirend stb. Elsősorban a problémák nagy hármasára, az alvásra, az evésre és a viselkedésre összpontosít az előző két kötetben kifejtett elvek és filozófia alapján, esetenként továbbfejlesztve vagy felülvizsgálva őket, de foglalkozik az érzelmi neveléssel, a szobatisztaságra szoktatással, a hisztivel és a különböző félelmekkel is. Most bepillanthatunk Tracy fejébe, hogy lássuk, ő hogyan elemzi a problémákat, milyen kérdéseket tesz föl, hogyan állítja össze a megoldás tervét, és arra is megtanítja az olvasót, miként igazíthatja a módszereket a saját gyermekéhez, továbbá mit tegyen, ha úgy érzi: "az én gyerekemnél ez nem válik be". Akik már járatosak valamennyire a "suttogásban", de maradt problémájuk, most elvégezhetik a mesterkurzust; akik még nem ismerik Tracy gyermeknevelési filozófiáját, azok előtt most egy egészen új világ tárul föl.

1865. Véget ért az amerikai polgárháború. Tizennyolc évvel azután, hogy New Yorkban kikötött az éhínség elől menekülő íreket az Újvilágba szállító A Tenger Csillaga, két utasának lánya Louisianából elindul a letarolt országban. Eliza Duane Mooney a k isöccsét keresi, akit négy évvel azelőtt látott utoljára, amikor százezer gyerektársához hasonlóan katonának állt. Sorsa azóta rejtély, de mint később kiderül, egészen rendkívüli. Kettejük története összefonódik egy másik ír, James O'Keeffe tábornok életének alakulásával, aki kormányzóként próbál rendet tartani egy Megváltás Zuhatag nevű városkában és környékén, s közben elkeseredett csatát vív szépséges feleségével, különféle banditákkal, elöljárókkal és a múltjával. Joseph O'Connor ismét doku mentumok, levelek, balladák, újságcikkek, interjúk és különböző narrátori hangok révén idézi meg a kort, és ezekből a darabkákból mint valami irodalmi képkirakóból illeszthetünk össze egy lenyűgöző történelmi tablót. De ez a puzzle kitartó játékosokn ak való, mert nem egykönnyen mutatja meg magát ez a különleges mestermű. Az elmúlt évek egyik legnagyobb világsikere, "A Tenger Csillaga" és a "Megváltás Zuhatag" egy tervezett trilógia első két kötete.

A tizenötéves Christopher autista: nagyon sokat tud a matematikáról és a fizikáról, de nagyon keveset az emberi érzelmekről. Nem szereti, ha hozzáérnek, és nem hajlandó megérinteni semmit, ami sárga vagy barna. Űrhajós szeretne lenni, de még sohasem járt a szülei nélkül az utcájukon túl. És alighanem ő a világirodalom egyik legkülönösebb nyomozója - egy este ugyanis a szomszédasszony kutyáját döglötten, vasvillával átszúrva találja a kertben, és elhatározza, hogy kinyomozza, ki ölte meg. Így ke zdődnek Christopher különös kalandjai, melyek során nemcsak a kutya gyilkosának kilétére derül fény, hanem ennél jóval fontosabb dolgokra is, amelyek sok mindent megváltoztatnak mind az ő, mind a szülei életében. Mark Haddon bámulatos beleérzéssel á brázolja az autista fiú végtelenül racionális gondolkodását, sajátos érzelemvilágát, s könyve izgalmas és megható olvasmány lehet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Oliver Stone arra tette fel az életét, hogy leleplezze az amerikai politika legfelsőbb köreiben folyó törvénytelen üzelmeket. A magát Teve Klubnak nevező különös csapat vezetőjeként tiszteletet és félelmet vívott ki mindazok körében, akikkel összehoz ta jó vagy rossz sorsa - szerzett magának barátokat, de félelmetes, nagy befolyású ellenségeket is, akik bármire képesek annak érdekében, hogy titkaik ne kerüljenek napvilágra. Annabelle Conroy, a Teve Klub tiszteletbeli tagja nemzedékének legzseniál isabb svindlere, aki tökélyre fejlesztette az átverés művészetét, egy dühtől tajtékzó kaszinótulajdonos elől menekül - potom negyvenmillió dollárt csalt ki tőle. A klubtagok mindent félretéve összefognak Annabelle védelmében, vezetőjük figyelmét azon ban hamarosan egy másik félelmetes ellenfél vonja el a feladattól: hajdani CIA-egységének tagjait egyre-másra legyilkolja valaki, és csak idő kérdése, mikor kerül sor Stone-ra. David Baldacci, a thriller nagymestere ezúttal is hajmeresztő, elgondolk odtató, humoros és letehetetlen regényt ad kezünkbe "A Teve Klub"-ban és "A gyűjtők"-ben megismert fura társaság történetének harmadik, de önálló regényként is megálló kötetével.

Mélységesen mély a múltnak kútja, kimeríthetetlen az emberi emlékezetnek tárháza. Van hát hová alászállania, van honnan merítenie Christian Jacqnak, a mai francia irodalom egyik legsikeresebb bestsellerszerzőjének, a történelmi kalandregények legnéps zerűbb művelőjének. Jacq szinte valamennyi regényében az ókori Egyiptom oly sok író képzeletét megihlető mesés-misztikus világát támasztja fel. Monumentális Ramszesz-pentalógiá-jában az Újbirodalom harmadik fáraójának, II. Ramszesznek a korába kalauz olja az olvasót, annak az uralkodónak az élettörténetével ismertet meg, akinek kemény küzdelmek árán sikerült újra naggyá tennie Egyiptomot, visszaadnia e csodás birodalom hajdani fényét-dicsőségét. Ám a sorozat első kötetében Ramszesz még csak tizen négy éves ifjú, akinek testet és lelket próbáló tettekkel kell bizonyítania apja, Széti, Egyiptom nagy hatalmú ura előtt, hogy mindenkinél - főleg ravasz, számító, képmutató fivérénél - alkalmasabb az emberfeletti feladatra, Hórusz isten földi megtes tesítőjének, a fáraó posztjának a betöltésére. Az ifjú herceg apja kívánságára megküzd a vad bikával, részt vesz a legádázabb külső ellenség, a hettiták elleni harcban, a núbiai lázadás leverésében, hajózik a Níluson, vadászik a sivatagban, dolgozik írnokként, aranybányászként, halászként, jár a szentélyek, templomok legrejtettebb termeiben, a luxori, karnaki építkezéseken, miközben ezer veszély leselkedik rá e hol kalandregénybe illően izgalmas és fordulatos, hol misztikusan sejtelmes és hátbor zongató, hol kristályosan tiszta és andalítóan érzelmes regényben.

A francia bestsellerszerző, Christian Jacq Ramszesz-pentalógiá-jának második kötetében az olvasó nyomon követheti az egyiptomi Újbirodalom talán legnagyobb s kétségkívül legismertebb fáraójának, II. Ramszesznek további élettörténetét. Széti halála ut án kisebbik fia és kijelölt utódja, Ramszesz lép a trónra. Az ifjú fáraónak számtalan próbát kell kiállnia, mire megszilárdítja hatalmát, de először is saját kételyein, félelmein, kishitűségén kell úrrá lennie: vajon méltó és alkalmas-e az emberfelet ti feladatra, majd vetélytársait és ellenségeit kell legyőznie, akik nyíltan vagy a sötétben, a háttérben meghúzódva ármánykodnak ellene, nem riadva vissza semmilyen eszköztől, tőrtől, méregtől, fekete mágiától... Ám az ifjú fáraónak segítői is vanna k, gyermekkori barátai, Améni, a törékeny fizikumú, de rettenthetetlen lelkű, fáradhatatlan írnok, Szétau, a félelmet nem ismerő, a természet és tudomány titkaiban jártas kígyóbűvölő, és a Ramszeszhez hasonlóan szenvedélyes és zabolátlan héber Mózes - és mindenekelőtt maguk a nagy hatalmú, titokzatos egyiptomi istenek, akiknek a jóindulatát Ramszesz gigantikus vállalkozással, az évmilliók templomának a felépítésével igyekszik megnyerni. Mint egy frissítő fürdőbe, úgy merül alá az olvasó Egyiptom mesés világába, ahol istenek és emberek tökéletes szimbiózisban élnek egymással, ahol e világi és túlvilági között szabad az átjárás, ahol minden megtörténhet és meg is történik, egyik fantasztikus fordulat, egyik hátborzongató kaland a másikat köve ti, ahol a hősök minden próbát kiállnak, ahol az emberi istenivé magasztosul és az isteni emberivé lesz.

A "ferde ház" egy angol gyerekversben szerepel. Ezt a versikét idézi Sophia Leonides az udvarlójának, Charles Haywardnak, amikor a családjáról beszél. Charles és Sophia Egyiptomban találkoznak a második világháború alatt. Nem akarnak összeházasodni, amíg tart a háború, de amikor véget ér, a fiú azonnal megkeresi a lányt. Furcsa családba csöppen. Sophia nagyapja, Aristide Leonides a "sanda ember", aki "görbe útjain" jár, és aki a "ferde ház" ura, ahová egész családját összegyűjtötte. Ott él másod ik felesége, a sógornője, két fia, a feleségeik, a nagyobbik fiú gyerekei - és mind az ő pénzén. Amikor Aristide Leonidest meggyilkolják, nincs hiány gyanúsítottban. Szerencsére Charles édesapja a Scotland Yard egyik vezetője, így a szerelmeseknek hi vatásos segítségük van a nyomozásban. Szokás szerint mindenki gyanús, és a hullák száma emelkedik... Agatha Christie egyik legkedvesebb krimije volt ez. A burjánzó mese, a remek karakterek és a szokásosnál is meglepőbb megoldás ismeretében ez érthet ő.

Változatok Mikes György /alias George Mikes-re/: Werner Lansburgh berlini újságíró (1912-1990) nem is a legrosszabb változata megbritesedett egykori honfitársunknak, aki oly nagy sikerrel oktatta a kontinentális érdeklődőknek az angol mentalitást. Ug yanezt teszi számtalan kiadást megért könyvében a németből svéddé, majd angollá -avanzsált- Lansburgh, sőt tesz még ennél többet is: angolul tanítja -könnyen, gyorsan- Drága New-see-ját, szíve választottját. A lányt ostromló leveleiben először is önb izalmat önt a kis hölgybe: angolul igenis meg lehet tanulni, s a gátlásos kezdő nem is sejti, mennyit tud máris. És fő az ötletesség: ha nem tudunk egy szót, tekerjünk ki és vessünk be egy nemzetközit, találjunk ki vadonatújat, de olykor egy nyögés i s megteszi - lásd a Churchill-anekdotát. Lansburgh sziporkák, sztorik, pikáns kalandok özönével szórakoztatja és alakítja a maga képére és hasonlatosságára - vagyis anglománná - a vállalkozó kedvű olvasót, aki valóban játszva tanulja meg, hogy pl. mi t jelent a -podger- szó.