Európa Könyvkiadó strana 24 z 143

Faludy György (1910-2006), a Villon-balladák átköltője hosszú pályafutása során folyamatosan, egészen a kétezres évekig fordított magyarra verseket. Jelen kiadvány az átültetett vallási és istenes költeményeit tartalmazza 1938-tól. Faludy a villoniádák sikere után, kiadói megkeresésre fordult először a téma felé. A világháború kirobbanása előtti helyzetben a versek aktualitását érezte és emelte ki szerzőivel kapcsolatban: "Nevüket a laikus nagyrészt nem is tudja már; itt-ott olyan népek énekeire bukkanunk, melyek elvesztek az idők homályában. De az, amit vallottak - mélységes hit, felebaráti szeretet, emberiesség, a szegényekkel való együttérzés - ma is megdönthetetlenül áll. E himnuszokat még az irodalomtörténet is jobbára elfeledte; de most, hogy az olvasó fellapozza őket, éreznie kell: mindezekből semmi sem múlott el."

Lipcse, 1821 nyara. Johann Christian Woyzeck, alkalmi munkás és egykori zsoldos katona, meggyilkolja Johanna Christiana Woostot, egy seborvos özvegyét. Az elkövetőt a korban újdonságnak számító, tudományos alapokon nyugvó kihallgatásoknak vetik alá, hogy kiderüljön, véletlenül, ösztönszerűen vagy előre megfontolt szándékkal követte-e el tettét, s milyen motivációi voltak. Az 1836-1837-ben írt, de be nem fejezett, azóta is ezernyi interpretációban a nézők elő kerülő Georg Büchner-színmű, a Woyzeck a "filológusok és színházi rendezők csemegéje". Alban Berg operát írt belőle, készült belőle több musical, Werner Herzog filmre vitte, ahogy a magyar rendező Szász János is, bekerülve ezzel az 1994-es Oscar-díj-jelöltek közé. A Schilling Árpád fémjelezte Krétakör csakúgy színpadra állította, mint szerte a világ színházi rendezői, Németországban máig az egyik leggyakrabban játszott darab. Steve Sem-Sandberg a Büchner-drámát is megihlető valós lipcsei gyilkosság törvényszéki orvosának 1914-ben megtalált dokumentációit is felhasználva írta lenyűgöző, lírai-érzéki nyelvezetű lélektani regényét. Tragikus és könyörtelen látlelet a háborúk borzalmáról, a társadalmi kiszolgáltatottságról, az emberi lélek sebezhetőségéről - aktualitása sajnos nem megkérdőjelezhető.

Madár tizenkét éves kisfiú. Egyetemi oktatóból könyvtári alkalmazottá lefokozott, megtört apjával tengődnek egy kollégiumi szobában. Az anyja három éve elhagyta őket. Madár nem tudja, miért, és hogy hová tűnt. Ám egyszer csak levelet kap: rajzolt macskák sokaságát rejti a boríték. Az anya üzent neki - s a fiú a rejtély nyomába ered: meg kell találnia az édesanyját és meg kell tudnia, miért menekült el a családjától. Nem könnyű feladat, mivel az Egyesült Államokban a hazafiság jegyében különösen éber szemmel figyelik az ázsiai származású polgárokat - a velük szembeni atrocitások mindennaposak, sok esetben, törvénnyel szentesítve még a gyermekeiket is elszakítják a szüleiktől, nehogy "az amerikai kultúra" csorbát szenvedjen. Madár költő anyja, Margaret pedig kínai bevándorlók gyermeke - verseinek sorai ráadásul jelmondatokká váltak a tüntetések transzparensein. A Hiányzó szívünk a szeretet és a gyűlölet regénye - lírai kitárulkozás a szülő-gyerek kapcsolatról, a világ bámulatra méltó mesés csodáiról, egyben dermesztő kortárs valóságkép a mesterségesen generált társadalmi feszültségekről, gyűlöletpropagandáról, emberiességünk elvesztéséről.

A köd városa novellái a négy regényből álló Elfeledett Könyvek Temetője irodalmi világát bővítik tovább a sajnos idejekorán elhunyt világhírű szerző elképzelése és tervei alapján: egy-egy szereplő eddig ismeretlen vonásait tárják fel, beavatnak a legendás könyvtár keletkezésének történetébe, az elbeszélések légköre, témái és motívumai is mind ismerősek lesznek a regényfolyam olvasói számára. Ahogy újdonságokkal sem fukarkodnak, s belépőként szolgálhatnak a spanyol író lenyűgöző, kísértetjárta, ellenállhatatlan látomásába - egyszersmind a rejtélyes, időtlen, párás-ködös Barcelona lakóinak életébe. Ez a kötet több mint pusztán elbeszélések gyűjteménye! A köd városa a maga teljességében mutatja be Carlos Ruiz Zafón összetéveszthetetlen írói világát, akár a fejlődésregény, a horror, a thriller vagy a romantikus szerelmi történet műfajában kalandozik - és ahogy tisztelettel fejet hajt nagy irodalmi elődje, Cervantes előtt.

"A grund - kiáltotta - az egy egész birodalom! Ti azt nem tudjátok, mert ti még sohasem harcoltatok a hazáért!" Minden idők legismertebb magyar regényének szereplői (Nemecsek, Boka, Áts Feri, a Pásztorok és persze Geréb) messze túlélték korukat. Kortársainkká váltak és azok is maradtak. Einstandolni, gittegyletezni, kisbetűkkel írni valakinek a nevét vagy együtt énekelni, hogy legyen szabad a grund - immár a közös szótárunk és kultúránk része. A Füvészkert és a Pál utca ugyanolyan kedvelt célpont a Budapestre látogató külföldi turisták körében, mint a Hősök tere. Molnár Ferenc regénye önálló életre kelt, és 1906-os első közlése óta generációkat tanít arra, hogy az árulóknak nincs bocsánat, az álmaink pedig mindennél fontosabbak. Az Európa Diákkönyvtár sorozat klasszikus kínálatában.

Richard Chizmar (1965) többszörös díjnyertes amerikai író, újságíró, szerkesztő, a Cemetery Dance magazin és kiadó alapítója. Műveivel két World Fantasy- és négy International Horror Guild-díjat nyert. Az A Long December című novelláskötete kedvező kritikákat kapott a Kirkus-től és a Booklist-től is, Chizmar több konferencián is szerepelt kreatívírás-oktatóként, vendégelőadóként, szakértőként és díszvendégként. Itthon elsősorban a Stephen Kinggel közösen írt Gwendy és a varázsdoboz, valamint az önéletrajzi elemeket a thriller, a horror és a true crime zsánerével keverő A Rémkirály nyomában című regényekről ismert. Jelen kötetben Richard Chizmar visszatér a Gwendy és a varázsdoboz világába egy lélegzetelállító folytatásra, amelyben Gwendy Petersonnal már felnőttként találkozhatunk. A harminchét éves Gwendy szerelemmel teli házasságban él, rendkívül sikeres író lett, és kongresszusi képviselőként formálja országát Washington D. C.-ben. Egy nap azonban a titokzatos, fekete kalapos Richard Farris varázsdoboza váratlanul újra felbukkan az irodájában. A doboz újbóli megjelenése Gwendyt ismét hazavezeti Castle Rock kisvárosába, ahol Norris Ridgewick seriff és csapata két eltűnt lányt keres kétségbeesetten. Miközben Gwendy a rendőrökkel együtt versenyt fut az idővel, át kell gondolnia, vajon a sors vagy a döntéseink irányítják az életünket, és milyen árat kell fizetnünk azokért a döntéseinkért, amikor a leginkább vágyott dolgokhoz nyúlunk. A Gwendy és a bűvös toll-ban Castle Rock álmos kisvárosa mély, sötét titkok alapkőzetére épült, és hamarosan ismét felébred csendes szendergéséből.

John Fowlesnak, a huszadik századi angol regényírás kiemelkedő képviselőjének nevével legelőször A lepkegyűjtő borítóján találkozhatott a magyar olvasó. Világsikert aratott s Harold Pinter és Karel Reisz filmje révén is diadalutat bejárt műve, A francia hadnagy szeretője az utóbbi idők egyik legizgalmasabb és legsokrétűbb angol regénye. Romantikus elbeszélés a tizenkilencedik századból, egy viktoriánus jegyesség felbomlásának és egy nagyon is modern szerelemnek a története, élvezetes, szellemes és gondolatgazdag korrajz a tizenkilencedik századi Anglia társadalmáról, szokásairól és eszmevilágáról - s mindez egy minden ízében modern szerző tudatosságának, fölényes és játékos iróniájának mérlegén. Két kor, két lelkület, két világ és két irodalmi forma vívja játékos párviadalát, majd nyújt békülékeny kezet egymásnak, pontosan száz év távolából, a könyv lapjain: az a tizenkilencedik századi Anglia, amelyet a kor nagy realistái, Dickens, Thackeray, George Eliot és Thomas Hardy örökítettek meg - és modern korunk, a maga kétkedőbb, zaklatottabb, de talán merészebb tudatosságával, amelynek foglalata a modern kísérleti regény. Ennek a tudatosságnak és ennek a regényformának a mestere volt John Fowles. Cselekményében és gondolati anyagában egyaránt érdekfeszítő, fölényes íráskészségre valló, színes mű A francia hadnagy szeretője.

Egy titokzatos, fekete kalapos és öltönyös férfi, Richard Farris egy csodálatos, mahagóni varázsdobozt bíz a tizenkét éves Gwendy Petersonra. A dobozka kezdetben apró ajándékokat ajánlott fel a kislánynak, de ez a színes nyomógombokkal ellátott eszköz hatalmas felelősséggel is járt, hiszen gazdája egyetlen mozdulattal bármikor elpusztíthatta volna bármelyik földrészt. Később, amikor a sikeres írói, majd politikai karriert befutó Gwendy egy gyerekrabló utáni nyomozásban segített szülővárosában, újra meg kellett küzdenie a doboz kísértésével. Napjainkban Gwendyt már a szenátori székért látjuk versenyben, élete azonban korántsem lehet nyugodt, mert sötét és gonosz erők igyekeznek megszerezni a dobozt, és neki mindenáron meg kell óvnia tőlük. És ahogy korábbi élete egyre jobban felszámolódik, az egyetlen kiutat végül a világűrben találja meg. A nagy sikerű sorozat zárókötetében a rendkívüli történetmesélő, Stephen King és kiváló szerzőtársa, Richard Chizmar ezúttal Castle Rockból egy űrállomásra, majd egy még messzebb tartó utazásra visznek minket, melynek során Gwendynek egy titkos küldetést kell végrehajtania, hogy megmentse a világunkat. Sőt, talán az egész világegyetemet.

A téli vihar nyomában a gonosz újra betör Castle Rock kisvárosába. Norris Ridgewick seriff és csapata két eltűnt lányt keres kétségbeesetten, de egyre fogy az idő, és egyre bizonytalanabb, hogy élve találják-e meg őket. Washington D. C.-ben a harminchét éves Gwendy Peterson nem is különbözhetne jobban attól az öntudatos tinédzser lánytól, aki valaha egy teljes nyarat azzal töltött, hogy fel-le szaladt a Castle Rock-i Öngyilkosok lépcsőjén. Szerelemmel teli házasságban él, rendkívül sikeres író lett, és most pedig már kongresszusi képviselőként formálja országát. De azon a régi nyáron ismerte meg a titokzatos, fekete öltönyös Richard Farrist is. A kalapos férfi egy csodálatos, mahagóni varázsdobozt bízott rá, ami apró ajándékokat ajánlott fel Gwendynek a gondozásáért, ugyanakkor hatalmas felelősséggel is járt, hiszen egy gombnyomással bármikor elpusztíthatta volna a világ bármelyik földrészét. Bár Farris végül elvitte a különleges tárgyat, és megígérte, hogy a lány soha többé nem fogja látni a dobozt, Gwendyt mindig is nyugtalanította, vajon a furcsa doboznak köze volt-e ahhoz a csodálatos élethez, amelyet azóta élt. És egy nap a varázsdoboz váratlanul mégis felbukkan az irodájában. A doboz titokzatos újbóli megjelenése, valamint a Castle Rockban történt nyugtalanító eltűnések Gwendyt ismét hazavezetik, ahol talán segíthet megmenteni az eltűnt lányokat, és megállítani egy őrültet. És miközben a rendőrökkel együtt versenyt fut az idővel, Gwendynek át kell gondolnia, vajon a sors vagy a döntéseink irányítják az életünket, és milyen árat kell fizetnünk azokért a döntéseinkért, amikor a leginkább vágyott dolgokhoz nyúlunk? A New York Times bestseller író Richard Chizmar visszatér a Stephen Kinggel közösen megálmodott Gwendy és a varázsdoboz világába egy lélegzetelállító folytatásban. Castle Rock álmos kisvárosa mély, sötét titkok alapkőzetére épült, és hamarosan ismét felébred csendes szendergéséből.

London, 1926. A sorházak és teniszmeccsek, az előkelőségek és vadászkirándulások világában Miss Nan O'Dea a gazdag üzletember, Archie Christie szeretője lett, elcsábítva őt odaadó felesége, a közismert krimiíró, Agatha Christie mellől. Nan és Archie a tervek szerint egy vidéki szállodában találkoztak volna, miután a férfi bejelenti válási szándékát feleségének, ám a házastársak közti vitát követően a sikeres szerzőnő váratlanul eltűnik, az eset pedig bejárja az országos médiát. Mindeközben a Nan menedékéül szolgáló szállóban is rejtélyes haláleset történik, a kirendelt nyomozó szemében pedig minden vendég gyanús lesz. De vajon milyen titkokat rejt Nan O'Dea élete, és mindez hogy kapcsolódik olyan szorosan ahhoz a tizenegy rejtélyes naphoz, amelynek során Agatha Christie eltűnt? És mi történt az egyre népszerűbb íróval ezalatt az idő alatt? Miért tenné valaki tönkre egy másik nő házasságát és miért szövögetné évekig a terveket? Meddig vagyunk hajlandóak elmenni a szerelem nevében? Mi késztet bárkit is a gyilkosságra? Milyen bűn az, amit nem tud valaki soha megbocsátani? Az Agatha Christie-affér zseniális, több idősíkon játszódó, fordulatos és felejthetetlen regény tragikus szerelmesekről, szívfájdalomról, bosszúról és gyilkosságról. Emellett pedig lenyűgözően képzeli el újra a huszadik század egyik legtöbbet vitatott megoldatlan rejtélyét.

Egy teljesen átlagos, gyönyörű őszi napon a békés maine-i Chester's Mill kisvárosát váratlanul, a derült égből egy láthatatlan erőtér zárja el a világ többi részétől. A hirtelen alászálló "búrába" belecsapódik egy repülőgép és lángoló roncsokban zuhan le az égből, egy kertészkedő asszony keze leszakad, a szomszédos városban dolgozó emberek nem tudnak hazajutni. Senki sem érti, mi ez a megmagyarázhatatlan jelenség, honnan jött, és mikor tűnik el, ha egyáltalán. Aztán ahogy az emberek lassan felfogják, hogy a láthatatlan, de nagyon is valóságos akadály ott van és ott marad, az is kiderül, számukra, hogy Chester's Mill nem is olyan békés hely. Dale Barbara, a városban rekedt iraki veterán és alkalmi szakács az események közepén találja magát. Néhány rettenthetetlen ottani lakóval - a helyi újság tulajdonosával, Julia Shumwayjel, két lelkésszel, egy kórházi asszisztenssel, egy anyával és három bátor gyerekkel - kénytelen szembeszállni a város vezetését átvevő Big Jim Rennie-vel, aki még a gyilkosságtól sem riad vissza annak érdekében, hogy kézben tartsa a gyeplőt. Mindeközben a politikus erőszakos fia szörnyű titkokat őriz egy ház sötét kamrájában. De nincs mód elmenekülni a városból, az idő és a levegő pedig egyre kevesebb...

Francesco Lotoro zongoraművész, zeneszerző és karmester 1964-ben született a dél-olaszországi Barlettában. Diplomája megszerzése után a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult többek között Zempléni Kornél, Almásy László és Vásáry Tamás kezei alatt. Harminc éve kutatja a koncentrációs táborokban keletkezett zeneműveket, és a több mint 8000 partitúrán kívül összegyűjtött a táborok zenei életével kapcsolatosan 12 500 dokumentumot, 3000 egyetemi kiadványt, koncentrációs táborok zenéjéről írt értekezést és zenei tanulmányt. A Soá Alapítvány, amely Steven Spielberg 55 000 holokauszttúlélővel készült interjújának archívumát kezeli, korlátlan hozzáférést ajánlott fel neki az archívumához, és megbízta az alapítvány birtokában levő kották átírásával. Ő a szerkesztője és előadója a KZ Musik című, 24 darabos CD-sorozatnak, amely 407, fogságban szerzett zeneművet tartalmaz. Jelenleg a Thesaurus Musicae Concentrationariae enciklopédián dolgozik, amely a teljesség igényével rendszerezi a táborokban szerzett zeneművek és szerzőik adatait. Ez az anyag képezi az alapját a Lotoro szülővárosában létrehozandó intézménynek, amely a koncentrációs táborokban keletkezett zenének szentelt legnagyobb központ lesz a világon. A barlettai volt szeszlepárló üresen álló nyolcezer négyzetméterén megvalósuló Koncentrációs Táborok Zenéjének Citadellájában helyet kap majd egy múzeum, könyvtár és színházterem is.

Miért fontos, hogy jégszekrényt vigyünk magunkkal egy sétahajókázásra? Milyen izgalmas ismeretségeket köthetünk London utcáin több tucat teknőst szállítva? Mit tegyünk, ha épp a díszvacsora asztalára pottyan egy nem várt vendég? Mennyi veszélyt rejt, ha kórházba visznek orrvérzés miatt? Miért zokog A varázsfuvola karmestere, ha a zoológus barátnője is az előadást hallgatja? Durrell gyűjteményes kötetében hemzsegnek az állatok, ám a figyelem középpontjába ezúttal a Homo sapiens sapiens megannyi példánya kerül, legyenek azok családtagok, barátok-barátnők, vagy alkalmi ismerősök. De mintha rendszeres bolondgomba-fogyasztók lennének mind, s köztük az egyetlen józan ember a csodabogár természetbúvár. Aki nem rest antropológusi pontossággal feljegyezni történeteiket, fergeteges angol humorról és hidegvérről téve tanúbizonyságot.

"Csak fekszem az ágyon, és életemben először azon gondolkodom, mennyire nagyon szeretnék élni. A szívem minden egyes bombarobbanással megáll. A percekbe, a másodpercekbe kapaszkodom. Soha nem voltam még ilyen közel a halálhoz." Fontos, megrázó, végső soron mégis reményt keltő kordokumentum a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúról, egy ukrán kislány naplóbejegyzéseiből. Jeva Szkaliecka története a tizenkettedik születésnapján kezdődik Harkivban, a városban, ahol kiskora óta a nagymamájával él. Tíz nappal később a boldog, kiegyensúlyozott élet, amit addig ismert, bowlingozásokkal, festéssel és különórákkal, darabjaira hullik. 2022. február 24-én városát váratlanul támadás éri, amikor Oroszország megindítja invázióját Ukrajna ellen. Jeva a pincében kezdi írni naplóját: részletesen beszámol a bombatámadásokról, amelyeket a föld alatti bujkálás során éltek át, és kétségbeesett útjukról nyugatra, a körülöttük dúló konfliktus elől. Jeva vissza akarja kapni a korábbi életét, madárcsicsergést, esőt szeretne hallani a bombázás helyett, de a lakásukat szétbombázzák, osztálytársaival csak rövid üzeneteket tud váltani, az új ismeretségek, barátságok pedig csak addig tarthatnak, amíg tovább nem menekülnek. A folyamatos veszteségek, a végtelen vonatozások és egy túlzsúfolt nyugat-ukrajnai menekültközpontban töltött idő után Jeva és szeretett nagymamája végül Dublinban talál menedéket. Ott bátran kezd új életet, remélve, hogy egyszer hazatérhet

"Mit tudom én, miért őrizgettem szép reményeim széltépte köntösének utolsó foszlányát! De mondd, ki ezt olvasod, miért mented te is veszett fejsze nyelét, miért kapaszkodol kétségbeesetten a tegnapba, a múlt hétbe, a tavalyba?" Charles Dickens emberismerete, kor- és karakterábrázolása, valamint humora kimagasló a világirodalomban. Jelen regénye 1861 óta rabolja el olvasói szívét.

"Az optimizmus az emberiség ópiuma! Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik. Éljen Trockij!" - írja egy képeslapon Ludvík Jahn, a természettudományi fakultás ifjú hallgatója pártiskolára vezényelt kedvesének. Tréfából. Az 1949-es év Csehszlovákiájában azonban nem ismerik a tréfát. Ludvík Jahnt kizárják a pártból, kirúgják az egyetemről, a katonaságnál a büntetőalakulathoz sorozzák be, bányamunkára küldik. Ludvík Jahn élete és karrierje derékba törik. Hosszú éveken át csak a bosszúvágy élteti. És egyszer csak felvirrad a megtorlás napja. A hajdani, félresikerült tréfát egy másik, éppoly kegyetlen tréfával akarja helyreütni. A tréfa azonban ismét a visszájára, ismét őellene fordul. És ebből lesz a tulajdonképpeni, a minden emberi tréfáknál nagyobb szabású, áttekinthetetlen és visszavonhatatlan, a címadó tréfa, amely mifelénk a történelem képében szokta áldozataival a bolondját járatni. Erről ad felkavaróan és csúfondárosan számot, hányattatásainak fordulatos történetével is, a hajdan világraszóló "botrányt" keltő, majd a világsikerben időtálló klasszikussá érő Kundera-alapmű.