Európa Könyvkiadó strana 25 z 143

Jelen kiadásunkkal T. S. Eliot százéves, örökifjú versét ünnepeljük, mely egyben az európai irodalom egyik huszadik századi mérföldkövének számít. Nagyívű apokaliptikus vers, jelentőségében James Joyce Ulysses című regényéhez hasonlítható. Könyvtárnyi irodalom, megannyi fordítás próbálta már hűen megérteni és követni a szerzői szándékot. Magyarul is több teljes és töredékes változata létezik, többek között Devecseri Gábor, Weöres Sándor, Vas István és Dunajcsik Mátyás tollából. "Népmesei becsvággyal, hogy megküzdök a próbatétellel, és félelemmel vagy inkább rettegéssel fogtam a munkához, s a végeredményt inkább tekintem változatnak, mint fordításnak, amely során megpróbáltam megértve, magamon, a saját költői és gondolati lehetőségeimen átfolyatni a szöveget, a pontosságra törekedve egyéníteni és magyarítani... Amikor az Európa Kiadó igazgatója felhívott, hogy lenne-e kedvem lefordítani ezt a ciklust, mert akkor megveszik a jogokat, úgy éreztem, a legnagyobb díjat kaptam meg, amit egy költő kaphat. Egy hatalmas márványtömböt akasztott a nyakamba. Ezzel a súllyal próbáltam kiegyenesedni. Így sikerült." Háy János

1988 nyarán eltűnt lányok megcsonkított holttestére bukkannak egy marylandi kisvárosban. A bizonyítékok alapján kiderül, hogy a csendes környéket egy kegyetlen sorozatgyilkos tartja rettegésben. Hamarosan elterjed a szóbeszéd, miszerint a helyi tinédzser lányokra leselkedő ragadozó nem is egészen evilági lény. A bűnüldöző szervek az FBI nyomozóinak segítségével viszont nagyon is biztosak abban, hogy az elkövető egy hús-vér ember, aki kegyetlen játékot űz velük. A paranoia és a gyanakvás csapdájában rekedt, egykor békés közösség számára egyre inkább úgy tűnik, hogy a rémálomnak soha nem lesz vége. A horror- és krimiszerzőnek készülő, frissen végzett egyetemista, Richard Chizmar éppen akkor tér vissza szülővárosába, amikor bevezetik a kijárási tilalmat és megalakul a környékbeli lakosokból verbuválódott figyelőcsapat. A fiatal író, akit egyébként a saját esküvője és a karrierindítása kötne le, egy valódi horrortörténet közepén találja magát. Az események hatására Chizmar személyes beszámolót kezd el írni a sorozatgyilkos rémuralmának időszakáról, holott akkor még nem is tudta, hogy ezek az események évek múlva is kísérteni fogják. A Rémkirály nyomában ijesztő, jól felépített és magával ragadó mű, amely Stephen King történetmesélését a Michelle McNamara-féle true crime feszültségével ötvözi. Chizmar tehetsége a maga teljességében nyilvánul meg ebben az igazán különleges regényben, amely az olvasóit is sokáig nyugtalanítja majd.

A Császárné lebilincselő, színes és modern mese a szerelemről és önmagunk megtalálásáról - akár még Európa egyik legnagyobb udvarában is, amely tele van szabályokkal és megannyi kötöttséggel. 1853-ban járunk, amikor a kérők által ostromlott bajorországi Erzsébet (Sisi) megfogadja, hogy megvárja azt az elsöprő szerelmet, amiről a költők írnak. Nővérét, Ilonát a család és Zsófia főhercegné a császár menyasszonyának szánja, és úgy tűnik, a frigyet nem akadályozhatja meg semmi. Ferencnek, aki nemrég élt túl egy merényletet, már nincs ereje tiltakozni, ő is belátja, hogy szent kötelessége megházasodni. Talán így a zavargások által feldúlt birodalom is fellélegezhet és elkerülhet egy teljesen felesleges háborút. De senki sem számol a bolondos, mezítláb járó, verseket kedvelő hercegnővel, és a váratlanul feltámadó érzelmekkel. Sőt Maxival, a császár szoknyabolond öccsével sem, aki Ferenc vetélytársaként megpróbálja elhódítani a szenvedélyes és őszinte Sisit, aki nem is nagyon akar császárné lenni. Szerelmi háromszög, intrika és féltékenység, fényárban úszó Bécs - és egy császárné felemelkedése. Az ismert történetet új megközelítésben meséli el az utazási blogjáról híres, kiapadhatatlan történelmi érdeklődésétől hajtott, jelenleg Portugáliában élő Gigi Griffis. A regényt a Netflix azonos című sorozata ihlette.

Ez a világ legnagyobb játékgyártó cégének és a Kirk Kristiansen családnak a lenyűgöző, mesebeli története. Ez a mese 1915-ben Dániában kezdődik, amikor egy fiatal nyugat-jyllandi mesterember, Ole Kirk Christiansen fülébe jut, hogy a parányi Billundban eladó egy asztalosműhely. És végül olykor egészen drámai utakon átkelve napjainkig vezet, amikor is a LEGO márka már az egyik legkedveltebb és legismertebb a földkerekségen. Mindeközben megtudhatjuk, hogy egy mélyen hívő, ám szenvedélyes, folyton álmodozó asztalos miért kezdett el fajátékokat gyártani, és honnan ered a különös név, Jens Andersen könyve egyúttal rendhagyó kultúrtörténet is a nemzedékek folyton változó játék- és gyermekszemléletéről, valamint a különböző korszakoknak a játékhoz és a gyermekekhez való viszonyáról.

Átlagos amerikai lány volt, aki addig sohasem látott hatású legendává vált. Milliók imádták, és az élete a rajongók és művésztársak generációit varázsolta el. A Marilyn Monroe művésznéven jobban ismert Norma Jeane Baker életét évtizedek óta kutatják és dolgozzák fel, de mindeddig még egyetlenegyszer sem mesélték el olyan lélegzetelállító és eredeti módon, mint a Szöszi-ben. A kortárs amerikai irodalom legjelesebb alakjai között számontartott és Magyarországon is jól ismert Joyce Carol Oates eddigi legnagyobb szabású művében újraértelmezi Norma Jeane Bakernek (a gyermeknek, a nőnek és a nehéz sorsú hírességnek) a legbensőbb lírai és szellemi életét, hogy annak bámulatos, gazdag és megrázó hangján mesélje el. Norma Jane legintimebb portréja egy törékeny, egyedi tehetséggel megáldott fiatal nőt állít elénk, aki folyamatosan újrateremti saját magát, hogy a nyomasztó esélyek ellenére képes legyen a felszínen maradni és magának a sztárságnak a jelképévé váljon. Lépésről lépésre haladva vezet be minket a saját történetébe, és meséli el, hogyan tévesztett utat egy folyamatos konfliktusok között élő, lázasan alkotó jellegzetesen amerikai művész. Az életrajzi és történelmi forrásokra támaszkodó szerző megidézi a női lélek legbensőbb világát és kíméletlen tükröt tart a mítosz elé, mindeközben pedig úgy ír, ahogy eddig még sohasem: extatikus állapotban, átadva magát a témának, úgy, mintha rendkívüli hősének a lelke költözött volna belé. Ez a magával ragadó, lélektanilag érzékeny, felkavaróan szellemes mű végigvezet minket Norma Jeane magányos gyermekkorán, kisiklott kamaszkorán és "Marilyn Monroe" megszületésének a folyamatán. Norma Jeane alig hallható, eltorzított és félreértett hangja, Marilyn Monroe gazdag öröksége egyben Hollywood sötét világának is tükröt tart. Miközben csodálattal és elismeréssel szól a színészet és a filmkészítés nehezen megragadható művészetéről, Joyce Carol Oates hátborzongató képet fest az iparágról, amely táplálja és felfalja Amerika "arcait". A Szöszi, amely eredeti módon közelít a saját mítoszaitól megbabonázott celebkultúrához, sodró erejű regény egy nő nehezen megragadható varázsáról, egy sztár időtálló örökségéről, és azokról a gyötrelmekről, amelyek a XX. század legemlékezetesebb ikonjának a megszületését kísérték.

Isztambulban, a Cabal utcában áll a valaha jobb időket látott Bonbonpalota. Történetünk idején az utcát ellepi a szemét, a környékről ugyanis mindenki a Bonbonpalota melletti kert falához hordja a hulladékát. A lakásokban elviselhetetlen bűz terjeng, és mindent elárasztanak a bogarak, csótányok, tetvek, bolhák. Különös emberek lakják a bolhapalotát: az alkoholista egyetemi tanár, aki válása után harsány barátnője vállán lel vigaszt; a meleg ikerpár, Celal és Cemal, akiket gyermekkorukban elválasztottak egymástól, de felnőttként közös fodrászszalont nyitottak. Szintén a ház lakója Keménydió Metin és FeleségeNágya, akit a szinkronszínész Metin folyamatosan megaláz; az Égszínkék Szerető, aki nem tud mit kezdeni az élet nehézségeivel. Itt él még az idős gyűjtögető, Madame Néni, Higiénia Tijen, akinek a kislánya tetves lesz, a kábítószerfüggő Sidar és kutyája, Gaba, az iskolás Muhammet és szülei, a cseppet sem mindennapi Lobbanékonytermészetűfi család, és persze Hadzsi Hadzsi, aki dzsinnekkel teli különös mesékkel traktálja az unokáit, őrületbe kergetve ezzel a menyét. E közösség életét bolygatja fel egy különös felirat, amely egyik reggel a kertfalon jelenik meg...

Elisabeth Badinter ebben a könyvében, kiadatlan dokumentumokból merítve, az anyaság oldaláról közelíti meg Mária Terézia Habsburg császárné és magyar királynő (1717-1780), kora legnagyobb hatalommal bíró uralkodójának lenyűgöző alakját. Ez az új portré Mária Terézia személyiségének rejtett oldalát fedi fel: a bonyolult egyéniségű anyát, a gyermekeiért aggódó, a legmélyebb gyengédségre, de olykor keménységre, sőt igazságtalanságra is képes anyát. Egy asszonyt, akit gyakran húztak kétfelé kényszerű választásai a szív parancsa és az államérdek között. "Szerettem volna tudni, milyen anya lehetett az uralkodónő, hogyan nevelte a gyerekeit, hogyan viselkedett irányukban. Mária Terézia az anyák történetének új fejezetét testesíti meg, amelyben sok mai nő magára fog ismerni, mert ez az aktív anyaság, a minden gyermekéért felelős anya története. Azé az anyáé, aki siratja halott gyermekeit, szorong, ha betegek, minden dolgukban felelősnek érzi magát, és a nehézségeikért is őt gyötri a bűntudat." Elisabeth Badinter

Dúl a II. világháború, Franciaországban a németbarát Vichy-kormány van hatalmon. Nancy Wake, az ausztrál származású fiatalasszony férje, a gazdag marseille-i gyáros oldalán fényűző vacsorákat ad - jó kapcsolatai vannak a feketepiacon -, és a körülményekhez képest boldogan él. Nancynek azonban van egy másik, titkos élete: ő a rettegett Fehér Egér, az egyik legkeresettebb kém, aki után a Gestapo kétségbeesetten kutat. Egy árulásnak köszönhetően férjét le is tartóztatják, de Nancy kicsúszik a kezük közül. Angliába szökik, ahol nem tud tétlenül ülni, és egy féléves katonai kiképzés után visszatér Franciaországba, hogy csatlakozzon a partizánokhoz. Mindenre hajlandó, hogy legyőzzék a németeket - és készen áll arra is, hogy életét adja a férjéért. A lebilincselően izgalmas kalandregényt a II. világháború sokszorosan kitüntetett hősének igaz története ihlette. A felvilágosult, szabad szellemű, a francia ellenállás jelképévé magasodott Nancy Wake kalandjai egy pillanatnyi szünet nélkül követik egymást a regény lapjain. Harcát azonban nemcsak a németek, hanem az előítéletek ellen is vívja, hiszen nem elég, hogy a partizánok közül senki nem tudja elképzelni, hogy egy nő felveheti a versenyt bátorságban, erőben és kitartásban a férfiakkal, de Nancyt vezérükként kell elfogadniuk.

Az elmúlt évek legsikeresebb tanácsadó könyve szülőket, nagyszülőket egyaránt át tud segíteni a legnehezebb időszakokon is. A "suttogó" sorozat első két kötetének (A suttogó titkai 1. és 2.) megjelenése után Tracy Hogg hihetetlenül népszerű lett szerte a világon, és rengetegen fordultak hozzá tanácsért. Összegyűjtötte a leggyakoribb gondokat, és még részletesebb magyarázattal kísérve, még több példával, még gyakorlatiasabb megközelítéssel, újabb ötletekkel oldotta meg őket. Az olvasók kérésére mintaétrendet és mintanapirendet is összeállított. A problémák nagy hármasára, az alvásra, az evésre és a viselkedésre összpontosít az érzelmi nevelés mellett az előző két kötetben kifejtett elvek és filozófia alapján, esetenként továbbfejlesztve vagy felülvizsgálva azokat (így tettünk mi is az átdolgozott magyar kiadás esetében). És mit tegyen az olvasó, ha úgy érzi: "az én gyerekemnél ez nem válik be"? A választ erre is megadja a szerző.

Umberto Eco (1932-2016) olasz szemiotikaprofesszor, tudománytörténész, középkorász, esszéista - s nem mellesleg világhírű regényíró. 1980-ban robbant be a szépirodalom világába A rózsa neve című középkori krimivel, melyből Sean Connery főszereplésével nagy sikerű film is készült. Népszerűségét csak tovább növelte A Foucault-inga, A tegnap szigete, a Baudolino és A prágai temető című regényeivel. Az ősfasizmus szaga című kötetének írásai - melyek eredetileg alkalmi, folyóiratokban megjelent publicisztikák és előadásszövegek - a megjelenésük óta eltelt 25-30 év alatt sem vesztettek szellemi frissességükből, bölcsességükből, éleslátásukból, szenvedélyes vitakészségükből és aktualitásukból. Gondolatok a háborúról, a bevándorlásról, a toleranciáról, a média politikai kisajátításáról, az istenhitről - és leghangsúlyosabban: hogyan tudja újabb és újabb köntösben belopni magát a mindenkori életünkbe a fasizmus? Mik azok a jellegzetességei egy államhatalomnak, amelyek alapján kétségtelenül felismerhető ez a félelmetes ideológia? Eco tételesen felsorolja ezeket a sajátságokat, így mindenki számára világosan eldönthetővé válik: felrémlik-e a fasizmus ködképe abban a rendszerben, amiben él.

A beatgeneráció egyik legismertebb költője és írója, Allen Ginsberg nemcsak publikált művei, hanem emberi jogi aktivista tevékenysége révén is nemzetközi hírnévre tett szert, aki a szexuális forradalom, a buddhizmus és a keleti vallások, valamint a társadalmi normákkal való szembeszállás mellett szállt síkra - jóval megelőzve korát. Háborús tiltakozók, művészek, hippik, zenészek, punkok és politikai radikálisok dinamikus vezetője is volt. Ez a könyv olyan anyagmozaikot gyűjt össze, amely Ginsberg szellemi tájképének teljes skáláját bemutatja. Költői remekművei, az Üvöltés és a Kaddish mellett kevésbé ismert és nehezen fellelhető dalai és prózái is szerepelnek, valamint William Burroughsszal és Jack Kerouackal folytatott személyes levelezése, és fényképek - amelyeket maga Ginsberg készített és feliratozott - barátairól és társairól.

Az i. e. III. század a kínai történelemben az egymás ellen hadakozó, élet-halál harcot vívó fejedelemségek, a hatalomvágyó és mindenre elszánt uralkodók, hadvezérek és szerencselovagok időszaka. A század közepe táján egy különös mű születik: a korszak nagy hatalmú államférfija - Lü Pu Vej - a fejedelmi udvarba hívott írástudók értekezéseit egyetlen könyvbe rendezve, saját neve alatt teszi közzé a kor ismereteinek enciklopédikus gyűjteményét, a Lü uraság Tavasz-ősz kalendáriumá-t. A tanulmányok a tudományok rendkívül széles körét ölelik fel: foglalkoznak a csillagászattól kezdve a zenén és a gasztronómián át a földművelésig szinte mindennel, s a kor filozófiai iskoláinak mindegyike tetten érhető bennük. A gyűjtemény legnagyobb részét az uralkodás helyes módszereinek bemutatása, a legendás hatalmasságokhoz kapcsolódó anekdoták és történetek teszik ki. Ám tanácsai nemcsak a hajdani nagyurak számára voltak hasznosak, hanem a jelenkor emberei számára is segítséget nyújthatnak, hogy több bölcsességgel, megértéssel és szélesebb rálátással tudják megélni életük sorsfordulóit és hétköznapjait. A mű a kínai ókor felbecsülhetetlen értékű dokumentuma, egyszerre ismerettár, életfilozófiai útmutató és szórakoztató, olvasmányos, kincsekkel teli kalendárium.

Ezek azok az évek, amikor a felnőttek elviselhetetlen hatalmasságokként magasodnak fölénk, amikor szinte kibírhatatlan a világ hamissága, a hazugságok, az árulások. Amikor meglátjuk a szüleink, a tanáraink hibáit, amikor az a biztonságos világ, amiben a gyerekkorunk zajlott, végérvényesen összetörik. De ezek azok az évek is, amikor nagy szerelmek és nagy barátságok születnek, amikor megtudjuk, mit jelent érezni és gondolkodni. Mi történik Péterrel, a zárkózott programozó fiúval, aki betegesen beleszeret Zsófiba? Mi történik Zsófival, aki szeretni akar, de nem akar különleges lenni? Mi történik Dedával, Zsófi testvérével, aki eleve különlegesnek hiszi magát, és megveti a felnőttek világát? Erről szól ez a könyv. Mi történt velünk, amikor Péterek, Zsófik és Dedák voltunk? Mi történik velünk, ha épp Péterek, Zsófik és Dedák vagyunk? Erről szól ez a könyv. Mi történik velünk, ha élünk? Erről szól ez a könyv.

Egy reggel, tanítás előtt egy "embertelennek, közönségesnek és szadistának" mutatkozó iskolaigazgató azzal adja a világ és önmaga tudtára belső meghasonlottságát, hogy a még üres osztályteremben női nemi szervet szimbolizáló rombuszt rajzol a táblára. Némi habozás után egyenlőségjelet biggyeszt mellé, és az egyenlet másik oldalára odaírja: "igazgató." Az iskola felbolydul, vizsgálóbizottság alakul, mindenki a tettest keresi. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az események elszabadulnak, a környezetét és a világot "heccelő" direktor nem ura többé a történéseknek és saját sorsának sem. Az "isteni" helyzetteremtő pozícióból sodródás lesz, és a történet öntörvényű, ördögi szabályai szerint az egyre inkább emberi arcát mutató igazgatót maguk alá temetik az immár irányíthatatlan események. Kundera magyar olvasói számára nem ismeretlen a drámai történéseknek ez a menete. Elég a Tréfá-ra vagy a Nevetséges szerelmek elbeszéléseire gondolni. A józan ész szemszögéből nézve értelmetlenül kreált konfliktus nyomán kibontakozó, számtalan fordulatot tartalmazó cselekmény a maga pőreségében mutatja meg, mit jelent az, amikor egyszerre csak kiderül, hogy az olyan emberi viszonyoknak, mint a hatalom, a szerelem, a szolidaritás, semmi közük a fennen hirdetett valós vagy vélt értékekhez. De még a szavakhoz sem. Ebben a feje tetejére állított, torz világban minden érték és érzés a visszájára fordul, és a drámai hős minden későbbi igyekezete dacára óhatatlanul belebukik teremtő játékába.

Abraham "Bram" Stoker (1847-1912) ír író már a londoni elit sikeres tagjának számított színházi impresszárióként, amikor 1890-ben összetalálkozott Vámbéry Ármin magyar orientalista professzorral, aki először mesélt neki az egykori havasalföldi fejedelem, II. Vlad Tepes legendájáról. Ezután hat évi kutatómunkával, főleg a könyvtárakban - soha nem járt Kelet-Európában - alkotta meg a világ és az irodalomtörténet legismertebb és legfélelmetesebb vámpírját. A Drakula 1897-ben jelent meg: levél- és naplóregény formájában; fojtott erotikus horrorjával máig tartó világhírt biztosítva szerzőjének. A történet szerint az ifjú londoni ügyvédbojtár, Jonathan Harker, az erdélyi Kárpátokba utazik a dúsgazdag Drakula gróf kastélyába, hogy egy angliai ingatlan megvásárlásában a várúr segítségére legyen. Nem is sejti, valójában minek köszönheti a meghívást, hogy mit tervez Drakula, és hogy pokoli tervével milyen szörnyűségeket készül a világra szabadítani. Mire Harker rájön, már csak egyvalaki segíthet: a vampirológia szakértője, dr. Abraham van Helsing. Vele szövetkezve igyekszik Jonathan "megmenteni a világot", benne önmagát és a menyasszonyát, Minát - fokhagymával, napfénnyel, a kereszt jelével és szívbe szúrt karóval...

Gerald Durrell (1925-1995) 1933-ban, nyolcévesen költözött családjával Korfu szigetére. Az itt eltöltött öt év nagy részében a helyi élővilágot tanulmányozta, újra és újra meglepve családtagjait igencsak szokatlan házi kedvenceivel, melyeket a ház legkülönbözőbb pontjain szállásolt el. Felnőve világhírű zoológus és természetvédő lett, állatgyűjtő expedíciókat vezetett még Madagaszkár szigetére is. Szenvedélyéről harminchét könyvet írt, és számos televízió-műsort készített. 1959-ben megalapította saját állatkertjét, a veszélyeztetett fajok megmentésére specializálódott Jersey Zoot, 1963-ban pedig létrehozta ma is működő alapítványát, a Durrell Wildlife Conservation Trustot, mely a világ számos helyén segít a veszélyeztetett fajok megóvásában, szaporításában és a tudományos ismeretterjesztésben. Az Európa Könyvkiadó újraindítja az életművet. A Családom és egyéb állatfajták fantasztikus humorral és a természet iránti ellenállhatatlan rajongással mutatja be a szerző varázslatos gyermekkorát, amikor a Durrell család tagjai összepakoltak, hogy a nyirkos angol klímát Korfu napsütésére cseréljék. A könyv világszerte milliók kedvence lett, családok és iskolai osztályok közös olvasmányélménye, a könyvből és két folytatásából készült kedves filmsorozat az HBO-n fut.