Európa Könyvkiadó strana 5 z 143

Icsi csupán tizenöt éves, amikor nyomorgó családja eladja egy nyilvánosháznak, hogy attól kezdve önmagára utalva próbáljon meg rájönni, miként lehet túlélni, boldogulni a prostitúció világában, miféle lehetőségeket tartogat számára az élet a társadalom peremén, s van-e még mód visszatérnie a halászfalujába, a gyerekkor ártatlanságához, az ég és az óceán végtelen kékjéhez.Murata Kijoko műve a 20. század eleji Japánba kalauzolja el az olvasót, egy olyan korszakba, amelyben a lassan teret hódító modernizáció ellenére még az archaikus szabályok határozták meg az alapvetően kiszolgáltatott nők sorsát.A regény leheletfinom vonásokkal, mégis kegyetlen őszinteséggel ábrázolja nem csupán a bordélyok, hanem az egész korszak reménytelenül merev, patriarchális világát, a nők előtt nyíló lehetőségek és utak tragikus szűkösségét.Az örömlány nem csupán egy bátor és okos lány története, hanem felemelő példázat is arról, hogy nincsenek olyan merev, ősinek és öröknek gondolt társadalmi viszonyok, amelyeken az emberség, a szolidaritás, a közösség ereje ne lenne képes változtatni, hogy még a legkiszolgáltatottabb helyzetben is van helye a reménynek.

„1981. szeptember 15-én egy Jack Sawyer nevű gyerek állt a szárazföld és a víz találkozásánál, keze a farmernadrágja zsebében, tekintete a végtelen Atlanti-óceánon.”A tizenkét éves fiú még nem sejti, milyen iszonyatosan nehéz feladat vár rá: őt szemelték ki arra, hogy megküzdjön azokkal az erőkkel, amelyek nemcsak Amerika, hanem egy másik, fantasztikus világ, a Territóriumok, sőt az egész világegyetem létét veszélyeztetik. Csak annyit tud, hogy édesanyja nagyon beteg, és az utóbbi hónapokban folyton menekül valami vagy valaki elől. Jack útra kel, világok között vándorol, hogy a rá leselkedő, többször emberi alakot öltő gonosz elől futva megszerezze a csodatévő Talizmánt, amellyel megmentheti szeretteit a mi világunkban, és Ikreiket a Territóriumokban.Ebben a horrorisztikus elemekkel, felejthetetlen barátokkal, szövetségesekkel és a legvadabb képzelet számára is kihívást jelentő ellenségekkel teletűzdelt, meseszerű felnövéstörténetben újra egymásnak feszül a jó és a rossz, és a világ sorsa azon múlik, hogy egy gyerek képes-e mindig, minden helyzetben jó döntést hozni.Stephen King és Peter Straub először 1984-ben megjelent bestsellere felújított magyar szöveggel vonja ismét bűvkörébe régi és új olvasóit. Itt és most. 

A történelemnek koránt sincs vége, és láthatóan nem a nyugati liberális demokrácia diadalmaskodik, elhozva mindenki számára a békét. Területszerző háborúk, vallási konfliktusok, népvándorlás, gazdasági-hatalmi átrendeződések zajlanak szerte a világban; a különböző kultúrák és civilizációk érdekei és értékei állandó harcban állnak egymással. Ezek a mindennapi tapasztalataink a 21. század első negyedében. Mi vár ránk és gyerekeinkre - a nyugati civilizációra, az emberiségre? Samuel P. Huntington (1927-2008) amerikai politikatudós 1996-ban megjelent, nagy hatású elemzésében a hidegháborút követő politikai és ideológiai világ- és válsághelyzetet, a jövő történelmének lehetséges forgatókönyveit vizsgálja - a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásaira készítve fel olvasóit. Mára klasszikussá vált, provokatív és éleslátó művében - mely egyben aktuálisabb, mint valaha - a többcivilizációs multikulturális világrend elfogadásában látja az egyetlen lehetséges (és békés!) utat a Nyugat számára értékeinek megtartáshoz, egyediségének megőrzéséhez.

Ruiz Zafón fantáziájának ezúttal semmi sem szab határt (legkevésbé a valóság). Szívfájdító és félelmetes mesét írt, amelyről a bevezetőben bevallja, hogy a legnehezebben kategorizálható és egyben a legszemélyesebb regénye. 1980, Barcelona. Óscar Drai, egy óvárosi bentlakásos intézet lakója szívesen barangol az iskola környékén omladozó régi paloták közt. Egy alkalommal be is merészkedik az egyik elhagyatottnak látszó épületbe, ahol a látszat ellenére laknak: egy festőművész és kamasz lánya, az írói ambíciókat dédelgető bátor, szépséges Marina. A két fiatal közt szerelmes barátság szövődik, és a lány egyszer elviszi Óscart a titokzatos árnyakkal teli régi temetőbe. Az egyik sírhoz rendszeresen kijár egy lefátyolozott személy, akiről nem lehet tudni, nő-e, férfi-e vagy inkább kísértet. Letesz egy szál virágot, aztán ellebeg… A síron nincs név, csak egy szétterjesztett szárnyú fekete pillangó vésete. Óscar és Marina a jelenést követve további fekete pillangók nyomára jut, és vérfagyasztó kalandokba keveredik. Ruiz Zafón fantáziájának ezúttal semmi sem szab határt (legkevésbé a valóság). Szívfájdító és félelmetes mesét írt, amelyről a bevezetőben bevallja, hogy a legnehezebben kategorizálható és egyben a legszemélyesebb regénye.

Sok kislány álmodozik arról, milyen jó lenne hercegnőként hozzámenni egy délceg és kedves királyfihoz, aki aztán a tenyerén hordozná - s élnének boldogan, míg meg nem halnak! Mint a mesében, ám a valóság a legtöbb esetben inkább rémisztő és megpróbáltatásokkal teli. Julianna egy kicsiny német állam hercegének lányaként született a 18. század végén, és még be sem töltötte a tizenötödik életévét, amikor Szentpétervárra vitték, és feleségül adták Nagy Katalin cárnő egyik unokájához. Hű és engedelmes hitvesre számítottak, aki majd teljesíti kötelességét, és fiú utódot szül a császári trónusra. Julianna azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Erőszakos és bántalmazó férjétől, valamint a dinasztikus elvárások béklyójából menekülve maga mögött hagyta a cári udvart, és hazaszökött. Saját döntésekre, szeretetteljes kapcsolatra és nyugalmas életre vágyott. Ám mindezt már sohasem kaphatta meg. Lipót belga király nővére és Viktória brit királynő nagynénje megbélyegzett, küzdelmes és titkos életének krónikája ez a könyv, amely mély empátiával kíséri végig a sokat szenvedett hercegnő sorsát az európai birodalmak csatározásai közepette.

Kétéves beszélgetéssorozat gyümölcse ez a könyv, amelyben Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök válaszol a Respekt című cseh hetilap főszerkesztője, Erik Tabery kérdéseire. Ezek a kérdések messze nem szokványosak, ahogy a válaszok sem azok. Nem csupán a politikai szerepvállalást és csatározásokat, a diplomáciát, a különféle krízisekre adott válaszokat teszik mérlegre és elmélkedés tárgyává – pedig nehézségekből és botrányokból jócskán kijutott a 2019 és 2024 között államfői tisztséget betöltő elnök asszonynak: világjárvány, orosz–ukrán háború, állandósult gazdasági és belpolitikai válság –, de a közszolgálati kulisszatitkok mellett az emberi tényezőt is kiemelten kezelik. Milyen érzés a kamerák előtt mosolyogni egy fogadáson, miután közlik vele a lánya súlyos diagnózisát, vagy az édesapja a halálos ágyán fekszik? Állandó testőri jelenléttel élni a mindennapokat nem mindennapi feladatok közepette, például egy kijevi kórházba látogatva? Kiszaladni a pozsonyi elnöki palota melletti parkba, és az ott sétálókat megszólítani? Személyes odafigyeléssel támogatni a rászoruló állampolgárokat, miközben mi magunk is lelki megnyugvásra vágyunk? Mindezt nőként átélni a férfiak és a közösségimédia-platformok véleményvezérei uralta világban nem kis feladat. Szlovákia első női, legfiatalabb köztársasági elnökének, aki a magyar kisebbség ügyét is a szívén viselte, és máig megőrizte népszerűségét, sikerült. Hogy miként, az ebből az érdekfeszítő és elgondolkodtató interjúkönyvből kiderül.

Dzsivon író, sikeres és fiatal, modern nő, ám az édesanyja halálát követően először csak lelassul, majd megtorpan, végül pedig komoly, testi tünetekben is megnyilvánuló válságba kerül az élete. A legrosszabb talán az, hogy nem tud, sőt talán nem is igazán akar kilépni a gyásszal való tehetetlen és kilátástalan sodródás állapotából, mert azt árulásnak érezné. Ez az út azonban egyre mélyebbre vezet mindaddig, amíg a zuhogó eső elöl menekülő Dzsivon be nem téved egy titokzatos könyvesboltba. Legnagyobb meglepetésére a végtelenül futó polcokon sorokozó könyvek lapjairól a saját emlékei, gondolatai néznek vissza rá: a saját élete, ő pedig lehetőséget kap arra, hogy visszatérjen a múltba, és tisztázza, megváltoztassa mindazt, amiről azt gondolja, hogy megmérgezi a jelenét. A tét óriási: élet vagy halál. Ha kudarcot vall, le kell mondania a jövőjéről. Melyikünket ne foglalkoztatná a kérdés, hogy mire képes a szeretet, a megértés, hogy változtathatunk-e a múlton, befolyásolhatjuk-e önmagunk és szeretteink jelenét és jövőjét?

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS A 24 éves Kimina Kikuko kiégett. Hiába áldozza fel minden idejét és energiáját a munkája, a munkahelye, az érzéketlen és igazságtalan főnökei oltárán, nincsenek örömei, céljai, a jövő kietlenül, siváran tátong előtte. Ekkor a véletlen elsodorja a Kavarazaki Virágboltba, ebbe az aprócska, de mozgalmas üzletbe, amely a vasútállomás közelében várja a vásárlókat. Kikuko megismerkedik Todzsima Ritával, a kedves és bohókás tulajdonossal és a munkatársaival, majd elfogadja a Rita által felkínált álláslehetőséget, és ezzel belép a virágok csendes csodavilágába. Ebben a barátságos és inspiráló közegben Kikuko elkezdi figyelni és szavak nélkül is érteni azokat az érzéseket, amelyek a boltba látogató vagy virágot rendelő vásárlókat mozgatják. Minden csokorban ott lapul az a szépség, az az öröm, amely a legnehezebb pillanatokban is képes vigaszt nyújtani, begyógyítani a lélek sebeit. A méltóságot szimbolizáló kecses magnóliától a reményteljes napraforgón át a krizantém őszies, bölcs szépségéig minden fejezetben egy-egy újabb leheletfinom, a virágok titokzatos és illékony üzeneteivel átszőtt történet tárul fel előttünk. Kikuko lassan maga is a gyógyulás útjára lép, újra felfedezi a saját álmait és azokat az apró örömöket, amelyek széppé, tartalmassá tehetik az életet. Az Egy kis tokiói virágbolt egy lefegyverzően bájos, szívhez szóló regény, amely a lélek tisztaságát, a vigaszt, a szelídséget, a virágok és a bennük örömöt lelő emberek csendes erejét ünnepli.

Három intelligens, elbűvölő nő eddig el nem mondott története. 1945 februárjában mindhárman elkísérték apjukat a második világháború utáni hatalmi rendet meghatározó jaltai konferenciára. Mindőjük szomjazta atyja tiszteletét és szeretetét, miközben féltőn óvta őt, és meglátásaival támaszául is szolgált. A 27 éves Kathleen Harriman az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövetének, Averell Harrimannek a lánya, háborús tudósító és síbajnok, aki a katyńi mészárlás feltárásában is segédkezett; a 30 éves Sarah Churchill színésznőből lett a brit légierő tisztje, és állandó, polemizáló beszélgetőpartnere a brit miniszterelnöknek; a 38 éves, háromgyermekes édesanya, újságíró-szerkesztő Anna Roosevelt pedig már a Fehér Házban is nagy körültekintéssel őrizte az elnök titkait. A történelmi jelentőségűvé vált Krím félszigeti tanácskozást új szemszögből bemutató, emberi drámákban bővelkedő könyvben nemcsak Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Sztálin háborús szövetsége repedezik, de az apa-lány kapcsolatok is drámai változásokon mennek keresztül. A család iránti hűség, a politikai érzék és a szerelmi románcok – a szovjet hírszerzés fürkész tekintetétől és lehallgatásaitól övezve – mind mérlegre kerültek.

A nagy angol mesemondó talán legismertebb műve az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében, amelynek adaptációival (több tucat megfilmesítés, hangjáték, színpadi változat) évről évre találkozhatunk karácsony táján. A mű első megjelenésétől fogva óriási népszerűségnek örvend, s részben ezért Dickens a következő huszonöt évben még sok más karácsonyi-újévi történetet írt. A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet - Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) - tartalmaz, magyarul utoljára 1958-ban jelent meg egy kötetben. Most új fordításban adjuk közre ezt az örökzöld gyűjteményt.

Stephen King több mint hatvan bestseller könyv szerzője, számos rangos irodalmi díj tulajdonosa. 2002-ben Bram Stoker-életműdíjjal jutalmazták, majd 2003-ban az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. 2004-ben életművéért World Fantasy díjjal tüntették ki. A 2018-as PEN America irodalmi díj, valamint az Egyesült Államok elnöke által adományozott legmagasabb művészeti kitüntetés, a National Medal of Arts 2014-es birtokosa. A Maine állambeli Bangorben él feleségével, Tabitha King regényíróval. Maurice Sendak könyveiből több mint ötvenmillió példányt adtak el, és több mint negyven nyelvre fordították le. 1964-ben megkapta az év legkiválóbb amerikai képeskönyvét elismerő Caldecott-érmet az Ahol a vadak várnak című könyvéért. Illusztrációiért elnyerte a nemzetközi Hans Christian Andersen-érmet, az Amerikai Könyvtári Szövetség Laura Ingalls Wilder-díját és a National Medal of Arts kitüntetést az amerikai művészetekhez való hozzájárulásáért. 2003-ban ő kapta az első Astrid Lindgren-emlékdíjat, amelyet a gyermekirodalom számára alapított a svéd kormány. A Jancsi és Juliska két bátor gyermek kísérteties története, akik eltévedtek egy nagy, sötét erdőben, amely félelmetes és fenyegető, veszedelmekkel teli. A klasszikus Grimm-mese e merész feldolgozásán Stephen King és Maurice Sendak kalauzolja végig az Olvasót - kiutat keresve a szörnyű rengetegből.

Bárcsak éhen halt volna abban a szállodai szobában! Az Alabama állambeli Perdido városka és a Caskey család matriarchája mindent kockára tenne azért, hogy uralma alá hajtsa menyét, a szépséges Elinort, aki elcsavarta a fia fejét, miután az kimentette az árvíz fogságából. Azóta dúl a hatalmi harc a két nő között, és a titokzatos, a folyóhoz misztikus vonzalommal kötődő, démoni erejű ifjú hölgy áll nyerésre. De mi történik, ha megépül a várost átszelő, kíméletlen sodrású folyó partjain a gát? Ki fizeti meg az árát, és miféle áldozatokat követelve? Mindig a legártatlanabbak vesznek oda? Michael McDowell modern horrorklasszikusa, a Blackwater saga második kötetének város- és családtörténete szó szerint szívszaggató, és a hátborzongató déli gótika csáberejével ejti rabul az olvasói képzeletet.

2025 legjobban várt könyve a The New York Times Book Review, az AV Club, a Variety, a The Boston Globe, a Minneapolis Star Tribune, a The New York Post és a Goodreads szerint. Stephen King legújabb, izgalmas és magával ragadó regényében az ellenállhatatlan és zseniálisan találékony Holly Gibney visszatér! Amikor a Buckeye City-i rendőrség nyugtalanító levelet kap, amelyben a levélíró közli, hogy meggyilkol tizenhárom ártatlant és egy bűnöst, hogy így büntesse meg azokat, akik egy másik ártatlan ember halálát okozták, Isabelle Jaynes nyomozó érzi, hogy nem üres fenyegetéssel állnak szemben. Ahogy a nyomozás kezdetét veszi, Izzy, mint korábban is, legbizalmasabb barátnőjével, Holly Gibney-vel vitatja meg az ügy részleteit. A megosztó és szókimondó nőjogi aktivista, Kate McKay több államot érintő előadó körútra indul, telt házas előadásain a rajongótábor és az ellentábor egyaránt képviselteti magát. Legelszántabb ellenzőinek egyike nem elégszik meg azzal, ha megzavarhatja Kate rendezvényeit, őt magát veszi célba. Az előadó körút minden állomásán egy lépéssel Kate és csapata előtt jár, és egyre veszélyesebb támadásokba lendül, hogy elhallgattassa az általa gyűlölt aktivistát. Kate asszisztense az egyik életveszélyes akció után felkutatja és felkéri Holly Gibney-t, hogy legyen a testőrük, kísérje és védelmezze őket az utolsó állomásokon. Holly számára nemcsak az jelent kihívást, hogy testőrként kell helyt állnia, de az is, hogy közben minden szabad percében Izzy nyomozásán töri a fejét. King mesterien tereli a bravúros végkifejlet felé a több szálból kibomló, mégis feszes cselekményt, hogy a megoldást a regény legszerethetőbb karakterének kezébe adja. A Ne hátrálj! Hollyja megtestesíti mindazt az erényt és tiszta gondolkodást, amit az író ebben a társadalomkritikának is felfogható regényben a szélsőséges eszmék, a vallási fanatizmus, a korlátoltság és annak minden ember számára veszélyes következményei ellentételezéseként megfogalmaz.

A mesés Nizzában, a festői Provence vidékein és a gyakran zordabb arcukat mutató hegyek között, a misztikum és a valóság határán játszódó regény egy ikerpárról és az anyjukról, Carmine-ról szól. Egónia (akit az anyja csak Agóniaként emleget) boszorkány, Felícia pedig a tealógia elismert szaktekintélye, a nyughatatlan élő és holt lelkek segítője. A nővérek nincsenek jóban, immár harminc éve nem is beszéltek egymással, ám amikor a lassan elboruló és magányosan élő anyjukat brutálisan meggyilkolják az addigra tökéletesen elnéptelenedett szülőfalujukban, az útjaik ismét keresztezik egymást, és végül össze is fognak, együtt kelnek útra felderíteni az anyjuk meglepő titkokat tartogató múltját. Különös és izgalmas nyomozás kezdődik, mert az anyjuk szelleme mintha bujkálna előlük, és az őt ismerő tanúk sem tudnak sokat segíteni, gyakran ellentmondásos képet festenek róla, mintha nem is egy asszonyról, nem is egyetlen életről beszélnének. Nem is igazán az a kérdés, hogy a különös hangulatú, mindvégig fordulatos és izgalmas történet végére a hőseink megismerik-e az anyjukat, a családjuk múltját, hanem az, hogy sikerül-e megbékélniük önmagukkal és egymással is. Közben persze rengeteg fajta-féle csodatea fogy...

A lírai hangvételű Gyöngéd barbárok című regényében Hrabal egyszerre állít emléket művészbarátainak, a tragikus sorsú, nem sokkal az ország 1968-as megszállását követően öngyilkosságba menekülő festőnek, Vladimír Boudníknak és a költő Egon Bondynak, illetve rajtuk keresztül a háború utáni prágai művészvilág zsúfolt kocsmáiban, őrült figurái között kavargó ifjúságuknak, a művészetbe vetett mámoros hit, a szabadságkeresés megzabolázhatatlanul vad korszakának. A naiv és szenvedélyes Vladimír gyermeki rácsodálkozással szemléli a világot, amelynek legapróbb, leghétköznapibb részletében is ott látja a szépség és a teremtés ígéretét, lehetőségét. Hrabal nem klasszikus emlékiratot ír, mozaikszerűen felvillanó jelenetekből, párbeszédekből építi fel a maga nosztalgikus univerzumát, amelynek varázsát éppen az adja, hogy együtt, egy időben van benne jelen a múlt álomszerű otthonossága és e múlt eltűnésének, elvesztésének szelíd bölcsességgel viselt fájdalma. Ez a csapongó, mégis bensőséges hangulatú regény végső soron arról szól, hogy az ember miként őrizheti meg a szabadságát és a méltóságát egy olyan korban, egy olyan világban, amely egyiket sem tartja fontosnak, sőt.

„Lefekvéskor, telefon helyett. Olyan szövegeket szerettem volna írni, amik néha megmelengetik, vagy legalább óvó kezekkel fogják körbe egy kicsit az olvasó szívét. Megeshet, hogy közben össze is szorítják azt a bizonyos szívet – ez történhet ügyetlenségből, vagy csak a dolgok természetéből fakadólag, de ez talán nem baj. Azt hiszem, ilyen embernek lenni és embernek lenni ugyan nehéz, de mindig érdekes - és többnyire jó” – mondja első novelláskötetéről a szerző. A személyes intimitástól a társadalmi sorskérdésekig terjedő spektrumon helyezkednek el a szövegek. Hangulataik is sokfélék: a kétségbeeséstől a groteszk szarkazmuson és a frivol humoron át a beletörődés elégikusságáig és tovább – a szolidaritásig, a szeretetteli humánumig. A létezés különböző szintjein érzékelhető gyarlóságaink érdeklik, elénk tárja rendszereink romlását, köz- és magánerkölcseink sötét foltjait. A társadalmi szintű krízisek és az egyéni csődhelyzetek mellett fontosnak tartja, hogy kiutakat mutasson: egy kinyújtott kéz, egy segítségkérés vagy egy túlvilági újrakezdés esélye, a nem emberi világba menekített emberség vigasza, az elengedés, a felülemelkedés gesztusai segíthetnek át minket ebben az idegen, ijesztő és ellenséges világban a Németországban élő, de Magyarországtól soha el nem szakadt író szerint ezekben a 21. századi egypercesekben. Konokul keresi a méltóság megőrzésének lehetőségét, miközben csúszunk, zuhanunk, együtt, összekapaszkodva.