Európa Könyvkiadó strana 5 z 143

Egy wisconsini kisváros lakosságát könyörtelen sorozatgyilkos tartja rettegésben. A rejtélyes Halász a gyerekek közül szedi áldozatait. A szülők őrjöngenek, a helyi rendőrség egy helyben toporog, ezért a fiatalon visszavonult sztárzsaruhoz, Jack Sawyerhez fordulnak segítségért, aki nemrég költözött erre a vidékre.Az olvasók Stephen King és Peter Straub első közös regényében, A Talizmán-ban már megismerkedhettek a tizenkét éves Utazó Jackkel, akinek nem csak az édesanyját, a világot is meg kellett mentenie. Az immár harmincas éveiben járó férfi vállalja a megbízást, noha a gyötrő emlékfoszlányok miatt minden porcikája tiltakozik ez ellen. Azonban ahogy a rituális gyilkosságok egyre kegyetlenebbé válnak, Jacknek szembesülnie kell az igazsággal: a gyilkos olyan gonoszt szolgál, amely nem csak a mi valóságunkban létezik. A nyomok egy titokzatos épülethez, a Fekete Házhoz vezetnek, amely csupán árnyéka valami sokkal ősibb, sokkal veszedelmesebb erőnek, mint ami pusztán emberi ésszel felfogható. Jacknek ismét dobbantania kell a Territóriumok világába, hogy megküzdjön a gyilkossal, és a mögöttes hatalommal. A kérdés: visszatérhet-e onnan valaha?

Stefan Zweig klasszikus életrajza Mária Antoinette (másként Marie-Antoinette vagy Mária Antónia) történetét követi végig. A fiatal Habsburg főhercegnőt hozzáadják a francia trónörököshöz, majd útja a versailles-i fényűzéstől a forradalom zűrzavarán át a guillotine-ig vezet. Zweig nem idealizál és nem is ítélkezik: levelekre és korabeli dokumentumokra támaszkodva rajzolja meg a könnyelmű, tapasztalatlan királyné alakját, és azt is megmutatja, miként formálja át a közhangulat, a botrányok és a politika a róla kialakuló képet. A kezdeti csillogást idővel felváltja a gyanakvás és a félelem: a nyakékügy, majd a sikertelen szökési kísérlet után a királyné körül egyre szűkebb lesz a világ. Végigélhetjük, hogyan lesz az udvari szerepek mögé húzódó asszonyból előbb célpont, majd fogoly, s hogyan talál rá a legnehezebb helyzetekben arra a fegyelemre és emberi tartásra, amely korábban nem nagyon jellemezte. A Mária Antoinette korrajz és lélektani dráma egyben. Sodró, árnyalt életrajz egy nőről, akit a történelem előbb bűnbakká tett, majd tragikus alakjává emelt.

„Kérjük, fejezzék be a felszállást, az ajtók záródnak!”Senki sem sejti, hogy a vonat a pokolba tart, és többeknek nincs visszaút!Karácsony előestéjén a Londonból a Skót-felföldre induló éjszakai, hálókocsis vonat utasai már erősen ünnepi hangulatban múlatják idejüket, mikor a hófödte hegyek között kanyargó szerelvény kisiklik, egy csapásra hazavágva a hazatérni készülők hangulatát. Ha ez még nem volna elég, az ismert influenszert holtan találják a fülkéjében, majd egy másik útitársuk is elhalálozik. Aztán még egy…Az unokája születésére a lányához igyekvő Roz Parker nyugalmazott detektívnek nemcsak a hideggel, az egymást vádló utasokkal és a rejtélyes bűntettekkel kell megbirkóznia, hogy gátat szabjon a további gyilkosságoknak, de saját gyötrő emlékeivel és lelkiismeretével is meg kell küzdenie, hogy minden tekintetben épségben szálljon le a halálvonatról.A könnyeden és lendületesen, mégis élesen-tüskésen fogalmazó Alexandra Benedict, miközben komoly társadalmi problémákat is belesző karamellától ízes és kvízes karácsonyi krimijébe, nem felejti el leróni tiszteletét a műfaj királynője, Agatha Christie előtt.

Az 1580-as évek Angliájában, a pestisjárvány idején egy ifjú latintanár beleszeret egy rendkívüli, különc fiatal lányba, Agnesbe. A titokzatos nő kesztyűben, sólyommal járja családja földjét, jobban érti a növényeket és a bájitalokat, mint az embereket, rendszeresen fordulnak hozzá gyógyfüvei miatt. Miután összeházasodnak, Agnes központi szerepet tölt be a londoni színpadon felfelé ívelő karriert befutó fiatal férfi életében. Három gyermekük születik: Susanna, és az ikrek, Hamnet és Judith. Hamnet 1596-ban, tizenegy évesen váratlanul meghal egy hirtelen fellépő láztól. Apja négy évvel később megírja a Hamlet című darabot. A díjnyertes írónő, Maggie O'Farrell könyve ennek a házasságnak a ragyogó portréja, egy gyásztól és veszteségtől sújtott család és egy csodálatosan erős nő megrázó története. Közben gyengéden megidéz egy fiút, akinek az életét mára ugyan elfeledték, de nevét a világirodalom egyik legünnepeltebb darabja őrzi.

Kétéves beszélgetéssorozat gyümölcse ez a könyv, amelyben Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök válaszol a Respekt című cseh hetilap főszerkesztője, Erik Tabery kérdéseire. Ezek a kérdések messze nem szokványosak, ahogy a válaszok sem azok. Nem csupán a politikai szerepvállalást és csatározásokat, a diplomáciát, a különféle krízisekre adott válaszokat teszik mérlegre és elmélkedés tárgyává – pedig nehézségekből és botrányokból jócskán kijutott a 2019 és 2024 között államfői tisztséget betöltő elnök asszonynak: világjárvány, orosz–ukrán háború, állandósult gazdasági és belpolitikai válság –, de a közszolgálati kulisszatitkok mellett az emberi tényezőt is kiemelten kezelik. Milyen érzés a kamerák előtt mosolyogni egy fogadáson, miután közlik vele a lánya súlyos diagnózisát, vagy az édesapja a halálos ágyán fekszik? Állandó testőri jelenléttel élni a mindennapokat nem mindennapi feladatok közepette, például egy kijevi kórházba látogatva? Kiszaladni a pozsonyi elnöki palota melletti parkba, és az ott sétálókat megszólítani? Személyes odafigyeléssel támogatni a rászoruló állampolgárokat, miközben mi magunk is lelki megnyugvásra vágyunk? Mindezt nőként átélni a férfiak és a közösségimédia-platformok véleményvezérei uralta világban nem kis feladat. Szlovákia első női, legfiatalabb köztársasági elnökének, aki a magyar kisebbség ügyét is a szívén viselte, és máig megőrizte népszerűségét, sikerült. Hogy miként, az ebből az érdekfeszítő és elgondolkodtató interjúkönyvből kiderül.

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS A 24 éves Kimina Kikuko kiégett. Hiába áldozza fel minden idejét és energiáját a munkája, a munkahelye, az érzéketlen és igazságtalan főnökei oltárán, nincsenek örömei, céljai, a jövő kietlenül, siváran tátong előtte. Ekkor a véletlen elsodorja a Kavarazaki Virágboltba, ebbe az aprócska, de mozgalmas üzletbe, amely a vasútállomás közelében várja a vásárlókat. Kikuko megismerkedik Todzsima Ritával, a kedves és bohókás tulajdonossal és a munkatársaival, majd elfogadja a Rita által felkínált álláslehetőséget, és ezzel belép a virágok csendes csodavilágába. Ebben a barátságos és inspiráló közegben Kikuko elkezdi figyelni és szavak nélkül is érteni azokat az érzéseket, amelyek a boltba látogató vagy virágot rendelő vásárlókat mozgatják. Minden csokorban ott lapul az a szépség, az az öröm, amely a legnehezebb pillanatokban is képes vigaszt nyújtani, begyógyítani a lélek sebeit. A méltóságot szimbolizáló kecses magnóliától a reményteljes napraforgón át a krizantém őszies, bölcs szépségéig minden fejezetben egy-egy újabb leheletfinom, a virágok titokzatos és illékony üzeneteivel átszőtt történet tárul fel előttünk. Kikuko lassan maga is a gyógyulás útjára lép, újra felfedezi a saját álmait és azokat az apró örömöket, amelyek széppé, tartalmassá tehetik az életet. Az Egy kis tokiói virágbolt egy lefegyverzően bájos, szívhez szóló regény, amely a lélek tisztaságát, a vigaszt, a szelídséget, a virágok és a bennük örömöt lelő emberek csendes erejét ünnepli.

Dzsivon író, sikeres és fiatal, modern nő, ám az édesanyja halálát követően először csak lelassul, majd megtorpan, végül pedig komoly, testi tünetekben is megnyilvánuló válságba kerül az élete. A legrosszabb talán az, hogy nem tud, sőt talán nem is igazán akar kilépni a gyásszal való tehetetlen és kilátástalan sodródás állapotából, mert azt árulásnak érezné. Ez az út azonban egyre mélyebbre vezet mindaddig, amíg a zuhogó eső elöl menekülő Dzsivon be nem téved egy titokzatos könyvesboltba. Legnagyobb meglepetésére a végtelenül futó polcokon sorokozó könyvek lapjairól a saját emlékei, gondolatai néznek vissza rá: a saját élete, ő pedig lehetőséget kap arra, hogy visszatérjen a múltba, és tisztázza, megváltoztassa mindazt, amiről azt gondolja, hogy megmérgezi a jelenét. A tét óriási: élet vagy halál. Ha kudarcot vall, le kell mondania a jövőjéről. Melyikünket ne foglalkoztatná a kérdés, hogy mire képes a szeretet, a megértés, hogy változtathatunk-e a múlton, befolyásolhatjuk-e önmagunk és szeretteink jelenét és jövőjét?

A nagy angol mesemondó talán legismertebb műve az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében, amelynek adaptációival (több tucat megfilmesítés, hangjáték, színpadi változat) évről évre találkozhatunk karácsony táján. A mű első megjelenésétől fogva óriási népszerűségnek örvend, s részben ezért Dickens a következő huszonöt évben még sok más karácsonyi-újévi történetet írt. A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet - Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) - tartalmaz, magyarul utoljára 1958-ban jelent meg egy kötetben. Most új fordításban adjuk közre ezt az örökzöld gyűjteményt.

Stephen King több mint hatvan bestseller könyv szerzője, számos rangos irodalmi díj tulajdonosa. 2002-ben Bram Stoker-életműdíjjal jutalmazták, majd 2003-ban az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. 2004-ben életművéért World Fantasy díjjal tüntették ki. A 2018-as PEN America irodalmi díj, valamint az Egyesült Államok elnöke által adományozott legmagasabb művészeti kitüntetés, a National Medal of Arts 2014-es birtokosa. A Maine állambeli Bangorben él feleségével, Tabitha King regényíróval. Maurice Sendak könyveiből több mint ötvenmillió példányt adtak el, és több mint negyven nyelvre fordították le. 1964-ben megkapta az év legkiválóbb amerikai képeskönyvét elismerő Caldecott-érmet az Ahol a vadak várnak című könyvéért. Illusztrációiért elnyerte a nemzetközi Hans Christian Andersen-érmet, az Amerikai Könyvtári Szövetség Laura Ingalls Wilder-díját és a National Medal of Arts kitüntetést az amerikai művészetekhez való hozzájárulásáért. 2003-ban ő kapta az első Astrid Lindgren-emlékdíjat, amelyet a gyermekirodalom számára alapított a svéd kormány. A Jancsi és Juliska két bátor gyermek kísérteties története, akik eltévedtek egy nagy, sötét erdőben, amely félelmetes és fenyegető, veszedelmekkel teli. A klasszikus Grimm-mese e merész feldolgozásán Stephen King és Maurice Sendak kalauzolja végig az Olvasót - kiutat keresve a szörnyű rengetegből.

Három intelligens, elbűvölő nő eddig el nem mondott története. 1945 februárjában mindhárman elkísérték apjukat a második világháború utáni hatalmi rendet meghatározó jaltai konferenciára. Mindőjük szomjazta atyja tiszteletét és szeretetét, miközben féltőn óvta őt, és meglátásaival támaszául is szolgált. A 27 éves Kathleen Harriman az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövetének, Averell Harrimannek a lánya, háborús tudósító és síbajnok, aki a katyńi mészárlás feltárásában is segédkezett; a 30 éves Sarah Churchill színésznőből lett a brit légierő tisztje, és állandó, polemizáló beszélgetőpartnere a brit miniszterelnöknek; a 38 éves, háromgyermekes édesanya, újságíró-szerkesztő Anna Roosevelt pedig már a Fehér Házban is nagy körültekintéssel őrizte az elnök titkait. A történelmi jelentőségűvé vált Krím félszigeti tanácskozást új szemszögből bemutató, emberi drámákban bővelkedő könyvben nemcsak Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Sztálin háborús szövetsége repedezik, de az apa-lány kapcsolatok is drámai változásokon mennek keresztül. A család iránti hűség, a politikai érzék és a szerelmi románcok – a szovjet hírszerzés fürkész tekintetétől és lehallgatásaitól övezve – mind mérlegre kerültek.

2025 legjobban várt könyve a The New York Times Book Review, az AV Club, a Variety, a The Boston Globe, a Minneapolis Star Tribune, a The New York Post és a Goodreads szerint. Stephen King legújabb, izgalmas és magával ragadó regényében az ellenállhatatlan és zseniálisan találékony Holly Gibney visszatér! Amikor a Buckeye City-i rendőrség nyugtalanító levelet kap, amelyben a levélíró közli, hogy meggyilkol tizenhárom ártatlant és egy bűnöst, hogy így büntesse meg azokat, akik egy másik ártatlan ember halálát okozták, Isabelle Jaynes nyomozó érzi, hogy nem üres fenyegetéssel állnak szemben. Ahogy a nyomozás kezdetét veszi, Izzy, mint korábban is, legbizalmasabb barátnőjével, Holly Gibney-vel vitatja meg az ügy részleteit. A megosztó és szókimondó nőjogi aktivista, Kate McKay több államot érintő előadó körútra indul, telt házas előadásain a rajongótábor és az ellentábor egyaránt képviselteti magát. Legelszántabb ellenzőinek egyike nem elégszik meg azzal, ha megzavarhatja Kate rendezvényeit, őt magát veszi célba. Az előadó körút minden állomásán egy lépéssel Kate és csapata előtt jár, és egyre veszélyesebb támadásokba lendül, hogy elhallgattassa az általa gyűlölt aktivistát. Kate asszisztense az egyik életveszélyes akció után felkutatja és felkéri Holly Gibney-t, hogy legyen a testőrük, kísérje és védelmezze őket az utolsó állomásokon. Holly számára nemcsak az jelent kihívást, hogy testőrként kell helyt állnia, de az is, hogy közben minden szabad percében Izzy nyomozásán töri a fejét. King mesterien tereli a bravúros végkifejlet felé a több szálból kibomló, mégis feszes cselekményt, hogy a megoldást a regény legszerethetőbb karakterének kezébe adja. A Ne hátrálj! Hollyja megtestesíti mindazt az erényt és tiszta gondolkodást, amit az író ebben a társadalomkritikának is felfogható regényben a szélsőséges eszmék, a vallási fanatizmus, a korlátoltság és annak minden ember számára veszélyes következményei ellentételezéseként megfogalmaz.

Bárcsak éhen halt volna abban a szállodai szobában! Az Alabama állambeli Perdido városka és a Caskey család matriarchája mindent kockára tenne azért, hogy uralma alá hajtsa menyét, a szépséges Elinort, aki elcsavarta a fia fejét, miután az kimentette az árvíz fogságából. Azóta dúl a hatalmi harc a két nő között, és a titokzatos, a folyóhoz misztikus vonzalommal kötődő, démoni erejű ifjú hölgy áll nyerésre. De mi történik, ha megépül a várost átszelő, kíméletlen sodrású folyó partjain a gát? Ki fizeti meg az árát, és miféle áldozatokat követelve? Mindig a legártatlanabbak vesznek oda? Michael McDowell modern horrorklasszikusa, a Blackwater saga második kötetének város- és családtörténete szó szerint szívszaggató, és a hátborzongató déli gótika csáberejével ejti rabul az olvasói képzeletet.

A mesés Nizzában, a festői Provence vidékein és a gyakran zordabb arcukat mutató hegyek között, a misztikum és a valóság határán játszódó regény egy ikerpárról és az anyjukról, Carmine-ról szól. Egónia (akit az anyja csak Agóniaként emleget) boszorkány, Felícia pedig a tealógia elismert szaktekintélye, a nyughatatlan élő és holt lelkek segítője. A nővérek nincsenek jóban, immár harminc éve nem is beszéltek egymással, ám amikor a lassan elboruló és magányosan élő anyjukat brutálisan meggyilkolják az addigra tökéletesen elnéptelenedett szülőfalujukban, az útjaik ismét keresztezik egymást, és végül össze is fognak, együtt kelnek útra felderíteni az anyjuk meglepő titkokat tartogató múltját. Különös és izgalmas nyomozás kezdődik, mert az anyjuk szelleme mintha bujkálna előlük, és az őt ismerő tanúk sem tudnak sokat segíteni, gyakran ellentmondásos képet festenek róla, mintha nem is egy asszonyról, nem is egyetlen életről beszélnének. Nem is igazán az a kérdés, hogy a különös hangulatú, mindvégig fordulatos és izgalmas történet végére a hőseink megismerik-e az anyjukat, a családjuk múltját, hanem az, hogy sikerül-e megbékélniük önmagukkal és egymással is. Közben persze rengeteg fajta-féle csodatea fogy...

A lírai hangvételű Gyöngéd barbárok című regényében Hrabal egyszerre állít emléket művészbarátainak, a tragikus sorsú, nem sokkal az ország 1968-as megszállását követően öngyilkosságba menekülő festőnek, Vladimír Boudníknak és a költő Egon Bondynak, illetve rajtuk keresztül a háború utáni prágai művészvilág zsúfolt kocsmáiban, őrült figurái között kavargó ifjúságuknak, a művészetbe vetett mámoros hit, a szabadságkeresés megzabolázhatatlanul vad korszakának. A naiv és szenvedélyes Vladimír gyermeki rácsodálkozással szemléli a világot, amelynek legapróbb, leghétköznapibb részletében is ott látja a szépség és a teremtés ígéretét, lehetőségét. Hrabal nem klasszikus emlékiratot ír, mozaikszerűen felvillanó jelenetekből, párbeszédekből építi fel a maga nosztalgikus univerzumát, amelynek varázsát éppen az adja, hogy együtt, egy időben van benne jelen a múlt álomszerű otthonossága és e múlt eltűnésének, elvesztésének szelíd bölcsességgel viselt fájdalma. Ez a csapongó, mégis bensőséges hangulatú regény végső soron arról szól, hogy az ember miként őrizheti meg a szabadságát és a méltóságát egy olyan korban, egy olyan világban, amely egyiket sem tartja fontosnak, sőt.

Orvosi ellátás a büntetőtáborokban, ahol az igazságtalanság, a szenvedés és a halál uralkodik? Bármilyen meglepő, a szovjet Gulag, amely 1930–53 között 18 millió ember munkaerejének kizsákmányolásáért és 2,5 millió haláláért volt felelős, mintegy 10 ezer orvost, ápolót és felcsert foglalkoztatott, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátását biztosítsa. Valójában persze azért alkalmazta őket, hogy az utak építésén, a fakitermelésben, a bányákban rettenetes körülmények között dolgozó, végletesen kimerült, lesoványodott, beteg rabokat életben tartsák, és további munkavégzésre kényszerítsék. Dan Healey történész a részben szintén fogoly egészségügyi személyzet élettörténetein keresztül mutatja be, hogyan küzdöttek az orvosok és a nővérek nap mint nap az elnyomó hatalommal, az ellátási hiányokkal és a teljes elszigeteltséggel. Hogyan alapítottak kórházakat, kezeltek betegségeket, gondoztak és tápláltak pácienseket, végeztek kutatásokat, neveltek tanítványokat, miközben maguk is megpróbáltak életben maradni. Az életben maradásuk pedig sokszor azon múlott, hogyan döntenek: őrzőik hatalmának és érdekeinek megfelelően engedelmeskednek vagy orvosi szakértelmük és etikájuk alapján cselekszenek? A kettő kizárta egymást. Ettől is olyan megrázó, egyben felszabadító emberi történeteiket olvasni.

„Lefekvéskor, telefon helyett. Olyan szövegeket szerettem volna írni, amik néha megmelengetik, vagy legalább óvó kezekkel fogják körbe egy kicsit az olvasó szívét. Megeshet, hogy közben össze is szorítják azt a bizonyos szívet – ez történhet ügyetlenségből, vagy csak a dolgok természetéből fakadólag, de ez talán nem baj. Azt hiszem, ilyen embernek lenni és embernek lenni ugyan nehéz, de mindig érdekes - és többnyire jó” – mondja első novelláskötetéről a szerző. A személyes intimitástól a társadalmi sorskérdésekig terjedő spektrumon helyezkednek el a szövegek. Hangulataik is sokfélék: a kétségbeeséstől a groteszk szarkazmuson és a frivol humoron át a beletörődés elégikusságáig és tovább – a szolidaritásig, a szeretetteli humánumig. A létezés különböző szintjein érzékelhető gyarlóságaink érdeklik, elénk tárja rendszereink romlását, köz- és magánerkölcseink sötét foltjait. A társadalmi szintű krízisek és az egyéni csődhelyzetek mellett fontosnak tartja, hogy kiutakat mutasson: egy kinyújtott kéz, egy segítségkérés vagy egy túlvilági újrakezdés esélye, a nem emberi világba menekített emberség vigasza, az elengedés, a felülemelkedés gesztusai segíthetnek át minket ebben az idegen, ijesztő és ellenséges világban a Németországban élő, de Magyarországtól soha el nem szakadt író szerint ezekben a 21. századi egypercesekben. Konokul keresi a méltóság megőrzésének lehetőségét, miközben csúszunk, zuhanunk, együtt, összekapaszkodva.