Európa Könyvkiadó strana 62 z 143

Stephen King és fia, Joe Hill két közös elbeszélését olvashatjuk ebben a kis kötetben. A Teljes gázzal 2009-ben jelent meg először angolul, A magas fűben pedig 2012-ben. Előbbit Richard Matheson 1971-es novellája, a Párbaj ihlette, amely egy motorosról és az országúton őt üldöző eszelős kamionosról szól, és akkor vált legendássá, amikor a fiatal Steven Spielberg megfilmesítette. A Teljes gázzal valódi főhajtás a Párbaj írója előtt. A történet a rajtvonaltól kezdve teljes gázzal száguld. Nem így kötetünk másik írása, A magas fűben, amely körbe-körbe ődöng, révület, eltévelyedés, lázálom és ráolvasásszerű rigmusok köreit teljesíti, de ez az irányvesztettség, ha lehet, még dermesztőbb. Joe Hill és Stephen King mind ez idáig nem adott ki több közös történetet. Mit is mondhatnánk: várjuk a továbbiakat! Fordítók: Hegyi Pál, Totth Benedek

Orwell 1943-44-ben írott műve - amelynek a szerző a "Tündérmese" alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr. Jones "Major"-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta "Állatfarm"-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - "Minden állat egyenlő" - érdekesen módosul... Fordította: Szíjgyártó László

Huszonöt éve, 1991-ben jelent meg az ezredvég Amerikájának dekadens és radikális nagyregénye, a yuppie-k és a fogyasztói társadalom első számú krónikásának főműve. Az Amerikai psychó-ról azóta mindent elmondtak; rögtön elhíresültek a pszichopata főszereplő, Patrick Bateman förtelmes darabolásai, a koldus szemének kiszúrása, és az abuzív, végtelenül lekezelő szexjelenetek. Annak idején lefóliázva kellett árulni, és világszerte mozgalmak szerveződtek a könyv betiltására. Nem véletlenül: ez a történet mai szemmel olvasva is hihetetlenül vérfagyasztó, brutális. Felkavaró hatását csak tovább srófolja, mennyire fegyelmezetten, hideg fejjel megkomponált ez az alkotás. Az egyre fokozódó kegyetlenség - ahogyan Bateman végső becsavarodása is - patikamérlegen van kimérve. A vagyona és társadalmi beágyazottsága miatt érinthetetlen, csendes őrült kezd itt ámokfutásba, csak azért, hogy egyből kiütközzön: az őt körülvevő társadalmi kódok tarthatatlanul gyengék, a rend illúzió, senki nem tud a másikról az égvilágon semmit. Bateman és az 1980-as évek végi New York párhuzamosan zilálódik szét, a főszereplő agyát és teljes közegét egyszerre önti el a gusztustalanság és a brutalitás, miközben látjuk, a végkifejlet káosza a felszín alatt mindvégig jelen volt. Ennek a felforgató szövegnek a mai napig véres élmény boldog születésnapot kívánni.

Mára egyértelműen kiderült, Bret Easton Ellis thrillere megelőzte a korát. A terror és a paranoid bizalmatlanság itt olvasható kettős története savként marja szét a hollywoodi celeb- és modellvilág csillogását. A központi figurák az 1990-es évek igazi bennfentesei: a színfalak mögött mozognak, azokban a terekben, amelyeket a földi halandók csak a médiából és szuperprodukciókból ismerhetnek: műsort forgat róluk a Music TV, amely ekkoriban, a webkettes robbanás előtt élte fénykorát, túl sokat keresnek, ezért a fölösleges pénzből éjszakai klubokat nyitnak, a legmenőbb márkákat népszerűsítik. Minden este olyan partikba mennek, ahol több bekezdésbe telik felsorolni a jelen lévő hírességeket. De a jólét és a mámor olyasmit takar, amiről az elbeszélőnek fogalma sincs. A forgatások egymásba érnek, és végtelen tükörtermeket nyitnak meg. Mi a valóság? Melyik a saját magánéletem, és meddig tart a szerep, amit el kell játszanom? Mit keresnek a fiókomban ezek a hamis útlevelek, és miért tartunk itthon ipari mennyiségű vadonatúj fegyvert? A szereplők - és az olvasó - foga vacogni kezd, hiszen nem kapnak választ ezekre a kérdésekre, és azt sem tudhatják, egyáltalán mikor és kinek lenne biztonságos feltenni őket. Veszélyes mélység nyílik meg, és ők csak tévelyegnek a peremén, tudatlanul. Az illúzió szó jelentése egészen megfoghatatlanná válik. Ellis idegborzoló klasszikusa tudtán kívül a harmadik évezred kerítéseit, válságait és globális otthontalanságát idézi meg. A hidegrázás folytonossá válik, és fogalmunk sincs róla, honnan sújt le a következő fenyegetés.

"Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából" - írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Talán valóban "csak" keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán. De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol; s az óceániai Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős: A háború: Béke A szabadság: Szolgaság A tudatlanság: Erő S bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós alakjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb; 1948-ban, betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén - talán túlságosan is könnyedén - azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be.

Robinson neve fogalommá lett. A kalandos történetet minden ifjú elolvassa, de a felnőtt érti meg igazán. Gyermek számára lebilincselő cselekményt és erkölcsi intelmet nyújt, a felnőtt olvasó betekinthet a felfedezéseknek, a föld meghódításának merész küzdelmeibe. Bátor hajósok bontják ki vitorláikat a viharos óceánokon, hogy ismeretlen földrészeket fedezzenek fel, telhetetlen kereskedők vállalják a halál kockázatát az óriási gazdagságért, kincsekért, kalóz rabszolga-kereskedők szállnak hajóra, hogy bennszülött népeket igázzanak le. Robinsont, a gazdag angol ifjút is hajtja a kalandvágy. Mit sem ér a szülői tanító tanács, megszökik. Ettől kezdve élete örökös rettegés tengeri viharoktól, kalózoktól, rabszolgatartóktól. Hajótörése után egy elhagyott szigetre kerül, egy teljes életet él le itt, kínozza az egyedüllét, retteg az emberevőktől, míg Péntekben, egy becsületes bennszülöttben társra nem talál. Dacol a természettel, vadállatokat szelídít meg, kezdetleges szerszámokkal feltöri a földet, termel: gondoskodik jövőjéről. Kemény, kitartó munka a Robinsoné: el is nyeri jutalmát, öregen viszontlátja hazáját. Robinson története így lesz örökszép dokumentuma és szimbóluma annak, hogyan lesz úrrá az emberi értelem, a becsület a zord természet és a becstelenség fölött.

Mára egyértelműen kiderült, Bret Easton Ellis thrillere megelőzte a korát. A terror és a paranoid bizalmatlanság itt olvasható kettős története savként marja szét a hollywoodi celeb- és modellvilág csillogását. A központi figurák az 1990-es évek igazi bennfentesei: a színfalak mögött mozognak, azokban a terekben, amelyeket a földi halandók csak a médiából és szuperprodukciókból ismerhetnek: műsort forgat róluk a Music TV, amely ekkoriban, a webkettes robbanás előtt élte fénykorát, túl sokat keresnek, ezért a fölösleges pénzből éjszakai klubokat nyitnak, a legmenőbb márkákat népszerűsítik. Minden este olyan partikba mennek, ahol több bekezdésbe telik felsorolni a jelen lévő hírességeket. De a jólét és a mámor olyasmit takar, amiről az elbeszélőnek fogalma sincs. A forgatások egymásba érnek, és végtelen tükörtermeket nyitnak meg. Mi a valóság? Melyik a saját magánéletem, és meddig tart a szerep, amit el kell játszanom? Mit keresnek a fiókomban ezek a hamis útlevelek, és miért tartunk itthon ipari mennyiségű vadonatúj fegyvert? A szereplők - és az olvasó - foga vacogni kezd, hiszen nem kapnak választ ezekre a kérdésekre, és azt sem tudhatják, egyáltalán mikor és kinek lenne biztonságos feltenni őket. Veszélyes mélység nyílik meg, és ők csak tévelyegnek a peremén, tudatlanul. Az illúzió szó jelentése egészen megfoghatatlanná válik. Ellis idegborzoló klasszikusa tudtán kívül a harmadik évezred kerítéseit, válságait és globális otthontalanságát idézi meg. A hidegrázás folytonossá válik, és fogalmunk sincs róla, honnan sújt le a következő fenyegetés.

Ki ne szeretne gyorsan, fájdalommentesen választ kapni a kérdéseire? Ebből a könyvből megtudhatja, rosszat tesz-e, ha ropogtatjuk az ízületünket. Mi fáj jobban, a szülés vagy a tökön rúgás? Tudunk-e akkorát tüsszenteni, hogy kiessen a szemünk? Mi a másnaposság tudományos gyógymódja, és mit kell tudni a hajnali merevedésről? Mitchell Moffit és Greg Brown, a YouTube sztárjai, a sokakat foglalkoztató kérdések megválaszolói most könyvbe gyűjtötték a világ nagy rejtélyeire a legszórakoztatóbb magyarázatokat.

Regény régi könyvekről, váratlan szerelemről és Jane Austenről. Jane Austen és Sophie Collingwood - két ugyancsak különböző ifjú nő, akiket csak a könyvek imádata kapcsol össze. Jane éppen első regényét írja, amikor megismerkedik az idős tiszteletessel, Richard Mansfielddel. Nem is sejti, mennyi segítséget és bátorítást fog kapni rövid barátságuk alatt. Sőt lehet, hogy többet is kap: egy kész kisregényt. Első benyomások címen, amiből majd megszületik a Büszkeség és balítélet. Sophie könyvtárosként végzett Oxfordban, és most egy antikváriumban dolgozik Londonban, miközben Mansfield Allegorikus mesék kis könyve című, végtelenül unalmas történetfüzérének második kiadását hajszolja két érdeklődőnek is. De a hajsza végzetes lehet... Plagizált-e Jane Austen? Megkerül-e a tiszteletes meséinek gyűjteménye? És Sophie megtalálja-e a szerelmet? Mennyire fontosak az első benyomások? Charlie Lovett regényét minden Austen-imádónak csak ajánlani lehet.

Mihez kezd Ön, ha a barátnője hatvanadik születésnapja egybeesik a barátja harmincadik születésnapjával? Lefeküdni valakivel két randi és hatheti sms-ezés után ugyanaz, mint férjhez menni két találkozás és hat hónapi levelezés után Jane Austen korában? Jó ötlet-e letagadni a korunkat netes párkeresésnél? Szégyelljük-e magunkat, ha főnöztetünk, amikor az egyik gyerekünk tetves? Tényleg twittel a Dalai Láma, vagy azt az egyik titkára csinálja helyette? Efféle dilemmákon emésztődve csetlik-botlik Bridget Jones a szinglianyaság buktatói között... És közben újra felfedezi a nőiségét - abban az életszakaszban, amelyet egyesek képesek az otromba és ósdi "középkorúság" szóval meghatározni. Igen, bridzselők, Bridget visszajött - és bármilyen meglepő, közben felnőtt lett, legalábbis egy kicsit. Most ötvenegy éves, de a körülmények szerencsétlen alakulása folytán megint egyedül van, és két kisgyerekről is gondoskodnia kell, valamint mellettük is időt szakítani szexi fiatal fiújára. Utolsó találkozásunk óta Bridget fölfedezte a Twittert (ő @JoneseyBJ), lecserélte a chardonnay-t koktélra, és már nem önsegélyező könyveket olvas, hanem gyermeknevelési szakirodalmat. Persze megint hebrencs kalandokba bonyolódik, de olykor - merjük kijelenteni? - mintha érzelmi érettségről árulkodna a viselkedése. Igaz, továbbra is képes olyan kelekótyaságokra, mint egy balul végződő botoxoztatás

A népszerű Szulejmán-tévésorozat folytatásában Köszem szultána! Hürrem mellett Köszem is a legnagyobb hatalmú asszonyok közé tartozott az Oszmán Birodalomban, "a nők szultanátusának" nevezett, nagyjából százharminc évet felölelő időszakban, amikor a kiskorú vagy uralkodásra alkalmatlan szultán helyett anyjuk, a válide vagy feleségük, a hászeki gyakorolta a teljhatalmat. A Köszem szultána I. és II. kötetében e rendkívüli asszony életét ismerhetjük meg, valamint bepillanthatunk a Fényes Porta mindennapi működésébe és a Fenséges Hárem zárt falak övezte aranykalitkájába, ahol a világ legszebb lányai versengtek az uralkodó kegyeiért, a legvérmesebb intrikák születtek, és a legkönyörtelenebb gyilkosságokat tervelték ki. A tizenöt éves, szépséges Afrónak megjósolják, hogy sorsa a tenger kezében van, és egyszer gazdag királynő lesz belőle. Amikor a tudomására jut, hogy nevelőapja negyven kecskéért és pár tehénért a szigeten élő gazdag birtokos Csigának csúfolt fiának ígérte feleségül, eldönti, hogy megszökik Alival, a janicsárral. Tengerre szállnak, de egy szörnyű viharban elsüllyed a hajójuk. Afro egy török hajón tér magához, amelynek jóságos kapitánya és felesége befogadják. Egy napon a szultáni palotában, III. Murád szultán halálos ágyánál véletlenül találkozik a tizennégy éves Ahmeddel, akiből Murád még aznap éjjel bekövetkezett halála miatt szultán lesz. A fiatalok azonnal egymásba szeretnek, és I. Ahmed ragaszkodik hozzá, hogy három nappal a trónra lépése után feleségül vegye Afrót, aki a háremben éles eszével kitűnik a többi nő közül, és a szultán ekkor kezdi Köszemnek, vagyis "a nyáj vezérének" nevezni. Így kezdődik a szerteágazó, lebilincselő történet, amely egyúttal az oszmán történelem egyik legkegyetlenebb, legválságosabb időszakának krónikája.

Budapest 1956 - mi történt, hol és miért? A Budapesten élő angol szerző a legkülönfélébb - korabeli és mai - forrásokat felhasználva meséli el az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét. A Műszaki Egyetemtől kezdve Csepelig végigjárja velünk azokat a helyeket, ahol a forradalom eseményei zajlottak, s megkísérli, hogy a számos, gyakran egymásnak ellentmondó beszámolók alapján rekonstruálja nemcsak a tényleges történéseket, hanem a történelem viharába került emberek indítékait is. 1956 valamennyi szereplőjével találkozhatunk: utcai tüntetőkkel, fegyveresekkel, politikusokkal, gyári munkásokkal... és az Új Magyar Könyvkiadó munkatársaival is, akik szintén forradalmi bizottságot alakítottak, és úgy döntöttek, a kiadó ezentúl az Európa nevet fogja viselni. Bob Dent könyve mindvégig érzékeltetve az események drámaiságát elemzi az 1956-tal kapcsolatos problémákat, ellentmondásokat és azokat a rejtélyeket, amelyekre a történészek máig sem találtak egyértelmű választ. A szerző, miközben mély empátiával kíséri végig forradalmunk sorsát, újszerű szemlélettel mesél a XX. századi európai történelemnek erről a meghatározó eseményéről: könyve egyszerre útikönyv és történelmi munka, dráma és a lehető legnagyobb objektivitásra törekvő elemzés. Ugyanakkor az 1956-tal kapcsolatos dokumentumokat, feljegyzéseket, visszaemlékezéseket összevetve, a mítosz és a valóság közti, gyakran nagyon bizonytalan határokról, magáról a Történelemről is szól. Bob Dent angol író, történész és szerkesztő. 1986 óta él Budapesten. Számos angliai és magyarországi kiadványban - újságokban, folyóiratokban, könyvekben - jelentek meg írásai Magyarország történelméről, politikai életéről és kultúrájáról. Különböző rádióknak tudósított, valamint forgatócsoportok szakértőjeként is többször közreműködött. Jelenleg az írói és szerkesztői munkája mellett gyakran idegenvezetőként is dolgozik. 2008-ban a Fővárosi Közgyűlés "Budapestért" díjat adományozott Bob Dentnek a Magyarország és különösen Budapest kultúrájáról és történelméről szóló, "érdekes és különleges szemléletű" írásaiért.

Hercule Poirot és Edward Catchpool visszatér! 1929 októberében egy írországi kastélyban vendégeskednek, a híres írónőnél, aki nyomozó gyerekekről írja a könyveit. Az alkalmazottakon kívül ott az egész család is: a fia, a menye, a lánya, a leendő veje - meg két ügyvéd. Athelinda Playfordnak most természetesen valódi gyilkossággal kell szembenéznie. A különös nyomozópáros sikerrel göngyölíti föl az egyszerűnek látszó, valójában nagyon is szövevényes esetet. Ugyanis ha egy dúsgazdag nő haldokló titkárára akarja hagyni a vagyonát, az érthetetlen. Ha a titkárt valaki meggyilkolja, az várható. Viszont ha kiderül, hogy a titkár nem volt halálos beteg, a családtagoknak meg alibijük van, az szokatlan. Ebből a labirintusból csak a kis szürke agysejtek tulajdonosa találja meg a kiutat. Fordította: Molnár Eszter

A jogos harag vége rendszerint gyilkosság... vagy valami annál is rosszabb. Bart Dawes húsz éve lakik ugyanabban a házban, itt szerelmeskedett először a feleségével, itt játszott a kisfiával... Most a kisvároson át új utat építenek, és ez előbb a munkahelyét, majd az otthonát fenyegeti. Bart azonban nem hagyja magát - az útépítő céggel, sőt az egész világgal szembeszáll, hogy megvédje az életét: azt az egyetlen életet, amelyben megtalálta törékeny boldogságát. Az 1970-es években játszódó történet vége teljes összeomlás; a kisvárosban, mely a modernizáció útjára lépne, végül kő kövön nem marad. Magyarul most először jelenik meg Stephen King korai regénye: egy átlagember kiúttalan küzdelmének szívszorító története. King, akiből aztán a horror és a thriller királya lett, finom pszichológiai meglátásokkal teli, igazi irodalmi regényt írt, de ebben sem tagadta meg önmagát - itt is elszabadul a pokol a külvilág hatalmas erőivel szemben tehetetlen gyönge ember meggyötört idegrendszerében és a külvilágban egyaránt...

Hercule Poirot levelet kap: a Dél-Amerikában meggazdagodott Paul T. Renauld kéri a segítségét, mert az életére törnek. Poirot azonnal útnak is indul Franciaországba a hűséges Hastings kapitánnyal együtt. De elkésnek: mire megérkeznek, a milliomost meggyilkolják. Holttestét a golfpályán találják meg. Gyanúsítottban nincs hiány. Poirot munkára fogja a kis szürke agysejteket, viszont a Sureté felügyelője összes érzékszervét bevetve igyekszik megelőzni. M. Giraud, akit egyesek (például saját maga) a legnagyobb élő detektívnek tartanak, lenézi Poirot módszerét. Poirot cserében közönséges vadászkopónak nevezi a francia nyomozót, sőt fogad vele, hogy előbb megoldja az esetet, mint ő. Vajon ki nyeri a nyomozók párbaját?

Roland és harcostársai segítségével Calla Byn Sturgis lakosai elsöprő győzelmet arattak a Farkasok felett. Ám örömükre árnyék vetül: az ünneplés forgatagában Susannah eltűnt az Ajtó Barlangja irányában. Eddie kétségbeesése határtalan, hisz feleségénél minden percben megindulhat a szülés. A ka-tet nem tétlenkedik - az asszony után erednek. Callahan atya és Jake 1999 New Yorkjába jut, ahová Susannah is került. Az asszony hasadt személyiségében most Mia vette át a vezér szerepét, mindenáron magának akarja a születendő gyermeket. "Kettejük" párharcában egyelőre egyikük sem győzedelmeskedhet, hiszen Mia tudja, hová kell menniük, ám Susannah nélkül nem boldogul ebben a számára ismeretlen világban. Vitáik során kiderül, ki az erőszakban fogant gyermek valódi apja, és Susannah-t letaglózza a felismerés... Az atya és Jake kétségbeesetten keresik társnőjüket, aki Mia parancsára a Dixie Malac nevű kocsmába ment, hogy ott szülje meg gyermekét, mohó vámpírok karéjában... Eközben Roland és Eddie 1977-ben, Maine államban bolyong, véres küzdelembe bonyolódva régi ellenségeikkel. Útjuk során összefutnak "teremtőjükkel", egy Stephen King nevű íróval is... A Setét Torony, minden világok pillére pedig egyre jobban inog...