Európa Könyvkiadó strana 63 z 143

"A férfi olyan, mint a muskátli. Akkor kel életre, amikor már épp kidobná az ember." 1957 karácsonya. A Sempere & Fiai könyvkereskedésben felbukkan egy baljós alak, és könyvet dedikál az épp távol levő segédnek. A segéd Fermín Romero de Torres, a könyv a Monte Cristo grófja. A nagyszájú, vagány Fermín a dedikáció láttán elsápad, és attól kezdve egyre furcsábban viselkedik. Barátja, Daniel Sempere nyomozni kezd a baljós alak után, és elképesztő történetet göngyölít fel. A szálak a polgárháborúig, a Montjuic hegy tetején terpeszkedő barcelonai börtönerőd - a "mennyország" - 13-as cellájáig vezetnek. Ahonnan a fogoly általában zsákba kötve távozik... A mennyország fogságában Fermín regénye. A szerelmes természetű, éles eszű és csípős nyelvű, aranyszívű kalandoré, aki már nagyon szeretne révbe érni. Carlos Ruiz Zafón (1964-) világszerte elismert, díjakkal elhalmozott, rendkívül népszerű spanyol író. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították. Az Elfeledett Könyvek Temetője című sorozata A szél árnyéka, az Angyali játszma és A mennyország fogságában után hamarosan tetralógiává bővül.

Különös körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg. Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan. A Napok romjai szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva, Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait. A regény jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a Time magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé..

Két család, két nő és egy rendkívüli barátság története... Meg egy borzalmas titoké, amely felbukkan a múltból, s amelyet a legjobb barátjával sem tud megosztani az ember... Újabb felkavaró történet Barbara Taylor Bradfordtól, a romantikus regények nagymesterétől... Laura és Claire már gyerekkorukban is jó barátnők voltak. Szüleik elhanyagolták őket, és Claire sokat vendégeskedett Laura nagyszüleinek connecticuti házában. Majd messzire sodorta őket egymástól az élet, de barátságuk tartósnak bizonyult: Laura most New Yorkban egy művészeti tanácsadó cég társtulajdonosa, Claire pedig egy párizsi művészeti folyóirat szerkesztője. Laura házassága már-már mesébe illő, míg Claire-é tönkrement, s most a munkájának és lányának szenteli minden idejét. Laura és Claire is szép és sikeres, ám életük mégsem úgy alakul, ahogy várnánk. Bátran néznek szembe minden sorscsapással, miközben egymást is majdnem elvesztik. Jelentős szerepet játszik a történetben Sir Maxim West, Az elveszett fiú sármos főhőse, valamint néhány, a nácik által elrabolt festmény is.

Daniel Rye dán fényképész tizenhárom hónapon át volt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, az ISIS foglya Szíriában. 2014 júniusában hatalmas váltságdíj fejében szabadult, s nem sokkal később fogvatartói, köztük a hírhedt Dzsihád John, elkezdték kivégezni a többi túszt. Daniel a neves dán újságírónőnek, Puk Damsgard-nak mesélte el a történetét, aki megrázó dokumentumregényt írt belőle. Az Iszlám Állam fogságában a túlélés könyve, tényfeltáró beszámoló, amely a Daniel Ryéval és családjával készült számos interjú és beszélgetés alapján született, s nemcsak azt mutatja be az Olvasónak, hogy milyen borzalmakat kellett elszenvednie Danielnek, hanem azt is, hogy milyen lehetetlen dilemmákkal szembesült, és milyen idegölő tárgyalásokat folytatott a családja az emberrablókkal. A szerző beszélt fogolytársakkal, dzsihadistákkal, szakértőkkel és informátorokkal, és ritka bepillantást enged annak a túsztárgyalónak a titkos műveleteibe, aki Daniel és fogolytársa, a Dzsihád John által lefejezett James Foley amerikai újságíró felkutatásán és kiszabadításán dolgozott. S mindeközben a szerző feltárja annak a konfliktusnak a történelmi és politikai gyökereit is, amely az Iszlám Államot létrehozta, azokkal a hóhérokkal együtt, akik élvezetet találnak mások megkínzásában és legyilkolásában. A könyv egyben főhajtás a meggyilkoltak, a még mindig fogságban lévők és a túlélők, valamint családjuk előtt. Puk Damsgard hosszú évekig élt Afganisztánban és Pakisztánban, 2011-től a dán közszolgálati rádió közel-kelet tudósítója. Újságírói és írói tevékenységét számos díjjal ismerték el; Az Iszlám Állam fogságában című könyvével, mely nemcsak Dániában, hanem sok más európai országban is bestseller lett, elnyerte a különleges újságírói teljesítményért járó tekintélyes Cavling-díjat.

A húszas évek Barcelonájában egy titokzatos idegen felkeres egy reménytelenül szerelmes fiatal írót. Visszautasíthatatlan ajánlatot tesz neki: rengeteg pénz, és talán egyéb jutalmak is várják, ha megbeszélt időre megírja a Könyvet, amely mindenek feletti hatalommal bír. Az író elvállalja a munkát, és ezzel ördögi csapdába kerül; hidegvérű gyilkosok, kegyetlen kopók, áruló barátok és csalfa szerelmek kísérik temetőkön és kísértetkastélyokon át, hogy végtére is leleplezze azt, aki a szálakat mozgatja. "Egy regény tele ragyogással és rejtélyes útvesztőkkel. Fantasztikus olvasmány." (Stephen King) "- Ön hízeleg. - Sőt még fizetek is. Mert lássuk be, ez az egyetlen komoly hízelgés a mi anyagias világunkban. Sose fogadjon el olyan kitüntetést, ami nem egy csekk hátán érkezik." (részlet a könyvből) David Martín fiatal, rendkívül népszerű író, aki népszerűségét álnéven írott regényeivel szerezte. Tehetsége sokat megér annak, akinek csak ambíciója, vagy csak pénze, vagy csak hatalma van. David ráadásul megkísérthető: szegény, halálosan szerelmes - és halálos beteg. A múlt század húszas éveinek Barcelonájában egy rejtélyes, külföldi kiadó ajánlatot tesz egy író lelkére. Az Angyali játszma egy modern Mefisztó története egy modern Fausttal. Áll az alku? Eladó az a lélek? Carlos Ruiz Zafón (1964-) világszerte elismert, díjakkal elhalmozott, rendkívül népszerű spanyol író. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították. Az Elfeledett Könyvek Temetője című sorozata A szél árnyéka, az Angyali játszma és A mennyország fogságában után hamarosan tetralógiává bővül. Fordította: Latorre Ágnes

Alice Salmon már nincs közöttünk, de emlékét nem feledjük. Halálhíre port kavart az interneten, tele voltak vele a hírek, szeretteinek szívében nem csillapul a gyász. De legközelebbről mégsem a családtagok és a barátai ismerték Alice-t. Lassan a rendőrök is felhagynak a nyomozással, úgy tűnik, soha nem derül ki, mi történt Alice utolsó éjszakáján. Dr. Jeremy Cooke egyetemi oktató azonban megszállottjává válik az esetnek: minden idejét annak szenteli, hogy a legapróbb részletet is összegyűjtse. Sorra veszi Alice naplóbejegyzéseit, végigolvassa emailjeit, meghallgat minden hozzáférhető hanganyagot, találkozik az érintettekkel. Amit csak lehet, összeszed; és tudóshoz illő módon sajtó alá rendez egy teljes könyvet. Maga a kutakodás is vihart kavar, hát még a készülő emlékkötet híre. Vajon mire jutott a tiszteletre méltó dr. Cooke? Milyen felfedezéssel zárul a sokkoló dosszié, Alice életének archívuma?

A szerelem mindent megváltoztat. Grace Ellandnek sem a munkájában, sem a férfiakkal nincs szerencséje. És amikor végre el merné hinni, hogy stabil és szerethető állást talált (a férfiakat most hagyjuk), ahol megbecsülik, sőt pótolhatatlannak érzik, éppen neki kell rábukkannia a főnöke holttestére. Sprague Witherspoon menő önsegítő guru volt, nála minden a pozitív gondolkodásról és az optimista hozzáállásról szólt, de mivel Grace tehetsége révén jutott a csúcsra, most Grace is a gyanúsítottak listájára kerül. Már csak azért is, mert a holttest mellett egy üveg vodka állt, egyértelműen utalva arra a szörnyűségre, amelyet Grace élt át sok-sok évvel korábban, és amelyet minden erejével elfelejteni igyekszik. Grace-t rémálmok gyötrik, pánikrohamokat él át, hiába végzi a légzőgyakorlatait, mondja a mantráit, és szedi a gyógyszereit. Aztán elmegy egy vakrandira, amely végképp kibillenti törékeny lelki egyensúlyából. Julius Arkwright híres-hírhedt befektetési szakember, akinek egyetlen célja van az életben: bármilyen módon minél több pénzt keresni. Semmi közös nincs bennünk vagy mégis? Julius mellesleg valamikor a tengerészgyalogságnál szolgált, és mesterien verekszik, ami nagyon jól jön, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy valaki Grace vesztére tör.

Mindenki, aki valaha is szerette, vagy elhagyta, vagy meghalt. Ez volt az ő átka. Caesar és a szőnyeg, Antonius és a csata, Octavianus és a kígyó: Kleopátra életében mindezeket megelőzte Arszinoé. XII. Ptolemaiosznak nem csak egyetlen lánya volt. Ez a regény Kleopátra nővéréről és húgáról szól. A forrongó Egyiptomból Ptolemaiosz Rómába szökik. Legidősebb lánya, Bereniké azonnal megragadja a hatalmat, és igyekszik használható szövetséget kovácsolni a környező országokkal a terjeszkedő, világuralomra törő városállam ellen. Mellette áll vérszomjas anyja, az eunuchja, a tanácsadója. És két kísérletet tesz a férjhezmenetelre is, hogy katonákat és haditechnikát szerezzen. Kevés sikerrel jár... Ptolemaiosz legkisebb lánya, Arszinoé az életben maradásért küzd: apja és anyja elfelejtkezett róla, otthagyták Alexandriában, Berenikének pedig érdekében állna azonnal megöletni, hogy ne lehessen belőle trónkövetelő. Egyedül próbál orgyilkosok és kétes hűségű szolgák között lavírozni, miközben éjjelente rémálmokat lát, amelyek nappal valóra válnak. Alexandria élete elevenedik meg a lapokon, a palotától a külvárosokig, a fáraó világától az utcagyerekekéig. Testőrök, katonák, tanítók és szolgák az egyik oldalon, rabszolgaság, kereskedők, nincstelenek a másikon. És közöttük a kilencéves Arszinoé, akinek csak egy célja van az életben: viszontlátni imádott nővérét, Kleopátrát. "Ezek a figurák nem csak a papíron éltek és lélegeztek: éreztem, hogy ott vannak velem a szobában. A könyv magába szippant, elrepít, életre kel - imádtam." (Elizabeth Chadwick, A legnagyobb lovag szerzője)

"Anyukának igaza volt: a Vad létezik..." Anatolij Tomszkij, a fiatal anarchista harcos hisz benne: bármilyen borzalmasnak és kilátástalannak tűnik az élet a Metróban a Kataklizma után, nem szabad lemondani róla, hogy igazságos társadalmat építsenek fel benne. És persze arról sem, hogy szembeszálljanak a gonosz erőkkel. Most például egy gyanús alak érkezett, aki azt meséli, hogy a Vörös Vonalon az ember genetikai módosításával kísérleteznek. Nem is sikertelenül. Létrehozzák az übermenscht, amelynek nem árt a sugárzás, amely nem érez fájdalmat, amely gondolkodás nélkül teljesíti a parancsokat - és e szuperharcosok segítségével a vörösök könnyűszerrel leigáznák az egész Metrót. Tomszkij egy csapat élén elindul... és még nem tudja, hogy nemcsak a vörösökkel kell megküzdenie, hanem egy őrült professzorral meg a Metró különféle mutáns és mitikus lényeivel is: óriásférgekkel, Anyukával, a Vaddal, a Vonalbejáróval... Szergej Antonov a Metró 2033 Univerzum sztárszerzője, hazájában és sok más országban a sorozat számos hűséges olvasója várja mind újabb regényeit - mert talán ő folytatja a leglenyűgözőbben és a legtöbb leleménnyel azt a világot, amelyet Dmitry Glukhovsky megálmodott.

Lebilincselő, felkavaró, eredeti pszichotriller. Meglepő fordulattal szinte minden oldalon." (Kathy Reichs) Morgan Prager annak a küszöbén áll, hogy megkapjon mindent, amire vágyik. Áldozatpszichológiából írja disszertációját az egyetemen, barátja megkérte a kezét, hatalmas, gyönyörű pireneusi hegyikutyája, Felhő mellé örökbe fogadott két barátságos pitbullt... De miért jut eszébe, hogy "a küszöb az a hely, ahol megállunk"? Egy nap arra ér haza az egyetemről, hogy a barátja halott, kutyái pedig véresek. Morgan összeomlik, és természetesen magát hibáztatja. Lehet, hogy ő is kóros altruizmusban szenved, mint azok, akiket vizsgál? Amikor értesíteni próbálja barátja szüleit fiuk szörnyű haláláról, kiderül, hogy Bennett nem az volt, akinek mondta magát. Sőt abból, amit mesélt, egy szó sem volt igaz. Ráadásul jelentkezik Bennett másik menyasszonya... akinek a segítségével megtalálják a harmadik menyasszonyt, majd a negyediket. Az állítólag gyilkos pitbullokat kivégzik, Felhő élete hajszálon függ: Morgan versenyt fut az idővel. Meg tudja-e menteni a pireneusi hegyikutya életét? És a sajátját?

John Puller újra akcióban. Ha a nemzetet fenyegető legsúlyosabb bűntényeket kell kinyomozni, őt hívják: John Pullert, aki az amerikai hadsereg különleges ügynökeként a legjobb a maga nemében. Most is új megbízást kap, talán minden eddiginél különlegesebbet, mert ez egyben személyes ügy: nagynénjét holtan találták a floridai Paradise-ban. A Mexikói-öböl partján fekvő Paradise képeslapra kívánkozó, tehetős város a gazdag turistáknak és az itt letelepedett nyugdíjasoknak köszönhetően. Élvezik a kellemes időjárást, a festői partot, és eszükbe sem jut, hogy veszély leselkedhet rájuk. A helyi rendőrség sajnálatos balesetként kezeli az idős hölgy halálát. Igaz, ők nem tudják azt, amit Puller: hogy a nagynénje nem sokkal a halála előtt levelet írt. Egy zaklatott levelet, amely arról szólt, hogy a pompás díszletek mögött Paradise egyáltalán nem az, aminek látszik. Puller egymás után deríti ki a furcsa részleteket, és kétséget kizáróan megállapítja, hogy nagynénje halála nem baleset volt. Paradise pálmafái között egyesek döbbenetes összeesküvést szőnek, és a legvégsőkig hajlandók elmenni titkuk védelmében. A világ egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjének regényei sorra a bestsellerlisták elejére kerülnek, és negyvenöt nyelven, nyolcvan országban több mint száztízmillió példányban keltek el.

Neumann János, a modern matematika géniusza, Kemény Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével, Wigner Jenővel együtt a legendás marslakók közé tartozott. A számítástechnika és a játékelmélet terén elért eredményeivel forradalmasította a XX. század tudományos-technikai fejlődését, s tudós létére politikai szerepet is vállalt, mint Eisenhower elnök stratégiai tanácsadója, az Atomenergia Bizottság tagja. A leánya, Marina von Neumann Whitman, aki édesapja halálakor huszonkét éves volt, közgazdászként futott be olyan karriert, amilyet előtte nő nemigen: egyetemi tudományos pályafutást követően Nixon elnök gazdasági tanácsadója lett (a Watergate-botrány után lemondott), majd amerikai nagyvállalatok Procter & Gamble, Westinghouse, General Motors igazgatótanácsában ült csupa férfi között. Elsősorban a globális gazdaság kérdései foglalkoztatták. A GM-től 1992-ben távozott, utána visszatért az egyetemi oktatáshoz, s a mai napig előad a Michigani Egyetemen.

A riói karnevál őrülete? A lélegzetelállító kilátás a Cukorsüveg és a Corcovado tetejéről? A szurkolók tízezreinek lelkesedése a Maracana Stadionban? Amazónia dzsungele? A pompás tengerpartok? Igen, ez mind Brazília. De a favelák nyomora és az óriási metropolisok betonrengetege is. A végtelen országutak, a többnapos amazonasi hajózások, az éjszakai buszozások unalma. Meg a rengeteg különös hely és pillanat, a vad házibulitól az afrikai vallási rituáléig, a magyar származású brazilok banános rétesétől az őserdő lakóinak cölöpökön álló házáig... Bepakoltam a hátizsákomba, és útnak indultam, hogy felfedezzem magamnak Brazíliát, a 2016-os olimpia országát. Bejártam az ország leghíresebb helyeit, de olyan világvégi falvakba is elkeveredtem, amelyek talán még a térképen sincsenek rajta. Ámuldoztam Brazíliaváros és Sao Paulo modernségén, és gyönyörködtem Minas Gerais barokk aranyvárosainak szépségében. Híres brazilok nyomába eredtem - mint Pelé, Ayrton Senna vagy épp Paulo Coelho -, és híres brazíliai magyarok nyomára is bukkantam, mint például Molnár Gábor vagy Lénárd Sándor. És persze megismerkedtem egy csomó hétköznapi, nagyszerű brazil emberrel, akiktől nagyon sokat tudtam meg arról, hogy milyen az igazi Brazília. Erről szól ez a könyv. - És akkor hol élnek indiánok? - kérdeztem. - Fent, a Tapajós felső folyásánál - mondta. - Két-három napnyi hajóútra innen. - És itt? - Itt nem. - Régen sem éltek itt indiánok? - De. A nagyszüleim még azok voltak. De aztán beköltöztek a faluba. Ezt nem értettem. Hogyhogy "aztán"? Mit változtat valakinek az indiánságán az, hogy hol lakik? - És most akkor kik laknak Jamaraquában? - kérdeztem. - Emberek. - Milyen emberek? - Egyszerű, dolgos emberek. Caboclo-k. Soltész Béla 1981-ben született Budapesten. Az ELTE spanyol-portugál szakán és a BCE nemzetközi tanulmányok szakán végzett. Ösztöndíjasként Spanyolországban, Chilében és Mexikóban tanult, doktori tanulmányait a BCE-n folytatta. Kutatási témája a latin-amerikai és a kelet-közép-európai migráció.

"Azt azért nem bánnám, ha gazdag lennék meg híres." Az Álom luxuskivitelben (1958) egy ágrólszakadt író és egy rejtélyes fiatal nő kapcsolatának története. Cily Hebrentsch egyszer csak felbukkan New Yorkban - hogy honnan jött, senki sem tudja -, és pillanatok alatt meghódítja a város előkelő világát. Ragadnak rá a gazdag férfiak, akiket elbűvöl hóbortosságával, nyíltságával - s leginkább talán a csábos, gátlástalan nő álcája mögött megbújó védtelen kislány szeretetéhségével. A fűhárfá-hoz, amely 1951-ben jelent meg először (színdarab, majd film is készült belőle), jórészt az író saját gyerekkora szolgáltatta az anyagot. Egy árva fiú a főhős, aki két különc asszony lázadásának lesz részese. A nyugodt kisváros életét jócskán felbolydítja, amikor ők hárman egy fára épített házikóba költöznek. A kamasz Collin velük együtt száll szembe a "normális élet" küldötteivel, a seriffel, a pappal és a szörnyülködő asszonyokkal, miközben megismeri a konvenciók elleni lázadás, a szabadság édes örömét. Truman Capote (1924-1984) a XX. századi világirodalom klasszikusa, életműve számtalan ragyogó történeten keresztül állítja elénk az értelem és a szív konfliktusait, szenvedélyeket, indulatokat, nagy szerelmeket, az érzések vállalásának tragikumát. Elbeszélésekkel kezdte pályáját, első regénye, a Más hangok, más szobák 1948-ban jelent meg. Mesterműve, a Hidegvérrel című tényregény (1966) világhírűvé és gazdaggá tette, ezután azonban elhatalmasodó alkohol- és kábítószerszer-függősége miatt hanyatlásnak indult. Utolsó jelentős műve a Mozart és a kaméleonok (1980). "Capote nemzedékem legtökéletesebb írója" (Norman Mailer)

Bár olyan világban élünk, amelyben szinte állandósult a válság, mintha mégis elfogadnánk, hogy a kapitalizmus - ez az alaptalan reményekkel kecsegtető, szédítő és szédelgő ideológia - a lehetséges világok legjobbikát jeleníti meg. A nagyobb egyenlőség, a több demokrácia és az erősebb szolidaritás világa ellenben nehézkesnek és unalmasnak, sőt bizonyos szempontból egyenesen veszedelmesnek tűnik: megvalósítása csak szürke, túlszabályozott, falanszterszerű társadalomhoz vezethet. Slavoj Zizek azt fejtegeti e rendkívül időszerű könyvében, hogy mi sem áll távolabb az igazságtól. Ha valóban szeretnénk jobb, igazságosabb, az emberi kreativitás kibontakozását elősegítő és az emberi méltóságot védelmező társadalmat elképzelni, akkor fel kell ismernünk, mondja a filozófus, hogy a kapitalizmus kínálja a legunalmasabb, a legdermesztőbb jövőt: az állandó változás látszatát keltve ugyanis mindig ugyanazt tálalja fel, csak egyre nagyobb mennyiségben; ezzel szemben az igazi egyenlőségért, ha úgy tetszik, a kommunizmusért vívott harc az igazán merész és ígéretes vállalkozás. Míg Fukuyama a történelem végét és a liberális demokrácia teljes diadalát hirdette, míg Samuel P. Huntington szerint elkerülhetetlen a civilizációk összecsapása, és ezért minden erőnkkel védenünk kell saját kultúránkat, míg Thomas Piketty az egyre nagyobb egyenlőtlenség okozta veszélyekre figyelmeztet, és a kapitalista rendszeren belül próbál erre megoldást találni... addig a világhírű szlovén filozófus, a baloldali radikális gondolkodás legbefolyásosabb alakja amellett érvel, hogy mai problémáink csak a kommunizmus perspektívájából értelmezhetők és oldhatók meg. És hogy feltétlenül meg kell próbálnunk felépíteni az igazi egyenlőségen alapuló társadalmat, hacsak nem olyan világban akarunk élni, amelyben zombik és vámpírok uralkodnak. "A Nyugat legveszélyesebb filozófusa" (Adam Kirsch) "A kultúraelmélet Elvis Presleyje." (Chronicle of Higher Education) "A freudi és a lacani pszichoanalízisre, illetve Hegel és Marx dialektikus gondolkodására támaszkodva Zizek a hétköznapi ideológiák sok esetben üdítően irritáló kritikáját bontja ki. Mai globális kapitalizmusunknak és ideológiai jelenségeinek e szórakoztató és szellemes elemzése intellektuális és ideológiai szövetségese, a francia Alain Badiou megállapításainak gondolatébresztő ismertetésével párosul... A globális tiltakozó mozgalmakban megjelenő kommunista horizontot megőrizni és a politika alapjává megtenni: Zizek felfogása szerint ez napjaink voltaképpeni feladata." (Janosik Herder) "Kevés gondolkodó illusztrálja jobban a mai kapitalizmus ellentmondásait, mint Slavoj Zizek... Az elképesztő intellektuális túltermelést megvalósító életművében Zizek a jelen rendjének fantazmagorikus kritikáját alkotta meg, olyat, amely állítása szerint - s bizonyos szempontból valóban - gyakorlatilag mindent tagad, ami jelenleg létezik." (John Gray, New York Review of Books) "A pszichoanalízisnek, sőt általában a kultúraelméletnek az elmúlt évtizedek folyamán színre lépett legfélelmetesebben ragyogó képviselője." (Terry Eagleton, London Review of Books) "Nincs olyan társadalmi vagy természeti jelenség, amelyre ne terjesztené ki elméleti vizsgálódását." (Rebecca Mead, New Yorker) "Ha Szlovéniában maradt volna, Szlovénia pedig kommunista ország maradt volna, akkor Zizekből nem lett volna az az ártalmas fickó, akivé vált időközben. Valójában ha nem szólna komolyabb érv amellett, hogy sajnálkozzunk a kelet-európai kommunizmus összeomlásán, Zizek rászabadítása a nyugati tudományos életre alighanem önmagában elégséges volna. Jacques Lacan pszichoanalitikus vízióját mint az új, szocialista filozófia transzcendentális alapját elfogadva Zizeknek sikerül minden elődjét fölülmúlni az izgalom fokozásában." (Roger Scruton: Fools, Frauds and Firebrands. Thinkers of the New Left) Fordította: Reich Vilmos

Anne Beddingfeld igazi kalandregény-hősnő: merész, önálló, szép és félárva. Egy baja van csak, a faluban, ahol él, kaland csak a filléres regényekben és a moziban terem. Édesapja halála után azonban Londonba kerül, és tanúja lesz, amint egy férfi ijedtében a földalatti síneire esik és meghal. A halál beálltát megállapító orvos pedig elveszít egy cédulát. De a cédulának naftalinszaga van, mint a halott kabátjának! Anne nagy lelkesedéssel nyomoz, a Malomházban, Londonban, egy óceánjárón, Dél-Afrikában. Megismerkedik egy parlamenti képviselővel, egy társasági szépasszonnyal, Race ezredessel és egy titkárral, aki a Borgiák fő méregkeverője lehetne külseje alapján. Agatha Christie fiatalkori, könnyed, szellemes kaland-krimijében persze senki sem az, akinek látszik...