Gold Book strana 25 z 37

"Az ukrán válság nem Oroszország egyoldalú és váratlan akciójával kezdődött. Moszkva még csak nemzetközi joggal ellentétes illegitim követelésekkel sem állt elő. Az ukrán konfliktus úgy kezdődött, hogy az Egyesült Államok, a NATO és az EU közös erőfeszítéssel kísérletet tett Ukrajna kiszakítására Oroszországgal fenntartott természetes kapcsolatrendszeréből, amely történelmi alapokon és mélyen gyökerező közös kultúrán és valláson alapult. A Nyugat felelőtlen vakmerőséggel tett kísérletet arra, hogy Ukrajnát a saját érdekszférájába kényszerítse. Moszkva már a 2000-es évek elejétől kezdve világossá tette, hogy Ukrajna integrációját a NATO-ba nem tudja elfogadni, mert azok alapvetően sértik nemzetbiztonsági érdekeit. A washingtoni neokon döntéshozók ignorálták ezeket a figyelmeztetéseket, amelyek nem Oroszország terjeszkedési igényeit, hanem alapvető biztonsági érdekeit fejezték ki. Azok az amerikai diplomaták, akik végül az ukrajnai válságot kiváltó intézkedéseket meghozták, súlyos szakmai hibát követtek el, amikor nem mérték fel helyesen, mi lesz az általuk kiváltott konfliktus következménye. Ukrajna felfegyverzése, továbbá az ukrán haderő kiképzése és modernizálása nem lesz képes kikényszeríteni, hogy Oroszország mondjon le alapvető biztonsági érdekeiről. A modern fegyverek tömeges megjelenése Ukrajnában csak tovább élezi a konfliktust, és még több szenvedést okoz az ukrán népnek. Ukrajna életbevágóan fontos Oroszország szempontjából, ugyanez Washington és az EU vonatkozásában nem mondható el. "

"A mélyen a szívébe fúródott konyhakés kartonlapra írt üzenetet szorított az áldozat izmos mellkasához. Az állt rajta: A Mikulás szerint rossz fiú voltál! Ho, ho, hó! Eljött a karácsony, de Eve Dallas hadnagy nincs ünnepi hangulatban. Miközben karizmatikus férje, Roarke hatalmas, fényes fogadást szervez, neki csak egy gyilkosság jár a fejében. Az áldozat - Trey Ziegler személyi edző - életében is nagy bajba került, de halálával még többet okozott. A hiú, hűtlen és bosszúálló Trey számtalan ellenséget szerzett. Vagyis Eve-nek sok gyanúsított közül kell kiválasztania a gyilkosát. Amikor Peabody nyomozóval kiderítik Trey sötét titkát, a nyomozás halálos fordulatot vesz. Hiába az ünnepi fények, Eve-nek és Roarke-nak sötét utat kell végigjárniuk az igazság utáni hajsza folyamán. ""Eve Dallas - kemény, mint az acél, mégis pokolian szexi"" (Stephen King) ""Szellemes, komor, olvastatja magát"" (Jonathan Kellerman)"

A Luxemburgi Zsigmond távoli kegyét és oltalmát élvező Gabriel kiemelkedő tehetséggel végzi tanulmányait, és fényes jövő áll előtte. Ám ahhoz, hogy magas körökben foroghasson, az intrikálás mesterévé kell válnia. Amikor a Zsigmond ellen összeesküvő f őurak Váradon elhatározzák, hogy Nápolyi Lászlót koronázzák királlyá, az érsek pedig titokban az uralkodó meggyilkolására ad parancsot, Gabriel útra kel, hogy figyelmeztesse pártfogóját. Eközben barátja, Börki András, a fiatal bihari nemes is elindul , hogy Stibor vajda mellett részt vegyen élete első csatájában a trónbitorló Nápolyi László ellen, és később a budai udvarba jutva lovagi rangot szerezzen. Gabriel megmenti Albeni Eberhard püspök és a leendő királyné, Cillei Borbála életét. Befolyá sos támogatóra tesz szert, miközben rá kell döbbennie, hogy semmi sem az, aminek látszik, és hogy az életben olykor nincs helye az erkölcsnek és jó szándéknak. A fiatal diakónus arra is rájön, hogy különös titok lappang a váradi székesegyházban őrzöt t Szent László-ereklye körül, melyet csak a beavatottak ismernek. Gabriel válaszút elé kerül: beletörődik, hogy csupán báb a hatalmasok játékában, vagy sikerül saját kezébe vennie sorsát? Udvari kötelességeit kiválóan teljesíti, ellenfeleivel ravaszu l szembeszáll, és tevékenyen részt vesz a Sárkányos Rend megalapításában. A lovagrendében, melynek a "hivatalos" történetírás szerint Zsigmond király támogatóinak összefogása lett volna a rendeltetése, az "árnyéktörténelem" azonban másképp emlékezi k róla... A gestákban, krónikákban, évkönyvekben és történelemkönyvekben megőrzött "hivatalos" történelem mellett mindig is létezett a lopva, élőszóban, mesterről tanítványra hagyományozott, titkos naplókban, allegorikus művekben megörökített "árny éktörténelem". Ennek a történelemnek a főszereplői ritkán, vagy talán soha nem kerültek be a "hivatalos" történetírás lapjaira, létezésük, tetteik inkább egyfajta hiányként, ürességként fedezhetők fel. Bökös Borbála trilógiája a XV. század elejei M agyar Királyság "hivatalos" történelmi háttere előtt játszódik, főhősének, a törvénytelen gyermekként született váradi papnövendéknek, Gabriel de Sceleusnak a sorsa azonban inkább az "árnyéktörténelem" lapjaira kívánkozik.

Ezernégyszáznegyvennégy tavasza Néhány hét telt csupán el, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült végső győzelmet aratniuk a török felett, Murád birodalma alapjaiban rendült meg a keresztes hadak csapásaitól. A szultán bizonyos benne, hogy országa nem élne túl egy újabb frontális támadást Magyarország felől, kénytelen tehát cselszövéshez folyamodni. Tervei szerint Cillei Ulrik grófnak és Brankovics szerb despotának lesz a feladata, hogy megakadályozzák Hunyadit az újabb hadjárat megindításában. A hollós vezér hamarosan súlyos áldozatokkal járó politikai játszma kellős közepében találja magát, mely játszmában sem az ő, sem Ulászló király élete nincs biztonságban. Bán Mór történelmi regénysorozatának hetedik kötete Hunyadi János sorsszerű várnai hadjáratát állítja középpontba. A tét óriási: sikerül-e egyszer s mindenkorra szétzúzni a Nyugat felé terjeszkedő Török Birodalom erőit, vagy végképp szertefoszlanak a Balkán feletti magyar hegemónia álmai? A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es esztendő eseményeit.

Egy ember bátorságán múlik egy város sorsa. Nagy Sándor halála után kitört az emberiség történelmének legnagyobb háborúja - egy háború, ami tűzviharként söpört végig az ismert világ egyik végétől a másikig, ahogy a világhódító egykori tábornokai sakálokként marakodtak hatalmas birodalma koncain. I. e. 305-re már csak a halálos játék legerősebb résztvevői néztek far-kasszemet egymással a Földközi-tenger fölött: Ptolemaiosz, Egyiptom királya, és Félszemű Antigonosz, Ázsia ura. Kettejük között pedig ott van Rodosz szigete a stratégiai fontosságú erődvárossal, amely nem kötelezhette el magát egyik fél mellett sem. Ám a városban csapdába esett valaki, akinek megvan a bátorsága és az elszántsága ahhoz, hogy megmentse Rodoszt a pusztulástól. Valaki, aki legjobb barátaival körülvéve, élete szerelmére rátalálva egyszerűen nem engedheti meg magának a kudarcot. Szatürosz, a Boszporosz királya.

Mi van, ha az egyedüli reményed legnagyobb ellenséged legyőzésére az, ha térdet hajtasz előtte és szövetséget esküdsz neki - majd csatlakozol a harcához saját néped ellen? Az angol Edward király bevonul Skóciába. Hadjáratának célja, hogy az Arthur korabeli próféciának megfelelően egyesítse uralma alatt a Brit-szigeteket. Wales eltiprása után ehhez már csupán Malakiás botjára, az ír nemzeti lét szimbólumára van szüksége. Edward számításait egyetlen ember húzhatja keresztül. Robert Bruce hát-rahagyja háborútól gyötört szülőföldjét, és Írországba hajózik, hogy még Edward előtt megszerezze a botot. Ereiben királyok vére folyik, és sorsa, hogy továbbvigye családja igényét Skócia trónjára. Ám a vad vidéket járva, egy kíméletlen orgyilkossal a nyomában Robert távol került célja beteljesítésétől. Ráadásul mások is kiszemelték maguknak Skócia koronáját, és gyülekezni kezdenek régi ellenségei. Ez a hódítás, a hatalom és az árulás játszmája, és Robert belátja, ha győzni akar, előbb le kell mondania mindenről, amit szeret. Mindig is készen állt rá, hogy a harcmezőn haljon meg - de mit kell még feláldoznia, hogy életben tartsa a reményt? A Renegát a cselszövés és a megosztott hűség, a harc és az árulás lélegzetelállító regénye, valamint a középkori világ kiváló ábrázolása.

Mi van, ha az egyedüli reményed legnagyobb ellenséged legyőzésére az, ha térdet hajtasz előtte és szövetséget esküdsz neki - majd csatlakozol a harcához saját néped ellen? Az angol Edward király bevonul Skóciába. Hadjáratának célja, hogy az Arthur korabeli próféciának megfelelően egyesítse uralma alatt a Brit-szigeteket. Wales eltiprása után ehhez már csupán Malakiás botjára, az ír nemzeti lét szimbólumára van szüksége. Edward számításait egyetlen ember húzhatja keresztül. Robert Bruce hát-rahagyja háborútól gyötört szülőföldjét, és Írországba hajózik, hogy még Edward előtt megszerezze a botot. Ereiben királyok vére folyik, és sorsa, hogy továbbvigye családja igényét Skócia trónjára. Ám a vad vidéket járva, egy kíméletlen orgyilkossal a nyomában Robert távol került célja beteljesítésétől. Ráadásul mások is kiszemelték maguknak Skócia koronáját, és gyülekezni kezdenek régi ellenségei. Ez a hódítás, a hatalom és az árulás játszmája, és Robert belátja, ha győzni akar, előbb le kell mondania mindenről, amit szeret. Mindig is készen állt rá, hogy a harcmezőn haljon meg - de mit kell még feláldoznia, hogy életben tartsa a reményt? A Renegát a cselszövés és a megosztott hűség, a harc és az árulás lélegzetelállító regénye, valamint a középkori világ kiváló ábrázolása.

Napóleon Egyiptomban. Wellington Indiában. Megkezdődött az eposzi küzdelem az elsőbbségért. Forradalom, 1795-1805 A francia forradalmat követő zavaros időkben Napóleon Bonapartét árulással és megvesztegetéssel vádolják. A jó hírét csak az menti meg, ahogyan Itáliában és Egyiptomban vezeti a csapatait. Ám ezután haza kell sietnie Franciaországba, hogy helyreállítsa a rendet a forrongó országban, és békét kössön a nemzet ellenségeivel, vagy legyőzze őket. Közülük is elsősorban Angliával - és Arthur Wellesley-vel (a későbbi Wellington herceggel). Wellesley épp a világ másik felén, Indiában van, ahol veszély fenyegeti a brit érdekeket. Wellesley hatalmas seregeket vezet egy sor nagy hatalmú hadúr ellen, és hadjáratai eredményeképpen létrejön a Radzs - a gyémánt a Brit Birodalom koronáján. Tapasztalt veteránként tér vissza Angliába azzal a feltett szándékkal, hogy véget vessen Franciaország európai uralmának. Wellesley és Napóleon egyaránt győzni akar - bármilyen áron. Melyikük fog sikerrel járni?

Napóleon Egyiptomban. Wellington Indiában. Megkezdődött az eposzi küzdelem az elsőbbségért. Forradalom, 1795-1805 A francia forradalmat követő zavaros időkben Napóleon Bonapartét árulással és megvesztegetéssel vádolják. A jó hírét csak az menti meg, ahogyan Itáliában és Egyiptomban vezeti a csapatait. Ám ezután haza kell sietnie Franciaországba, hogy helyreállítsa a rendet a forrongó országban, és békét kössön a nemzet ellenségeivel, vagy legyőzze őket. Közülük is elsősorban Angliával - és Arthur Wellesley-vel (a későbbi Wellington herceggel). Wellesley épp a világ másik felén, Indiában van, ahol veszély fenyegeti a brit érdekeket. Wellesley hatalmas seregeket vezet egy sor nagy hatalmú hadúr ellen, és hadjáratai eredményeképpen létrejön a Radzs - a gyémánt a Brit Birodalom koronáján. Tapasztalt veteránként tér vissza Angliába azzal a feltett szándékkal, hogy véget vessen Franciaország európai uralmának. Wellesley és Napóleon egyaránt győzni akar - bármilyen áron. Melyikük fog sikerrel járni?

Rodrigo Diaz de Vivar, El Cid a muszlimok ellen, az Ibériai-félsziget felszabadításáért indított harc, a "reconquista" legismertebb alakja. Élete hadjáratok, árulások, várostromok és a becsület megőrzéséért folytatott küzdelem története. A trilógia harmadik kötetében El Cid ... Folytatás ›› a királyi udvar intrikáinak következtében ismét száműzetésbe kényszerül, felesége és lányai pedig a király túszai lesznek. A száműzött hadvezérhez azonban özönlenek a veteránok, a szabad katonák és a földművesek, és hamarosan ismét tekintélyes sereg élén találja magát. El Cid hosszas töprengés után úgy dönt, nem könyörög tovább Alfonso király kegyeiért, hanem saját királyságot alapít. Valenciára esik a választása... Mindeközben azonban Júszuf ibn Tashufin vaskézzel kormányzott Almorávida Birodalma sem tétlenkedik: a fanatikus Elfátyolozottak ismét partra szállnak al-Andalúszban, ám haragjuk most már nem csak a hitetlenek ellen fordul, hanem az elpuhult emírségek gyors egymásutánban történő elfoglalásával közel kerülnek a Córdobai Kalifátus elveszett dicsőségének helyreállításához. A végső célpont, Toledo előtt azonban be kell venniük Valencia városát... A(z) Királyok végnapjai (Könyv) szerzője Allen Newman.

A tatárjárás (1241-42) Magyarország történelmének egyik legnagyobb pusztítása, nemzeti tragédiaként került be a történetírásba és a köztudatba. A legújabb kutatások ugyanakkor arra is engednek következtetni, hogy a tragédia nem volt olyan nagymértékű, mint eddig hittük. A dúlás után hazatérő IV. Béla bár megfogyatkozott, de semmiképpen sem megtörtént népet talált a Kárpát-medencében. Magyarország hadereje olyannyira erős maradt, hogy a király a „második honalapítás” mellett agresszív, terjeszkedő külpolitikát, többfrontos hadjáratokat folytatott. Országunk a tatárjárás iszonyata után is a térség meghatározó nagyhatalma maradt. Urbánszki László IV. Béla uralkodásának tatárjárás utáni küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regénysorozatában. Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg 1241-ben kizsarolta a mongolok elől menekülő királyunktól három határszéli megyénket. Nem annyira közismert azonban az, hogy Frigyes, kihasználva a kivérzett ország gyengeségét, 1242 tavaszán lerohanta Pozsony vármegyét. IV. Béla ekkor még Dalmáciában tartózkodott, a megye nem számíthatott külső segítségre. A reménytelen helyzetben lévő Hont-Pázmány Ehellős megyésispán, a hatalmát és övéit féltő nagyúr minden lehetőséget kénytelen kihasználni védekezés közben. Nemtelen, sőt aljas dolgokat is el kell követnie, sok szenvedést bocsátva arra a népre, amelyet meg akar óvni, hogy reménye legyen a győzelemre. Hajnalig imádkozva bánja bűneit, melyeket újra meg újra elkövet, hogy népét megvédje. A regény a mongol kivonulást követő hónapokkal folytatja a szerző előző, Vérszagra gyűl című kötetének történetét. Bene falu élethalálharcának veteránjai, boldogulásukat keresve a Felvidékre mennek, ahol újra harcba kényszerülnek. Ezúttal láncpáncélos, majdnem sebezhetetlen óriásokkal kell viaskodniuk, bár ők csak élni akarnak. Látszólag védtelen embereket is harcba kényszerít szeretteik halála, és újra bebizonyosodik, hogy a "veszett farkasként küzdő parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a csataterek hősi eseményeit is felülmúlják."

A New York Times öt írója olyan helyre téved, ahol az izgalomnak, a vágynak, de még a szerelemnek sincsenek határai... J. D. Robb: Halálos ajándék - Eve Dallas hadnagy mindig is a holtak igazságát keresi, de most az egyik akar bosszút állni - méghozzá Eve-en keresztül. Mary ... Folytatás ›› Blayney: Az érme másik oldala - Egy gróf és a felesége nem igazán értik meg egymást, amíg egy napon meg nem tapasztalják, milyen érzés a másik bőrében... Patricia Gaffney: A táncoló kísértet - Egy nő felfogad egy szellemnyomozót, hogy bebizonyítsa, kísértetek járnak az ősei házában, de végül csak a szerelem rejtélyét sikerül leleplezniük... Ruth Ryan Langan: Csaknem mennyország - Egy autóbalesetben elhunyt házaspár igyekszik megakadályozni, hogy a lányuk a rossz férfit válassza... Mary Kay McComas: Szeretni sohasem késő - Egy gyakorlatias nő lehetetlen helyzetbe csöppen, amikor találkozik az anyja és a nénikéi szellemével, akik nem tudnak békében nyugodni, amíg meg nem találják, amit elveszítettek... A(z) A másik oldal (Könyv) szerzője J. D. (Nora Roberts) Robb, Mary Blayney, Patricia Gaffney, Ruth Ryan Langan, Mary Kay McComas.

I. sz. 264 A Római Birodalom két részre szakadt. A nyugati provinciák - Gallia, Hispania és Britannia - a bitorló Postumus kezére kerültek. Keleten, Észak-Itália síkságain összegyűlnek Gallienus császár seregei. Közeleg a háború. Mindenkinek döntenie kell, melyik oldalon áll. Ballistának egy titkos küldetéssel végig kell utaznia a Borostyánúton északra, Hyperboreába, vissza szülőhazájába, a népéhez. Útközben Ballista találkozik egy félelmetes, álarcos hadúrral, aki minden erejével Ballista és az emberei életére tör. Hyperboreában nem mindenki örül a visszatérésének. Postumus és Gallienus küzdelméből csak az egyikük kerülhet ki győztesen, és lehet császár.

Róma, 1520 X. Leó pápa utasítására egy éve tart a Giovanni da Capistrano ferences atya által állítólagosan végbevitt csodatételek felülvizsgálata. Feltámasztott halottak, hihetetlen gyógyulások és egyéb, józan ésszel megmagyarázhatatlan események sokasága kötődik a harcos szerzetes nevéhez. De vajon valódi csodákról van-e szó? Nagy tekintélyű egyházi méltóságok tanulmányozzák a hatvannégy esztendővel korábban elhunyt pap cselekedeteiről szóló dokumentumokat. Őszentsége határozott elvárása, hogy az egyházi testület mielőbb kimondja: Capistrano atya méltó a katolikus szentek közösségébe. A döntés egyben üzenet, biztatás is volna a török által erősen szorongatott Magyarország népéhez, amely kétségbeejtő helyzetében már valóban csak a csodában reménykedhet. Amikor azonban egy matuzsálemi korú szerzetest vezetnek a bíróság elé, kiderül, hogy még személyesen ismerte Capistrano atyát. S mi több, elkísérte Magyarországra az Úr 1456. esztendejében, midőn a török hadak Nándorfehérvár ostromára készültek... Az agg szerzetes vallomásából megdöbbentő történet körvonalazódik az egyházi bírák számára...

Ramunar, a földműves békés elégedettségben és viszonylagos jólétben műveli Merenré fáraó földjét a Nílus mellett. Fia, Thimun azonban többre hivatottnak érzi magát, és amikor apja eldönti, hogy hozzáadja a szomszéd földműves lányát, az első adandó alkalommal megszökik, hogy ... Folytatás ›› a fáraó székvárosában, a közeli Menóferben próbáljon szerencsét. Miközben Thimun egy balzsamozópap segédje és tanítványa, majd maga is mester lesz, a palotában csendes, az alattvalók szeme elől rejtve folyó háború dúl a még szinte gyermek, tehetetlen és erélytelen Merenré fáraó anyjának és húga fiának, az ígéretes Noferkaré hercegnek a támogatói között. A tét óriási: egy világbirodalom trónja, és senki sem válogat az eszközökben... A regény első része már megjelent és szép sikert könyvelhetett el. Most az író megírta a második részét is. Ebben a kötetben mindkét rész benne van. A(z) A halál vámszedője (Könyv) szerzője Jean-Pierre Montcassen.

Az Úr ezerháromszáznegyvenedik esztendejében, az idős Anjou Károly Róbert király uralkodásának őszén a Magyar Királyság erős, szilárd állam. Az uralkodó hosszas küzdelmek után megerősítette a központi hatalmat, felszámolta a főnemesi "kiskirályok" uralmát, és a felvirágzás útjára vezette az országot. Zétényfi András, az ifjú kőfaragó és kőművesmester a királyné egyik kegyencének zaklatásai miatt kénytelen elhagyni szülőhelye várát és biztos megélhetését. A Zemplén és a Bükk környékén vándorolva előbb a szentléleki kolostor pálos szerzeteseivel ismerkedik meg, majd az upponyi Dede-vár megerősítésénél kap munkát, ám hamarosan innen is mennie kell. Perényi Bulcsú, Szád-vár ura, az ifjú kisnemes leghőbb vágya, hogy a király lovagjává váljon, és miközben szerény birtokait igazgatja, izgatottan készül a hamarosan megrendezésre kerülő vitézi tornára és a trónörökös, Lajos herceg váratlanul bejelentett vadászatára. Mindeközben húga, a szép Villő sorra utasítja el nemesi kérőit, bírva betegeskedő édesanyjuk ígéretét, hogy maga választhatja meg jövendőbelijét. Bebek László, Csorba-kő ura súlyos adóságokkal küzd, és végső kétségbeesésében a Rudabányáról a királyi kincstárba útnak indított ezüstrudakra veti szemét. És mindeközben a sűrű erdők mélyén ott rejtőzik egy könyörtelen haramia, aki csak ura parancsára vár, hogy beteljesítse annak a gyermek trónörökösök életére törő Zách Felicián és családja kivégzése miatt forralt bosszúját... Bónizs Róbert regénye kiterjedt kutatómunkán alapuló, rendkívül olvasmányos és hangulatos tükre a XIV. századi Magyar Királyság életének. A puszta történelmi tényeken túl élethű képet fest a vidéki nemesség és köznép életéről, szokásairól, hétköznapjairól és ünnepeiről, szerelmeiről és halálos harcairól.