Gondolat Kiadó strana 3 z 7

A szlávok szétvándorlása a 6-8. században kezdődött a Visztula és a Dnyeper középső folyása közötti területről. Az alapvetően földműves keleti szláv népesség kapcsolatba került a lovasnomád sztyeppei népekkel és a hajózó-kereskedő északi vikingekkel (varégokkal). A viking eredetű Rurik-dinasztia vezetésével felvették a bizánci kereszténységet, és kialakult középkori államuk, a Kijevi Rusz. A fejedelemségekre szakadt Rusz a 13. század második felétől a mongol hódítás és a keletre irányuló lengyel és litván expanzió következtében elvesztette önállóságát. A nagy mongol állam, a Kazahsztántól a kelet-európai sztyeppéig terjedő Arany Horda a 15. század elejéig tartotta függőségben az egykori Rusz törzsterületeit. Az átalakult regionális keretekben megindult a keleti szlávok differenciálódása, a mongol állam örökösei közül különösen a Krími Kánság gyakorolt döntő befolyást az évszázadok során annak a területnek a sorsára, amely ma Ukrajnát alkotja. Az ukrán etnogenezis szempontjából meghatározó szerepe volt a pusztasággá változtatott területeken tatár és szláv elemekből kialakuló szabad népességnek, a kozákságnak, amely a 17. században élte fénykorát. Az általuk lakott területeket, valamint a Kijevi Rusz egykori részfejedelemségeit, Halicsot és Volhíniát fokozatosan elnyelték a szomszédos államok és birodalmak. A kíméletlen versenyben az Orosz Birodalom gyarapodott a legerőteljesebben, az egykori litván, lengyel és osztrák fennhatóság alá került területeket is magába olvasztotta. Az örökébe lépő, polgárháborús viszonyok között kialakuló Szovjetunió minden eszközzel megakadályozta az egyes népek függetlenségi törekvéseit, folytatta a területgyarapítást, s mindezek ellensúlyozásaként bőkezű belső határokat alakított ki. Ezek a belső határok váltak államhatárokká 1991-ben, amikor a független Ukrajna is létrejött. Ebben a labirintusban vezetjük végig az olvasót az ukránság történetén az őshazától egész a jelenig.

Rendeznének-e ma nürnbergi pert? Melyik ideológia győzött a hidegháborúban? Tudták-e, hogy a kommunizmus Brüsszelben született? Hogyan alakult át a kommunista ideológia Nyugaton, amikor Keleten eltemették? Bekövetkezik-e Európában és Amerikában a keresztényüldözés? Milyen jellegűek a nyugati keresztény politikai pártok? Kibontakozott-e csöndes polgárháború a katolikus egyházban? Milyen lesz a világkormány, ha létrejön? Vladimír Palko könyve ezekre a kérdésekre kínál válaszokat. Állításaival lehet egyetérteni és lehet vitatkozni, de kérdéseit nem lehet félresöpörni. Mindannyian meg kell fogalmazzuk a magunk válaszait. A választól a magunk, gyermekeink és unokáink jövője függ. "Hálásan szemlélem, milyen világosan mutatta be és bírálta a jelen helyzetet Európában és Amerikában." XVI. Benedek emeritus pápa személyes levele a szerzőnek

A világ megismerése minden gyermek számára kihívásokkal teli hosszú időszak, amelyet időszakosan nehézségek is kísérhetnek. A 20. század második felében a pszichológiai, pedagógiai és gyógypedagógiai ismeretek összefonódásának eredményeként kiteljesedtek azok az irányzatok, amelyek a világ megismerését segítő tanulási folyamatok hatékonyságának javítását állították a középpontba. Különböző szerzői csoportok ezzel kívánták segíteni azokat a gyermekeket, tanulókat, akik a fejlődés egyes területein mutatkozó gyengeségeik, életkörülményeik miatt támogatást, egyéni bánásmódot igényelnek. Az érzékszervek közvetítésével feldolgozásra kerülő különböző információk, a mozgás és a nyelv folyamatai nélkülözhetetlen szerepet játszanak a külső és belső világ szerveződésében, az iskolai tanulás eredményességében, a szociális kapcsolatok fejlődésében. Ennek hiányosságait napjainkban is tapasztaljuk az atipikus fejlődés részeként. Marianne Frostig az egyik élharcosa volt annak, hogy a támogatást igénylő gyermekek pedagógusaik bevonásával képesek legyenek leküzdeni nehézségeiket, és sikeres felnőttekké váljanak. A vizuális feldolgozás folyamatát középpontba állító diagnosztikusan megalapozott terápiás koncepciója az információfeldolgozás komplex rendszerét, az egyéni szükségletekre épülő nevelés kiemelt szerepét állította középpontba. Évtizedeken és országokon átívelő munkássága a tanulási képességzavarok leküzdésének meghatározó irányzatává vált, felismerve a megismerésben döntő szerepet betöltő szenzoros feldolgozás jelentőségét. Könyvünk az első olyan hazai közlemény, amely betekintést nyújt az életműbe és a Frostig-program sokéves, hazai tapasztalatokra épülő gyakorlati alkalmazásába.

A mai magyar történetírás számtalan, a tragikus végkimenetelt eredményező lépéseket kritikusan szemlélő tanulmányban elemzi Budapest 1918-1945 közötti külpolitikáját. Jelen kötetben megpróbáljuk kibogozni a magyar diplomácia kacskaringós pályáját a két világháború között, és rá kívánunk mutatni arra, hogy amint a német vereség kézzelfoghatóvá vált - sőt talán már az előtt is - a méltányos béke lehetősége egyáltalán nem a korabeli magyar kormányok többé vagy kevésbé hatékony lépéseitől függött, hanem kizárólag attól, hogy Churchill mennyire tudja meggyőzni Rooseveltet, a háború utáni új világrendre vonatkozó saját elképzeléseiről.

Prágában ?járunk, a 16-17. század fordulójának éveiben. A Német-római Birodalom császárának, II. Rudolfnak a napjait a műkincseiben és szelídített vadállataiban való gyönyörködés, no meg a szerinte trónjára és életére törő öccsétől való egyre erőteljesebb rettegés tölti ki. Az egyetlen gyógyírt az éjről éjre élvezett idill jelenti számára, amikor álmában együtt lehet kedvesével, Eszterrel, a zsidó Mordecháj Meisl világszép feleségével – miután a magasságos Löw rabbi (a legenda szerint a Gólem létrehívója) varázshatalmánál fogva úgy intézte, hogy amikor a Moldva kőhídja alatt általa ültetett vörös rózsa és rozmaring virága összesimul, mind a császár, mind Eszter azt álmodja, hogy egymás karjaiban fekszenek. Ám hiába virtuális csupán Eszter folyamatos házasságtörése, Isten mégsem hagyhatja büntetlenül: a Prágára bocsátott, a zsidó gyermekeket tömegével elragadó járványnak csak az asszony halálával szakadhat vége. A rabbinak nincs más választása: ki kell tépnie a rozmaringszálat… Az egymással lazán összefüggő, a prágai zsidó legendákra és folklórra nagymértékben építő történetekben nemesek és közemberek, udvaroncok és császári szolgák, alkimisták, festők, udvari bolondok, éhenkórász lakodalmi zenészek tűnnek elénk, majd el előlünk a regény lapjain. A tarka kaleidoszkópban minden korból ismerős emberi esendőségek, intrikák, cselvetések, hiúságok és erények tanúi leszünk a hihetetlen plaszticitással és hangulatteremtő képességgel mesélő szerző jóvoltából.