Gondolat Kiadó

"Anne Enright szövegei úgy humorosak, mintha tudnád, hogy valahonnan nevetést hallasz, de senki nem nevet, a száj még csak mosolyra sem húzódik... Létezik fájdalmasan konok komolytalanság. Ilyesmi az övé. (...) A hordozható szűzmária szokatlansága egyszerre szép, kihívó, izgató, mint az 'építész szerelmének háza'. A feltárásban szeretnivalóan egyszerű, független. Nyelvet talál, kifejezést követel magának az anyaság, a szerelem, a szexualitás, a vonzalom, a választás, a testiség női tapasztalatainak megragadására. És talán képes az ezekhez kapcsolódó feltáratlan, félelmetes elvárásoknak ellentmondó feszültségek természetes ábrázolására." (Bódis Kriszta)

Mi történik akkor, ha az irodalmi fordítás kérdéskörének, illetve a fordított szövegeknek a vizsgálata során nem a hasonlóságra, hanem a különbségre helyezzük a hangsúlyt? Ha eltérő értelmezési módok és elméleti elgondolások felől közelítünk meg egy közös témát? Ezekből a kérdésekből indultak ki a kötetben szereplő tanulmányok szerzői. Ahhoz, hogy a fordítástörténetet és a fordításelmélet történetét az irodalomtörténet részévé avassa, a fordításértelmezés számára nem az irodalomértelmezés egyéb módszereitől eltérő alkalmazás kialakítása a cél, hanem annak feltérképezése, miként integrálható a fordításértelmezés és - kritika, illetve a fordítás diskurzusa az irodalomtörténet és -elmélet korszerű diskurzusai közé. Hiszen a fordított szöveg legfeljebb annyiban tér el - már ha egyáltalán különbözik - a nem fordított művektől, hogy intertextuális előfeltevései között jelentős szerepet kap egy másik nyelvű irodalomra, szövegre vagy szerzőre való utalás.

Az antik mediterráneum rózsatörténete után Géczi János most újabb monográfiával jelentkezik, amelyben a Földközi-tenger térségében kialakult s a hellenisztikus hagyományokon keresztül formálódott virágképzetek középkori változatainak összegzésére tet t kísérletet. A rózsát és a rózsás jelképek megannyi formáját a középkor keresztény embere is alkalmasnak találta életviszonyai bemutatására, jellemzésére és értékelésére. A kezdetben Jézus Krisztus alakjához és az általa képviselt erényekhez, majd i dővel Máriához kapcsolt, piros vagy fehér virágú növény a kereszténység egyik leggazdagabb, legtöbb információit hordozó jelképegyütteseként az európai kultúra sajátosságait is előtérbe állítja.

"Beszélj a szíveddel!" A jégkalapács végzi a dolgát. Felébreszti és szóra bírja a kiválasztottak szívét. Anyaga a Tunguz meteor nyomába eredő expedíció kitartásának köszönhetően, a vállalkozást elhagyó főhős látomásai és hányattatásai nyomán lesz hozzáférhető. A Magyarországon is nagy sikert aratott A jég című regény szerzője, Vlagyimir Szorokin a posztmodern orosz irodalom világszerte legismertebb és sokat vitatott alakja. E regényében tovább szövi a Fény Testvériségének mondáját. A Bro útja, bár másodikként íródott, A jég történetének előzményeit mondja el. A főhős a klasszikus családregények elbeszélő modorában járja be a 20. század első felének Oroszországát, majd az űrbéli anyag érintésére szíve felébred, s ő fokozatosan átalakul. Átváltozása nyomán újonnan szerzett társaival együtt apránként elszakad a föld lakóitól, az emberektől. Az emberek világát kívülről látja, célirányosan ténykedő robotokként észleli. Ugyanakkor kitartóan kutatja közöttük a Testvériség tagjait, hogy rátaláljon a Nagy Kör megalkotásához, azaz a világharmónia megteremtéséhez szükséges huszonháromezer kiválasztottra, akik a szív hangján szólnak egymáshoz.

A holland professzor könyve a régészeti és irodalmi források segítségével, a legújabb tudományos eredmények ismeretében, de mindvégig olvasmányosan mutatja be a gladiátorjátékok történetét, a gladiátorok életmódját és kiképzését, a játékok helyszínét és típusait, valamint a küzdők fegyvereit. A szerző kitér a gladiátorjátékok társadalmi-szociológiai szerepére, és foglalkozik két nagyszabású amerikai gladiátorfilmmel (Spartacus, Gladiátor) is. Fik Meijer ókortörténetet tanít az Amszterdami Egyetemen. Számos sikeres, főként az ókori Róma történetét és kultúráját bemutató ismeretterjesztő kötet szerzője.

Az angol jogi nyelv, a "legalese" irigylésre méltóan gazdag, árnyalt és kifinomult. Megértése azonban még az angol anyanyelvű, nem jogász átlagember számára is kihívást jelent annak ellenére, hogy mára jelentős eredményeket ért el egy mozgalom (Plain English), amely a jogi, illetve ... Folytatás ›› a hivatali nyelv egyszerűsítését, a hétköznapi nyelvhez való közelítését tűzte zászlajára. Ez a zsebkönyv navigációt kínál angol jogi szövegek megfejtéséhez. A(z) Angol-magyar tematikus jogi szótár (Könyv) szerzője Barna András.

Társaságban mindig akad jó néhány olyan közös beszédtéma, amelynek mindenki "szakértője". Ezek a "szakértett" területek többnyire a foci, a politika, a nők és az autók, de az utóbbi néhány évben ez a sor kiegészült a reklámokkal. Divat a reklámokat szidni, egy-egy rosszindulatú, cinikus megjegyzést megereszteni a szakmáról és annak művelőiről. Pedig mindannyian foglalkozunk vele. Amikor névjegyet csináltatunk, vagy netán magunk készítjük el, amikor beszélünk önmagunkról, munkánkról, amikor fejléces levelet írunk, akkor is reklámot készítünk. De önkéntes reklámhordozók vagyunk, amikor bevásárlószatyrainkat lóbálva megyünk az utcán. A reklámok akarva-akaratlanul bevonultak mindennapjainkba, szófordulatai a köznyelvbe; értékeket, divatot közvetítenek számunkra. Hogyan készül a reklám? Milyen törvényszerűségeket célszerű figyelembe venni? Milyen lépésekből tevődik össze a reklámkészítés? Hogyan lehet a hatékonyságát, hatását ellenőrizni? Milyen technikai feltételeknek kell eleget tegyen? Erről szól Virányi Péter könyve.

A megjelenő tanulmánykötet a szerző több mint negyven esztendős munkásságából ad ízelítőt. Az írások a Szent Korona-eszme és a legitimizmus témakörében íródtak. A Szent Koronával kapcsolatos gondolatok ugyan több mint ezer esztendőre tekintenek vissza, de a két világháború közötti időszakban sajátosan fontos szerepet kapott a Szent Korona-tan. Így a legitimista gondolatokban is meghatározó jelentőségre tett szert. Az első világháború és a levert forradalmak után az államfői hatalom, a trón betöltésének kérdése éles politikai-közjogi vitákat váltott ki. A legitimista felfogás szerint a Habsburg király és a trónöröklési rend történeti jogfolytonossága biztosíthatja az államberendezkedés stabilitását. Ezzel szemben az ún. szabad királyválasztók - a Habsburgok kizárásával - maguk kívántak királyt választani. Az ebből adódó vitákról, összeütközésekről a kötet tanulmányai igyekeznek számot adni. Külön érdekessége ennek a problémának, hogy mindkét részről történeti érvként a Szent Korona-tant használták fel más-más értelmezéssel. Napjaink közjogi-politikai vitái sem mentesek a históriai díszletektől, így a tanulmánykötet nemcsak hasznos időtöltést biztosíthat, hanem bizonyos eligazítást is adhat a jelenkori eszmék megértéséhez.

Jörgen Hofmeesternek nemrég még mindene megvolt, amire egy idősödő férfi vágyhat: szép feleség, elegáns ház Amszterdam egyik legjobb negyedében, tisztes állás egy könyvkiadóban, két gyönyörű lány - Ibi és Tirza -, valamint megfelelő mennyiségű tartalék egy svájci bankszámlán. Az olvasó a Tirza érettségi bulijának elbeszélésébe szőtt, finoman adagolt visszatekintésekből ismeri meg apa és lánya viszonyának történetét, és tudja meg, hogy Hofmeester mennyi mindent veszített: felesége elhagyta egy másik férfiért, Ibi külföldre ment, hogy a saját életét élje, Hofmeestert kirúgták az állásából, a befektetés pedig odalett. Felesége most ugyan három év után váratlanul beállít, de legféltettebb kincse, Tirza új baráttal jelentkezik, aki Hofmeestert leginkább Mohammed Attára, a WTC elleni merényletet kitervelő terroristára emlékezteti. A fiú és Tirza hamarosan együtt utaznak Afrikába, hogy ott töltsék a következő évet. Amikor a terv valósággá válik, és végül maga Hofmeester is Afrikába indul lánya keresésére, Grunberg felpörgeti az eseményeket, és egy merész csavarral mindent, amit addig megtudtunk, teljesen új fényben tüntet fel. A Tirza félreismerhetetlenül eredeti Grunberg-mű, egyszerre pszicho-thriller és szarkasztikus humorú, kíméletlenül gyönyörű regény egy apa lánya iránti szeretetéről, az elmúlásról és az emberi létezés vigasztalan szépségéről.