Gondolat Kiadó strana 5 z 7

Vitári Zsolt munkája a Hitlerjugend „külpolitikájáról” szól, ennek változásait követi nyomon a kezdetektől - tehát az 1933 előtti időszakra is kitérve - egészen a második világháború végéig. Választ keres többek között arra, hogy milyen előzményekre támaszkodhatott a Hitlerjugend e tevékenysége során, milyen szellemiség és koncepció húzódott a háttérben, kik voltak a Hitlerjugend fő partnerei Közép- és Délkelet-Európában, melyek voltak azok a területek, amelyekkel elsősorban kapcsolatot ápolt a szervezet, e kapcsolatoknak milyen keretei és formái alakultak ki, és milyen viszonyrendszer volt közte és a helyi ifjúsági szervezetek között. E kapcsolatok gyakorlati működését a legrészletesebben és legsokoldalúbban Magyarország viszonylatában mutatja be.

A II. világháború utáni igazságszolgáltatás a magyar történetírás és a történeti emlékezet sokat vitatott kérdése. A kötet szigorúan fegyelmezett és következetes kvantitatív módszertan segítségével meghatározza, kik kerültek be a népbírósági folyamatba, hogyan működött a népbíróság, különösen a társadalmi nemek szempontjából, valamint hogy milyen hatással volt a népbíróság tevékenysége a poszt-soá zsidó identitás alakulására. A kötetnek az is a célja, hogy elfogultságoktól mentesen, objektív adatok alapján bemutassa azt a komplex folyamatot, amit a II. világháborút követő népbírósági eljárásnak nevezünk.

A zarándokút vérbeli kalandregény, mely az első keresztes háború időszakába, a 11. század végére viszi el olvasóját. De egyúttal elmélkedés is az emberi létezésről, a szenvedésről, hűségről és hűtlenségről, szerelemről és árulásról. Főhőse és egyben elbeszélője egy északról jött ifjú harcos, aki barátja, Dieter neve alatt Toulouse grófja hadseregének tagjaként Jeruzsálem meghódítására készül. A harcos nem tartozik senkihez és sehová - de éppen ez teszi alkalmassá arra, hogy a sors különleges szerepet juttasson számára a háború első döntő mozzanata, Antiochia meghódítása során. A regény eseményeit az öreg, immár egy kolostor kertészeként tevékenykedő Dietertől halljuk. Miközben a szerző pontosan rekonstruálja egy keresztes háború megszervezésének és kivitelezésének mikéntjét, a narrátor meditatív látomásain és belső monológjain keresztül izgalmas bepillantást nyújt a keresztesek ideáljaiba, úgyszólván pszichológiájába is. A leginkább Mika Waltari munkáihoz hasonlítható, eredeti szemléletű, gyönyörű nyelven megírt történelmi regény emellett feszültséggel teli thriller is, mely mindvégig lebilincseli olvasóját.

"Ahogy e könyv levéltári anyagának gyűjtése előrehaladt, úgy vált számomra egyre világosabbá, hogy a sok-sok megvizsgált, kisebb-nagyobb irathagyaték mintha egyetlen történetet segítene feltárni. Mintha a szereplők pályaképe egy közös életúttá állt volna össze. Egyre inkább úgy éreztem, hogy nem az egyes egyének személyes történetét, hanem a vizsgált emigránscsoport egészének életrajzát kell megírnom, azaz prozopográfiát. A kivándorlás fő oka az 1918-1920 közötti időszak egészének katasztrófasorozata volt, azaz az I. világháború elvesztése, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, az ellenforradalom, a trianoni békeszerződés és a numerus clausus törvény. Kitűnt, hogy a vizsgált korszak magyar emigránsainak túlnyomó része nem közvetlenül ment az Egyesült Államokba: ez a kivándorlási hullám - nyelvi, politikai, társadalmi okoknál fogva - először a német nyelvterületre, azon belül is Németországba vezetett. Az ekkori kivándorlók nagyobbrészt (de nem kizárólag) zsidó származású magyarok voltak, akik a weimari Németországban jó fogadtatásra, rendes megélhetésre, színes kultúrára és virágzó tudományosságra találhattak. Hitler hatalomra kerülése, 1933 után az ott élő zsidó- magyaroknak tovább kellett vándorolniuk, és útjuk közvetve-közvetlenül az Egyesült Államokba vezetett. A nácizmus előli menekülésre mintegy rávetítette árnyékát a Magyarországról történt korábbi eltávozás. Innen e könyv címe, a kettős kivándorlás gondolata, amely egyre tudatosabban irányította kutatómunkámat. Az amerikai társadalom általánosságban nem szívesen látta a zsidó-német bevándorlóhullámot, s jellemezően csak a legkiemelkedőbb, s ekként az Egyesült Államoknak leginkább hasznos személyiségek számíthattak befogadásra. Akik Amerikába igyekeztek, és különösen akik végül bejutottak, számíthattak a nemzetközi szervezetek, az amerikai civil szféra, az alapítványok segítségére. Ezek a bevándorlók azután többnyire eltökélten és sokféle formában szolgálták az Egyesült Államok hadicéljait, a náci Németország és szövetségeseinek legyőzését. A kiemelkedő emigránsok körül nagyszámú tehetséges szakember mozgott, s az egész emigráció társadalomtörténetének feltárása csak a géniuszok és a dolgosak, a kivételesek és az átlagosak együttes bemutatása révén valósítható meg. Könyvem ezért igyekszik kiemelni és megrajzolni azt a kapcsolati hálót, társastársadalmi rendszert, amely az emigránsokat egymással is összekötötte, és bekapcsolta a befogadó közegbe is."(a Szerző)

Jörgen Hofmeesternek nemrég még mindene megvolt, amire egy idősödő férfi vágyhat: szép feleség, elegáns ház Amszterdam egyik legjobb negyedében, tisztes állás egy könyvkiadóban, két gyönyörű lány - Ibi és Tirza -, valamint megfelelő mennyiségű tartalék egy svájci bankszámlán. Az olvasó a Tirza érettségi bulijának elbeszélésébe szőtt, finoman adagolt visszatekintésekből ismeri meg apa és lánya viszonyának történetét, és tudja meg, hogy Hofmeester mennyi mindent veszített: felesége elhagyta egy másik férfiért, Ibi külföldre ment, hogy a saját életét élje, Hofmeestert kirúgták az állásából, a befektetés pedig odalett. Felesége most ugyan három év után váratlanul beállít, de legféltettebb kincse, Tirza új baráttal jelentkezik, aki Hofmeestert leginkább Mohammed Attára, a WTC elleni merényletet kitervelő terroristára emlékezteti. A fiú és Tirza hamarosan együtt utaznak Afrikába, hogy ott töltsék a következő évet. Amikor a terv valósággá válik, és végül maga Hofmeester is Afrikába indul lánya keresésére, Grunberg felpörgeti az eseményeket, és egy merész csavarral mindent, amit addig megtudtunk, teljesen új fényben tüntet fel. A Tirza félreismerhetetlenül eredeti Grunberg-mű, egyszerre pszicho-thriller és szarkasztikus humorú, kíméletlenül gyönyörű regény egy apa lánya iránti szeretetéről, az elmúlásról és az emberi létezés vigasztalan szépségéről.

Nassim Nicholas Taleb a pénzügytan különös hatású, világhírű alakja. Életét a szerencse, a bizonytalanság, a valószínűség és a tudás beható tanulmányozásának szentelte. Hármas pályafutást épített e témakör köré: esszéista-író, üzletember-kereskedő és egyetemi tanár. Bár főleg a világ kávéházaiban meditál, egyszersmind a New York-i Egyetem professzora és az Universa Befektetési Társaság vezetője. Könyveit, A véletlen bolondját; és A fekete hattyút harmincegy nyelven adták ki világszerte - és utóbbiból most a magyar kiadás is elkészült. Az először 2007-ben, majd 2010-ben átdolgozott, bővített kiadásban megjelent kötet - mint egyik recenzense megjegyezte - "mérföldkő a könyvek sorában - maga is Fekete Hattyú." A Fekete Hattyú a rendkívül valószínűtlen események jelképe, amelyeknek három jellegzetességük van: előreláthatatlanok, tömeghatást váltanak ki, és csak utólag magyarázhatók kevésbé esetlegesnek, előreláthatóbbnak. Ilyen Fekete Hattyú volt a Google sikere vagy, 2001. szeptember 11. Taleb éveken át tanulmányozta, hogyan csapjuk be magunkat, és hitetjük el magunkkal, hogy többet tudunk annál, mint amennyit valójában tudunk. Könyvében megpróbálja felnyitni szemünket: összegyűjti mindazt, amit arról tudunk, amit nem tudunk. Meglepően egyszerű trükköket kínál arra, hogyan bánjunk a Fekete Hattyúkkal, és miként hajtsunk hasznot belőlük.

A megjelenő tanulmánykötet a szerző több mint negyven esztendős munkásságából ad ízelítőt. Az írások a Szent Korona-eszme és a legitimizmus témakörében íródtak. A Szent Koronával kapcsolatos gondolatok ugyan több mint ezer esztendőre tekintenek vissza, de a két világháború közötti időszakban sajátosan fontos szerepet kapott a Szent Korona-tan. Így a legitimista gondolatokban is meghatározó jelentőségre tett szert. Az első világháború és a levert forradalmak után az államfői hatalom, a trón betöltésének kérdése éles politikai-közjogi vitákat váltott ki. A legitimista felfogás szerint a Habsburg király és a trónöröklési rend történeti jogfolytonossága biztosíthatja az államberendezkedés stabilitását. Ezzel szemben az ún. szabad királyválasztók - a Habsburgok kizárásával - maguk kívántak királyt választani. Az ebből adódó vitákról, összeütközésekről a kötet tanulmányai igyekeznek számot adni. Külön érdekessége ennek a problémának, hogy mindkét részről történeti érvként a Szent Korona-tant használták fel más-más értelmezéssel. Napjaink közjogi-politikai vitái sem mentesek a históriai díszletektől, így a tanulmánykötet nemcsak hasznos időtöltést biztosíthat, hanem bizonyos eligazítást is adhat a jelenkori eszmék megértéséhez.

Paul Verhaeghen, az Egyesült Államokban élő flamand pszichológiaprofesszor és író monumentális regénye az elmúlt évtized egyik világirodalmi szenzációja. A mű nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy "az egész huszadik századot próbálja meg egyetlen regénybe sűríteni" (Richard Powers). A számos irodalmi díjjal kitüntetett alkotást, amely németül, angolul és franciául is megjelent, olyan mesterek műveihez mérik, mint Günter Grass vagy W. G. Sebald, de hasonlítják olyan, a posztmodern próza teljes fegyverzetében fellépő írókéhoz is, mint Thomas Pynchon. A történet a Harmadik Birodalom Berlinjétől az 1950-es évek harvardi értelmiségi elitjén, a Los Alamos-i sivatagon és az auschwitzi haláltáboron át az 1990-es évek újraegyesülő Németországáig ível, óriási energia röpíti epizódról epizódra, s eközben "útba ejti" a részecskefizikát, az emlékezet kultúráját, a tapasztalat és az identitás filozófiáját, a Manhattan-tervet, a harmincas évek filmvilágát és a huszadik század végének német szkinhedkultúráját. Ezt a hatalmas, izgalmas epizódokkal teli, nagy plaszticitással kidolgozott hálószerkezetet több szereplő története, egymáshoz való viszonya tartja össze. A Potsdamban kutató fiatal flamand pszichológus, Paul Andermans 1995-ben összetűzésbe kerül a város felforgatásra készülő neonáci bandával, aminek következtében kórházba kerül. Itt ismerkedik meg az Auschwitzot megjárt Jozef de Heerrel, aki elmondja neki az élettörténetét, a menekülés és árulás történetét a háború alatti Berlinben. De Heer azonban, akárcsak a regény többi alakja, nem egészen az, akinek látszik. Mint ahogy nem az Goldfarb, a Nobel-díjas fizikus sem, az atombombát kifejlesztő Los Alamos-i csoport egykori tagja, aki most szintén Berlinben tartózkodik, vagy Donatella, a posztgraduális tanulmányait végző olasz fizikusnő, akit intim szálak fűznek Goldfarbhoz. A regényt lenyűgözően olvasmányossá teszi a szöveg nyelvi tűzijátéka, a már-már botrányos szókimondás, legyen szó szexről vagy az erőszak pornográfiájáról.

Az angol jogi nyelv, a "legalese" irigylésre méltóan gazdag, árnyalt és kifinomult. Megértése azonban még az angol anyanyelvű, nem jogász átlagember számára is kihívást jelent annak ellenére, hogy mára jelentős eredményeket ért el egy mozgalom (Plain English), amely a jogi, illetve ... Folytatás ›› a hivatali nyelv egyszerűsítését, a hétköznapi nyelvhez való közelítését tűzte zászlajára. Ez a zsebkönyv navigációt kínál angol jogi szövegek megfejtéséhez. A(z) Angol-magyar tematikus jogi szótár (Könyv) szerzője Barna András.

A két világháború közötti Ausztriában az anschluss kérdése folyamatosan napirenden volt. Miközben 1918. november 12-én az új osztrák köztársaság önmagát a "Német Birodalom alkotórészének" nyilvánította, néhány száz méterrel arrébb, az Operánál egy kis csoport a Habsburgok fekete-sárga zászlaját tűzte ki. A huszadik századi "nagynémet egység" megakadályozását a hivatásrendi rezsim mellett a következetesen náciellenes és az osztrák államiságot igenlő legitimisták emelték a misszió szintjére. Jelmondatuk így hangzott: "Aki meg akarja menteni Ausztriát, annak H-t H-val kell legyőznie." H-t, azaz Hitlert, H-val, azaz a Habsburgok restaurációjával - osztrák, esetleg osztrák és magyar területen. A királypárti propaganda és a Habsburg-mítosz állami szintű felelevenítése a kormány belpolitikai megerősödését és az ország külpolitikai elszigetelődését eredményezte. Bár a reálpolitikai megfontolások végül nem engedték érvényre jutni ezt a látens tradicionalizmust, a monarchisták tevékenységének is köszönhető, hogy a Németországtól történő elválás a háború végén magától értetődőnek számított. A könyv izgalmas olvasmány minden, a 20. századi európai történelem, a jog- és politikatörténet iránt érdeklődő olvasó számára.

A könyv elsődleges célja, hogy a magyar mikró-vállalakozóknak nyújtson gyakorlati, az életből vett egyszerű esettanulmányokkal alátámasztott és azonnal felhasználható ismeretanyagot - humorral fűszerezve. A mű ötvözi a mikró- és kisvállalkozások (MKV-k) számára nélkülözhetetlen marketing, időgazdálkodási és cégvezetéssel kapcsolatos alapvető elméleti tudást, és a napi operatív üzletmenethez szükséges gyakorlati példákat, legyen szó fodrászról, villanyszerelőről, pékboltról, vagy éppen a sarki fűszeresről. A könyv hasznos segítséget nyújt felsőfokú tanulmányokat folytató, és a magyar mikró és kisvállalkozók gyakorlati marketingtevékenységei után érdeklődő hallgatóknak is.

A könyv elsődleges célja, hogy a magyar mikró-vállalakozóknak nyújtson gyakorlati, az életből vett egyszerű esettanulmányokkal alátámasztott és azonnal felhasználható ismeretanyagot - humorral fűszerezve. A mű ötvözi a mikró- és kisvállalkozások (MKV-k) számára nélkülözhetetlen marketing, időgazdálkodási és cégvezetéssel kapcsolatos alapvető elméleti tudást, és a napi operatív üzletmenethez szükséges gyakorlati példákat, legyen szó fodrászról, villanyszerelőről, pékboltról, vagy éppen a sarki fűszeresről. A könyv hasznos segítséget nyújt felsőfokú tanulmányokat folytató, és a magyar mikró és kisvállalkozók gyakorlati marketingtevékenységei után érdeklődő hallgatóknak is.

A holland professzor könyve a régészeti és irodalmi források segítségével, a legújabb tudományos eredmények ismeretében, de mindvégig olvasmányosan mutatja be a gladiátorjátékok történetét, a gladiátorok életmódját és kiképzését, a játékok helyszínét és típusait, valamint a küzdők fegyvereit. A szerző kitér a gladiátorjátékok társadalmi-szociológiai szerepére, és foglalkozik két nagyszabású amerikai gladiátorfilmmel (Spartacus, Gladiátor) is. Fik Meijer ókortörténetet tanít az Amszterdami Egyetemen. Számos sikeres, főként az ókori Róma történetét és kultúráját bemutató ismeretterjesztő kötet szerzője.

2028-ban járunk ismét, Az opricsnyik egy napja világában, amelyről ezúttal teljes körképet kapunk. A Rettegett Iván-i rémuralmat a nemzeti giccsel egyesítő, "újjászületett" Oroszország már túl van a vörös és szürke "zavaros időkön". Most a Nagy Falat építi, mely elkeríti az országot a külső ellenségektől, főként a megvetett Nyugat szabadosságától. Közben az Uralkodó vezetésével a titkos rendőrség és az opricsnyikgárda kemény harcot vív a belső ellenség ellen. Szorokin bámulatos fantáziával és nyelvi leleménnyel festi elénk ennek a riasztó, a középkori cárizmus, a kommunizmus és a fasizmus egynémely borzalmait már újraegyesítő, de egyelőre még viszonylag szelíd - édeskés és giccses - diktatúrának egy-egy szeletét: a Nagy Fal építésének egy napját, a szexre kiéhezett Uralkodónő ábrándozását, egy kocsmát, ahol a "hóhérok" épp megvitatják a vesszőzés és a korbácsolás előnyeit és hátrányait, egy nyilvánosházat, melyben az állami opricsnyik urat kényeztetik a leányok, egy ellenzéki gúnyirat szerzőjének kegyetlen kihallgatását, egy ellenzéki összejövetelt, melynek tagjai kábítószer hatása alatt álmukban farkassá válva darabokra szaggatják az Uralkodót és hozzátartozóit - s végül megjelenik Komjaga, az első kötet főhőse is, miután Papát, az opricsnyikok vezetőjét letartóztatták. S ki tudja, mi következik, miután Oroszország újra felbolydult, mert elfogyott a gáz?...

Jaap Scholten, közismert és népszerű holland író, évek óta Magyarországon él. A kötetben közölt rövid - eredetileg az NRC Handelsblad című holland napilapban publikált - írásokban itteni (és részben erdélyi) élményeit és tapasztalatait írja le. A kilencvenes évek végén azért választotta Magyarországot lakóhelyéül, mert úgy érezte, itt még rekonstruálható és megélhető az a számára vonzó életforma és életszemlélet, melyet egykor a monarchiabeli arisztokrácia és nagypolgárság képviselt. Mivel ehhez előbb helyre kellett állíttatnia egy régi budapesti villát és egy falusi kúriát, első kézből szerezhetett információkat az itteni reálisan létező kapitalizmusról. Ez kicsit módosított a benne élő romantikus Magyarország-képen. A vonzalom megmaradt, de a vonzalom tárgyát - és benne önmagát - egyre több iróniával látja és láttatja. Az az arisztokrata, akit Jaap Scholten a könyvben és a valóságban alakít, részben kényszerből - mert más kultúrából jött -, részben önként - mert a maga választotta szerep ezt követeli meg - kívülről szemléli az itt zajló történéseket. Kívülről, de korántsem közömbösen. Valahogy úgy, mint egy disztingvált futballszurkoló, aki nemcsak a meccset, hanem a nézők viselkedését is figyeli és rájuk is gondol, amikor buzdításképp ezt mormolja magában: "Hajrá, gyerünk! Jobbak vagytok!"

Mellémesélésre vállalkozik könyvében a szerző, s erre oka van. Firenze, Róma, Rovinj, Korfu, Padova, Balaton - ezek a helyszínei a kékszemű Cholnokyak családtörténetének, amely, meglehet, nem is az övék. A veszprémiek históriája helyére könnyen odaáll egy-egy újabb, s hogy kié, arról az olvasónak lehet egyes-egyedül elképzelése.