Hermész Média

Salgarinak, a vérbeli kalóztörténetek mesterének kalandregényében ezúttal egy mindenre elszánt kincskeresocsapat vág neki Chilébol a végtelen Csendes-óceánnak, hogy Új-Kaledónia partjait elérve felkutassa a legendás Kék-Hegység kincsét. Útjuk azonban szerencsétlenséggel kezdodik, s a kis társaságnak a messzi sziget civilizálatlan és olykor barbár törzsei között kell túlélnie... Részlet az e-könyvbol: "Az ?Andaluzia? kapitánya igazi chilei típus volt, barna, mint az Andok keménynyakú harcosai, fekete szemekkel, amelyek ötven éves kora dacára még mindig tüzesen villogtak, vállas, gigászi alak, vastag bikanyakkal. Az arca kellemesnek, sot szépnek volt mondható, habár hosszúra nott fekete körszakálla valami vad kifejezést adott neki. ? Na, mi az megint, Reton? ? fordult a vén tengerészhez, aki még mindig bosszankodott a kis hajósinas feleselgetésén. ? Mindig ingerkednek velem, ? dörmögött a vén tengeri fóka bosszúsan. ? Nem tegnap születtem!?. Nem eloször látom a delfineket. ? Mit mondtál? ? Igen, igen, kapitány: láttam a delfineket. ? Fent vannak? ? Tucatszámra táncolnak a vízen, kapitány. A kapitány homloka elborult. Fölemelte a fejét és minden oldalról kémlelte az eget."

Az író ennek a regénynek a helyszínét déltengeri utazásaiból merítette, cselekménye a Salamon-szigeteken játszódik és Jeromos, a skót terrier történetét mondja el, amint gazdái váltakoznak: Haggin úr, az ültetvényes, aki „négerfogásra” tanítja; Van Horn, az Arangi nevű hajó kapitánya; Basha, az okos és kegyetlen néger törzsfőnök; Nalasu, a vak néger, aki már-már az emberi nyelvet megközelítő árnyalt jelbeszédre tanítja; és végül Kennan, a gazdag, fehér világjáró. Az éneklő kutya című regénye Jeromos testvérének, Mihálynak a történetéről számol be. Akárcsak az első kutyaregénye A vadon szava, ezek a történetek is valójában az emberre, a társadalomra vetnek oldalról fényt, hiszen a kutyaszereplők természetét és sorsát az emberi gonoszság és szeretet, kapzsiság és jóság alakítja.

Emma Bovary nyomorúságos kalandjai a tragédia szférájába emelkednek, mégpedig azért, mert egy közömbös, segítségre képtelen, vigaszt nem nyújtó világtól körülvéve, neki magának kellene a hitvány anyagból a gazdag és ritka értéket lepárolnia. És bele is fog a vállalkozásba, tudatlanul, vezető nélkül, nemes szórakozás híján, s kiszolgáltatva a tudatában kavargó természetes és mesterséges ösztönzőknek – hogy szükségszerűen csúfos kudarcot valljon vele; olyan kudarcot azonban, amely a következő fordulatban lehetővé tette, hogy Flaubert a legtalálóbban, a legtökéletesebben előadott történetet kerekítse ki belőle. A történet maga szinte banálisán egyszerű, tudatosan, akartan hétköznapi figurái egytől-egyig unalmas polgári alakok; hősnője lehetetlen hisztérika, aki regény álmait éppen nem Don Quijote-i módon valósítja meg az életben; hősei sokszor egyenesen undorító, taszító ""férgek"", akik a szenvtelen (impasszibilis) ábrázolásmód ellenére is hatalmasan kritikaivá teszik a művet. Flaubert azonban jóval többet adott, mint egy egyszerű, köznapi és tipikus történet nagyszerű leírását, regénybe foglalását. A Bovaryné klasszikus példa arra, hogy a regény sem egyszerű, egysíkú műalkotás: rétegei, egymást erősítő, de sokszor egymást tudatosan el is takaró rétegei, szintjei hallatlan bonyolult szerkezetet adnak a műnek, olyan formát, amely egyszerre és elválaszthatatlanul képes szinte vadromantikusan szenvedélyes, hatalmas érzelmi viharokat kiváltó hatásra és az objektív, konstatáló nyugalmú, eredeti értelemben vett epikai látásmód felkeltésére. A regény éppen többértelműsége, bonyolultsága miatt mindenkor a legkülönbözőbb olvasók kedvence volt: kezdők éppúgy örömmel kaptak rajta, mint irodalmi ínyencek.

John Templar sikeres aranymosó útja után Last Luck városkába érkezik. A városka vendégszeretete helyett azonban váratlanul a városka börtöne fogadta. Csak úgy szabadulhat ki, hogy szolgálatába áll a helység leggazdagabb emberének, Condonnak. Ettõl kezdve titokzatos dolgok történnek körülötte. Meghiúsít egy gyilkossági kísérletet, leteríti a támadót. Feltûnik a házban egy kínai szakácsnõ, aki bármilyen csinos is, fölöttébb gyanúsan viselkedik. A ház gondnokáról, Snyderrõl kiderül, hegy korántsem az, akinek kiadja magát. Úgy tûnik, a házigazda unokaöccse is rosszban sántikál és utálja jótevõjét. Templar nyomozni kezd, de csaknem rajtaveszt. Csak a jó szerencse menti meg a méregtõl, amelyet elemózsiájába kevertek?

Challenger professzor nyugtalanító sürgönyöket küld az Elveszett világból ismert társainak, hogy csatlakozzanak hozzá Londonhoz közeli házában. A titokzatos telegramok azzal a nyugtalanító felszólítással érkeznek, hogy hozzanak magukkal oxigént. Megérkezésükkor a professzor elbarikádozza magát vendégeivel együtt, miután bizonyos jelekbõl arra következtetnek, hogy az egész Föld egy mérgező interplanetáris felhőn fog áthaladni, ami az emberiség teljes pusztulásával fenyeget...

A kötet két rövidebb Stevenson művet, egy kisregényt és ráadásként egy misztikus novellát tartalmaz. Az elsőben John Nicholson, a Kincses sziget hőse elszabadul nyomasztó helyzetéből, a tenegeren túlon próbál szerencsét – s lehet révbe ér.

Részlet az e-könyvből: ""Fáradtan hallgattam az öreg Kohokumu szakadatlan énekét; Polinéziának prométheuszi félistenéről dalolt, cselekedeteiről és kalandjairól, Mauriról, aki elválasztotta a szárazföldet a tenger mélységeitől, felemelte a menny boltozatát, mert az emberek csak négykézláb mászkálhattak alatta, és megállásra kényszerítette a napot, hogy aztán lassabban vonuljon az égen keresztül. Úgy látszik, a nap azelőtt a hatórai munkaidő híve volt, Maui pedig a tizenkét órás munkanap felett őrködött. – Íme, hallja Liliuokalani király meséjét Mauriról – szólt Kohokumu. „Maui, a nyughatatlan, hurkot vetett a Napnak, és harcolt vele. A tél pedig legyőzte a Napot, és Maui legyőzte a nyarat.” Én, a Hawaii-szigetek szülötte, jobban ismertem a hawaii mítoszokat, mint az öreg halász, bár nem volt olyan nagyszerű az emlékezetem, mint az övé, amely lehetővé tette, hogy órák hosszat mondja el énekeit..." A kötet tartalma: A vén halász meséi Ah Kim könnyei Alice gyónása A Kanaka-öbölben Makaloa gyékényén Kahekili csontjai A lábszárcsontok

Hawaii szépsége mindenkit elbuvöl, aki egyszer is a szigetre teszi a lábát. Vajon miért kezdodik mégis olyan rosszul Mr. Winterslip, ízig-vérig bostoni fiatalember hawaii tartózkodása? A család bostoni házából miért lopnak el egy öreg ládikát? Talán a múltja miatt ölik meg milliomos rokonát? Mi a szerepe a sötétben világító karórának, amelyen halványabb a 2-es szám, az egész bunügyben? Ebben a regényben jelenik meg eloször Charlie Chan, a kövér bölcs és türelmes kínai detektívfelügyelo.

Arthur Conan Doyle klasszikus kalandregénye a XIX. század végi imperializmus egyre feszültebbé váló világát mutatja be. Gyarmattartó törekvések ütköznek itt az alávetett emberek indulataival és vallási fanatizmusával, mindennek egy könnyed vakációra készülő kirándulóhajó utasai isszák meg a levét. Másokkal együtt egy amerikai naiva és tisztes nagynénje, egy régimódi agglegény, és egy mit sem sejtő párocska készül kéjutazására a Korosko fedélzetén a Níluson. Egy reggeli kirándulás alkalmával azonban egy sivatagi banda fogságába esnek, és két csak választásuk marad: vagy áttérnek az iszlámra, vagy a halál fiai lesznek...

Challenger professzor, a meglehetősen nehéz természetű, különc tudós elmélete szerint léteznie kell Amazóniában egy "Elveszett világnak", ahol terület elzártsága miatt megállt az élővilág evolúciója, s a vidéket ősi, máshol már millió évek óta kihalt lények népesítik be. Az elmélet bizonyítására útnak indul egy kicsi, ám elszánt csapat. Útjuk során azonban nem csupán a vad, ősi természet lényei jelentenek veszélyt...

Százszor is végigolvastam már nagybácsim levelét s annyi bizonyos, hogy kívülrõl tudtam az egészet. Mégis megint csak kivettem zsebembõl s a vitorlás halászbárka oldalfalára ülve még egyszer átolvastam éppen akkora figyelemmel, mint mikor elõször vettem kezembe. Az írás szögletes, mesterkélt volt, aminõ a falusi ügyvédeké szokott lenni s ez a cím állt a levélen: Louis de Laval úrnak, William Hargreaves úr, a ?Zöld ember? vendéglõse leveleivel, Ashford, Kent grófság. Ez a vendéglõs nem egyszer kapott már jó pár hordó vámolatlan francia pálinkát, s a levél is csempészek közvetítésével jutott el hozzám. ?Kedves öcsém, ? írta a bácsi, ? most, hogy apád meghalt s egyedül állsz a világon, bizonyára nem szándékozol tovább is táplálni azt a haragot, mely családjaink közt fennállott. A zavargások idején apád a király pártjára sodortatott, míg én a nép pártjára kerültem s a vége ? amint te is tudod ? az lett, hogy apádnak menekülnie kellett az országból s az én kezemre jutott Grosbois birtoka. Annyi bizonyos, hogy neked nehezedre esik más álláspontot foglalni el, mint õseidnek, de viszont arról is meg vagyok gyõzõdve, hogy szívesebben látod a birtokot egy Bernac, mint idegenek kezén. Fölteszem legalább, hogy anyád testvérétõl nem fogod a tiszteletet és rokonszenvet megtagadni. És most engedd meg, hogy egy jó tanácsot adjak neked. Tudod, hogy mindig republikánus voltam, de be kellett látnom, mily céltalan a végzettel szembeszállni s hogy Napóleon hatalma sokkal szilárdabb, semhogy meg lehetne rendíteni. S ha már így áll a dolog, gondoltam, én is az õ szolgálatába szegõdöm, mert, hiába, aki farkasverembe jut, legokosabban teszi, ha együtt ordít a farkasokkal. Alkalmam nyílt olyan szolgálatokat tenni neki, hogy ma már igazi jó barátja vagyok s annak fejében, amit érte tettem, bármit kérhetek tõle, õ meg nem tagadja. Valószínûleg neked is tudomásod van arról, hogy õ jelenleg a hadsereggel Boulogneban táborozik, alig pár mérföldre Grosboistól. Ha e levél vétele után haladék nélkül visszatérsz hazádba, semmi kétség, hogy nagybácsid szolgálatainak elismeréséül kész lesz elfeledni apád ellenséges viselkedését. Igaz ugyan, hogy neved számûzve van még, de befolyásom a császárnál ezt könnyen rendbe hozza majd. Jöjj hát gyorsan, késedelem nélkül és teljes bizalommal. Nagybácsid C. Bernac.?

Watson doktor, Sherlock Holmes lelkes krónikása ezúttal újabb hat különös eset nyomozását meséli el. Többek között megtudjuk, miért és hogyan akarja eltenni láb alól az ikertestvéreket a gonosz mostoha, hogyan veszti el becses hüvelykujját egy mérnök, mi történt Ezüstsugárral, a lóversenypályák favoritjával, megéri-e elfogadni egy rejtélyes állást óriási fizetségért, és ki lopta el a nevezetes berill fejék értékes drágaköveit. A kötet tartalma: A tarka pöttyös szalag A mérnök hüvelykujja A King's Gyland-i rejtély A berill fejék A hampshire-i nyaraló Az utolsó feladat

Részlet az e-könyvből: „Mrs. Skyler egyike volt a legünnepeltebb hölgyeknek Morpinghamben. Lebilincselő modorával néha olyan szolgáltatásokat csikart ki egyesekből, hogy utóbb maguk csodálkoztak legjobban készségükön… Az asszonyok keserűen panaszolták, hogy a legártatlanabb arccal szempillantás alatt kivallatja titkaikat, de ő a magáét gondosan megőrzi s el nem árulná a világért sem. Más gonosz nyelvek – s ezek mindkét nemből valók voltak –, azt állították, hogy ez a bűbájos teremtés tulajdonképpen maga a megtestesült önzés: hogy szegény gyenge férjétől, aki erején felül fáradt és dolgozott érte, elszedte az utolsó rúpiáit is, s amíg az a fennsíkon, a sorvasztó hőségben kínlódott s végül elpusztult, ő a hegyekben mulatott és két marékkal szórta a pénzt.”   A szerzőről: Ír származású angol írónő, leánynevén Bithia Mary Sheppard. Kilgefinben született a XIX. század második felében, iskoláit Angliában végezte. Férjével sokat utazott keleten, kivált Indiában. Korán kezdett írni és hamarosan az egyik legolvasottabb szerző lett. Valóságos bestsellerekké vált regényei a legváltozatosabb helyszíneken játszódnak le, s mindig izgalmas, fordulatos meseszövésű, lírai hangvételű szerelmi történetek. Kellemes megjelenésű, nemes gondolkodású, tiszta erkölcsű hőseinek mindig ellenlábasaik is akadnak, akik boldogságuk útjában állnak. Egy-egy regényen belül is sokat utazhatunk, sokfelé járhatunk. Elragadó leírások tárják elénk a színes tájakat, városokat, azok nevezetességeit, a regények szereplőinek életkörülményeit, más-más szokásait, örömeit és bánatait... Hol Biarritz gazdag nyaralóinak világába csöppenünk, hol egy írországi kastélyba, hol Indián barangolunk végig, egyszer a legszegényebbek, másszor a leggazdagabbak társaságában.

A megrögzött agglegény, Sherlock Holmes hû társa Watson doktor egy örökösnõ segítségére siet. De hová lett a kincsesláda a rendkívül értékes drágakövekkel? Miért halt borzalmas halált Bertalan Sholto, s volt-e ebben szerepe ikertestvérének, Thaddeusnak? Milyen titkot vitt magával a sírba apjuk? Mit jelentenek az áldozat mellére tett, papírdarabra írott szavak: ?A Négyek jele"? A zseniális mesterdetektív brilliáns nyomozása során minden rejtélyre fény derül.

Előkelő kastélyban álarcosbálra gyűlnek a meghívott vendégek, történelmi vagy egyéb fantáziadús jelmezekben. Az egyik környékbeli fiatal lány cowboyként jelenik meg, míg társa rabló jelmezét ölti. Az estély közben eltűnnek a házigazda aranykincsei…

Tizenöt évvel egy különös körülmények között meggyilkolt londoni ügyvéd halála után, melyben az egyetlen nyom egy pár kínai papucs volt, Sir Frederic Bruce, a Scotland Yard nyomozója még mindig e rég kihult nyom ügyében vizsgálódik. Az eset úgy tunik kapcsolatban áll a világ számos pontján eltunt nok ügyével, különösen Eva Durandéval, akinek az indiai vidéken veszett nyoma. Amikor már végre úgy tunik, hogy a rejtély megoldódik, Charlie Chan-nak kell a nyomozás hirtelen összegubancolódó szálait kibogozni... A regény korábban megjelent "Charlie Chan zavarba jön" címmel is.