Hermit Könyvkiadó

Az euritmia egy mozgásművészeti forma, amelyet Steiner és felesége, Marie Steiner-von Sivers hozott létre a 20. század elején. Az elnevezés a görög „szép” (eu) és a „ritmus” (rhythmós) szavakból származik. Az euritmia a hangok és a beszéd láthatóvá tételére törekszik a mozgás segítségével, és nem csupán előadó művészetként funkcionál, hanem az oktatásban (különösen a Waldorf-iskolákban), valamint terápiás jelleggel is alkalmazzák az antropozófiai orvoslás keretein belül.

A Tarot ősképei az egyik legmélyebb archetípus rendszer, melyet évezredek óta ismerünk. Először csak kártyajátékként került az érdeklődők kezébe, majd később, mint önismereti, beavató, tanácskérő vagy éppen jóseszközként vált ismertté. A mai kor embere egyre gyakrabban alkalmazza és kéri a Tarot segítségét, úgy a fizikai világ, mint a szellemi út iránymutatójaként. Ma már több mint húszezer féle változata van a Tarot sorozatok ábrázolásainak. Ez annak köszönhető, hogy egyre több érdeklődőt megszólít és ezért nagyon sok változatát elkészítik a műkedvelő művészek. Jelen sorozat is így indult, készült és terjedt el.

Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. - Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógiai módszer megalkotója, társadalomreformer, az antropozófiai mozgalom életre hívója. Okkultista, aki tisztánlátónak vallotta magát. Ezeken túl számtalan festmény, szobor, építészeti terv és vázlat is fennmaradt a hagyatékában. A János evangéliumáról szóló előadásait 1908. május 18-31. között tartotta Hamburgban. Dr. Rudolf Steiner az előadások során részletesen beszél a beavatás fokozatiról, a spirituális megismerés lehetőségeiről, a Golgotai misztériumról és még számtalan, a kereszténység lényegét képező tanról.

A Tarot ismerete ma már elkerülhetetlen, hiszen az elmúlt 30-40 év alatt több mint 20.000 féle ábrázolása született ennek a csodálaton önismereti-meditációs-jóseszköznek. Szinte mindenkit vonz a sors megismerésének lehetősége. Erre kiválóan alkalmas segédeszköz a Tarot 78 lapja. Megfelelő alázattal alkalmazva, feltárja a múlt-jelen-jövő összefüggéseit, ami elindítja a keresőt a megismerés, megvalósítás irányába. A könyv kirakási útmutatót is tartalmaz, amit bátran kipróbálhat minden kedves Olvasó.

A Tao Te King – Az Út és Erény vagy ige könyve az a könyv, amelyben a hagyomány szerint a taoizmus megalapozójának tartott bölcs, Lao-ce (Lao Tze, Lao Tan) összegezte a tao szerinti élet tanításait. A könyv legfontosabb tanítása a követendő úttal, a taóval való harmónia megvalósításának iránymutatása. A könyv nem vallásos tartalmú, amennyiben magát a tao követését nem tekintjük vallásnak. A taoista úton való haladást természetvallásnak tartják, amely túlmutat az isteneken és az angyalokon, és a teremtő őserő törvényei szerinti életmódot tartja követendőnek. A könyv bevezető tanulmánya bevezetést nyújt a taoista bölcselet szemléletébe.

James Allen (1864. november 28. - 1912. január 24.) brit író, aki inspiráló könyveiről és költészetéről ismert, valamint a korszak önfejlesztő mozgalmainak úttörője. Az "Uralom a végzet felett" című könyv napjainkban is megállja a helyét, hiszen olyan élethelyzetekben ad útmutatást, amivel korunkban is rendszeresen találkozunk. Értve itt: - Az önuralom tudományát, - Az akarat edzését, - Az ok-okozat hatását az emberi kapcsolatokban, - Az elme építését, - Az összpontosítás és a meditáció gyakorlását, - Tetteink hatását a sorsunkra. A könyv nagy segítséget nyújt a sors alakításában és az önmaguk belső világát kereső emberek számára.

Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. - Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógiai módszer megalkotója, társadalomreformer, az antropozófiai mozgalom életre hívója. Okkultista, aki tisztánlátónak vallotta magát. Ezeken túl számtalan festmény, szobor, építészeti terv és vázlat is fennmaradt a hagyatékában. Jelen előadássorozata, ahogyan a könyv címe is mutatja - a Földi halál és világi élet - történéseivel foglalkozik, és abban igyekszik elmélyíteni hallgatói, olvasói ismereteit. A Föld és az ember fejlődése során hogyan is kapcsolódtunk a másik világhoz, a halottainkhoz. Lehetséges-e kapcsolat a két világ lényei között, és hogy mit is vall erről a szellemtudomány. A könyv számtalan kérdést megválaszol.

Az emberek világra hozhatják a fényt saját lelkükben. Képesek rá, mert a fény alapelve először testesült meg egy emberi lényben. Ily módon a téli napforduló ünnepe Krisztus ünnepével szükségszerűen egybefonódott. A korábbi fejlődési korszakok teljes jelentőségét Krisztus születési ünnepének a téli napforduló ünnepének idejére időzítése határozza meg. A bölcsesség és a fény elsőként kívülről jelent meg az emberek számára, de most, a krisztusi esemény óta, a fénynek az emberek szívében kell felgyulladnia. Magának Krisztusnak kell megszületnie az emberekben. Ebből az okból kellett az egyszerre misztikus és történelmi ténynek, Palesztinai Eseménynek megtörténnie. Így egy olyan történelmi eseménnyel és nagy misztériummal állunk szembe, amelyet kevéssé értünk. A Palesztinában történt esemény szó szoros értelmében úgy történt, ahogy Szent János Evangéliuma leírja és emellett misztikus tény is. Ha másféleképpen fogjuk fel ezt az eseményt, akkor könnyen tévedhetünk. Ám ha helyes módon értelmezzük, akkor azt is megérthetjük, hogy miért ettől a pillanattól kezdve Istenre személyiségként és Háromságként, melyeket korábban egymástól különállónak tekintettek, azokat ma a három Isteni Személy alakjában értelmezik. Azzal, hogy ma Krisztus személlyé vált, bebizonyosodott, hogy Isten felfedezhető az emberben. Ő volt az első ember a földön, akiben Isten lakozott, mely ily módon az emberiség örök és elpusztíthatatlan eszméjévé vált.

A numerológia ősrégi tudomány. A babiloniak, az izraeliták, a japánok vagy a kínaiak írásos táblái, vagy más írásos emlékei bizonyítják, hogy az időszámítás előtt 4000 évvel már alkalmazták. A számok tana titkos tannak számított, melybe először csak papokat avattak be, mert a számoknak egyidejűleg misztikus jelentést is tulajdonítottak.

Erdőbaktai Baktay Ervin (1925-ig Gottesmann; Dunaharaszti, 1890. június 24. - Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. Az India bölcsessége című könyv a művelt nagyközönség számára íródott, mely ismerteti az örök törvényt, bemutatja a hindu istenfogalom mibenlétét, rávilágít a karma törvényére és annak működésére, valamint feltárja a különböző jóga ágazatok jelentőségét és gyakorlatát. A könyv az eredeti kiadás reprint változata.

Dr. Gardner könyvében, ahogy azt maga is írja, az első jelentése a rituáléról és a "boszorkány"-hit eredetéről és a "boszorkányságról". Miután még manapság is léteznek "boszorkányok", és ez nemcsak Angliában van így, fontosnak tűnt számomra, hogy egyszer ezeknek az embereknek az életének és gondolatainak a hátterét közelebbről megtapasztaljam... A "boszorkányság" mágikus hatóereje az ember és természet egységén nyugszik, melyet a kozmikus életerő egészen körbevesz. Ebben a lelki összefonódásban a jelenés egyidejűsége keletkezik, ami semmilyen távolsággal, semmilyen visszaverődés vagy okozatiság következtében sem hullik szét. A nagy kozmikus összefüggés minden élőt összekapcsol minden lény belső lelki térségében. Egy ilyen tükrözetlen összefonódottság, akik az egymásmellettiséget nem, hanem csak az egymással közöst ismerik, az olyan térség, melyben minden idők nagy misztériumait végzik, melyből - Dr. Gardner szerint - a "boszorkányok" rítusai és kultikus cselekedetei is erednek. Egy ilyen őstérben újul meg minden élet. Ezért van a szarvas isten hite - a halálistené vagy az "ördögé" -, a halál és a feltámadás a minduntalan újra megfiatalodó szarv jelképe. Dr. Gardnernek néhányan a szemére vetették, hogy a könyve néha túlságosan "tetszetős", ahogy azt Dr. Murray is írta. Valószínűleg a könnyed hangnem mögé akarta elrejteni az igazságot, amit nem akart leleplezni, mivel vele a boszorkányok hallgatási kötelezettségi esküt tetettek le a legmélyebb titkaikról. Az is lehetséges, hogy néhány szokásba tudatosan és szándékosan nem hatolt bele mélyebben, mint ahogy az ördög megjelenésébe se néhány szertartásnál, hogy a boszorkánykultusz kifejlődésének senki se tulajdoníthasson túlságosan nagy értéket. De egészében ez a könyv nagyon figyelemre méltó. Arra tanít minket, hogy még ma is - nemcsak a mítoszokban és a mesékben, hanem az ember tudattalan lelki rétegeiben is - az ősi vallások őstudása - Anyaistenség, áldozat, vérvarázs, szellemidézés és ehhez hasonlók - egy szerepet játszanak. Ezen felül az író meg akarja mutatni számunkra, hogy a mi tárgyias-célszerű világunkban még léteznek olyan emberek, akik titokzatos erők felett rendelkeznek, melyek egy racionális magyarázattól és akaratszerű uralástól elhúzódnak.

A kötet szerzője, Dr. Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. - Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. Amióta nyugati világunk megismerkedett a keleti szellemiség értékeivel, ezek szakadatlanul hatottak gondolkodásunkra. Amikor Nyugat először találkozott India tanításaival, a felfedezés ujjongó örömével fogadta az új eszméket. A szerző könyve az indiai jóga-rendszer részletes ismertetését adja az olvasó kezébe, valamint a jóga-gyakorlatok magyarázatát, hogy azok hogyan hatnak az ember fizikai és lelki világára. A jóga bölcseleti rendszere olyan világ és életszemléletre épül, amelyek a hinduk előtt közismertek. Ezeknek az elemeknek az ismerete mintegy előfeltétele a jóga megértésének. Ezeket a tanokat, gyakorlatokat, a koncentráció és a meditáció technikáját a ma embere is alkalmazza és előszeretettel építi azt be mindennapi életébe. A mű az 1942-ben megjelent könyv reprint változata.

A költő és zen pap Farmeres Buddha című munkája egy rendkívül rövid, egyszerű és egyértelmű útmutató a csendes merengéshez és ahhoz, hogy önmagunk legyünk, ami azonos a Buddha-léttel. A csendes merengés több úton is elvezethet az élet elfogadásához, a fájdalommal történő szembenézéshez, a méltóságteljes megöregedéshez és a megbánástól mentes halálhoz. A csendes merengést a könyv tanúsága szerint napi rendszerességgel érdemes végezni. Ez a kis könyv igazi útmutatója és segítője a mai kort emberének, aki békét és megnyugvást találhat ezen egyszerű gyakorlatok által.

Az emberiség története és a vallástörténet egyhangúlag tanúskodnak azon tény mellett, hogy az emberiség életében a vallás a legegyetemesebb s az emberiséggel egykorú jelenség. A vallástudomány mindenütt, úgy a műveletlen, mint a művelt népeknél, ráakad a vallási élet megnyilvánulásaira, nyomaira, emlékeire. A vallása mivolta - a világtörténet legegyetemesebb, legéletbevágóbb, az egész életet mozgató nagy tényezője. Hiszen vallás, illetve hitrendszer nélkül elképzelhetetlen az emberi élet.

A mű csak kísérlet arra, hogy a lélek rejtett életébe bepillantson. Kísérlet s nem tan. Elmélet s nem dogma. Majd az idő és a fejlődő öntudat s a modern pszichológia megnyitja a zárat nemsokára... S az Igazság, ez az isteni állag és lényeg előbb-utóbb kicsillan - ha mindegyre többen vágyódnak utána.

ISTEN Amikor a kezdetek idején ajkamra tódult az első remegő hang, fel kellett másznom a Szent Hegyre, hogy szólhassak Istenemhez. Azt mondtam: „Uram, a Te szolgád vagyok. Titkos akaratod a törvénye, s követlek Téged mindenkor.” De Isten nem válaszolt. Eltűnt előlem akárcsak egy hatalmas vihar. s ezer év múltán ismét felmásztam a Szent Hegyre, és ismét szóltam Istenhez. azt mondtam: „Teremtőm, én a Te teremtményed vagyok. Hangból formáltál meg engem, ami vagyok és amim van, mindenért Neked vagyok adós. De Isten nem válaszolt. eltűnt, mint ezer sebes szárny. S ezer év elteltével megint felmásztam a Szent Hegyre, s újra szóltam Istenhez. Azt mondtam: „Atyám, én a Te fiad vagyok. Szeretetedből és könyörületedből teremtettél engem, s én a szeretetben és tiszteletben akarom királyságodat örökölni.” De az Isten nem válaszolt. eltűnt, mint a pára a messzeségben. s ezer év elmúltával ismét felmásztam a Szent Hegyre, és újra szóltam Istenhez. Azt mondtam: „istenem, én célom és beteljesülésem. Én vagyok a tegnapod, és Te vagy a holnapom. Én vagyok gyökered a földben, te vagy virágom az égben, s együtt növekszünk a Nap fényében.” Akkor lehajolt hozzám Isten és fülembe szavakat suttogott. S mint a tenger, amikor magába öleli a patakot, amely beleömlik, úgy ölelt Ő magába engem. s mikor alászálltam a mély völgybe Istent ott is ott volt.