Hermit Könyvkiadó strana 10 z 20

Lél vezér, azaz Lehel krónikája egyike volt azon eseményeknek, amelyek a magyar mondák világában széles körben ismertek voltak. A nyugati hadjáratok befejezéseként az augsburgi csata után vált Lehel vezér hőssé, aki még fogva tartása alatt is ellenállt a magyar haddal harcban álló Szent Római Birodalom akkori vezetőjének, és a hagyomány szerint Ő ütötte agyon a kürtjével a császárt. Lél vezér történetét elsősorban az Anonymus által írt Képes Krónika alapján ismerjük. Anonymus Tas fiaként említi Lehelt. De így az is elképzelhető, hogy Árpád leszármazottjáról van szó, bár ez nem bizonyított. Annyi azonban bizonyos, hogy a híres Bulcsú vezérrel együtt vezették hadainkat nyugaton. Jelenleg a jászberényi múzeumban őrzik a Jászok Kürtjét, amit sokan Lehel kürtjével azonosítanak.

Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. - Szászváros 1899. november 14. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk. Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek a székely rovásírásra emlékeztető jelei a sumer-akkád és az erdélyi jelek összehasonlítására vezették. Így bizonyítva egy nyolc-kilencezer éve a Kárpát-medencében írással rendelkező népnek a létét és továbbélésének a lehetőségét. A maga korában ez értetlenséggel találkozott. A külföldi tudós társadalom többnyire nem ismerte a magyarok ősi írását, a rovásírást. Ezért Torma Zsófiának nem hitték el, hogy leletei nem a római, hanem az őskorból származnak. A szakirodalomban való tájékozottsága, nyelvismerete rendkívül széles volt, ismerte a magyar, a német, a francia, az angol, a görög, a latin szerzők műveit, az elsők között foglalkozott barlangkutatásokkal, és bizonyította, hogy az akkori Magyarország területén a jégkorszakot megelőző korban is élt ember. Hazájában nem fogadták érdeklődéssel írásait, így 1894-ben Jénában németül jelenik meg a Néprajzi összehasonlítások című műve. A sumér nyomok Erdélyben című műve is kitartó tudományos munkájának köszönhető.

Lobsang Rampa, a tibeti láma, aki korábban a "harmadik szem megnyitásáról" írott könyvével szerzett hírnevet, most újabb lebilincselő témával áll elő, mely az asztrálvilággal és az asztrálutazással foglalkozik. - Hogyan léphetünk be az asztrálvilágba? - Mik az asztrálutazás feltételei? - Mit is láthatunk az asztrálvilágban? A 22 leckéből álló "tanfolyamon" választ kaphatunk kérdéseinkre. Nekünk együtt kell majd dolgoznunk azon, hogy a pszichétek gyorsan fejlődhessen. A leckék némelyike hosszabb lesz, mint a többi, de ezek a leckék sem "tömöttek", hanem amennyire csak tudtuk igyekeztünk igazi "hússal" megtölteni mindenféle díszes körítést nélkülözve. Válasszatok ki egy éjszakát minden héten, amikor ezeknek a leckéknek a tanulmányozásával foglalkozhattok. Szokjatok hozzá, hogy mindig ugyanabban az időpontban, ugyanazon a helyen és ugyanazon a napon végzitek ezt. Amit tennetek kell, az több, mint egyszerűen a szavak olvasása. Magatokévá kell tenni ezeket a gondolatokat, ami roppant különös lehet számotokra, ám az a mentális fegyelem, mely a rendszeres szokásokkal együtt jár óriási segítséget nyújthat ebben és segít eligazodni az asztrálvilágban.

A csakrák fontos tudati központok az emberi testben. A csakrák nem materiális vagy anatómiai, hanem energia központok. Az ember finom anyagú energiarendszeréből származnak, és a helyzetüknek megfelelően azonban az egész fizikai testet átjárják. De nemcsak a sejteket befolyásolják, hanem az érzésekre és a gondolatokra is hatnak, ezért fizioenergetikai központoknak is nevezik őket. A könyv az alábbi témákat taglalja: A csakrák A csakra személyiségteszt A hét csakra személyiség A hét csakra harmóniaprogramja A csakra terápia módszerei Csakra jóga

E kötet a nagy taoista bölcs legmélyebb gondolatait tartalmazza. Csuang Ce nemcsak a mindig aktuális örök emberi problémák meglepően modern szempontú tárgyalásával ragadja meg az olvasót, hanem a legtisztább irodalmi gyönyörűséget is szerzi. Világszemléletének mély és komoly derűje szinte intő szózat a mai felületes, ideges és kapkodó emberiséghez.

A szimbólumok, jelek egyfajta kifejező erői úgy a pszichében zajló folyamatoknak - legyen az betegség, változás vagy éppen egy új lehetőség feltűnése -, mint az emberi élet során történő beavatási - önbeavatási stációknak is, legyen az álmokban közölve, vagy történjen spontán felismerés által.

Bene Lajos, a kiváló mesemondó Kalotaszeg népének mesekincséből gyűjtött össze egy kötetnyi, szebbnél-szebb népmesét és adja azt a mesét szerető gyermekek és felnőttek kezébe, hogy nemzedékek ismerhessék meg a népmesék csodálatos világát. A gyűjteményben olyan mesékkel találkozunk, mint: - A nagy madár - Az ezerlyukú bugyelláris - Mindentjáró malom - A hős királyfi - Mikulás - A büszke királykisasszony - Bódog Feri

Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját - azaz nem másoktól átvett - írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térése előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarságot a kereszténységre térése előtt műveletlen, nomád népnek állítani, vagy igen nagy tévedés, vagy pedig elvakult nemzeti gyűlölködés jele. Műveletlen népnek nincsen írása, legkevésbé vannak saját betűi, amiknek révén a magyarságot még a görögök és rómaiak fölé is helyezhetjük, mert tulajdonképpen saját betűik ezeknek sem voltak.

Nem hoz a könyv semmi újat. Nem is ez a szándék, hisz a tárgy a "minél régibb, annál jobb" alapján választódik ki...Nagy elődök eredményeit sűrítem "gondozásom" során TORMA ZSÓFIA több ezer "rovásbetűjéből CSALLÁNY DEZSŐ "ligatúrájáig"ahol az írástörténet, a betűformálás művészete az ékírástól a rovásírásig fejlődik az emberi gondolát hordozója a puha anyagba nyomott, kemény sziklára vésett, vékony pálcákra rótt betű. Tervem eredetileg csupán egyetlen kötet gondozása volt. Azt hittem, hogy egy ilyen keretbe beletömöríthetem a hosszú évek alatt összegyűjtött anyagot. Amint azonban híre ment szándékomnak, egyre-másra jelentkeztek a sokszor ismeretlen munkatársak, csatlakozva a régiekhez számomra eddig elérhetetlen adatokkal, gyűjtésekkel. Fehérné Walter Anna

Nem hoz a könyv semmi újat. Nem is ez a szándék, hisz a tárgy a "minél régibb, annál jobb" alapján választódik ki...Nagy elődök eredményeit sűrítem "gondozásom" során TORMA ZSÓFIA több ezer "rovásbetűjéből CSALLÁNY DEZSŐ "ligatúrájáig"ahol az írástörténet, a betűformálás művészete az ékírástól a rovásírásig fejlődik az emberi gondolát hordozója a puha anyagba nyomott, kemény sziklára vésett, vékony pálcákra rótt betű. Tervem eredetileg csupán egyetlen kötet gondozása volt. Azt hittem, hogy egy ilyen keretbe beletömöríthetem a hosszú évek alatt összegyűjtött anyagot. Amint azonban híre ment szándékomnak, egyre-másra jelentkeztek a sokszor ismeretlen munkatársak, csatlakozva a régiekhez számomra eddig elérhetetlen adatokkal, gyűjtésekkel. Fehérné Walter Anna

A numerológia misztikus elmélet, amely azt állítja, hogy minden szám egyedülálló vibrációval rendelkezik. Ezek a vibrációk az élőlényekre és a tárgyakra éppúgy hatással vannak, mint a hanghullámok vagy a fény. Ezek a hatások különféle módon nyilvánulnak meg. A numerológia mindenekelőtt az egyszámjegyű számokra - 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 - vonatkozik, de néha a 11-esre és a 22-esre is. (Minden fejezet tartalmaz egy alfejezetet is, amely a 11-es és a 22-es szám elemzését tartalmazza.) A numerológia azt feltételezi, hogy minden szám egy alapvető numerikus szám ábrázolása, amit a számjegyek összeadásával kapunk meg. Például a 76543-as számot a következőképpen bontjuk fel: 7+6+5+4+3=25, de mivel egyjegyű számokhoz kell eljutnunk, még ennek a jegyeit is összeadjuk: 2+5=7, majd ezzel az eredménnyel dolgozunk a numerológiai elemzés során.

A magyar - mint Tóth Béla Effendi, a magyar anekdotakincs első gyűjtője, írja - klasszikusan anekdótakedvelő nemzet. "Keleti lelki adottság ez" - írja, "a malom alatt, magyar paraszti móddal és a márványpilléres lovagvárban magyar úri móddal egyaránt." Ugyancsak Tóth Béla mutat rá elsőnek arra a népi magyar históriás érzékre, mely legelsősorban a belsőközépázsiai török-mongol fajok legjellemzőbb jegye... A magyar parasztnak nem históriás tudása van, hanem ennél valamivel többje: históriás érzéke van. Ezt apró elbeszéléseiben, anekdotáiban éli ki. Tudós-tudálékos szemmel nézve ez a népi magyar históriás tudat rengeteg tévedést tartalmaz, de annál több benne a keleti lelkű jellemző tehetség, a képben látás, valamint a népművészeti alkotótehetség, mely szóval ír és varr hímös képet Szent László avagy Hunyadi Mátyás király urakról. Anekdotáiban olyan képet álmodik és úgy álmodja azt, ahogy bicskájával népművészeti csodát, képet farag a botjára vagy ahogyan kapufélfáját faragja meg.

Nógrád-, Heves-, Gömör- és Borsodvármegyének azon téreit, melyeket a Mátra hegylánc és kinyúló ágai behálóznak, választotta letelepedési helyül az általános elnevezés alatt ismert "palóc nép" vagyis "alullakók", mint ellenlábasai, a "hornyákok", azaz "felüllakók"-nak. Figyelmet érdemel még azon körülmény is, hogy a palócok lakta területen egymást érik a várromok, s azok az ott lakók anyanyelvén neveztetnek po. "pogányvár", "somoskő", "baglyas", "salgó", "fülek" stb. sőt nem létezik úgyszólván egy palóc község sem, melynek határában "várdomb", "várhegy", "várallya" nevezetű düllő nevek, vagy más hasonló elnevezések ne találtatnának, mintegy tanúbizonyságot teendő arról, hogy e népcsalád már a hajdankorban is gondoskodott megszállt helyének védelméről.

A kötet Szent László király szentté avatásának 700-adik évfordulójára jelent meg még 1892-ben. A szerző feldolgozza benne a király élettörténetét, családfáját, hőstetteit és a szentté avatásának lefolyását. Valamint megismerkedhetünk a fennmaradt ereklyék történetével, Szent László példáival és a csodás gyógyulások emlékeivel. A kötet igazi ritkaság és ma is fontos emléke az Árpád-házi szentek sorának.

Magyarok emléke, vagyis: ázsiai utazás helyett, több ezer esztendők alatti történetírók nyomán, Ázsia öszves bejárásának, s a magyar nemzet, és sajátságai lényeges ismeretének, egyszersmind a ki nem költözött magyarok ivadékainak is jelenleg hol lelhető feltalálásuknak, tanulságos rajza. 2 kötetben - írja a szerző, ki ezzel vezeti be könyvét. A két kötet tartalma: I. kötet: Magyar szók tüköre, mely a tiszta magyar nyelvnek ázsiai gyökerét kitárja, és a tiszta, s egyszerű természettel rokon, s egykórúságával, minden nyelvek fölötti elsőségét, és természetes rendszerét s jelentőségét, ezeknek forrásait, mutatja fel. A magyar ázsiai történettan rövid vázlatának előadásával. II. kötet: Szótár, azaz a magyar nyelv ázsiai sajátságainak tanulságos rajza. A kötet az 1845-ös kiadás reprint változata.