Hermit Könyvkiadó strana 9 z 20

Az emberi szavak olyanok, mint egy varázspálca, mert tele vannak mágiával és erővel. Jézus a következőképp emelte ki a szavak erejét: "A szavaid által szabadulsz meg, és a szavaid által ítélkeznek rólad", és "élet és halál a nyelv hatalmától függ." Az embernek tehát lehetősége van arra, hogy megváltoztasson egy szerencsétlen helyzetet, ha a szavak varázserejét használja. Ez a kis könyvsegítséget nyújt ahhoz, hogy szavaink mágiájával megtanuljuk irányítani, megváltoztatni konfliktusainkat, negatív szokásainkat és ezáltal találjuk meg Önmagunkban az erőt, a boldogságot és a hitet. Válassza ki azt a megerősítést, amelyik a legjobban megfelel Önnek és győzedelmeskedjen ezzel abban a helyzetben, amellyel konfrontálódott. Ezek az Ön varázsszavai, mert Ön szavaiban rejlenek isten tetterői. "Nem tér vissza hozzám anélkül, hogy kifejtette volna a hatását, hanem hat arra, ami miatt küldtem." "De mondtam: Avagy nem hallottátok-e? Sőt inkább az egész földre hatottak a hangok és a lakóföld véghatáráig az ő beszédek." (Pál levele a Rómabeliekhez: 10.18)

A nyugati mágiát a nagyfokú rugalmasság jellemzi. Hosszú élettartama azt sugallja, hogy mélyen az emberi pszichében gyökerezik. Ezzel a mágia, az emberi kultúra legrégebbi, minden évszázadban újra feltámadó világképben alig változik, a ma emberének is ugyanazt a nagy valóságot tanítja, amiként azt évszázadokkal vagy évezredekkel Platón, Paracelsus, Novalis, Goethe értették: A nagy tanítást, hogy az emberek léte isteni eredetű és halhatatlan. És hogy az emberi szellemnek nincs nagyobb kalandja, mint ezt önmagának fokozatosan megtapasztalnia, átélnie és ezután azt minden cselekedetében láthatóvá tenni. Ha a mágiát gondosan tanulmányozzuk, úgy találjuk, hogy nagyjából minden egyes vallás alkalmazza a mágia világképét, tanításait és magába ötvözi az asztrológia, a kabbala, az alkímia és a különböző rítusok gyakorlatát.

A XX. század első évtizedében különböző irodalmi művekben egyre sűrűbben találkozhattak az olvasók azon véleménnyel, hogy a magyarság a turáni népcsaládba tartozik. A magyarországi turán-mozgalom első úttörői Márki Sándor, Zempléni Árpád és Sassi Nagy Lajos voltak, de a mozgalom igazi megindítója Paikert Alajos, a későbbi földművelésügyi államtitkár volt. 1910-ben megalakult a Turáni Társaság, alcímében Magyar Ázsiai Társaság. Elnökségében olyan arisztokraták, híres közéleti személyiségek és neves tudósok vettek részt, mint: Teleki Pál, Széchenyi Béla, Vámbéry Ármin, Cholnoky Jenő, Goldziher Ignác stb. 1920-ban a Turáni Társaság mellett életrer hívták a Magyarországi Turán Szövetséget Cholnoky Jenő nagyvezérrel és Baráthosi Balogh Benedek szövetségnaggyal az élén. A Szövetség célja "fajiságunk tudatának kifejlesztésével a magyarság erkölcsi és anyagi alapjának megerősítése, a rokon turáni népekkel a művelődés és gazdaság terén kapcsolat megteremtése". Jelen kis mű a Turáni Szövetség rituálékönyve.

Thierry Amadé, a kiváló francia tudós az Attila-mondák legteljesebb feldolgozását állította össze. A tudományos világ már a XIX. század közepén elismeréssel adózott az írónak, ezt felismerve Szabó Károly, kiváló történészünk és fordítónk, szinte azonnal hozzálátott ennek a nagyívű munkának a lefordításához. Attila legendás alakját és rendkívüli egyéniségét mutatja be Thierry Amadé a korabeli források felhasználásával.

„Az itt olvasható részletek az Árnyak Könyvéből valók, melyek már hosszú ideje olvashatók az interneten. Valóban hiteles dologról van szó, a szöveget Gardneriánus Főpapok és Főpapnők is előszeretettel használják, ha avatatlannak akarnak beszélni a hagyományaikról. Amit a Kedves Olvasó a kezében tart, az egy nagyon hiteles szövegkönyv, forrásmunka, mely alapján képet kaphat a Wicca vallás rítusairól, szokásairól. Ez az írás alapmű mindenki számára, aki a Wiccával komolyan akar foglalkozni”... (Saddie LaMort) * „Az Árnyak Könyve” szövegére jelentős hatással volt az angol és a kelta folklór. Ez a verzió a szövegeket időrendi sorrendben közli, minden egyes résznél feltüntetve a feltételezett keletkezési dátumot, 1949-től 1961-ig.

A könyv a magyar huszárság történetéről, keletkezéséről, fejlődéséről, viseletéről, szervezeti felépítéséről, hadjáratairól, valamint az idők folyamán feloszlatott huszárcsapatok történetének bemutatásáról szól.

Minden nagy ókori kultúrnép közül az egyiptomi rendelkezett a legplasztikusabb, legtisztább és legtudományosabb elképzeléssel a halál utáni életről. Ez a legváltozatosabb formákban került át a zsidó, a görög, a római és a keresztény vallási nézetek közé. Hérodotosz mesél az ókori egyiptomiak jámborságáról, és Platón, Püthagorasz, Tálész és Plutarkhosz azok, akik beavatást nyertek e misztériumokba és dicsőítik az egyiptomi nézetek tisztaságát, erkölcsi szilárdságát és mélységét. A mai egyiptológia e misztériumok pszichológiai problémáit még a legkevésbé sem tudta megfejteni, még mindig sok a tennivaló velük. Mégsem tagadhatja senki az egyiptomiak vallás nézeteinek hatalmas kulturális jelentőségét az ókori fejlődésben. Természetesen az egyiptomiak lelkialkatának egyedisége és visszafogott szigorúsága, gondolkodásuk már-már merev és formális zártsága több lelkes úttörőt is zavarba ejtett és visszafordulásra késztetett. Így az egyiptomi szellemi élet kutatásainak eredménye ma még csekély, és többek között pszichológiai és ezoterikus előismereteket is feltételez. Az indiai ezotéria tanulmányozása így szükségszerűen megelőzte az egyiptomi kozmológia és a titkos tanítások kutatását. Nagyon kevés dolog nyilvánvaló az első pillantásra az ilyen tanításoknál. A szakrális szövegeknek a pusztán racionális értelmezése hiábavaló. Akár az írásuk, a gondolkodásuk is tömör, sokrétű és rejtvényekkel teli. Ez a kevés forma olyan átfogó és mély, hogy ezoterikus tudás nélkül megfejthetetlen. Az evilági élet a beavatott egyiptomiak számára szinte teljesen a túlvilági élet keretei közé volt szorítva. A papok, a templom őrei, az éjszaka őrzői, akiket úgy is neveztek, hogy "azok, akik ismerik az ég titkait", és azt tették, amit feltámadottként, Ozirisz fiaiként és reinkarnációiként tenniük kellett. Közben a kultuszukat átjárta egy különös, az őskeresztény nézetekkel rokon elképzelés. Oziriszként haltak meg, Szeth keze által, aki az anyag zsenije volt és az alacsonyabb rendű anyagi intellektusé. Még korunkban is titkos, de hatalmas erővel bíró nyelven szól hozzánk az Egyiptomi Halottaskönyv, melyben az ember valódi "én"-je érintetlenül áll minden egyes felismerésén túl.

Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén genealogiai irodalmunk egyik kiváló kutatója baczka-madarasi Kis Bálint egy merész állítás bebizonyításával lepte meg a hazai genealogia olvasóit. Ezen állítása pedig az volt, hogy a honalapító Árpád nem csak az általa megszerzett földet hagyta a magyarságra örökül, hanem a vérét is, mely a leányági leszármazás révén nemesi családjaink nagy részébe átment. Az 1895-1896 évi közelgő millenniumi ünnep alkalmával mindenki a múltat idézi, s sokszorozott figyelemmel lapozza át a régi történeti munkákat. A magyar nemességre nézve, mely közel ezer éven át intézte a haza ügyeit, szebb emléket, mint Baczka-Madarasi Kis Bálint műve, alig fog nyújthat valaki.