Hermit Könyvkiadó strana 11 z 20

A modern pszichológia és az ezoterikus hagyomány is ismeri és alkalmazza az "Akasha-krónika" vagy a "kollektív tudattalan" kifejezését, ez a két kifejezés az egyetemes emlékezetre illetve a kozmikus tudatra vonatkozik, ami minden emberben benne van, csak a megfelelő kulcsokat kell hozzá megtalálni, hogy ismét felnyíljon látó szemünk... A kozmikus tudat és a világmindenséggel összefüggő egység számára csak a közismert és üres szókapcsolatot alkalmazhatjuk: Bennem van a világmindenség és én a világmindenségben vagyok. Ezt a kölcsönös egymásba foglaltságot a tér felfoghatatlan ellentmondásaként éljük meg, azaz a legnagyobb magába foglalja a legkisebbet és fordítva.

A hagyomány olyan szellemtörténeti dokumentumok, kozmozófiai és misztikus-mágikus törvények összessége, amelyek éppen annyira elévülhetetlenek, mint az univerzum konstrukciójának törvényei. Ezek a hagyományok tartalmazzák például az analógiák tanát, az ember kozmikus származásánakdokumentumait, az anyag megváltásának és a szellem felszabadításának misztériumát. A hagyományok örökítik át nemzedékről nemzedékre - immár évtízezredek óta - az ember és Isten közötti érintkezés örök szimbólumkulcsait, fogalom-mantráit s a lélek belső labirintusának titkos térképét. Az egyiptomiak és káldeusok ősi legendái, a keleti vallások teremtés-eposzai, a Kabbala és az Ótestamentum, a görög mitológia s az ősrégi, titkos, tibeti szövegek mind e hagyományt őrzik az emberiség legnagyobb szellemi kincseiként, s a hagyomány adeptusai abeléjük rejtett isteni üzenetet csak jellempróbákon, erkölcsi és szellemi vizsgákon átégett tanítványaiknak szolgáltatják ki.

Elméletek értékét alkalmazhatóságuk szabja meg. Ha ez igaz, akkor Freud pszichoanalitikus felfogásának az értékessége kétségen felül emelkedett. Minden téren, ahol az emberi lélek teljesítményeivel csak dolgunk van, új és meglepő eredményekhez juttatott a lélekelemző kutatásmód az ő sajátos módszerével. Az etnológia eddig inkább csak tények és adatok többé-kevésbé önkényesen csoportosított halmaza volt. Olyan színvonalán állt a megismerésnek, mint a pszichiátria Freud fellépése előtt. A "Totem és tabu" példát mutat az etnológusoknak arra, mennyivel értelemdúsabbá és tudományosabbá válik az óriási szorgalommal egybehordott néplélektani és néprajzi adathalmaz, ha a tudattalan lelki élettel is számoló pszichoanalízis kategóriáit alkalmazzák reá, és mennyivel közelebb visz ez a módszer a komplikált és érthetetlen néplélektani jelenségek mögött rejlő egyszerű igazságok megértéséhez. Ferenczi Sándor

Bárhonnan is származnak a cigányok, megérdemelten váltak híressé pszichikai erejük miatt, valamint azért, mert képesek átkot vagy jó szerencsét hozni azokra, akik útjukba kerülnek. Néhányan azt mondják, hogy ezek az erők velük együtt születnek, a pszichikusak megszámlálhatatlan generációjának vérvonalán keresztül jöttek létre. Ez bizonyára igaz, de az is igaz, hogy életének természete helyezte a cigányt abba a pozícióba, ahol természetes módon fejleszthette ki ezeket, az erőket. Az éjszakai égbolt csodáit szemléli, valamint a föld csodálatos működését. Látja a titkot, néha az állatok rejtélyes viselkedését, és tiszteli őket eszük és ravaszságuk miatt. Minden nap egy új kinyilatkoztatást hoz, ami által sámánista szemmel tekint a világra. Ahhoz, hogy teljesen kifejleszd pszichikai erőidet, tudnod kell azt, hogy ezek az erők valódiak. Tudnod kell, hogy a mágia munkálkodik. Szándékosan a "tudni" szót használtam a " hit" helyett. A hit magában foglalja a kétely elemét. Olyan biztosnak kell lenned eme erőket illetően, mint amennyire biztosan tudod, hogy a nap fel fog kelni reggel. A cigány tudja azt, hogy a jelek és az előjelek üzeneteket és figyelmeztetést hordoznak, mivel már ezelőtt is jó hatása volt annak, ha odafigyelt rájuk. Tudja, hogy az átkok és az áldások működnek, mert már látta az eredményüket. Tudja, hogy a jóslás működik, mert látta, ahogy egy látomás valóra vált. Látta vagy érezte a tündérek, szellemek, vámpírok, és más misztikus teremtmények jelenlétét. Mindez hétköznapi életének része csupán. Remélem, hogy ez a könyv segíteni fog önöknek abban, hogy kifejlesszék bizalmukat pszichikai erőiket illetően, vagy legalább nagyobb összhangba kerüljenek a körülöttünk létező világgal, és ha e szerint haladnak, akkor ez egy sokkal boldogabb és elégedettebb élet felé vezeti majd önöket.

Ennek a könyvnek nincs szüksége magyarázkodó bevezetésre. Elegendő annyi, hogy a jelen könyvhöz hasonló ezidáig nem született. Grillot de Givry az okkult-mágikus tudományokhoz és tanításokhoz nyújt átfogó bevezetést, bemutatva: a boszorkányságot, a boszorkányszombatok rítusait, a démonok megidézését, a nekromancia mágikus tudományát, az asztrológia titkos nyelvezetét, a fiziognómia karaktereit, a kézelemzés tudományát, a tarot jóslehetőségeit, a tisztánlátás misztériumait, a talizmánok hatását, az alkímia, a mágia titkos tanítását, és természetesen számtalan okkult jelenség magyarázatát. Mindezt tudományos, olvasmányos és szórakoztató stílusban, közel 400 illusztrációval kiegészítve.

Korszakalkotó pillanata volt a történelemnek, amikor az ember lóra szállt. Megváltozik a világ képe. Felgyorsul az élet, a történelem üteme. A röghöztapadó ember vánszorgását felváltja a lóra pattant ember száguldása. Megjelenik a ló a harctereken. Már a bibliában is olvashatunk a lovak hadászati jelentőségéről. Az asszír Salmanassar lovassága mindent elsöpör, ami az útjába áll. Nagy Sándor lovasrohamaival hódítja meg Keletet, Hannibál a numíbiai könnyűlovasságot veti harcba Róma ellen. Kelet felől az első valóban lovas nép jelenik meg Európa történetében, a hunok. Vad ellenállhatatlan lovasrohamaik az Örök Város kapujáig viszik őket. Aztán Mohamed vallásának lovas törzsei indulnak meg, hogy a Próféta szent zászlaját az arab sivatagok után áthozták Európába, és leomlanak előttük Granada és Cordoba falai. Aztán a lovak cipelik a páncélos lovagokat Elő-Ázsia perzselő napja alatt a Szentföldért vívott háborúkban. Majd jön a fohász Európa templomaiban: "De saggitis Hungarorum libera nos Domine!" Pár száz évvel később újabb lovasroham porfelhői tűnnek fel Ázsia felől: Dzsingisz kán lovasai a föld kerületének negyedét hódítják meg szívós kis lovaikon. Változik a szín. A kalandor Cortez 16 lóval egy egész világrész meghódításának veti meg alapjait. III. Richárd egy országot kínál egy lóért. A marengói lovasroham Napóleont a csillagokig emeli, hogy egy másik lovasroham Waterloonál Szent Ilona szigetére vesse. A balaklavai halálroham repíti a halhatatlanságba az angol könnyűlovasságot. Aztán ott látjuk a lovakat az I. világháború vérzivataraiban, ahol sorsuk csak hősi halál lehet. A lovasrohamokat, csatatereket borító lovasok és lovak halálhörgése zárja le. Még egyszer felvillan a régi dicsőség a lengyel lovasság tragikus rohamában a német páncélosok ellen. A ló a II. világháborúban búcsúzott tragikusan, de nem dicstelenül a történelemből.

Majláth beszélyeinek javát e kötetben veszi az olvasó. A szerző iránti baráti érzése bírta fordításukra, amint megjelentek, Kazinczyt. Az irodalom e szaka nálunk akkor még, a primitív kezdés póláiban volt, annyira, hogy Majláth művei, forma és előadás tekintetében, valódi nyereményül voltak tekinthetők, aztán az alkalom, a hívek kis csoportját egy új, tiszteletben álló névvel szaporítani, sokkal kínálkozóbb, hogysem Kazinczy mellőzhesse.

Az ornamentum a természet utánzása következtében az állat- vagy növényvilágból kapja elemeit, melyeknek néha alig felismerhető alakzatai képezik elsősorban az ornamentika anyagát, az ornamentum előképét. A ruházkodás kényszerűsége alkalmat nyújt az embernek kiválósága feltüntetésére, azért saját bőre után a saját ruháját díszíti először, majd fegyvereit és egyéb eszközeit, míg végre lovára és egyéb állataira kerül sor. Magán, ruháján, eszközein, lován a dísz mind a természetutánzás, vagy a technika szülötte. A szerző számtalan példát, mintát bemutat a honfoglaló magyarság gazdag mintakincséből.

Az emberi lélek a jelenkor természettudománya számára még mindig talányos és ismeretlen. A természettudomány nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel valami olyan szubtilis dolgot, mint a lélek megismerhetne. É minél anyagiasabbá válik a tudomány, annál több hiányosság merül fel a jelenségek felszínén, melyek képtelenek keresztülhatolni a lényegen és leleplezni az okokat. Számukra az "elektromos feszültség funkciója a szinapszisokban" van jelen, az érzések a hormonális folyamatok eredményei, az ember egy állatfaj, valamiféle magasabbrendű állat, amely jelentős mértékben meg van fosztva saját ösztöneitől. Ezt a könyvet azonban nem azért állítottuk össze és nem azért adjuk ki, hogy a természettudományok révén az emberi lélek lényegéről polemizáljuk. Azt akarjuk, hogy legalább apró segítségükre legyen, kapaszkodópont legyen azok számára, akik idegesek és depressziósak, akik kérdéseket tesznek fel eredetüket és kitörő haragjukat, lelki gyötrődésüket illetően. Hiszen ha a természettudomány semmit sem tud a lélek lényegéről, akkor a pszichiátria sem képes, melynek eredményeire a természettudomány támaszkodik, a lelket nélkülöző ember számára valós segítséget nyújtani. Képtelen meggyógyítani annak lelki betegségét; csillapító orvosságokkal (antidepresszáns) nem lehet gyógyítani.

A sámánizmus néhány eleme, mint a megváltozott állapotok és egy más valóságba vezető utak, univerzálisak és transzkulturálisak. Így a különböző kultúrákban különféleképpen kerülnek kifejezésre. Ezen szegmensek közelebb hozzák számunkra az eltérő kultúrákban megjelenősámánista gyakorlatot. A különböző kultúrákban a sámánizmus megjelenő formái csupán a jéghegy csúcsát képviselik. A rengeteg kifejezés mögött ott rejlik az emberi tudás régi és hatalmas tárháza. Valamikor azt gondoltuk, hogy ez a "tudás" csupán csak babona, de rá kellett jönnünk arra, hogy ez egyprecízen kidolgozott világkép és beavatási metódus. Népmeséink és mítoszaink is erről árulkodnak: a világfa-sámánfa, az alvilági utazás, a próbák, stb. A kötet több konferencia előadását fogja össze, azzal a céllal, hogy elvezessen ebbe a meseszerű világba.

Ha megvizsgáljuk a krónikákat és legendákat, melyek Attiláról szólanak, vajmi sokszor és sokféleképpen találkozunk a romboló, az alapító, a pokoli, a hittudós, az erényes s ki tudja hányféleképpen nevezett Attilával, a keresztény világ lelkében ma is élő "Isten ostorával". De hol van Ő, a hunok közös atyja és dicsősége? Hol bolyong e hős szelleme? Hol síroszlopa, mely megszenteli a tájékot? Erre keresi a választ Réső Ensel Sándor tanulmánya, mely 1864-ben íródott.

A Claviculae Salomonis Salamon Kulcsai című tanulmány, valamennyi mágikus könyv leghíresebbike avagy hírhedtebbike hatással volt az európai mágikus eljárások alapjaira. A szellemek, melyeket a Salamon Kulcsai segítségével akarunk megidézni és még ha csak látszatra is, de uralkodni akarunk felettük, a varázsló és a pokol lakói számára teljesen lényegtelenné válnak. A modern mágusok közül valószínűleg sokan a felszín alá látnak, és azonosítani szeretnék a rituáléban Istent, miként magukat is nagyobb erővel ruháznák fel, és a démonokat vagy ahogy a Salamon Kulcsai nevezi őket, a "Sötétség állatai"-t erővel akarják távol tartani a varázslástól, hogy a pokol mélységes bugyraiban maradjanak. (Richard Cavendish) A Salamon "trilógia" harmadik részét tartja kezében a tisztelt Olvasó. A korábban megjelent részek a Lemegeton vagy Salamon Kis Kulcsai és a Salamon Testamentuma.

"A titkok nem csodák", mondja, - Goethe joggal; a "titkos tudomány" (és az ezzel megegyező "kabbala") sem felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan csodák minden értelmen túl meglévő tudását jelenti, hanem ellenkezőleg, a dolgok igazi lényének tudását, amely természetesen titkos, azaz a nagy tömeg előtt rejtett, és így is kell maradnia, mert az természetéből adódóan csak a külső megjelenésre van hivatott, és hiányos képzettségében és címszó bölcsességben mindent és még attól is többet vél tudni.

A SZÁM MISZTIKÁJA ÉS MÁGIÁJA elméleti és gyakorlatilag titkos tudomány ebben az értelemben, ahogy az sokak számára különösnek hangzik. Semmi sem tűnik "kevésbé misztikusnak", azaz mindenki által ismertebbnek, nyilvánvalóbbnak és világosabbnak, mint a szám és annak alkalmazásai, a számolás és számlálás! "A számok bizonyítanak", igen, ahogy ezt már száz évvel ezelőtt a derék Johann Friedrich Benzenberg mondta. Ennek ellenére sem egy Gaus, sem egy Riemann nem tudta nekünk egyértelműen megmondani, milyen törvény szerint következnek egymás után a "prímszámok" (csak eggyel és önmagukkal oszthatók) (1, 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, 23, 29, 31, 37, 41, 43, 47, 53, 59, 61, 67, 71, 73, 79, 83, 97, stb.), és én sem ismerek egyetlen teljesen kielégítő magyarázatot sem arra, miért adja minden páratlan szám (a 3-astól fölfelé) önmagával megszorozva a 8-as egy többszörösét, 1 maradékkal, nem is beszélve a számelmélet egyéb megoldatlan rejtélyeiről. Valójában a számok birodalma, minél inkább belemélyedünk, EGY HALOM TITOKZATOS JELENSÉGET rejt.

A. E. Waite neves amerikai-angol mágiatörténész és misztikus jelen művében a középkor gazdag mágikus hagyományát és sokszínűségét mutatja be. Kitérve a mágia különböző rítusaira, beavatási ceremóniáira és legjelentősebb varázskönyveire. Gazdag, sokszínű műve kultúrtörténeti szempontból is jelentős alkotása a mágia sokarcú világának.