Hermit Könyvkiadó strana 11 z 21

Pór Antal történész a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Könyvében, mely az Anjou-házból való (I.) Nagy Lajos életútját vezeti végig. Bemutatva azt a hatalmas fejlődést, amit (I.) Nagy Lajos király élete példázott. Ő olyan király volt, aki diplomáciai érzékével komolyan hatott korára. Igazi kulturális, építészeti, gazdasági hatást gyakorolt a XIV. század történetére.

A Vitézek albuma megjelenése óta a családunk birtokában van. Az 1939-es megjelenés óta kiállta a történelem viharát, de mégis rendületlenül őrzi a 12.000 avatott vitéz nevét és az 5.000 fotót, mely a vitézi társadalom kitüntetettjeit ábrázolja. Álljon ez a kötet mementóként az utókor előtt, hogy méltón emlékezhessen az I. világháború hőseire, de a mai kor embere is példaképként és követendőként olvassa azokat a neveket, amelyek a kötetben szerepelnek. De, ajánljuk még mindazoknak, akik vitéz őseik nyomát keresik és a Vitézi Rend története után érdeklődnek.

Ha szép hazánknak bérces felvidékére vet utazgató kedved vagy túrista sorsodnak jó csillaga, nem egyszer nyílik alkalmad gyönyörködnöd, különösen a régi udvarházaknál, azokban a bíborvörös vagy pázsitzöld selyemszállal és nehéz aranyhímmel díszes régi kézimunkákban, párnahaj-végeken vagy terítő széleken, melyeket anyáról leányra, kézről-kézre adva őriznek hagyományos kegyelettel, mutogatnak ősi büszkeséggel a családbeliek, s épp úgy megtalálod az íly terítőket a templomok régiségei közt, mint Úrasztala terítőket, sőt a templomok szent edényein, kelyhein is, a kehely kosarán, gombján vagy talpának formás kitöltéseiben is gyönyörködhetel ugyanazokban a régi virágokban. A gyöngéd tündérujjak, melyek azokat a pompázatos régi magyar kézimunkákat hímezték, rég elporladtak a tűnő idő avatag századai ban. Azok a művészi mesterek is rég eltűntek, akik az aranykehely kosarán, talpán ama sodronyból szőtt girlandokat, virágokat ragyogó zománckitöltéssel ékesítették. De a régi virágok megmaradtak, vonalaik művészi s magyaros játékában, selyem vagy zománc színeiknek pompájában most is gyönyörködünk. Becsüljük is meg e selyem-, e zománcmustrákat, régi magyar ornamentikánknak ez ékességeit, e nemzeti kincseket.

Csángóknak nevezik a moldvai magyarokat. A csángók a Kárpátoktól keletre, elsősorban a Székelyföld szomszédságában, de attól különváltan élő vagy onnan származó magyar népcsoportok. A csángó név (első előfordulása: 1400) - amelynek eredeti jelentése: 'elkóborló, elvándorló' - nem az eredeti elnevezése volt a moldvai magyaroknak, ők magukat csak magyaroknak nevezik, megkülönböztetve a moldvai székelyektől. Így hívják a Csíkszékből a közeli Tatros folyó völgyébe költözött magyarokat (gyimesi csángók); a Brassó melletti Hétfaluban élő magyarságot, valamint a barcasági magyar falvak más lakóit (hétfalusi csángók). A csángó név általában gúnynévnek számít. Nem maguk a csángók, hanem a környezetükben vagy a távolabb lakó székelyek használják. Kivételt képeznek az ugyancsak bukovinai eredetű dévai csángók, akik nem érzik sértőnek a megnevezést. Mikecs László könyvében a Csángók történetét, gondolkodását, hagyományait vázolja fel olvasói számára.

A Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk. Kézai Simon IV. László királynak ajánlotta művét: Keletkezését 1282-85 közé teszik. A krónika négy fő részre oszlik: Előbeszéd-re; az Első könyv-re (a hunok történetére) a Második könyv-re (a magyarok története), és a Függelék-re. Kézai Simon egyetlen középkori kézirata sem maradt ránk. Amit ma ismerünk azt Kollár Ferenc Ádám, majd Zsámboki János hagyatékából kerültek elő. A XIX. században a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban is őriztek egy példányt. Magyar nyelvre először Szabó Károly ültette át 1862-ben. Kötetünk két fordítást tartalmaz, az egyik Szabó Károlyé, a másik Császár Mihályé.

Solymossy Sándor azon néprajztudósok közé tartozik, akik a magyar ősvallás gyökereit kutatták, annak ellenére, hogy a maga korában szinte lehetetlennek látták ősi hitvilágunk feltérképezését és bizonyítását. A szerző felfigyelt arra, hogy a népi mondókák, a népmesék, a népdalok, a szokások számtalan az ősi hitvilággal összefüggő eleme fellelhető. Ennek bizonyításaként született A magyar ősi hitvilág című tanulmánya, mely először A magyarság néprajza című 4 kötetés műben jelent meg először.

Áldottak a bölcsek a bölcsességből eredő misztériumokkal. A titkos szó akár tej és méz a nyelven. Engedjétek, hogy csak hozzátok szóljon. A tanítások nem idegenek számotokra. E könyv feltárja Raziel angyal titkát, de csupán az alázatosok számára. Késztetésektől és jutalom elvárásától mentesen álljatok lábaitokon a Nap alatt. Tanuljatok meg adózni Elohim tiszteletének. Fordítsatok hátat a gonosznak, és tapodjátok az igazságosság ösvényét. A titok az Úr megbecsülése. A méltók egyenesen elvezettetnek a titokhoz. Meg van írva: El titka csupán a próféták szolgálatának érdekében fedhető fel. Meg van írva a külső bölcsességről: örvendjetek, és építsétek fel a bölcsesség házát az alapítás titkával. Legyetek bölcsek, megnyitva szíveteket a titok számára. "Amikor Ádám a Paradicsomban tartózkodott, az Úr Raziel angyal által egy könyvet küldött neki, amely a szent bölcsesség tíz részét tartalmazta." A Széfer Jecira az alábbiakat írja Raziel könyvéről: "Láttam Ádám könyvét, amely a jövőről tudósít." A könyv által tárgyalt teurgia és misztikus kabbala az Istenséghez közel álló szellemi lényekkel misztikus-mágikus utakon való kapcsolatteremtés lehetőségét tárja fel.

Ezt a kötetet arra szántuk, hogy pótolja azt a hiányt, ami az ebben a tárgyban publikált munkákban megfigyelhető, amivel még nem foglalkoztak. A rendszerint alkalmazott módszerek a Hold földrajzi hosszúságával és földrajzi szélességével, a bolygók deklimációjával való számításokat foglalják magukban, vagy különös elméleteken alapszanak gyakran elbátortalanítva az olvasót. Ebben a könyvben az anyag, amivel az asztrológus dolgozik, a legszisztematikusabb és legegyszerűbb módon kerül a tanulóhoz, a horoszkópkészítés művészete pedig olyan egyszerű tevékenységek sorozatára csökken le, mint például utánanézni valaminek egy szótárban. Ezeket számos ábra és táblázat kíséri, valamint az arkánumoknak, ezeknek a csodálatos régi szimbólumoknak a teljes magyarázata. "Több dolgok vannak földön és égen, Mintsem bölcselmetek Álmodni képes." mondja Hamlet Horatio-nak Az asztrológia, amit manapság szidnak a tudósok, holnap általános népszerűségnek örvendhet. Tanulságos és érdekes tanulmány lehet, amiben még a szkeptikusok is élvezetes szórakozást találhatnak. A kiadó ezzel a kötettel bővíti a Saint-Germain gróf írásainak sorozatát.

Ebben a kalendáriumban minden hétre jut egy meditáció, ami lehetőséget biztosít a lélek számára annak átélésére, ami az év adott hetében, mint egész életének részeként megtörténik. A meditációban kifejezésre jut, hogy ez az élet a lélekben mit szólaltat meg, ha azzal egyesül. Ezzel a természetben lévő egészséges "egység érzetére" és az abból létrejövő "önmegtalálás" meggyőződésére gondol, minek folytán a bölcselkedés értelmében a világtörténelem megsejtése a lélek számára valami olyasmit jelent, ami után vágyódik, ha jól értelmezi önmagát. A lelki naptárban az emberi szellemet egy olyan szituációban képzeljük el, ahol a különböző évszakok hangulatában az év folyamán benyomások képében hétről-hétre ráérezhetünk saját tulajdon lelki életünkre. Itt az érzelmi önmegismerésre gondolok. Ezt az érzelmi önmegismerést a jellegzetes hétvégék segítségével a lelki élet körforgásának idején, mint valami időtlen dolgot élhet át. Ezzel kifejezetten az önmegismerés egyik ehetőségére gondol. Minden, ami a lélek számára meghatározott, rendelkezik individuális színezettel. Éppen ezért minden lélek megtalálja a saját útját, mégpedig más lelkekkel való kapcsolat révén és az egyénileg kijelölt úton.

Immár ezer éve is elmúlt, hogy abban a tudatban vagyunk, hogy ismerjük a magyarság eredetét és történetét és mindezt az őstörténeti kutatásokkal igazoljuk. Megkeresve a rokon népeket, megismerve azok ősvallási elemeit, a sámánizmushoz kapcsolódó szokásaikat és mindazt, ahogy a magyarság is évszázadokkal ezelőtt élhetett. Büszkeség töltött el mindannyiunkat, hogy megőriztük hagyományainkat, ismertük ősvallásunkat, tudva azt, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk. Dr. Varga Zsigmond hatalmas kutatómunkát folytatva igazolja az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji örökségét, felsorakoztatva az égkultuszokat, a sámánizmus tanításait, az őshaza kérdését és még számtalan fontos kérdést, melyre tudományos értékű módon válaszol. A könyv az 1956-ban megjelent mű alapján készült.

Somogy megyében és a felvidéken összegyűjtött anyag egy részét adja közre most Várdai Szilárd képzőművészeti főiskola igazgató-tanára, ki magyar motívumok összeszedésével, rajzolásával s megmentésével évek óta foglalkozik. A munka tartalmát Somogyból és felvidékről nyert motívumok képezik: vászonhímzések, szőttes-varrottas munkák, subahímzések feketén és színesen bőrhímzések, melyek - sajnos - ma már a népnél kiveszőben vannak. E mű célja egyrészt az érdeklődés ébren tartani népművészetünk iránti, másrészt régi magyaros mintákat adni az iskolák kezébe. A mozgalom, mely népünk művészeti kincseinek összegyűjtését célozza, nem nagyon régi keletű, de nagy haszna van, mert sok értékes anyagot mentünk meg vele a jövőnek.

Kállay Ferencz (1790-1861): A pogány magyarok vallása című műve először 1861-ben jelent meg. Mint tudós tevékenyen részt vett a korszak őstörténeti kutatásaiban is. Abban az időben, amikor Ipolyi Arnold: Magyar mythologia című műve már hozzáférhető volt és próbálta bizonyítani a magyar hagyomány és ősvallás meglétét, ez indította Kállayt arra, hogy behatóan foglalkozzon a témával a vallás, a nyelvtörténeti összehasonlító filológia, a mitológia és más tudományok területén. Műve tükrözi a XIX. század tudósainak nézetét a magyar őstörténet és ősvallás megismerésének vágyát.

Karácsonyi János nagyváradi kanonok A magyar nemzet történetének jelen kötetében a XI. századi időszakot tárgyalja. A szerző a korszak legjelentősebb teljesítményének a nyugati kereszténység felvételét tartja, amely által a magyarság csatlakozott a nyugati kultúrkörhöz. A könyv két királyunk, Szent István és Szent László építő-, államszervező munkáján keresztül bemutatja az egyházszervezést, országegyesítést valamint a trónviszályok időszakát, de ország gyarapító, törvénykező rendszerük is ismertté válik. A művet az állami intézményrendszer (alkotmány, igazságszolgáltatás, hadügy, pénzügy) fejlődését és a társadalom felépítését áttekintő fejezetek összegzi..

Csillaghullajtó östve künn a tallón furuglyával ballag a bojtár... Nézöget az égi tüzekbe, szüvét áta'járja a kőtötte dal s úgy érzi, ogy beszélő szörszáma nékű élni se tudna. Igy születik nép ajakán a dal, az érzés testet ölt, mesévé lészen. Ez dajkája csillagvilágunk regeköltészetének is. Nomád népünk szabad ég alatt élvén, éjjel ébren tartva sajgószömű jószágoktól, járások kifejtette tájékozó ösméretét, mi apáról fiúra szállt. Később az idő felosztását utánuk igazította. Igy az égi testek a legrégibb korban minden szellemi élet lüktető erejévé váltak. Ez az emberiség történetével egykoros. A csillagtisztelő hajlamot fokozta ősnépünk sabaizmusa - csillagimádása - felsőbb lényekben való hívése s e hit alapján vallásos tiszteletük. Számos csillagot ösmértek névszerint, mondáztak, regöltek, javasoltak belőlök. Félkézzel, úgy suttyomba áldozgattak isteneiknek, a csillagoknak. Nemkülönben róttak égboltukra személyeket, szerszámokat, használati tárgyakat, életet oltva a csillagszemekbe, miáltal beszédessé váltak s egyet-mást mondanak nékünk régidőkről manapságig.

Hazánknak a hegyek és vizek rendszere által páratlan földrajzi egységgé alakított, de a mellett csodálatosan változatos felszínű területe mindenha kedves tanyázó helye volt a népeknek. Kedvező fekvése Európa törzsének keleti felében, mely az áthaladó kereskedésnek nyit utakat a négy világtáj felé, buja legelői, kövér termőföldje és természeti kincsekben való gazdasága egyaránt csábították ide a telepeseket. A régészeti leletek bizonyítják, hogy már az ún. bronzkorban virágzó művelődés fejlődött itt ki, mely Európában akkoriban számot tevő volt; hogy már a föníciaiak aranyat bányásztak és mostak Erdélyben, s ma is fennálló műutak, feliratos kőemlékek és különféle építmények tanúskodnak arról, hogy a rómaiak nem is említve az előttük itt lakott népeket a Dunántúlt, az egész Duna vonalát és Erdély jó részét megszállták.

A Huszka családról kevés adat, illetve dokumentum maradt fent. Egyes források szerint a rajztanár, művészettörténész dédapja (szintén Huszka József) 1787-ben folyamodott lakossági jogért a félegyházi tanácshoz. A Redemptus családból származó feleségére tekintettel, kérelmét még abban az esztendőben jóvá is hagyták. A csizmadia mester dédapa feleségével és gyermekeivel érkezett Félegyházára, feltehetően a Jászságból. (Erre vonatkozóan nincsenek adatok.) A dédapa mesterségét Vendel nevű fia folytatta, aki 1783-ban született. Tizennyolc éves korában felvették a csizmadia céhbe, és még abban az évben (1801) elvette a Kis Ágnes nevű hajadont. Házasságukból tizenkét gyermek született. A legidősebb, Vendel papnak tanult, később Halason lett plébános. József a félegyházi algimnázium elvégzése után a tanítói pályára lépett. A szabadságharc leverése után sokadmagával elbocsátották, és ügyvéd lett. Két fia volt: Ödön és Dezső. Tanulmányai befejezése után Ödön egy ideig jegyzőként dolgozott Félegyházán, később Szegedre költözött. A magyar ornamentika nem mondák, hagyományok, ősi feljegyzések és nyelvészeti összevetések labirintusából keletkezett és igazság látszatával ható megállapítások összevetése, hanem ma is látható, megfogható, mérlegelhető kisebb-nagyobb műbecsű, régi és mai iparművészeti tárgyak formáinak beszéde. A formák nyelvét kísérlem megszólaltatni, hogy mondják el, hol, mikor, mily célból és alkalomból, vagy mily rendeltetéssel születtek.