Hermit Könyvkiadó strana 4 z 20

Német nyelvterületen Liselotte Baertz az egyik legtapasztaltabb terapeuta és bölcsességoktató. Immár harminc éve vezeti az embereket a szellemi útjukon, és amikor eljön az idő, elvezeti őket világunk küszöbére, a fény birodalmába is. Spirituális művei révén mindig kitárta a belső világba nyíló kaput, és behatolt az élet és a halál titokzatosságába. Mélyenszántó tapasztalataiból merítve könyveiben alapos részletességgel ábrázolja az élet, a halál és az újjászületés teljes folyamatát. Ebben az összefüggésben is említést tesz az angyalok szerepéről. Rámutat arra, hogy a magasabb lények határozzák meg az életünket és a halál számunkra csupán nehezen elképzelhető bölcsességgel ér fel. Senki sincs egyedül! A legnehezebb órákban az élet és a halál angyalai oltalmazó kezet nyújtanak védenceiknek. Liselotte Baertznek sikerült a nagy titkot elhoznia erre a világra, majd abból kivonnia. Ennek köszönhetően ezt a világot is és a másik világot is egy kicsit áttekinthetőbbé és érthetőbbé tette. Ez a könyv nem csak tudást és betekintést, hanem mindenekelőtt menedéket és reményt nyújt. Ez az a könyv, ami bizonyosságot ad arról, hogy az ember soha nincs egyedül. Az élet és a halál szellemi vezetője. A Halottak Nyugati Könyvében igazi ezoterikus tudásra leltek.

EZ A KIADÁS AZ 1857-BEN MEGJELENT EREDETI MŰ REPRINTJE. • „Mi volt a magyarok ősvallása? Alapjában nem lehetett más, mint azon húnszittya népeké, melyek a történet kezdetétől fogva ugyanazon téreken mozogtak, honnan, hagyományaink és a legrégibb történeti nyomok szerint, őseink e földre jöttek. A vallások története tanúsítja, hogy azonegy éghajlat alatt, hasonló természeti benyomások közepett, egyforma életmód mellett, a műveltség ugyanazon fokán egyképpen alakul a népek vallásos szemlélete.” (Csengery Antal) * „AZ ALTAJI NÉPEK ŐSVALLÁSA tekintettel A MAGYAR ŐSVALLÁSRA” című ezen kiadványt az 1858 - ban először megjelent 25 oldalas tanulmány, az altaji népek ősvallása és a magyar ősvallás kapcsolata, és nem utolsó sorban a XIX. század közepének publikációs magyar nyelvezete iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Yogiraj Boris Sacharow: A harmadik szem megnyitása című könyve nemzetközi sikere után újabb könyvvel jelenik meg, ez a Jóga az ősforrásból címet viseli, mely az ősi jóga modern kori alkalmazását tárja az olvasó elé. A jóga minden korosztály számára elérhető és alkalmazható ... Folytatás ›› tanítás, úgy spirituális, mint testi szinten. A szerző könyvében arra törekszik, hogy a nyugati gondolkodástól távol álló jóga tudományát helyes fényben mutassa be, és a heves érdeklődést a tan és a gyakorlat autentikus ismereteivel táplálja ennek a tudásnak az ősforrásából, azaz eredeti indiai és tibeti írásokból. Ez által tágítva gondolkodásunk és életgyakorlatunk területeit, gazdag tanítást nyújtva az olvasó számára, hogy mindezt könnyen megérthesse és alkalmazhassa a saját életében. Részletesen tárgyalva és bemutatva a különböző ászanákat (testtartásokat), a légzőgyakorlatokat valamint a meditációs technikákat, amit sikeresen alkalmazhat a modern ember a testi és szellemi harmónia elérésében. A könyvben olvasottak hatásáról egy 73 éves férfi az alábbiakat írta a szerzőnek: Miután jó 20 hónapja a Jóga az ősforrásból című könyvéből gyakorlok, szívből jövő köszönetemet kell, hogy kifejezzem Önnek, mivel az óta egyre jobban érzem magam. Nincs szükségem semmilyen kúrára vagy gyógyszerre, és azt hiszem, hogy ezt a haladást a rendszeres jógagyakorlatoknak és az önművelésnek köszönhetem. A(z) Jóga az ősforrásból (Könyv) szerzője Yogiraj Boris Sacharow.

Mindenkinek, aki jártas az ezotériában és az okkult tanokban, annak tudnia kell, hogy a valódi spiritualitást nem a szélsőségek és nem is a túlzások útján érheti el. Azok, akik azáltal próbálnak aszkétákká válni, hogy elvonulnak a világtól és elvetik a világ problémáit, akik böjtölnek, akik a mindennapos létezés problémáját figyelmen kívül hagyják, azok nem érhetik el, ugyanis az utolsó vizsgálatnál, csupán az teremt tartós jót, ami természetes és harmóniában van a józan ésszel. Ezen kívánalmak felismerése okoz ma oly sok félreértést az okkultizmussal és az ezotériával kapcsolatban. Az emberek a tisztánlátás erejét szeretnék kibontakoztatni és a boldogság, a béke és az önző élvezet Nirvánájába szeretnének belépni. Azt hiszik, hogy az okkultizmus megoldja helyettük a problémáikat. Mindez helytelen, mivel senki sem érheti el az okkult képességeket, aki nem adta fel először a földi boldogág vágyát és bizonyította bátorságát és képességét, hogy uralja a problémákat, melyek a halandó szférában körülvették.

Aki nem leli a meditáció útját, nem érheti el a szabadságot és a megvilágosodást. De meg fogod találni a szent gondolatot állhatatos és csendes elmével. Látható ami a változóban állandó. A változó dolgokban rejlő örök igazság. Megpillantod a tökéletes törvényt, a káoszból kiemelkedő kozmoszt, amikor a legyőzött elme az ember sarkáig ereszkedik. A szeretet a te erőd. Nézd a szenvedélyektől kínzott sokaságot, és szánd őket; ismerd fájdalmaikat! Véget ért hosszú bánatoddal eljutsz a tökéletes békéhez, és ez áldást hoz a világra, mely elvezet a nagy és szent útra, amit lábuk keres. - S most jöjj otthonomba s kezdjünk munkába! Elbukunk és felemelkedünk, Maradunk vagy megyünk? Minden végzet el van rendelve; s aki a gondolat ura az vágyainak parancsol, és a szeretet és az erő készségesen szövődő gondolataival a fénnyel nem hagyó igazságot megtalálja.

A szabadkőművesség vállalta magára a reformált bölcseletnek propagandát nyitni, az elnyomott néposztályokat méltánytalan és lealázó helyzetőknek ismeretére juttatni és abból kiszabadítani. Csakhogy ezen czéljának elérésére nagyon helytelen módot használt. Miután a népek ezen felszabadulásának természetes akadályai voltak a zsarnok fejedelmi trónok, s a trónoknak hű támasza az egyház, mely engedelmességet parancsol az alattvalóknak s tiltja a lázadást: - feltétlen irtó háborút üzent úgy az összes trónoknak, mint magának az egyháznak. Elkeseredett gyűlölettel és vak kitartással küzdöttek a trón és az oltár ellen, erőszakkal kívánták elérni, amit sokkal biztosabban megvalósítottak volna, ha csupán a szellemi fejlődés előmozdításával küzdenek, s így hatottak volna a társadalomra.

Pierre de Lasenic műve bevezeti olvasóit a hermetika elméleti és gyakorlati titkaiba. Hermész Triszmegisztosz tanait értelmezve, miszerint az ember köztes lény Ég és Föld között, s mivel mindent megtehet, bármivé válhat, ezért "kis világnak" nevezhetjük, ebből következik, hogy mindaz, ami megvan a "nagy világban", lehetőségében fellelhető a kicsiben is. Ez az univerzális és az analógiatörvény alapja. A szerző megismerteti a különböző szimbólumrendszerek és a hermetikus terminológia lényegét, a mikro- és makrokozmosz közötti összefüggéseket, valamint a kozmológia, a teurgia, a spagíria és az alkímia titkos nyelvét.

"Miről szól ez a könyv? Sok ember kedveli a nagy szavakat: és sok ember ront el mindent, amikor nagy szavakat használ. Jómagam az egyszerű szavakat kedvelem. Jóval könnyebb így kifejezni a közlendőinket. Hiszen ha egy angol vagy spanyol nyelvű könyv et akarunk elolvasni, akkor nincs szükségünk szanszkrit, hindu vagy kínai szavakra. Egyesek azonban kedvelik a nagy szavakat. Ez a kötet őszinte kísérlet bizonyos fajta szavak jelentésének részletes magyarázatára. Egyes esetekben a szócikk akár egy- egy monográfia is lehetne, de természetesen ez meghaladja e szótár kereteit. Monográfia? Monográfia? Mi az a monográfia? Ez a könyv erre a kérdésre is választ ad majd. De vágjunk most bele a szótárírásba, mert mindenkit ez érdekel. Stílszerűen: Csa k egy szóra!" (a Szerző)

A Kisfaludy-társaság 1861-ben elhatározta, hogy magyar népköltési gyüjteményének uj folyamát inditja meg és szerkesztésével megbizta az inditványozó tagot, Gyulai Pált. Felszólitás bocsáttatott szét a hirlapokban, mely a népköltészet barátjait gyüjté sre buzditotta s némely, a gyüjtöktől eddig elhanyagolt műfajok iránti fogékonyságot igyekezett felkölteni. Számos gyüjtemény érkezett a társasághoz s már 1864-ben kiadható lett volna egy kötet, de kiadó nem találkozott, a társaság pedig csekély pénz ereje miatt a kiadás költségeit nem fedezhette. Az anyag mind inkább szaporodván, 1867-ben Arany László tagját választotta a társaság szerkesztőtársnak. A szerkesztők úgy osztották meg egymás között a teendőket, hogy egyik, Gyulai Pál, a mysteriumoka t, balladákat és dalokat szerkesztette és kisérte jegyzetekkel, a másik, Arany László pedig a meséket és mondákat, azonban az egészre nézve együttes felelőséget vállaltak. Végre 1871-ben az Athenaeum ajánlkozott két kötet kiadására, melyeket ezennel a közönség elé bocsátunk.

"Találtam egy Törvényt, a Szeretet Törvényét; egy Életet, a Törvényre való ráhangolódás Életét; egy Igazságot, egy legyőzött elme és egy csendes, engedelmes szív Igazát. S egy olyan könyv megírását álmodtam meg, mely segíthet a férfiaknak és a nőknek, legyenek bár gazdagok vagy szegények, tanultak vagy tanulatlanok, anyagi szemléletűek vagy nem anyagi szemléletűek, hogy megtalálják magukban minden siker, minden boldogság, minden teljesítmény és igazság forrását. Az álmom fennmaradt, s kézzelfoghatóvá vált; s most pedig gyógyító céllal és áldással a világba bocsátom, tudván, hogy bizonyosan eléri azoknak az embereknek az otthonait és szíveit, akik várnak rá és felkészültek a fogadására." (James Allen)

Nagyon keveset tudunk a vuduról, ami vallás és mágia is egyben. A vallás főistene Damballa istenanya, akit kígyóként ábrázolnak, de számtalan kisebb istenség megjelenik mitológiájában. Például Baron Semedi a temetők istensége és őre, ő őrzi a holtak nyugalmát, különböző áldozatokkal engesztelik ki: kecskével, tyúkkal, alkohollal és pénzzel. A vudu vallásban a rituálét irányító papokon keresztül lehet az istenek és szellemek segítségét kérni, akik a keresőnek oltalmat, gyógyulást biztosítanak, vagy feltárják a jövőt. A hívők a szertartásokon keresztül ismerhetik meg szerencsétlenségük okát és azt is, hogy hogyan tudják azt semlegesíteni. A vudu legijesztőbb alakjai a zombik, akik lélek nélküli holtak, akiket a mágia segítségével hívnak életre. A vudu meghatározó eszközei a babák (wanga), amik különböző anyagokból készülhetnek, legyen az viasz, kenyérmorzsa, de készülhet fából és rongyból is. Haitin mindenütt találhatóak jelek, rajzok, feliratok, nevek, alakzatok, melyeknek a vuduban jelentésük van. De sok helyen találkozunk egyszerű tárgyakkal, melyeket megáldottak, vagy hatalommal ruháztak fel, ezek jelentését csak a beavatottak tudják.

Ez a tankönyv segítséget és útmutatást nyútj azoknak is, akik az önmagukkal vívott harctól megriadnak. Az első rész a tanulók személyiségével foglalkozik, és aki a tanulmányi idejét szorgalommal és buzgalommal végzi, abból egy teljesen más ember lesz, mint korábban. A sorsát ugyan a kauzális törvénynek megfelelően a karma határozza meg, de azon belül nagyrészt maga irányíthatja az alakulását. Bámulattal fogja észrevenni, hogy a gondolatainak mekkora ereje van, örömmel fogja észlelni, hogy most már nem egy lépegető, alázatos ember, akit a vak hatalmak ide-oda dobálhatnak, mint korábban volt, érezni fogja, hogy védetten és felfegyverkezve léphet ki az egzisztenciaharcba. Tanideje végén rendelkezni fog az ereje felett, ami - a helyes használatot feltételezve - az életét szabaddá és kellemessé teszi, megóvja őt a szenvedéstől, a betegségtől és mindenfajta vesződségtől. Meglépi azt a felismerést, hogy az ember egyáltalán nem annyira védtelen és alkalmas arra, hogy minden veszélyen sikeresen felülkerekedjen; látni fogja, hogy a Föld minden gonosz erejét veszti vele szemben. Aki úgy érzi, hogy idővel, előre igyekezve sem elégedett az elért képességekkel, és az önző emberekkel is fel akarja venni a harcot, annak szól a második fejezet.

Az emberiség célja a megismerés, az egyedüli eszme, melyet a kelet filozófiája nekünk javasol. Az ember célja nem az élvezet, hanem a megismerés. Az élvezet, az öröm, véges dolgok; tévedés lenne feltételezni tehát, hogy az élvezet lenne a célunk. Minden, bennünket itt a földön megszomorító bajnak oka, hogy az emberek értelmetlen-ostobán az élvezetekben látják a követendő célt. Bizonyos idő elmúltával az embernek rá kell jönnie, hogy nem a szerencse felé kell törekedni, hanem a megismerés felé; felfedezni, hogy az élvezet és a fájdalom egyformán nagy tanítómester, s a rossz épp úgy képes nevelni, mint a jó. A lélekben lejátszódó örömök és fájdalmak mértékük szerint különböző benyomásokat hagynak hátra. Ezen benyomások kombinációjának eredője az, amit egy ember karakterének nevezünk. Vegyük bármely ember karakterét; nem fogunk mást találni benne, mint hajlamainak megnyilvánulásait, lelki benyomásainak összehatását; látni fogjuk, hogy az öröm és fájdalom egyenlő mértékben járul hozzá jelleme kialakításához. A jellem kialakításában a jó és rossz egyenrangú szerepet játszanak és bizonyos esetekben a fájdalom nagyobb mesternek bizonyul az örömnél. Ha tanulmányozzuk a világ legnemesebb jellemeit, az esetek igen nagy többségében azt mondhatjuk, hogy a fájdalomnak nagyobb mesternek bizonyul az örömnél. Ha tanulmányozzuk a világ legnemesebb jellemeit, az esetekben a fájdalom nagyobb mesternek bizonyul az örömnél. Ha tanulmányozzuk a világ legnemesebb jellemeit, az esetek igen nagy többségében azt mondhatjuk, hogy a fájdalomnak nagyobb szerepe volt karakterük kialakításában, mint az örömnek, a nyomornak inkább, mint a gazdaságnak; látni fogjuk, hogy inkább s sorscsapások táplálják a belső tüzet, mint a sikerek.

Könyvem célja az, hogy a lehető legtöbbet derítsünk ki a magasabb tudatról, annak érdekében, hogy jobban megértsük az ember személyiségén át kifejezett kozmikus törvényeket. Amikor ez a magasabb rendű tudat és a jobb megértés működésbe lép, akkor kialakíthatunk olyan képességeket, hogy a kozmikus törvények ismeretével megoldhatunk hétköznapi problémákat. Ahhoz, hogy sikeresen megértsük mindezeket, meg kell tanulnunk kontrollálni és irányítani egy erőt, amely, bár okkult és ,,el van rejtve az egyszerű szemlélő számára", mégis környezetünkben minden ennek az erőnek a megtestesülése. Ahhoz, hogy megszerezzük a tudást, mellyel ez az erő irányítható, az első lépés annak tisztázása, hogy bár ezt az erőt számos néven nevezik, mindegyik név tulajdonképpen ugyanazt a valós dolgot jelenti. Ennek a megismeréséhez nyújt segítséget Paul Foster Case írása.

A kezünkből most kiadandó könyv egy igazán jelentőségteljes munkának, valamint rengeteg élő és holt nyelven írott könyv alapos tanulmányozásának eredményét foglalja össze szerény keretek között. Olyan elfeledett rítusokat és misztériumokat mutat be, melyek már a feledés homályába merültek. Aki igazán az okkult filozófia tanulmányozásának szenteli magát, annak nem kell tartania attól, hogy a könyvben található hatalmas kultúrtörténeti és ezoterikus anyag nem hiteles, mert a szerző a legtisztább tanítás közvetítésére törekedett beavatottként. Írását több száz képpel és azok magyarázatával színesíti.