Hermit Könyvkiadó strana 6 z 21

Fejér György szerint a kazarok kun eredetűek, mivel először olyan helyeken jelennek meg, mely bizonyíthatóan a kunok fészke volt: a katzirok a Caspiumi tenger napnyugati torkolatánál éltek. Így a kazarok, katzirok csak, mint tengermellékiek különböztek egyéb hun csoportoktól. A legjelesebb írók a kazarokat hunoknak vallják...

"A béke, amely az általános felfogás szerint galamb formáját ölti magára, Magyarországra keselyűként csapott le s darabokra szaggatta, darabokra, a legkisebb tekintet nélkül a megmaradt darab gazdasági helyzetére s teljesen megbénítva és tehetetlenül otthagyva e szerencsétlen országot, ősi és kíméletlen ellenségeivel szemben." Lord Buckmaster, a Lordok Házában 1927. november 27-én.

A számokról szóló, manapság numerológiának (a latin "numerus" számból) nevezett ezoterikus tan a számok szimbolikus értékével foglalkozik. Minden szám rendelkezik meghatározott számszerű vagy aritmetikus értékkel, amit szóban kifejezve számneveknek, grafikusan megjelölve számjegyeknek neveznek. Más kultúrákban, például a keleti népek esetében a számjegyeket, mint az ábécé betűit használják. De származzanak bár a számnevek és a számjegyek bármelyik kultúrától is, azok számértéke mindig megegyezik. Minden időszakban számos példát találunk arra, hogy a számszimbólumok speciális jelentőségükkel előfordulnak az ember szürke hétköznapjaiban is. A jelképek meghatározott értelmet, gondolatot vagy jelentést képviselnek, melyet egyébként képi formában csak nagyon nehezen lehet kifejezni. A számok rejtett jelentésébe vetett hit a távoli múltba nyúlik vissza. A primitív fejlődési szinten élő emberek csak számolni tudtak és a számokat mindennapos problémáik elrendezésére használták. A Tarot egy olyan képsorozat, mely arkánumokkal fejezi ki mondanivalóját, így fedve fel a rejtett tartalmat életünkben. Minden, amit érdemes tudni a numerológia elméletéről és gyakorlatáról.

Létezik az életben még egy olyan erő, amely jobban megmozgat, mint a szerelem? Talán a sors az ?, de tulajdonképpen csak azért, mert a sors a szerelemmel együtt, annak beteljesedésével vagy éppen be nem teljesedésével és megtagadásával együtt jelenik meg. De mi is a szerelem? Hogyan kapcsolódunk sorsszerűen az életnek ehhez a varázslatos fájdalom és örömbirodalmához? "Mindenki tudja, hogy a szerelem jó ?, mégpedig nem csak a szerelem és cselekedeteinek tárgya számára, hanem annak is, aki szeret. Ennek ellenére mégsem dönthetjük egyszerűen el, hogy szerelembe esünk. Úgy tűnik, hogy a szerelem szabadságunk megnyirbálása. Másrészt senki sem vonja kétségbe, hogy aki igazán szeret, sem a természeti törvény szükségességének, sem a kötelesség morális szükségességének nem engedelmeskedik, hanem szabad."

A mese az epikai költészet azon műfaja, amely az eposzban is jogosultan szereplő csodálatos elemet nem csak megtűri, de annyira megköveteli, hogy ilyen csodálatos elem nélkül nem is képzelhető, sőt tovább menve, a csodálatost (vagyis természetfelettit, a természet tapasztalati úton megismert rendjén kívülállót) nem is mint ilyent, hanem mint egészen természetest tünteti fel. A mesében minden lehetséges: a láthatatlanná válás, a tűzön való átkelés, a kacsalábon forgó palota, a halhatatlanság, stb. Éppen ezért minden kultúrában helye van a meséknek, és kimeríthetetlen a világ mesekincse.

Dr. Haász Imre 1926-ban megjelent írása végig vezet a boszorkányhit fejlődésén. A különböző kultúrákban való megjelenésüktől, a közép- és újkori boszorkányperek peranyagain keresztül a boszorkányok működéséig érdekes dokumentumokat nyújtva olvasói számára az anyag megértéséhez. Az anyag nem csak néprajzi, hanem kultúrtörténeti anyagként is kiváló feldolgozása a témának.

Indítván tollamat, hogy megírjam hazám ifjúságának a magyar nemzet ezer éves történetét, lelkemben egy régi könyvecskének emléke elevenedik meg. A velem egykorúak talán még emlékeznek rája: Erdély versekbe szedett históriája volt e könyvecske, ezt szavaltuk végig, felváltva egymást, a kis székely falu rozoga iskolájában. Ennek a verses históriának négy első sora megmaradt emlékezetemben. Így szólt: Ki s mi laká Erdélyt A dák nemzet előtt: Sötét homály lebeg Még e kérdés fölött. Ha beköltözünk egy házba, melynek nem mi vagyunk első lakói, nem támad-e önkéntelen az a kérdés bennünk: vajon ki s miféle emberek laktak itt előttünk? Járván-kelvén szép magyar hazánk rónáin, hegyei közt, nem támad-e fel lelkünkben a kíváncsi kérdés: miféle népek éltek itt minekelőtte őseink elfoglalták ezt a földet, mely ezer esztendő óta a miénk?

A vőfélykönyv a lakodalom rigmusait, tréfás mondókáit és a tényleges forgatókönyvet tartalmazza. Mi a feladatra a vőfélynek, hogyan szórakoztassa a násznépet stb., így a lakodalom lefolyását a régi hagyományos szokások szerint állították össze. "Óhajtjuk, hogy egy kis gyűjteményt, mely a fiataloknak vőfélykönyv gyanánt is szolgálhat, fogadják szeretettel a mi kedves olvasóink." - ajánlja gyűjteményét Dr. Csűry Bálint.

A természet csodálatos folyamatai között nagyon sok bizonyítékot találunk arra az alapelvre, miszerint vannak tettek és válaszlépések; olyan ez, mint az inga előre- és hátralengése. Az ok okozattá változik, az okozat okká, és ennek a sornak soha nincs vége. Ezt az alapelvet működés közben vizsgálhatjuk a színek és a mentális állapotok közötti pszichikai viszony kapcsán. Ahogyan bizonyos mentális és emocionális állapotok rezgés formájában öltenek testet, ami adott asztrális auraszíneket eredményez, úgy azt is érzékelhetjük, hogy a fizikai síkon egyes színek jelenléte meghatározott pszichikai hatást gyakorol az emberek mentális és érzelmi állapotára. Amint arra az elmélkedő, megfontolt tanítványok számíthatnak is, egyes mentális és emocionális állapotok hatására az aura által megtestesített asztrális színek pontosan megegyeznek azokkal a fizikai színekkel, amik az adott mentális és emocionális állapotot kiváltják belőlük. Például a piros folyamatos jelenléte alkalmas arra, hogy az ember felvegye a düh, a vágy, a fizikai szerelem, stb. emocionális rezgéseit, vagy más színárnyalat esetében magasabbrendű fizikai érzelmeket. A megfelelő árnyalatú kék szín spirituális, vallásos érzelmeket okoz. A zöld az ellazulás, a nyugalom, a pihenés színe. A fekete mélabút vagy fájdalmat okoz. És így tovább: mindegyik szín létrehoz egy érzelmi rezgést, ami hasonló ahhoz, amit az adott érzelem produkál az aura asztrális színében. Ez a dolog a természet nagy törvényeinek megfelelően a teljes színskálán afféle adok-kapok folyamatként értelmezhető. Ez a magyarázat az átlagos emberek számára ismeretlen, ám jóformán mindenki tisztában van azzal, hogy a színeknek hatásuk van rájuk, egyes színeket keresnek, másokat inkább kerülnek. Nincsen egy olyan ember sem, aki ne élte volna már át a béke, a nyugalom, az ellazulás érzését akkor, amikor a lágy zöld árnyalatú helyiségben volt. Magának a természetnek is ilyen az árnyalata; gondoljunk csak a füvek és a falevelek árnyalatára; így alakul ki a vidék nyugtató hatása. Annak az embernek az aurájában, aki ezeket az érzelmeket éli át, és képes magát átadni nekik, pontosan az a zöld árnyalat fog kialakulni, mint körülötte a fűszálak és a falevelek. Íme, ennyire igaz az ok-okozat természeti törvénye.

Az életet irányító komoly dolgokon kívül két szenvedély van, ami különösen összeköti azokat, akikben közös. Az egyik a kártya, a másik a vadászat. Csakhogy amíg a kártya többé-kevésbé az ellenfelet, - néha az ellenséget, - láttatja egymásban a játszó felekkel: a vadászat éppen megfordítva, a legkedvesebb pajtási, gyakran baráti viszonyt kelti és erősíti meg. A vadásztársaságok rendszerint vidámak, tréfálni szeretők, móka- és adomakedvelők. Mindenki átél valamit a vadászéletében, ami mulatságos, és aminek az elmondásával meg lehet nevettetni, s aki maga nem dicsekedhet vele, hogy érdekes vagy bolondos esetei voltak: legalább hallott effélét, s azt adja tovább jókedvűen. Ez a könyv ilyesmik gyűjteménye. Tréfás vadászesetek, kalandok, s adomajellegű apróságok vannak benne. Mulattatni kívánom vele az olvasót. Jókedvet kívánok mindenkinek.

"A Necronomicon nem egyetlen személy műve - Abdul Alhazred -, hanem akkád, babiloni, perzsa és izraeli mágikus anyagok kompilációja, és valószínűleg Alkindi (Ya'kub ibn Sabbah al Kindi, aki Krisztus után 850 körül halt meg) állította össze. Valószínűleg a történelem előtti mágikus hagyományokat tartalmazza". * "A Necronomicon emberi kultuszról számol be - egy kultuszról, amelyben időről időre szellemek szerepelnek, akik a Nagy Faj napjai óta az aeonokon keresztül utaztak." * "Legyen e könyv egy amulett, egy véd pecsét! Legyen e tinta az istenek és nem az emberek tintája! De gyorsan kell írnom, és amennyiben te ezt az írást sem olvasni, sem megérteni nem tudod, talán elég neked e jel a démonok erejéhez, melyek ez időtájt ezeken a helyeken vannak. Ez számodra biztos figyelmeztetés, légy óvatos és gondos az idézésnél, és semmilyen körülmények között ne nyisd ki a kifelé vezető kaput, mert nem tudhatod az öregek idejét, még ha évszakaikat a Földön az általam neked adott szabályokkal kiszámolni képes vagy is; mert az Ő idejük kívül másképp telik és szellemünk számára idegenül, mert nem ők minden idők kiszámítói? Nem ők helyezik-e az időt a maga helyére? Nem volt elég, hogy az idősebb istenek (részesüljetek könyörületben a szolgáitokkal!) oda helyezték a vándorokat, hogy helyüket megjelöljék, mert az olyan terek, ahol léteznek, az öregek művei voltak. Nem lenne Nap, amely süt, nem született volna meg SHAMMASH, nem teltek volna-e el az évek ugyancsak gyorsan? Törekedj mindig arra, hogy a kifelé vezető kapu zárva legyen azokkal az utasításokkal, melyeket neked adtam az itt szereplő pecsétekkel és nevekkel. Törekedj mindig arra, hogy féken tartsd a régi tisztelet kultuszának erőit, hogy ne legyenek erősek kiontott vérükön és áldozatukon. Sebeiken kell őket felismernetek és szagukon, mert nem emberként születtek, hanem másképpen; a mag vagy a szellem valamilyen hamisítása által, mely más viszonyokat adott nekik, mint amilyeneket ismerünk. Ők a legsötétebb helyeket szeretik leginkább, mert istenük egy féreg..."

"A titkok nem csodák", mondja, - Goethe joggal; a "titkos tudomány" (és az ezzel megegyező "kabbala") sem felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan csodák minden értelmen túl meglévő tudását jelenti, hanem ellenkezőleg, a dolgok igazi lényének tudását, amely természetesen titkos, azaz a nagy tömeg előtt rejtett, és így is kell maradnia, mert az természetéből adódóan csak a külső megjelenésre van hivatott, és hiányos képzettségében és címszó bölcsességben mindent és még attól is többet vél tudni.

A SZÁM MISZTIKÁJA ÉS MÁGIÁJA elméleti és gyakorlatilag titkos tudomány ebben az értelemben, ahogy az sokak számára különösnek hangzik. Semmi sem tűnik "kevésbé misztikusnak", azaz mindenki által ismertebbnek, nyilvánvalóbbnak és világosabbnak, mint a szám és annak alkalmazásai, a számolás és számlálás! "A számok bizonyítanak", igen, ahogy ezt már száz évvel ezelőtt a derék Johann Friedrich Benzenberg mondta. Ennek ellenére sem egy Gaus, sem egy Riemann nem tudta nekünk egyértelműen megmondani, milyen törvény szerint következnek egymás után a "prímszámok" (csak eggyel és önmagukkal oszthatók) (1, 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, 23, 29, 31, 37, 41, 43, 47, 53, 59, 61, 67, 71, 73, 79, 83, 97, stb.), és én sem ismerek egyetlen teljesen kielégítő magyarázatot sem arra, miért adja minden páratlan szám (a 3-astól fölfelé) önmagával megszorozva a 8-as egy többszörösét, 1 maradékkal, nem is beszélve a számelmélet egyéb megoldatlan rejtélyeiről. Valójában a számok birodalma, minél inkább belemélyedünk, EGY HALOM TITOKZATOS JELENSÉGET rejt.

A régi írók által „iazyges metanastae” néven említett „átköltözött jászok” Magyarország közép tereit négyszáz évig lakták (Kr. u. 378-ig) és ezután a hun birodalomba olvadtak be. Ezen nép magyarságának felderítése többféle előnnyel kecsegtetett a magyar nemzet javára. Ezért nyújtom most munkám eredményét az olvasók kezébe.

Ha bepillanthatunk az emberi szervezetbe maguknak a szerveknek a viszonylagos egyensúlyát illetően; áthatóan tanulmányozhatjuk a természetet az anabolikus és katabolikus erők felfedezéséért, s így a gyógyítás művészetét valami olyanná tesszük, melyben valóban láthatjuk, hogy egy gyógyszert nem csak azért adunk be, mert a statisztikák megerősítik, hogy ebben és ebben az esetben hasznos - hanem mert mind az emberek, mind a természet igazán beható vizsgálatával miden helyzetben pontossággal ismerjük a természet termékében a természetes folyamatot, melyet az anabolikus és katabolikus erők tekintetében az emberi szervezet számára - gyógyító tényezővé alakíthatunk át.

Ha megvizsgáljuk a krónikákat és legendákat, melyek Attiláról szólanak, vajmi sokszor és sokféleképpen találkozunk a romboló, az alapító, a pokoli, a hittudós, az erényes s ki tudja hányféleképpen nevezett Attilával, a keresztény világ lelkében ma is élő "Isten ostorával". De hol van Ő, a hunok közös atyja és dicsősége? Hol bolyong e hős szelleme? Hol síroszlopa, mely megszenteli a tájékot? Erre keresi a választ Réső Ensel Sándor tanulmánya, mely 1864-ben íródott.