Hermit Könyvkiadó strana 5 z 21

Saint-Germain gróf a kiváló okkultista, alkimista, a különböző beavatási rítusok és szimbólumrendszerek ismerője ez alkalommal a Tarot Kis Arkánumának 56 kártyáját mutatja be az olvasók számára. A Tarot Nagy Arkánumát, mint önismereti rendszert már egy korábbi írásában bemutatta... * Mostani tanulmánya kiegészíti az előző könyvét, így téve teljessé az általa kidolgozott Tarot értelmezést... * A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.

Kézai Simon Magyar krónikája - a Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk. A magyar krónikákat, amelyek szinte közös tartalmúak, akármelyiket is vesszük elő. Ezen írásokat úgy tekinthetjük, mint a magyarság történetének fontos dokumentumait. Erdélyi László kutató szemmel veszi górcső alá Kézai művét, valamint azok forrásait, hogy a közös gyökeret megtalálhassa és a különböző krónikások bővítéseit bemutathassa az olvasók számára.

Az orvostudománynak rá kellett arra ébrednie, hogy a betegségeknek nem csak a testi tüneteit kell kezelni, hanem az igazi okokat is meg kell találni, ami csak az emberi lélekben lelhető fel. Már a múlt század elején sok orvos rájött árra, hogy vannak ún. pszichoszomatikus eredetű betegségek - bár véleményünk szerint minden egyes betegségünk lelki eredetű - és ezért a testi tünetből következtetni lehet a lelki háttérre, illetve a tényleges kiváltó okokra is. Ebből okulva a mai orvostudománynak az egész embert kell górcső alá vennie és ennek fényében gyógyítania, mert csak a szellem, lélek, test egységében értékelhető a testi betegség.

Vannak, akik azt tartják, hogy a boldogsághoz vezető utat nem lehet körülírni, a boldogságot nem lehet könyvből megtanulni. Azonban, nemde, minden tudást többé-kevésbé könyvek vagy előadások útján sajátítunk el. S a boldogság és a siker olyan tudomány, mint a logika, aritmetika, geneológia s a többiek. Igen, a boldogság nemes érzete, az önerőnkből kivívott, a sorstól mintegy kierőszakolt siker a legmagasabb, a legszükségesebb tudomány: az élet tudománya, mely nélkül – mint Huxley mondja – állatként, vakon engedelmeskedő rabjai vagyunk a nagy sakkjátékosoknak, a ránk ható erőknek.

A szimbólumok minden személy számára a saját igazságot jelölik. Mindenkihez más nyelven szólnak. Senki sem képes azokat teljesen kimeríteni, mindenki javarészt az ismeretlenben keresi az általa vágyott eszményt. Igazán nem az számít, hogy miféle eszményt is próbál az illető elérni, a keresés maga a lényeges. Az erőfeszítés, és nem annak tárgya szolgál alapul a fejlődéshez. Egyetlen kutató elme sem kezdi el úgy az utazást, hogy teljesen tisztában lenne céljaival. Csupán a filozófusok tojásában megélt számos körforgás, és a prizmákon való áthaladás után éri el ezt a hajnali fény, melyben megláthatjuk az összes kisebb eszménykép őstípusának halovány körvonalait. Bárki is szeretne sikerrel végigjárni ezen az úton, annak nem szabad elfeledkeznie egy bizonyos tűzről, melynek a munka kezdetétől a végéig égnie kell, ami tűz nem más, mint maga a Szeretet.

Munkám Magyarországon az első kísérlet arra, hogy polgárcsaládok is családtörténeti feldolgozásban részesülnek. Hiszen a polgárcsaládok légiója nyert nemcsak az utolsó hetven év alatt, de századokkal előbb is magyar nemességet, a rendiség eltörlésével pedig a két társadalmi réteg között régebben fennállt közjogi válaszfalat már ledöntötte az idő és az egymás közötti házasságok is egyre szorosabb vérségi kapcsolatot létesítenek köztük. A nemes családok viszont kiegészítése a 11 kötetes Magyar nemes családok című sorozatomnak.

Vámbéry Ármin jeles tudósunk és utazónk 1881-ben tartott őstörténeti előadásának anyagát tartja kezében a Tisztelt olvasó, mely a magyar faj eredetét kutatva a hunnok és avarok családjában látja a rokoni kapcsolatot.

Minden férfiben és nőben ott lakozik az erő, amely irányítja, s ellenőrzése alatt tartja az egész életét. Ha helyesen használja, minden baj és betegség gyógyítható általa. Valamennyi vallás megerősíti a fenti állítást. S ugyanezt ígéri a mentális és a spirituális gyógyítás minden formája. Még a pszichoanalízis és a terápia más módszerei is eme gyógyító erőre támaszkodnak. A belátás és a megértés, hogy a hatékony kezelés oldja a feszültséget, aminek köszönhetően a látens gyógyító erő felszínre törhet, és szabadon áramolhat. Az összes rendszer a gondolkodás, az ima vagy az elmélkedés speciális metódusát helyezi a középpontba, saját filozófiájának megfelelően megújítja a testet, sőt a környezetében is változást idéz elő.

A CSODASZARVAS-monda, nemzetünk legfontosabb mondája. Mert minden nemzet büszkélkedik eredetmondával. Nem kérdezzük mennyi benne a valóság és mennyi a költői, mesélői fantázia. Hozzánk tartozik, büszkén meséljük és adjuk tovább.

Mielőtt a magyar nemzet a keresztyénségbe avatva s az európai államok családjába fölvétetve a keresztyénség elemeit kebelébe fogadta, már több mint száz esztendeje bírta a hont, melyet vérének omlásával szerzett, és saját szelleméből fejlett alkotmányának pajzsa alatt minden idegen beavatkozással szemben szabadon fenntartott. E korban nemzetünk úgyszólván még ázsiai életét folytatta, folytonos harcot vívott a múltjával, nemzeti intézményeivel, apáitól öröklött hitével élénk ellentétet képező keresztyén ideálok ellen. E kor volt az ős magyar szellem önálló működésének kora, melyet lehetőleg földeríteni hazai történetirodalmunknak, műveltség- és jogtörténelmünk szempontjából egyiránt mulaszthatatlan feladata. De tisztán történelmi szempontból is mellőzhetetlennek tartom, hogy nemzetünk történelmének megírói e kort sokkal több figyelemmel

Alba-Maria, ama fehérnek nevezett egyház, melyet Szent István király építtetett Árpád sírjához mintegy száz évvel a honalapító fejedelem halála után, a török pusztítások következtében a föld színéről eltűnt sírostól akképpen, hogy annak nyomát utóbb még a történelem is teljesen elveszítette volna. Megemlékezések, rámutatások történtek ugyan gyakrabban, de azért holfekvését többé megállapítani nem lehetett. Dr. Wekerle László a honalapító Árpád egyik legjelentősebb kutatója és műve, mely 1885-ben jelent meg, igyekszik tudományos pontossággal meghatározni a sír valódi helyét, valamint az utókor véleményét a témával kapcsolatban.

Évek hosszú során át gyűjtöttem az adatokat e munkámhoz, pedig csak egy rövid évtized történetét tárgyalja, a magyar nemzet csillaga (a történelem egén való feltűnésétől számított) első évtizedének történetét. És mégis nagy munkát kellett végeznem, míg az egykorú és közelkorú kútfőkben a hiányos, gyakran homályos adatokat összegyűjtöttem, elrendeztem. Az a kevés adat is, mely rendelkezésemre állott, említve itt az egykorú külföldi feljegyzéseket és kútfőket, majd a saját honi krónikáinkat (a Kézai-féle, a budai, a képes krónika és Béla király névtelen jegyzőjének írásait), sokszor ellentmondásosak voltak, de célom az volt, hogy hiteles történetet írjak. - írja a könyv megjelenése évében, azaz 1896-ban, maga a szerző.

A gondolkozó embernek már az őskorban fel kellett ismernie azt, hogy az élet valódi boldogságának alapját egyedül, a szépet és a jót magában egyesítő igazság alkotja; mert minden, ami nem erre épült, előbb-utóbb összeomlik és megszégyenül. De ugyancsak tapasztalnia kellett azt is, hogy az ember, a vele született önszeretet miatt, az igazságot a másikban sokkal inkább meglátja, semmint önmagában. Vizsgálódásai rávezették őt a hasonlatosságok észrevételére, melyek a nagy természet életjelenségeinek megnyilvánulásai között általában, különösebben pedig, amelyek az egyes állat-fajokat jellemző sajátságok és az emberi természet különféle megnyilatkozásai között léteznek. Így tehát, hogy az igazságot mindenki által könnyen megérthető, szemléltető módon s a figyelmet inkább felkeltő és megragadó alakban tüntesse fel, s ez által a szépnek és a jónak követésére, a rútnak és a rossznak a megvetésére buzdítson: a meséhez folyamodott, melyben a szerves és szervetlen életnek, de legkivált az állatvilágnak különböző képviselői, az ember tulajdonságaival felruházottan játsszák a szerepeket. Az erkölcsi és életbölcseleti oktatásnak ugyanazon forrásából vették eredetüket ezen mesék és hasonlatok, mint a tényleg megtörtént vagy csak kieszelt események tanulsága gyanánt leszűrődött közmondások és példabeszédek.

Vonzódjunk bár a pszichikaihoz vagy a pszichológiaihoz, az Ördögök és démonok könyve képes érdeklődésünk kiváltására, és információk nyújtására. A témáról írt egyetlen könyv sem képes azt teljes egészében lefedni, még az sem, ami a gonosz legkorábbi megszemélyesítéseivel kezd, és a jelenlegi kor sátánizmusával zárul. Fontos döntéseket kellett hoznom e gyűjtemény elkészítésekor: mit tegyek bele, mit hagyjak ki. Igyekeztem mellőzni azt, ami unalmas, és hangsúlyozni azt, ami fontos, akár önmagam ismétlésének kockáztatásával is (úgy mondják, az egyetemi professzorok mindent többször mondanak el). Megkíséreltem e gyűjteménynek vonzó eredetiséget kölcsönözni, mind stilisztikailag, mind tartalmilag.

Az ember csak akkor ért meg egy dolgot, amikor azt a szívével felfogja. Az értelem és az ész csupán közvetítők a szív megértéséhez. Az ész és az értelem által jutunk el az Isten gondolataihoz. Amikor azonban az ember így birtokolja a gondolatot, akkor meg kell tanulnia azt szeretni. Az ember lassanként megtanul szeretni minden dolgot. Ez nem azt jelenti, hogy megítélés nélkül mindent meg kell szeretnie amivel találkozik. Hiszen tapasztalatunk mindenekelőtt csalóka. Ha azonban az ember azon fáradozik, hogy egy lényt vagy dolgot isteni alapokra helyezve kutasson, akkor el is kezdi szeretni. Amikor egy eltévelyedett ember áll előttem, úgy nem az eltévelyedettségét kell szeretnem. Azáltal csak tévedésben lennék, és neki sem segítenék. Ha azonban elgondolkodom azon, hogy ez az ember hogyan tévelyedett el, és ha mellé állok, hogy tévelyedettségét levesse, akkor segítek neki, s én pedig eltökélem magam az igazságra. Mindenütt keresnem kell, hogy hogyan szerethetek. Isten minden dologban ott van, de ezt az istenit először benne meg kell keresnem.

A kabbala a legteljesebb összefoglalása annak, ami számunkra fennmaradt az egyiptomi misztériumokból. A kabbala kulcs mindenki számára, aki életét ennek szenteli. Segítségével közelebb kerülhetünk az angyali rendek megértéséhez, a mágia gyakorlatához, a Tarot szimbólumrendszeréhez és nem utolsó sorban önmagunk és a világ teljesebb megismeréséhez. A kabbala ismerete megérteti azon szellemi gyakorlatok szükségességét, amelyek kapcsolódnak a valláshoz. Felvázolva az Életfa mintáját, amelyen keresztül önmagunk is elérhetjük a legmagasabb tudatszintet és azonosulhatunk Adam Kadmon - az Univerzális ember archetípusával.