Hermit Könyvkiadó strana 12 z 20

Wictor Charon kiadatlan írásaiból a jogutód egy csokorra való tanulmányt állított össze azon ígérete szerint, amit még a szerzőnek tett életében, hogy ezek az írások könyv formájában is megjelennek és nyilvánosság elé kerülnek. A kötet írásaiból: Mágia és Misztika A rituálé ezotériája Karácsonyi alkímia Xenovízió Imagináció előtorna Mágikus kondenzátorok A csakrák Pszichokémia A tanulmányok a mágia ősi és modern értelmezését és gyakorlati lehetőségét adják az Olvasó kezébe.

Az életet irányító komoly dolgokon kívül két szenvedély van, ami különösen összeköti azokat, akikben közös. Az egyik a kártya, a másik a vadászat. Csakhogy amíg a kártya többé-kevésbé az ellenfelet, - néha az ellenséget, - láttatja egymásban a játszó felekkel: a vadászat éppen megfordítva, a legkedvesebb pajtási, gyakran baráti viszonyt kelti és erősíti meg. A vadásztársaságok rendszerint vidámak, tréfálni szeretők, móka- és adomakedvelők. Mindenki átél valamit a vadászéletében, ami mulatságos, és aminek az elmondásával meg lehet nevettetni, s aki maga nem dicsekedhet vele, hogy érdekes vagy bolondos esetei voltak: legalább hallott effélét, s azt adja tovább jókedvűen. Ez a könyv ilyesmik gyűjteménye. Tréfás vadászesetek, kalandok, s adomajellegű apróságok vannak benne. Mulattatni kívánom vele az olvasót. Jókedvet kívánok mindenkinek.

"Erdély, geográfiai értelemben véve, délkeleti Magyarország, természeti alakulata szerint a Kárpátok hegyrendszeréhez tartozó magas hegylánctól övezett medence. Egész középső része dombvidék, amelynek átlagos magassága a tenger színe felett 400-500 méter. – A Keleti Kárpátokhatalmas párkányhegység gyanánt északtól, Máramaros havasaitól kezdődően délkeleti irányban az Erdély délkeleti szögletében emelkedő Csilyános hegytömbig húzódnak, ahol majdnem derékszög alatt törnek meg és mint déli párkányhegység folytatódnak keletről nyugat felé, egészen az aldunai Vaskapuig, bástyafal gyanánt választva el Erdélyt a román királyságtól. Nyugaton a magyar Alföld felé a medencét szegélyező hegyek sora nem olyan határozott választóvonal, mint a keleti és déli határhegység. A hegypárkányzat itt sokkal szaggatottabb és alacsonyabb. A Duna vízrendszeréhez tartozó számos folyó völgyén át járhatóbb is. A Nyugat felé folytonosan lankásodó hegyvidék majdnem észrevétlenül megy át a magyar Alföldnek a Tisza-folyótól keletre fekvő síkságába."

A vőfélykönyv a lakodalom rigmusait, tréfás mondókáit és a tényleges forgatókönyvet tartalmazza. Mi a feladatra a vőfélynek, hogyan szórakoztassa a násznépet stb., így a lakodalom lefolyását a régi hagyományos szokások szerint állították össze. "Óhajtjuk, hogy egy kis gyűjteményt, mely a fiataloknak vőfélykönyv gyanánt is szolgálhat, fogadják szeretettel a mi kedves olvasóink." - ajánlja gyűjteményét Dr. Csűry Bálint.

Indítván tollamat, hogy megírjam hazám ifjúságának a magyar nemzet ezer éves történetét, lelkemben egy régi könyvecskének emléke elevenedik meg. A velem egykorúak talán még emlékeznek rája: Erdély versekbe szedett históriája volt e könyvecske, ezt szavaltuk végig, felváltva egymást, a kis székely falu rozoga iskolájában. Ennek a verses históriának négy első sora megmaradt emlékezetemben. Így szólt: Ki s mi laká Erdélyt A dák nemzet előtt: Sötét homály lebeg Még e kérdés fölött. Ha beköltözünk egy házba, melynek nem mi vagyunk első lakói, nem támad-e önkéntelen az a kérdés bennünk: vajon ki s miféle emberek laktak itt előttünk? Járván-kelvén szép magyar hazánk rónáin, hegyei közt, nem támad-e fel lelkünkben a kíváncsi kérdés: miféle népek éltek itt minekelőtte őseink elfoglalták ezt a földet, mely ezer esztendő óta a miénk?

"A béke, amely az általános felfogás szerint galamb formáját ölti magára, Magyarországra keselyűként csapott le s darabokra szaggatta, darabokra, a legkisebb tekintet nélkül a megmaradt darab gazdasági helyzetére s teljesen megbénítva és tehetetlenül otthagyva e szerencsétlen országot, ősi és kíméletlen ellenségeivel szemben." Lord Buckmaster, a Lordok Házában 1927. november 27-én.

A látnoki képességekkel megáldott emberek nemegyszer úgy találják, hogy bizonyos mágikus rítusok intenzitása és izgalma növeli ezeket az erőket. Számos tarot pakli alkalmas boszorkányos olvasatra. A Boszorkányok tarot-ja pakliban megtalálható a szokásos negyven számos kártya (X-től I-ig számozva az egyes sorozatokban) azzal a módosítással, hogy a jelzőszámok kettős végűek. Ily módon a Boszorkányok tarot-ja pakli szokásos ötvenkét lapos játékkártyaként is használható, ha kiemeljük a Nagy Arkánumot és minden sorozatból a Lovagot. A megmaradó Király, Királynő és az Inas (bubi) plusz a számos lapok egytől tízig minden sorozatban (kard, bot, kehely és érme) kiadják a hagyományos ötvenkét lapos paklit, ehhez jön a Bolond. A tarot-kártyák arra valók, hogy a múltat jelentőségteljesebb perspektívába helyezzék, segítsenek megérteni a jelent és felfedni a jövőbeli alternatívákat.

Létezik az életben még egy olyan erő, amely jobban megmozgat, mint a szerelem? Talán a sors az ?, de tulajdonképpen csak azért, mert a sors a szerelemmel együtt, annak beteljesedésével vagy éppen be nem teljesedésével és megtagadásával együtt jelenik meg. De mi is a szerelem? Hogyan kapcsolódunk sorsszerűen az életnek ehhez a varázslatos fájdalom és örömbirodalmához? "Mindenki tudja, hogy a szerelem jó ?, mégpedig nem csak a szerelem és cselekedeteinek tárgya számára, hanem annak is, aki szeret. Ennek ellenére mégsem dönthetjük egyszerűen el, hogy szerelembe esünk. Úgy tűnik, hogy a szerelem szabadságunk megnyirbálása. Másrészt senki sem vonja kétségbe, hogy aki igazán szeret, sem a természeti törvény szükségességének, sem a kötelesség morális szükségességének nem engedelmeskedik, hanem szabad."

Dr. Haász Imre 1926-ban megjelent írása végig vezet a boszorkányhit fejlődésén. A különböző kultúrákban való megjelenésüktől, a közép- és újkori boszorkányperek peranyagain keresztül a boszorkányok működéséig érdekes dokumentumokat nyújtva olvasói számára az anyag megértéséhez. Az anyag nem csak néprajzi, hanem kultúrtörténeti anyagként is kiváló feldolgozása a témának.

Fejér György szerint a kazarok kun eredetűek, mivel először olyan helyeken jelennek meg, mely bizonyíthatóan a kunok fészke volt: a katzirok a Caspiumi tenger napnyugati torkolatánál éltek. Így a kazarok, katzirok csak, mint tengermellékiek különböztek egyéb hun csoportoktól. A legjelesebb írók a kazarokat hunoknak vallják...

Az ember csak akkor ért meg egy dolgot, amikor azt a szívével felfogja. Az értelem és az ész csupán közvetítők a szív megértéséhez. Az ész és az értelem által jutunk el az Isten gondolataihoz. Amikor azonban az ember így birtokolja a gondolatot, akkor meg kell tanulnia azt szeretni. Az ember lassanként megtanul szeretni minden dolgot. Ez nem azt jelenti, hogy megítélés nélkül mindent meg kell szeretnie amivel találkozik. Hiszen tapasztalatunk mindenekelőtt csalóka. Ha azonban az ember azon fáradozik, hogy egy lényt vagy dolgot isteni alapokra helyezve kutasson, akkor el is kezdi szeretni. Amikor egy eltévelyedett ember áll előttem, úgy nem az eltévelyedettségét kell szeretnem. Azáltal csak tévedésben lennék, és neki sem segítenék. Ha azonban elgondolkodom azon, hogy ez az ember hogyan tévelyedett el, és ha mellé állok, hogy tévelyedettségét levesse, akkor segítek neki, s én pedig eltökélem magam az igazságra. Mindenütt keresnem kell, hogy hogyan szerethetek. Isten minden dologban ott van, de ezt az istenit először benne meg kell keresnem.

Évek hosszú során át gyűjtöttem az adatokat e munkámhoz, pedig csak egy rövid évtized történetét tárgyalja, a magyar nemzet csillaga (a történelem egén való feltűnésétől számított) első évtizedének történetét. És mégis nagy munkát kellett végeznem, míg az egykorú és közelkorú kútfőkben a hiányos, gyakran homályos adatokat összegyűjtöttem, elrendeztem. Az a kevés adat is, mely rendelkezésemre állott, említve itt az egykorú külföldi feljegyzéseket és kútfőket, majd a saját honi krónikáinkat (a Kézai-féle, a budai, a képes krónika és Béla király névtelen jegyzőjének írásait), sokszor ellentmondásosak voltak, de célom az volt, hogy hiteles történetet írjak. - írja a könyv megjelenése évében, azaz 1896-ban, maga a szerző.

A gondolkozó embernek már az őskorban fel kellett ismernie azt, hogy az élet valódi boldogságának alapját egyedül, a szépet és a jót magában egyesítő igazság alkotja; mert minden, ami nem erre épült, előbb-utóbb összeomlik és megszégyenül. De ugyancsak tapasztalnia kellett azt is, hogy az ember, a vele született önszeretet miatt, az igazságot a másikban sokkal inkább meglátja, semmint önmagában. Vizsgálódásai rávezették őt a hasonlatosságok észrevételére, melyek a nagy természet életjelenségeinek megnyilvánulásai között általában, különösebben pedig, amelyek az egyes állat-fajokat jellemző sajátságok és az emberi természet különféle megnyilatkozásai között léteznek. Így tehát, hogy az igazságot mindenki által könnyen megérthető, szemléltető módon s a figyelmet inkább felkeltő és megragadó alakban tüntesse fel, s ez által a szépnek és a jónak követésére, a rútnak és a rossznak a megvetésére buzdítson: a meséhez folyamodott, melyben a szerves és szervetlen életnek, de legkivált az állatvilágnak különböző képviselői, az ember tulajdonságaival felruházottan játsszák a szerepeket. Az erkölcsi és életbölcseleti oktatásnak ugyanazon forrásából vették eredetüket ezen mesék és hasonlatok, mint a tényleg megtörtént vagy csak kieszelt események tanulsága gyanánt leszűrődött közmondások és példabeszédek.

A CSODASZARVAS-monda, nemzetünk legfontosabb mondája. Mert minden nemzet büszkélkedik eredetmondával. Nem kérdezzük mennyi benne a valóság és mennyi a költői, mesélői fantázia. Hozzánk tartozik, büszkén meséljük és adjuk tovább.

Vámbéry Ármin jeles tudósunk és utazónk 1881-ben tartott őstörténeti előadásának anyagát tartja kezében a Tisztelt olvasó, mely a magyar faj eredetét kutatva a hunnok és avarok családjában látja a rokoni kapcsolatot.

Minden férfiben és nőben ott lakozik az erő, amely irányítja, s ellenőrzése alatt tartja az egész életét. Ha helyesen használja, minden baj és betegség gyógyítható általa. Valamennyi vallás megerősíti a fenti állítást. S ugyanezt ígéri a mentális és a spirituális gyógyítás minden formája. Még a pszichoanalízis és a terápia más módszerei is eme gyógyító erőre támaszkodnak. A belátás és a megértés, hogy a hatékony kezelés oldja a feszültséget, aminek köszönhetően a látens gyógyító erő felszínre törhet, és szabadon áramolhat. Az összes rendszer a gondolkodás, az ima vagy az elmélkedés speciális metódusát helyezi a középpontba, saját filozófiájának megfelelően megújítja a testet, sőt a környezetében is változást idéz elő.