Kossuth Kiadó strana 95 z 206

Széll Tamás könyvéből kiderül, mennyi munka áll ennek a sikernek a hátterében. Betekintést nyújt a séfek, a profi konyhák működésébe, mesél külföldi tapasztalatairól. De sok gyerekkori történetbe is beavatja az olvasókat: megtudjuk, milyen családi hagyományokból merít inspirációt szakácsként, elárulja, hogy kerültek képbe a kaméleonok és a Lego, miért szeret horgászni, ráadásként pedig kedvenc receptjeit is megosztja velünk.

"A mítoszok ősi idők eseményeiről, az istenekről, a természetfölötti lényekről és tetteikről szóló történetek. Egy nép vagy egy kultúrkör kialakulását szemléltetik. Jelentőségük még évezredekkel később is érezhető, amikor az eredeti civilizáció csillaga már rég leáldozott. Az emberek többsége - néha szinte öntudatlanul is - a mítoszok segítségével értelmezi saját cselekedeteit és szemléli a világot, hiszen a mondai istenek és istennők, a legendás hősök emberi személyiségjegyeket viselnek, érzelmeket fejeznek ki. A mitológia szó hallatán elsősorban a görög és római mitológiára gondolunk. A nyugati civilizációban ebből a mitológiából fakad minden mítosz, melyek világa és üzenete mélyen áthatja egész kultúránkat. A világ más tájait más mitológiák uralják. Kötetünk a világ és az emberiség teremtésmítoszainak és legendás kultúrhőseinek a történeteit meséli el több évszázad régészeti emlékeinek és 750, a világ leghíresebb múzeumaiban és galériáiban őrzött művészeti alkotásának a tükrében. Földrajzi régiók szerint haladva 21 fejezet mutatja be a klasszikus görög és római, a kelta, a germán és az ír mitológiát, az Artúr-mondakört, az egyiptomi és afrikai hitvilágot, a közel- és távol-keleti isteneket, az észak- és közép-amerikai indiánok, illetve az ausztrál és polinéz őslakosok természetfelfogását és ősi hiedelmeit." (a Kiadó)

Ez a gazdagon illusztrált enciklopédia naprakész információkkal szolgál a Föld nevű bolygóról, mégpedig az olvasók széles táborának tetszését elnyerő stílusban és formában. A sokezer fénykép, rajz, grafikon és térkép, valamint a nemzetközi szakértői gárda számos elmélet és tény újfajta vizuális megjelenítésére törekszik, izgalmas képet festve a mai Földről és a régmúlt időkről.

A Kossuth Kiadó a közelmúltban 24 kötetben kiadta a Magyarország története című sorozatot, amelyben szaktörténészek írták le a magyarság életét meghatározó eseményeket, a "nagybetűs történelmet". A könyvsorozat kapcsán készült népszerű televíziós sorozatban Nagy György apró, érdekes történeteket mesélt, amelyek nem meghatározóak, nem a legfontosabbak voltak népünk történelmében - csak érdekesek, színesek. Ezek az epizódok a történelemkönyvekben apró betűkkel szerepelnek, s ezeket a történeteket írja le nagy mesélőkedvvel, de a történészi hitelesség igényével az ismert televíziós. "Az ebben a kötetben olvasható 300 kis történet a magyar történelemről tulajdonképpen a tévésorozat epizódjainak szűkített, egyben kibővített változata, hiszen természetesen a forgatás után is hagytunk ki -időhiány miatt- egyes történeteket: sok bekezdést, mondatot, félmondatot húzatott ki velünk a szigorú, szoros műsoridőkorlát a vágószobában." (Részlet az Előszóból)

Krisztus után 922-ben a fiatal arab nemes, Ibn Fadlan, a kalifa követe a Volgánál a vikingek egyik törzsének kalandozó harcosaival találkozik. Vezérükhöz, Buliwyfhez hírnök érkezik szülőföldjéről, segítséget kérve: népét a fekete köd sötét szörnyetegei támadták meg. Tizenkét harcos jelentkezik önként a félelmes küldetésre, ám a viking hagyomány miatt magukkal kell vinniük egy tizenharmadik idegent. Így történik, hogy - kényszerűen - Ibn Fadlan is útnak indul Északra a zabolátlan, vad hajósok társaként, hogy szembenézzen azzal az rejtélyes, ősi ellenséggel, amelytől még ezek a rettenthetetlen harcosok is félnek. A Jurassic Park, Az Androméda-törzs, A gömb és a Zaklatás szerzőjének hátborzongató regényéből 1999-ben Antonio Banderas főszereplésével készült film azonos címmel. Michael Crichton (1942-2008) regényei éveken át az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban készítették ezekből a kasszasikereket a legnagyobb sztárok főszereplésével. 1994 decemberében munkái egyszerre vezették az Egyesült Államokban a mozis (Zaklatás) és a televíziós (Vészhelyzet 1. epizód) nézettségi és a könyveladási (Zaklatás) listákat.

Eredetileg Christopher Bellew-nak hívták. Az iskolában Chris Bellew lett. Később a San Francisco-i bohémvilágban Kit Bellew volt a neve. A végén pedig mindenki csak Felhő Bellew-nak ismerte. Neve változásának története egyben sorsa változásának története is. De egész élete másképp alakult volna, ha édesanyja nem oly gyengéd, s nagybátyja nem oly vasakaratú ember, s főleg, ha nem kapja meg azt az ominózus levelet Párizsból, Gillet Bellamytól...