Kossuth Kiadó strana 88 z 230

A XIII. század közepére a mongolok fél Európát leigázták, és Bécs kapuja előtt álltak. Meghökkentő dokumentumok tanúsítják, hogy a hatalmas emberáldozattal és pusztítással járó európai tatárjárást diplomáciai előkészületek és cselfogások kísérték, ezt Batu kán személyes követe és kémfőnöke, egy titokzatos angol végezte. Bár működésének és sajátos diplomáciai tevékenységének a nyomait Európa mind a mai napig magán viseli, az évkönyvek még a nevét sem őrizték meg az utókornak. Figurájára és életútjának nyomaira Gabriel Rónay bukkant rá egy kolostori krónikában. A magyar származású történész korabeli források alapján rajzolja meg a követ rendkívül érdekfeszítő, magasba ívelő pályafutását, lerántja róla a névtelenség oltalmazó leplét, amely mögé elrejtőzni igyekezett, és végigkíséri őt földrészeket és civilizációkat átszelő útján. Egy viharos és magával ragadó történelmi korszak eseményeivel a háttérben rekonstruálja hőse fantasztikus kalandjait előbb János angol király szolgálatában, majd örökös számkivetettként a Szentföldön, végül a félelmetes tatár hatalom képviselőjeként.A könyv, amelynek lapjain királyok és lovagok, hittérítő szerzetesek és tömeggyilkosok elevenednek meg, egy hányatott sorsú, különleges ember történetét meséli el, akit a kalandvágy Londonból a mongol sztyeppékre röpített, hogy azután az Európa elpusztítására készülődő vérszomjas hordák élén lássuk viszont.

Márai Sándor tudta, miért kell távoznia, ezért tétovázott oly sokat. „Így döntöttem: amíg valamilyen életlehetőségem van itthon, nem megyek el, itthon maradok, megeszem az utolsó nadrágom és letöröm a plombát a fogamból, de nem megyek el”, jegyezte naplójába. Amikor írói életlehetősége megszűnt, vette a vándorbotot: európai hontalan lett. Hazájában többé ki sem ejtették a nevét. Nem járt haza víkendezni, és a magyar állami rádiók és tévéadók sem sugározták műveit.

„Tévedés ?ne essék: ez a kötet nem egy újabb étkezési divatirányzat, hanem az elmúlt 10-15 év legfrissebb kutatási eredményeinek összefoglalása! A tanulmányok bizonyítják: a bajok gyökere az, hogy eltértünk testünk és agyunk eredeti, optimális táplálékától. Az emberi evolúció során nem finomított szénhidrátokat, hanem zsírokat, húsokat, tengergyümölcseit és sok-sok zöldséget fogyasztottunk. Helytelen és káros tehát a közismert étrendi tanács, miszerint kerüljük az állati zsírokat és a koleszterint, s helyette együnk gabonát, burgonyát, cukrot. A könyvből az is kiderül, hogy ezek a káros folyamatok megelőzhetők, megállíthatók, sőt vissza is fordíthatók, ha követjük dr. Perlmutter négyhetes programját, amely újfajta étrendet, sok mozgást, étrend-kiegészítőket és a napi stressz megfelelő kezelését nyújtja."                                                                                                             Szendi Gábor,                                                                                                         a kötet szaklektora

Móricz szívszorító regénye, az Árvácska  a legkiszolgáltatottabb lelkek életéről, az anyagi, lelki és szexuális nyomorúságról mesél. A regény „modelljének”, Csibének a rövidebb történeteit pedig – mai kifejezéssel – megható és mulatságos túlélő show-ként olvashatjuk.

„Nem ?csak az a kérdés foglalkoztatott, hogy Makrának, egy ilyen tisztességes, rendes pasinak miért kell meghalnia, hanem egy ennél sokkal fontosabb, sokkal általánosabb kérdés is: Miért van az, hogy az emberek ahelyett, hogy megpróbálnának a tömegből kiemelkedni, kiválni, jobban szeretnek elbújni a tömegben."(idézve Kertész Ákos utószavából.) Makra Ferenc lemezlakatos, akit külseje, tehetsége, érdeklődése egyaránt kiemel társai közül. Irtózik a "eltűnéstől” el szeretne bújni a tömegben, de ez éppúgy konfliktusba sodorja a környezetével, mint a „makra-ferencség” vállalása. Letagadja szerelmét, tehetségét, erejét. Mire felismeri tévedését – tíz év reménytelen küzdelem után – már nincs visszaút, nem lát más kiutat, és öngyilkosságba menekül. Kertész Ákos, aki eredetileg filmrendezőnek, operatőrnek készült, és sokat forgott a filmvilágban, mesterien bánik a drámai témával, láttatja az eseményeket, és a regény hömpölygő szövege mindvégig fenntartja a feszültséget. Ezt tolmácsolja nagyszerűen Vallai Péternek az érzelmeket a kornak megfelelő intenzitással átélő előadása.

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle „egyasszonyos ember”, mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni.

A kötet a digitális kultúra markáns szegmensének, az elektronikus könyvnek aktuális jellemzőit, gazdasági és társadalmi hatásait mutatja be interdiszciplináris megközelítésben. A mű felvázolja az elektronikus könyv megjelenési formáinak kategorizálását, elérhetőségének módjait, az e-book jelenséget körülvevő kiadói és terjesztési konstrukciókat, a kibontakozó e-könyvészet szabályszerűségeit. A szerzők abban kívánnak segítséget nyújtani, hogy olvasóik közérthetően megfogalmazva, ugyanakkor tudományos alapokon ismerkedhessenek meg a digitális platformon létrejött – folyamatosan fejlődő – színes tartalomkínálattal. A könyv utolsó fejezete (Függelék) PDF formátumban letölthető.

Tomás ?Noronhát is elérte a válság. A megszorítások következtében elbocsátja az egyetem, és kénytelen munkanélküli segélyt igényelni. A munkanélküli központból hazafelé menet megszólítja egy régi, gimnáziumi barátja, akit ismeretlen személyek üldöznek. A menekülő barát elrejtett egy kompromittáló DVD-t, amely leleplezi a válság felelőseit, és Tomásnak meg kell fejtenie egy rejtjeles szöveget, hogy megtalálja. A Nemzetközi Büntetőbíróság pert indított a válság felelősei ellen, az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények vádjával. Tomás Noronhát kegyetlen és nagyhatalmú gyilkosok üldözik, de a per sikerességéhez elengedhetetlen fontosságú, hogy megfejtse a rejtvényt, amely elvezeti a világ legveszélyesebb titkát tartalmazó DVD-jéhez. Az eltitkolt igazsághoz a világválságról. José Rodrigues dos Santos a tőle megszokott szédületes kalandokon keresztül vezet el minket a nagypolitika és a pénzügyi világ legszűkebb berkeibe, és ezzel ismét bebizonyítja, hogy a történetszövés nagymestere. De Az ördög keze nem csupán lélegzetelállító krimi: valós adatokkal és információkkal szolgál a gazdasági világválságról, segít megértenünk annak okait, megismernünk a felelőseit és meglátnunk, mi várhat ránk a jövőben. A szerző, José Rodrigues dos Santos egyetemi tanár, a BBC munkatársa, ismert televíziós személyiség. Eddig 12 regénye a világ 15 országában több mint 1 000 000 példányban kelt el, valamennyi több országban is a sikerlisták élére került. Magyarországon az első regénye, Az isteni formula 2010-ben jelent meg nagy sikerrel. Ez a hatodik magyarul megjelenő regénye.

Pablo ?De Santis 1963-ban született Buenos Airesben. A Buenos Aires-i egyetemen folytatott bölcsészettudományi tanulmányokat. Újságíróként, forgatókönyvíróként kezdte irodalmi pályafutását. Párizsi rejtély című regényével 2007-ben elnyerte a rangos Planeta-Casamérica valamint az Argentin Irodalmi Akadémia díját. La sexta lámpara (A hatodik lámpás) című művét 2007-ben beválasztották az elmúlt huszonöt év legjobb 100 regénye közé. Műveit számtalan nyelvre lefordították. Párizs, 1889. A világ tizenkét leghíresebb detektívje a világkiállításra érkezik a francia fővárosba. Feladatuk nem más, mint hogy pályafutásuk legizgalmasabb bűnesetével, a nyomozás olykor hátborzongató fordulataival szórakoztassák a nagyérdemű publikumot. Fordulatokban és izgalomban pedig nincsen hiány: tizenkét detektív, számtalan válogatott bűneset, amelyeknek a XIX. századi környezet kivételes hangulatot kölcsönöz. Ám az egyik detektív – rejtélyes körülmények között – kizuhan az épülő Eiffel-toronyból, s ez a különös haláleset újabb kihívás elé állítja a neves társaságot: minden tudásukat bevetve, meg kell állítaniuk egy elvetemült sorozatgyilkost. Egy jó detektívtörténetben azonban semmi sem az, aminek látszik… A regény 2007-ben elnyerte a latin-amerikai elbeszélők rangos Planeta-díját

Hogyan boldogul – boldogul-e egyáltalán – egy faluról Pestre került család „első generációs” városi gyereke az  úgynevezett modern élet elvárásai és erkölcsei szerint? És ha ez a gyerek fiatal lány, akinek száz évnyi  elmaradást kellene behoznia a hagyományos női gondolkodást és életvitelt illetően? Jobb mint otthon című regényében Móricz kedvelt témáját bontja ki: világváltozás és asszonyi sors összefonódását. Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz- naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az „újraolvasó” tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert – inkább csak  emlegetett – munkák élményteli befogadására.

„Sokat látott öregembertől gyakran kérdezik, hogy miért nem írja meg élete történetét. Tőlem is sokszor kérdik, hogy miért nem tettem. Mert kevesen vannak ma már, akik mindig a frontvonalban küzdötték, vagyis inkább küszködték végig az elmúlt évtizedek nagy fordulatait, 1943/44-et, 1945-öt, 1956-ot, akik ott voltak a kádári idők belső ellenállásának szinte minden szakaszában, az 1990-es rendszerváltásban és utána a zsenge magyar demokrácia valamennyi küzdelmében. Részt vettem sok harcban, többször közel álltam a győztesekhez, de a végén többnyire a sem nem győztesek, sem nem vesztesek csoportjába kerültem. Ám a győztesek sem maradtak sokáig a helyükön – és akkor kezdődött minden elölről.”

Az ?egykori NDK háromszáz lakosú falvában Quitzowban élt egy evangélikus lelkész. Három gyermekének egyike, bizonyos Angela Dorothea Kasner 1968-ban, tizennégy évesen, kiemelkedő teljesítményt nyújtott az országos orosz nyelvi olimpiádén, s megnyílt előtte a világ: jutalomútra utazhatott Moszkvába… Huszonkét évvel később Angela Merkel néven ő az újraegyesült Németország legfiatalabb minisztere, majd a legnagyobb kormánypárt elnöke, 2005-től pedig – három egymást követő ciklusban – kancellár. E poszton az első nő, az első keletnémet.Kivételes képességek emelték hirtelen magasba a fiatalasszonyt – egy ugyancsak kivételes történelmi helyzetben. Magasba? „A demokráciában éppen az a szép, hogy a hatalmat csak egy időre kapja az ember, és annak gyakorlása világos szabályokhoz kötött” – vallja Merkel őszinte nyugalommal. Valóban a „hatalom” szó valahogy nem illik ahhoz az élvezettel végzett szolgálathoz, amely őt jellemzi. Hogyan boldogul hazája és Európa égető kérdéseivel, hogyan szerepel a világpolitika színpadán? Mit jelent számára kereszténynek, háziasszonynak és németnek lenni? A fotókkal illusztrált portrékötetben ezekre a kérdésekre keresi a választ Pietsc Lajos, aki az MTI volt berlini tudósítójaként közelről követte nyomon e különleges karriert.

Egy regény, amelyik az első világháború kitörésének hírével maradt félbe, s épp arról mesél, miért is volt  folytathatatlan az előző századforduló békeéveinek világa – ez az 1914-ben írt Jószerencsét. S egy „nemes ponyva” húsz esztendővel később, amelyik ugyanezekbe a békeévekbe lovagoltat egy régvolt,  romantikus figurát, hogy az ő szemével lássuk: vagyonok, tervek és szerelmek mind hazugságra épülnek – ez  a ’36-ban írt Betyár.

A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, letűnt civilizációk misztikus világáról. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló érdekes leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul Ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, az ősi Perzsia lenyűgöző világát!    

Orbán ?Viktor, Magyarország miniszterelnöke, legutóbbi tusványosi beszédében leszámolt a liberális demokráciával. De minek tekinthető a helyébe lépő rendszer, ha nem akarjuk elfogadni a hivatalos ideológia „centrális erőtér” – vagy „Nemzeti Együttműködés Rendszere” – típusú megnevezéseit? Az ideológiai tanácstalanságban, zűrzavarban a 2013 novemberében megjelent tanulmánykötet, a Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam sietett az olvasók segítségére. A mai Magyarország hatalmitársadalmi viszonyait új fogalmi keretben, megvilágító erővel leíró mű nem véletlenül fogyott el több mint 12 ezer példányban. Az idén szintén Magyar Bálint és Vásárhelyi Júlia szerkesztésében megjelenő második kötet további két tucat tanulmánnyal, az első kötetben nem tárgyalt területek leírásával gazdagítja a magyar polipról, a maffiaállamról alkotott képet. A szerzők túlnyomó többsége most debütál „polipológusként” – közöttük nemcsak kiváló kutatókat, de egykori pénzügyminisztert, fővárosi főügyészt vagy éppen alkotmánybírót is találhatunk: Andor Mihályt, Békesi Lászlót, Bócz Endrét, Dessewffy Tibort, Rajk Lászlót, Ripp Zoltánt, Vörös Imrét. Vagy az ebben a kötetben már hangsúlyosan helyet kapó fiatal generáció tehetséges képviselőit, mint például: Deák Andrást, Jancsics Dávidot, Kácsor Zsoltot, Lakner Zoltánt, Szentpéteri Nagy Richárdot, Trencsényi Balázst vagy éppen Ungváry Krisztiánt.

Az kötet valójában nem Móricz Zsigmond autobiográfiája, hanem „csak” gyerekkorának története. Tíz esztendőé. A szerző szerint ez bőven elegendő. Ekként zárja gyönyörű könyvét: „Tízéves koromig több történt velem, mint azóta ötven év alatt. Írhatnám még a világ végéig, az életem végéig. Minek? Ennél többet nem mondhatok magamról.” Jelzi, hogy bizonyos vallomások megfogalmazása még várható tőle, színpadi mű formájában. Ha amazokkal elkészül, már csak heverni szeretne az őszi verőfényen. „Akkor rávéshetem a márványnévjegyre: Éltem.”