Kossuth Kiadó strana 102 z 231

Népies novellafüzér az árva legényről, Mari nénirõl meg Pista bácsiról, a két menyasszonyról, a dóci asszonyokról, valamint a Pöhöly családról.

Nick fiatal, önfejű, elhamarkodott és féltékenykedő, de helyén van a szíve és jó versenyző. Nekifutásból, elsőre – azt hiszi, így kell győzni. Csak hosszú évek alatt tanulja meg, hogy a győzelem pillanatánál sokkal fontosabb az út, amit ki kell taposnia odáig, a mód, ahogyan teszi ezt, és az emberek, akik mellette állnak és segítenek neki. Nick nem csak attól lesz nagyszerű versenyző, hogy megtanul győzni a körülmények ellenére is, hanem attól, hogy rájön: nem kell egyedül járnia az úton. – Az emberek, akiknek helyük van a szívében, elkísérik.

Komédia, históriai játék, tragédia, abszurd életrajz. Öt darab, négy műfaj – Fábri Péter, aki verset, regényt, mesét és dalszöveget egyaránt ír, a színházban is minden műfajt kipróbált. (Zenés színpadi műveit egy másik kiadványban találja meg az olvasó.)Rinaldo Rinaldini híres rablóvezér, aki valami nagy célt keres az életben. Hogy mire jut az idealista rablóvezér, kiderül a poéngazdag komédiából.A Zrínyi meglepő kísérlet: a szerző úgy tett, mintha a magyar színpadon is kialakult volna a históriás énekből lett dráma, úgy, mint pl. a japán kabukiban.Az élő álarc versben írt tragédia, amely az angol forradalom viharos éveiben játszódik.A Lipótváros alsó két pesti balek üzleti kínlódásairól mesél mulattatóan a huszadik század kilencvenes éveiben.A Liszt-faktor alkalmi műnek készült, a Liszt-évfordulóra, de aki ünnepélyességet keres benne, ne tegye. Ez az abszurd életrajz legalább annyira szórakoztató, mint amilyen meglepő – és pont attól meglepő, hogy hűséges a meglepő tényekhez.

Egy este egy fiatal nő, Rebecca, a paradicsomban találja magát. Ott találkozik hét híres ember – Freud, Proust, Einstein, Romain Gary, Albert Cohen, Woody Allen és a Marx-fivérek – édesanyjával, akiknek csak egy beszédtémájuk van: zseniális fiaik, és a sok közös vonásuk. Mindegyik olyan szerető jó fiú, határozott, de követelőző, paranoiás, és elviselhetetlen is, ugyanakkor nagylelkűek.Vajon e jeles fiúk kivételes tehetsége és személyisége velük született volt, vagy más is van a háttérben? Egy dolog biztos: életük nyakig volt merülve az anyai szeretet fürdőjében.És ha a „zsidóanya” nem más, csak egy mítosz? Ez az ironikus regény újszerű válaszokat ad a kérdésre.

A ?dolgok cselekvő részese beszél itt 1918–1919-ről. Könyve olvasható kordokumentumként is, hisz hiteles képet ad a történetekről. Sinkó majdnem mindig igaz történeteket sző a regénybe, de a művész teremtő erejével gyúrja azokat egyetlen nagy eseménysorrá. Megjeleníti a századelő fitatalságának világát, szellemi válaszútjait, majd szinte teljes képet rajzol a háború utáni Budapest társadalmi, politikai és eszmei színeiről. Pincérek, és politikusok, orvosok és házmesterek, munkások és utcalányok élő, forrongó Pestje ez, a háború megviselte nagyváros, ahol minden felbomlóban van, ahol minden lehetségesnek látszik, s ezért a maga módján mindenki a kibontakozás útját keresi. Ezt kutatja az a maroknyi kommunista is, aki tudja: a háborúval egy korszak zárult le, egy egész világ süllyedt el. Optimista ez a kis csoport, bizton hiszi az új korszak eljövetelét, a világforradalom győzelmét. S amikor a kommunisták 1919. márciusában hatalomra kerülnek, az új helyzet kettőzött erővel veti föl számukra a régi kérdéseket: milyen a viszonyok a körülöttük hullámzó emberekhez, meggyőzhetik-e a sokaságot a maguk igazáról?De az Optimisták nem történelemkönyv. Hősei eleven, a maguk sorsát élő, kapcsolódni vágyó emberek, akik még a történelem legparancsolóbb fordulatai közt sem képesek leplezni személyes vágyaikat szenvedélyeiket.

Az olasz ifjúsági regény főhősei mai amerikai tinédzserek, akik rendkívüli mentális képességeik révén hihetetlen kalandokba keverednek, amikor a gonosz varázsló őket használja fel, hogy megszerezze a világhatalomhoz szükséges Rontás Könyvét. Telepatikus kommunikáció, hipnózis, szemfényvesztés, véráldozat, varázslatok… Kiderül, ki az igaz barát, ki az ellenség, és az is bizonyossá válik, hogy felnőttként nem feltétlenül kell feladni az ifjúkori álmokat, megőrizhető a gyermeki lélek tisztasága idősebb korban is. A gonosz varázsló ugyan azt állítja: nem gyerekjáték a varázslás. Vagy talán mégis?

„A nagy költőóriások közül Juhász Ferenc az egyik utolsó, és szerencsések vagyunk, hogy a magyar irodalom élő lelkiismereteként van ma is közöttünk.” Új kötete 24 új verset tartalmaz, melyekben a türelem, a hűség és szerelem erejével felvértezve mutatja be saját szemével, sokszorosan összetett és mindent egyszerűen átvilágító nyelvével az utazás, a gyökerek, a származás és a család, a gyermekkor, a barátok, a halál és a hit elemi erejét, meghatározó szerepét életében. Bejárta és megismerte a világot, s nem tagadta meg, ahonnan indult.

Ki a fene ismeri Fischer Pistát? Kérdi a könyvkiadó vezetője. Megtanulva fischerül, tudom, hogy élete és dokumentumfilmes munkássága betakarja Erdélyt, Romániát, a Szovjetuniót utódállamostól, továbbá Németországot - ezeket a magyar szempontból elég fontos helyeket. Ráadásul Magyarországhoz is féltucatnyi film köti, élt itt kilenc évet - Anglia, India, Amerika, a dél-tengeri szigetvilág csak ráadás. Ahogy a szerencse is. Az enyém is, hogy összeakadtam vele 2009 őszén. Írja a szerzõ legújabb könyvéről.

A németországi hegyek között, egy hó által elzárt faluban egy fiatal nő rendkívüli titkot fedez fel, majd eltűnik, mielőtt nyilvánosságra hozhatná. Nem marad utána más, csak egy titokzatos középkori kártyalap, amely évszázadok óta zavarba ejti a tudósokat.Nick Ash New Yorkban az FBI-nak dolgozik. A barátnője, Gillian hat hónappal korábban lelépett, és összetörte a szívét. Most Nick az egyetlen ember, aki megmentheti a lányt – ha még nem túl késő. Órákkal a lány üzenetének kézhezvétele után Nick már úton is van, és mélyen alámerül a múltban, mielőtt az éri utol őt.Nick keresztbe-kasul bejárja Európát, és Gillian nyomát követve egy ötszáz éves kolostorba jut, ámde évszázadokon átnyúló erők szorításában találja magát. Vannak emberek, akik annak szentelték az életüket, hogy megőrizzék a titkot, mindenáron.

"Nem titok: valaha sokat vártam Orbán Viktortól. A leendő államférfit láttam benne; Antall József politikai örökösét, a liberális konzervativizmus megújítóját. Máig hiszem: megvolt erre az esély – ám úgy látom, elveszett. Véglegesen és visszavonhatatlanul. Hol, mikor, hogyan és miért siklott félre Orbán pályája – először, másodszor, végleg? Vagy eleve arra a szerepre determinálták őt a hajlamai, az alkata, a neveltetése, a tapasztalatai, a körülményei? A közeg: Magyarország, ahol működött, amihez alkalmazkodott, amit maga is formált? A rendszerváltozással született Magyar Köztársaság egyik építőjében kezdettől ott szunnyadt annak majdani lerombolója is? Törvényszerű volt, hogy – őt idézve – „a benne lakó jó és a benne lakó rossz harcából” végül az utóbbi kerekedjék fölül? Efféle kérdésekre keresek válaszokat ebben a könyvben. Jórészt azért fogtam bele, hogy magam is tisztábban lássam: mi történt; hogyan és miért. Mindebből már sejthető, hogy ez a munkám kevésbé lesz elfogulatlan. De őszintén hiszem: nem lesz kevésbé becsületes. Mert bár jót már alig tudok, hamisat semmiképp sem akarok írni Orbán Viktorról. Változatlanul érvényes számomra a Kemény Zsigmondtól származó mottó, amelyhez az előző három alkalommal is tartani próbáltam magam: Nem léphetek nagy ígéretekkel olvasóim elébe. Valószínűleg többször fogok tévedni – de szándékosan nem ferdítek el semmit." – Írja Debreczeni József az Arcmás című új könyvének előszavában.

Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza.

Az 1600-ban született Calderón a spanyol aranyszázad („siglo de oro”) és így egyben az európai barokk egyik legjelentősebb alkotója volt. Száznál több drámát és nyolcvan kisebb színpadi művet írt. Ezek közül korábban mindössze hat mű volt lefordítva magyarra. Fábri Péter fordításai Calderón három műfaját is reprezentálják: a VIII. Henrik történelmi dráma; A világ nagy színháza a leghíresebb auto sacramental; A kereszt imádása pedig vallási tárgyú tragédia. A VIII. Henrik-et 1997-ben a Radnóti Színházban, A világ nagy színházát 2004-ben a Millenáris Szabadtéri Színpadon láthatta először a magyar közönség.

Lajta ?Erika már számos abszurd hangvételű, Örkény István örökségét továbbvivő könyvet publikált. Ezek sorába jól illeszkedik a Bordély az egész világ című elbeszéléskötet, melynek specialitása, hogy az összes elbeszélés hősnője prostituált, vagy legalábbis a kora felfogása szerint szabados szexuális életet élő nő. Felbukkan itt Mária Magdolna, Zola Nanája, Schratt Katalin és Karády Katalin, de természetesen az írói fantázia is működik: teremt emlékezetesnél emlékezetesebb nőalakokat, s kerekít köréjük hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb történeteket.Lajta Erikánál egy örömlány csak a legritkább esetben a társadalomból kiközösített, megvetett pária. Az ő prostituáltjai többnyire szabad szellemű, határozott nők, akik bár külön úton járnak, így vagy úgy, de megtalálják a helyüket, adottságaikból és lehetőségeikből kihozzák a maximumot. Egy, a szerelmesétől teherbe esett kurtizán nem kis furfanggal béranyaságot vállal egy félig-meddig impotens kuncsaftjának… A szocializmusban börtönbe zárt utcalányok kegyetlen bosszút állnak: megerőszakolják a börtönőrt… Egy visszeres lotyó némi reklám segítségével „nagy boltot” csinál a szépséghibájából… A prostituáltak érdekvédelmi szervezete folyton-folyvást a minisztérium nyakára jár, hogy jelöljék már ki végre a türelmi zónákat… Szóval, prostituáltak nyüzsögnek, tolongnak, zsibongnak az ókortól egészen napjainkig. Ahogy a cím is mondja: Bordély az egész világ.

A szerző előző könyvében, A Nagy nevettetőkben a klasszikus vígjáték- és kabarészerzők anekdotáit gyűjtötte csokorba. Az új kötet az egykori nagy nevettető komédiások életéről és sztorijairól mesél, a szerző jelmondatának megfelelően: halottról jót vagy rosszat, de az igazat! A legtöbbször személyes emlékeken alapuló történetek főszereplői között megtaláljuk Dayka Margitot, Hofi Gézát, Kabos Gyulát, Kabos Lászlót, Latabár Kálmánt, Márkus Lászlót és Salamon Bélát.

A 20. századi magyar irodalom egyik legtermékenyebb és legváltozatosabb műfajaiban alkotó író, Karinthy Frigyes műveit a népszerűség és az olvasói szeretet minden korban arra "ítélte", hogy érdemesebbnél érdemesebb kiadók jelentessék meg. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Két hajó Karinthy azon antológiái közé tartozik, mellyel bebizonyítja közönségének, hogy humora mellett éppoly nagy erővel bír filozofikus, politikai, sőt: tudományos-fantasztikus gondolatisága. A kötet többszörösen is a kettősség jegyében született. A címszereplő Két hajó-novella az olvasót arra ösztönzi: engedje képzelete hajóját az ellentétek vizeire kormányozni, földi és transzcendentális, álom és valóság, vágyak és az elérhetetlen tajtékaira. A látszólag véletlenszerűen egymást követő novellák az értő szem előtt láncba fonódnak, és ritmikusan ismétlődő képeikkel az utolsó csattanóig izgalomban tartják az olvasót.

Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen.Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és zenével is foglakozik. Gulyás Dénes professzor magántanítványa volt az Iparművészeti Főiskolán. A botanikában, ökológiában Vöröss László Zsigmond, Soó Rezső és Borhidi Attila tanítványa. 1998-ban Joseph Kadar, Párizsban élő festőművésszel megalapítja az „Ethic-Cards” mail-art folyóiratot. Itt jelent meg a „Levelek Krétáról” című etikai esszégyűjteménye. Az Égei-tengeri kultúra és művészet rajongója. Több alkalommal helyszíni kutatásokat is végezve fejlesztette ki az „Afro-Krétai Kerámiát”. Grazban, Stoobban, Városlődön alkotta meg legfontosabb darabjait, melyek számtalan kiállításon, elsősorban Ausztriában, szerepeltek. Budapesten, a Derkovits Galériában, a galéria megszűntéig állandó kiállító volt. 2002-ben Grazban, a „Gruppe RaArt” művészeti-filozófiai csoportot alapítja meg, osztrák, afrikai tagokkal. 2007-ben alakítja meg az „Upanisad (Jazz) Ensemble” együttest, mely alapjaiban a hindu filozófián, és az „etno-jazz” elemeire épül. Koncertjeiken és lemezeiken („Fénybetörés”, „Holdszél”) Pápai Erika és Mécs Károly is állandó szereplők. Számtalan hazai és külföldi tudományos és művészeti társaság tagja. Például: „Emily Bronte Society” – Anglia, Pishwanton Természetvédelmi és Művészeti Projekt – Skócia, Scientific and Medical Network – Anglia, Magyar Szociológiai Társaság és az ESA (European Association of Sociology), és tagja az MTA Köztestületének.Jelenleg Sopronban él, két egyetemista fiú – Barnabás és Ákos – boldog édesapja.