Kossuth Kiadó strana 100 z 230

Gárdonyi Géza életében gyakran visszatér a boldogtalan szerelem ábrázolása, ez a témája e regényének is. Az Ábel és Eszter egy különös és tiszta szerelem részletezően finom rajza az első pillantástól az egymásra találásig. Nyéky Ábel és Kardos Eszter kezdettől fogva tudják, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. Ám sorsukat a körülmények hatalma határozza meg, sem elereszteni, sem megtartani nem tudják egymást. Gárdonyi költői átéléssel és biztos lélektani tudással eleveníti meg a két fiatal szerelmének történetét, s egyben a századforduló Budapestjének hangulatát is. A regény – az író szavaival élve – „az epekedés végtelen éneke”. Gárdonyi kisregényét az Új Idők közölte először folytatásokban, az utóbbi évtizedek kiadásaiban azonban az utolsó két fejezetet rendre elhagyták. A fordulatos, hangulatos történet ma is valamennyi női olvasó érdeklődésére számíthat.

Ezeket ?a verseket egy 16-18 éves fiatalember írta. Ez a tény magában is elég arra, hogy az olvasó jobban odafigyeljen, hisz húszon aluliak kiadható köteteket meglehetős ritkán produkálnak. Fábri Péter most kirajzolódó, vonzó egyénisége azonban ettől függetlenül is figyelmet érdemel. Ennek a fiatalembernek célja van, sőt társadalmi célja. Soraiban egészségesen fiatalos lázongás feszül, mert nem akar megrekedni sem közönyben, sem cinizmusban. Komolyan készül vállalt feladatára – mindezt anélkül, hogy a nagyképűség, a prófétáskodás pózait öltözné föl. Pátosz helyett inkább választja a pontos fogalmazást, kinyilatkoztatás helyett az iróniát, sőt öniróniát. Verselése szokatlanul könnyed és pallérozott, fogalmazása világos és fordulatos. Rászolgált mindenképpen, hogy szeretettel és nagy reménykedéssel indítsuk útjára. „Oly korban éltem én e Földön …" – mondta Radnóti. Én a magam tizennyolc évével inkább kérdezhetnék: Milyen korban fogok élni én ei Földön? (Sőt, e földön, itt, Magyarországon.) Olyan korban, amelyet már az én létem is formál. Meg kell hát tanulnom tudatosan formálni ezt a kort, vagyis első lépésként önmagamat. Persze ezt megállapítani művészetnek kevés lenne. De ha az átalakulás-átalakítás folyamatát sikerült megragadnom, akkor az sikerült, amire törekedtem. Mert minden változás új változások lehetőségét hordja magában, és így válhat tetté a puszta szó. És én nemcsak beszélni akarok. (Fábri Péter)

Megrázó, felkavaró tények. Ki gondolná, hogy a magyar líra géniuszai, a magyar irodalom fejedelmei milyen gyarló cselekedetekre vetemedtek? A férfi és nő, a nő és férfi örök párviadalában miként sározódtak be erkölcsileg, emberileg, miként alázták meg múzsáikat az elemi ösztönök által vezérelve? Többnyire csak használták, de nem szerelemmel szerették a nőt. De, a múzsák sem voltak – tisztelet a kivételnek – angyalok, sokkal inkább számító, törtető, a céljaik elérése érdekében bármire képes rafinált asszonyok. Jó ezt tudni, vagy sem – örök kérdés.   

Az ?olvasó gyakran rácsodálkozik egy-egy műalkotásra: regényre, festményre, filmre, versre, bármire, amit az alkotó létrehoz, aki a mindenségből merít, kiemeli a lényeget. Ahogyan Michelangelo mondta: a remekmű minden kőben benne van, csak a felesleget kell lefaragni róla. A műalkotás nagy próbatétele, hogy eljut-e a befogadókhoz, azokhoz, akiknek az alkotó szánta, s azt értik-e ki belőle, amit elmondani szeretett volna. A szóra bírt mindenség című tanulmánykötet huszadik századi alkotók: József Attila, Ratkó József, Kurucz Gyula, Osztojkán Béla, Ratkó József és mások életművét elemzi. Az Óda értelmezésében feloldja azt az ellentmondást, ami a vers Mellékdalig tartó része és a Mellékdal világa között feszül. A szóra bírt mindenség műfaját tekintve műelemző kötet. Az Óda értelmezése mellett érdemes kiemelni egy motívum vizsgálatát. A „csillag” József Attila életművében a konkrét jelentésen kívül számtalan tartalommal telítődik. Megjelenik a szerelmes versekben és a filozofikus művekben is. A vizsgálat arra mutat rá, hogy egyetlen motívum vizsgálata is segítheti az életmű teljesebb megértését. Ugyanígy érdekes lehet A férfiszemléletű magyar irodalom című tanulmány, amely arra mutat rá, hogy a magyar irodalomban az írói mesterség sokáig a férfiak privilégiuma volt, másrészt a női írók is nagyon gyakran „férfias” szemlélettel figyelték, figyelik a világot. A könyv segíti a magyartanárokat és az érdeklődő diákokat abban, hogy jól, helyesen értsék az alkotók szavát. Az érettségi vizsgára való felkészülésben is nagy segítségükre lehet a diákoknak. Nem nyújt kizárólagos megoldásokat, nem kényszeríti az olvasókat a megállapítások elfogadására. Inkább közös gondolkodásra csábít, hiszen ennek eredményeképpen maguk is szóra bírhatják a mindenséget. A szerző irodalmi tanulmányai évtizedek óta olvashatók különböző folyóiratokban.

Ebben ?a kiadványban egy Shakespeare-művet és egy ún. Shakespeare-apokrifot talál az olvasó. A vihar fordításakor Fábri Péter arra törekedett, hogy a mélyen a középkorban gyökerező költői világot (hiszen a darab tele van tündérekkel, manókkal és egyéb szellemekkel) épp oly hűségesen adja vissza, mint Shakespeare nyelvének plaszticitását és pontosságát. Mindezt egyeztetni a színpad követelményeivel csupán azért nem volt nehéz feladat, mert Shakespeare-nek még a legbonyolultabb során is átsüt, hogy színpadra írta. A másik darab az angol drámai hagyomány egy különleges csoportjába tartozik. Ezek azok a művek, a Shakespeare-apokrifok, amelyekről mindenki tudja, hogy nem Shakespeare írta őket, de a 17. század első felében nyilván egyszerű piaci okokból Shakespeare nevével jelentek meg. A Merlin születése című darabot az teszi különlegessé, hogy benne az angolszász mondakör és az angol forradalom korának kegyetlen humora egyesül a történelem ironikus látásmódjával. Rowley Shakespeare után működött, és művének tanúsága szerint kiváló szerző volt. Tankred Dorst ennek a darabnak az alapján írta saját Merlinjét.

A Gion-életmű harmadik kötete hat ifjúsági regényt tartalmaz. Ezek a következők: Engem nem úgy hívnak, Postarablók, A kárókatonák még nem jöttek vissza, Sortűz egy fekete bivalyért, Angyali vigasság, Zongora a fehér kastélyból. Összeállította és szerkesztette Füzi László, az életmű egyik legavatottabb szakértője, az életműsorozat gondozója. Az életműsorozat 3. kötetének előszavát Elek Tibor írta.

Minden műnek akkora az értéke, amekkora rezgést kelthet a szívekben! - mondja Gárdonyi Géza. A zöld szfinx beigazolta ezt: kétségtelenül rendkívüli. Az írót regényeiről ismerjük, és kevesen tudják, mennyire kiváló novellaíró. A könyvben található húsz novella különbözik egymástól, mégis van egy kapocs, amely összeköti õket. Ez pedig nem más, mint a népiesség, a népköltészet maga. A művekben valamiféle szomorú hangulat uralkodik, ennek ellenére az élet lüktetése viszi magával a történeteket. Gárdonyi a népélet mozzanatait (Két katicabogár, Kivégzés), a társadalmi kérdéseket (A pintyőkék, Nem volt párja, Ne áss a temetőben, Messze van odáig!) és magát a művészetet ábrázolja. Részvéttel figyeli a szegény emberek nyomorát és rokonszenvesnek írja le őket (A tej, Ora pro nobis!, Két vándor). Szimbolikus jelentéssel bíró történetei lebilincselik az olvasót. Fantáziája és kreativitása sokszínű és módfelett kalandos. A Csakugyan ember a művész és a valóság viszonyát mutatja be. A zöld szfinx ugyancsak, amely a könyv címadója is. De vajon miért? Miért nem az Átkozott józanság az, amely egy orvosról szól, aki azt gondolja, mindent tud, hiszen a világot józansággal szemléli. Mégis megtalálja a szerelem és az a pillanat, amikor minden megszűnik körülötte. Aztán elhagyja "átkozott" józansága. A zöld szfinx Gárdonyi olyan alkotása, amely szimbolikus tartalommal van megáldva. A fel nem fedezett művészről szól, aki az erdőben él és csak akkor zenél, amikor már a hold is felkelt. Bolondnak vélik, azonban akad egy festő, aki a művészt látja benne. A mű tulajdonképpen a segítségnyújtásról, a művészről és annak valóságáról szól, s talán arról is, hogy nem lehet megváltoztatni senkit, csupán akkor, ha ő is akarja. Gárdonyi ott van velünk, olvasókkal minden novellában, egyes szám első személyben kalauzol bennünket. Hol mosolyt csal az arcunkra, hol pedig részvétet kelt bennünk a szereplői iránt. Egy bizonyos: érdemes megismerni a novellaíró Gárdonyi Gézát!

Az Örvény gyilkosok és áldozatok története. Budapest elit kerületében egy szadista mániákus precizitással öldös fiatal, csinos nőket. Ki a tettes? A középkorú vonzó külföldi, a marketinges állandó szerető, avagy éppen a harmadik, a szőke selyemfiú? Mert ők mind, (és mások is), a főszereplõ Kittyt üldözik. Többen meg is találják. Az üzletember például úgy az erdőben, mint hálójában, egész sor szokatlan élményben részesíti. Némelyik hallucináció persze. Fura teremtés ez a nő. Tárgyakhoz kötődik, máskor iszonyodik ezektől. A gyerekkor: a puhány, alkoholista apa, komisz anya, és a gyönyörű nővér, mindenhova követik. A jelen kínzóosztaga: a sikeres, gazdag barátnő, szeretők, gyógyszerek és ital. Mindezek fölött pedig ott trónol Mefisztóként a pedofil bácsi emléke. És egy kínai vázáé. Töredékek. Pillanatok. Ízek. Pofonok, kósza örömök, kisbűnök összeugró képei. De Kátay Kitty tulajdonképpen önmaga hóhéra.

A világ körüli útra induló luxus óceánjárón furcsa bűntény történik: ellopnak egy vízilóbőr mappát a jónevű ügyvéd kabinjából. A dokumentum nyomába ered a kapitány, a hajó éles eszű magánnyomozója, valamint önszorgalmúlag a regény csípős nyelvű főszereplői, Sheryl, az unatkozó, gazdag ifjú hölgy, aki afféle női Sherlock Holmesnak képzeli magát, és barátnője, a kevésbé gazdag, ám jó kedélyű Linda. Párosuk az unalmas teniszoktatói állást a környezetükben fellelhető férfiak ugratásával színesíti. Képletesen és szó szerint lehull a lepel e romantikus női krimi néhány szereplőjéről, mire fény derül minden bűneset örök kérdésére: kinek állt érdekében, és miért…

Egy ?féktelen és misztikus szerelem lebilincselő története – Fábri Péter új regénye magával sodorja az olvasót. Képes-e győzni az értelem a megérzéseken és az irracionális félelmeken? Mi fontosabb: a titkok vonzása vagy az élet szeretete? Mi a szerelem: pusztító szenvedély vagy áramló életöröm? A végzet sodorja-e magával a történet két főszereplőjét, vagy ők maguk döntenek a saját sorsukról? Bp. A regény harmadik főszereplője a hatvanas-kilencvenes évek Budapestje. Színes kavalkádban jelenik meg a régi Terézváros és az Erzsébetváros, a Fiatal Művészek Klubja és a Balettcipő kávéház, a New York palota és a legendás Egyetemi Színpad. Sokféle alak lép elénk: egy buddhista láma és egy öreg bűvész, egy filozofáló mérnök és egy vándor bábjátékos, egy cipész és egy hegedűkészítő. Körülöttük pincérek és kereskedők, festők, énekesek, színészek és egyéb komédiások. A szenvedélyes történetet egy finomtollú stiliszta mondja el, akinek a posztmodern divatok korában is a klasszikus forma és a ráció jelentik a legfontosabb eszményt.

Négy zenés mű szövegét adjuk közre ebben a kiadványban. Zenés műveket ugyan zenéjükkel együtt a legjobb megismerni, de Fábri Péter különböző műfajú librettói önmagukban is megállják a helyüket. E librettók között található két zenés komédia, egy rockopera és egy operett – Fábri Péter mindegyik műfajnak szakavatott ismerője. A három testőr az azonos című Dumas-regény szélsőséges humorú adaptációja; a Bécsi gyors elegáns kis kamaradarab az első világháború éveiből; a Kolumbusz valódi, nagy formátumú rockopera; a Mária & Terézia pedig egy olyan műfajt támaszt fel, amelyről azt hittük, már nem születnek benne új művek: a bécsi és pesti operett világát idéző, abszurd humorral átszőtt, érzelmes nagyoperett.

Öt tinédzser hétvégi kirándulásra indul egy kölcsönkért terepjáróval. Egy rendőr és egy orvosszakértő egy különös női holttest eredetét kutatják. Útjaik egy gyötrelmes nap végén találkoznak… a Gonosszal.A letehetetlenül izgalmas történet ezúttal nem a világ valamely távoli, egzotikus helyén játszódik, hanem magyar környezetben; kitűnően ábrázolt szereplői akár az utcán is szembejöhetnének, olyan elevenek – de meddig?

A filozófia történetének regénye ma már klasszikus mű, amelyre hivatkozni illik. 45 nyelvre fordították le, 30 millió példányt adtak el belőle Európában; a könyv alapján film, valamint számítógépes társasjáték is készült.Sofie Amundsen, miközben várja haza külföldön dolgozó édesapját, naponta talál levelet a postaládájában, amelyekben valaki a „nagybetűs életben” igyekszik őt eligazítani. Sofie komolyan veszi ezeket az üzeneteket, fejteni kezdi azok tartalmát, segítségükkel elmélyed az élet rejtelmeiben. A lét nagy kérdéseire keresi a választ, éppen úgy, mint bárki más, aki vár valamit az élettől.Napi izgalmakra, gyermeki történetekre egyszerűsödik a filozófiatörténet, amelyekben nekünk, fiatalabb vagy felnőtt olvasóknak is részt kell vennünk.

Az egri remeteként emlegetett, csodálatosan termékeny írónk, Gárdonyi Géza életművéről megosztó vélemények születnek a mai napig. Egyesek a kötelezõ olvasmányok basáját, míg mások az emberközeli, tiszta művészet csillagát látják benne. Ám bármilyen ágendával is közelít az olvasó Gárdonyi alkotásaihoz, a hatás nem marad el. A kötetben helyet foglaló két kisregény, A lámpás és Bibi megírása között több mint harminc év telt el, de mondanivalója egy kötetbe szólítja e kettőt. A babitsi világítótorony-szerű, lámpásként feltűnő tanító hányattatásai és a szintén "ember-pásztor" Wak Lukács vívódásai arra késztetik az olvasót, hogy eltűnõdjön, vajon a leírtak személyes ihletésűek-e. Bárhogy is legyen, a tiszta szó olvasásának élményével mindenképp gazdagodunk, és közelebb kerülünk az íróhoz, aki önkéntes elszigeteltségéből művei által nyújtja felénk kezét.

A ?Somogyszilben született Bauer Júlia édesapja a falu lexikonja volt, édesanyja a mosdósi apácák iskolájába járt. A fiatalon árván maradt leányt nevelőanyja és öccse, Gyurika megszületése vigasztalta. Az evangélikus elemi iskolában osztálytársai közül egyedül ő ismerte Magyarország hercegprímásának nevét, és megpofozta Müller Rozit, mert Kossuth Lajost letolvajozta. Tanár szeretett volna lenni, 19 éves korában családtagjaival együtt deportálták. Az Auschwitzban, Allendorfban és Melsungenben írt, általánosítást kerülő naplóbejegyzései a magyarországi zsidó holokausztról mint nemzeti tragédiáról szólnak. Egy olyan vidéki fiatal leány története, aki az átéltek ellenére össze tudta egyeztetni zsidó identitását és az őt megtagadó szülőföldjéhez való tartozását. Egyik versében örökül hagyott lírai megfogalmazásban: „És mégis”… A kötetben a naplóbejegyzések hasonmás formában is olvashatóak, a korabeli fényképekkel együtt forráskiadványt jelentenek. A holokausztról nem lehet érzelmek nélkül beszélni, mert emberi indulat, a gyűlölet, a gonoszság szülte. Bauer Júlia lírai emlékképei, költeményei kiegészítik naplóbejegyzéseit, „lélektől lélekig” szólnak. A szerzővel időskorában készült mélyinterjú egységben láttatja a nyelvében és kultúrájában asszimilálódott magyar zsidóság tragédiáját. A könyvet mindenkinek el kell olvasnia, hogy pontosan érthetővé váljon, miért lehetetlen a magyar és a zsidó identitástudat önkényes szétválasztása.

Ormos Mária legújabb könyvében sorra veszi azokat a problémákat, amelyek az utóbbi évtizedekben merültek fel a történelemmel és a történettudománnyal kapcsolatban (többek között a történelem értelmezéséről, a történelmi traumákról, a történelmi élmények utóéletéről, a hatalom és a történelem viszonyáról, a politikai szerepekről és személyiségekről stb.), valamint érintik az oktatást, a közéletet, sőt a közszellem alakulását is. A neves történész a kötetbe foglalt esszékben felvázolja a fő politikai áramlatok fejlődéstörténetét, hangsúlyozza a tanulás szabadságát és feltárja a kultúra, az oktatás és a mentalitás összefüggéseit.Néhány cím a tanulmánykötetből: Az ember kétarcúsága, A történelmi élmények utóélete, A történeti traumákról, Harc és szolidaritás, Hatalom és történelem, Politikai szerepek és személyiségek, Demokrácia tegnap és ma, A tanulás szabadsága.