Kossuth Kiadó strana 100 z 205

A Természettudományi enciklopédia 16 kötetben tekinti át az anyagi világ és az élő természet fő területeit, valamint a tudomány és a technika legfontosabb eredményeit. Az egyes kötetek gazdag és szemléletes illusztrációanyag segítségével adnak átfogó képet a természeti világ sokféleségéről és az azt kutató ember ismereteiről.

A Kossuth Kiadó népszerű, modern és fiatalos Magyar História sorozata 7 kötetben foglalta össze Magyarország és a magyarság történelmét. A kiváló szakemberek által jegyzett kötetekben számos érdekesség, a történelem fősodrán kívül eső mozzanat is helyet kapott. Ám már a készítés során világossá vált, hogy ezernyi további történet, legenda és érdekesség forog közszájon múltunkkal kapcsolatban, amelyekre a rögzített keretek miatt nem térhettünk ki. Most ebből a hatalmas kútból merítettünk egy „pótkötetre” valót. Szerencsére az egykori kiváló televíziós, Nagy György (1953–2017) már egyszer összegyűjtött egy testes kötetre való „történelmi mesét” Magyarország apróbetűs története címmel. Ebben érdekes, figyelemfelkeltő, a „nagypolitikai” történések megértését segítő mozzanatokat adott közre, amelyek jórészt a Kossuth Kiadó 24 kötetes Magyarország története című sorozatának ihletésére készült ismeretterjesztő televíziós műsorfolyam epizódjaiban hangzottak el, kiegészítve, tagolva, összekötve a neves történészek által bemutatott történelmi események és személyek sorát. A jelen kötetben tehát Nagy György tollából olvashatnak közel kétszáz kiválasztott „epizódot”, amelyeket számos színes kép, néhány térkép és családfa, valamint háttérinformációkat tartalmazó rövid magyarázat is kiegészít, felhasználva az elmúlt két évben napvilágot látott Magyar História sorozatban megjelent legfrissebb kutatási eredményeket is.

A kutyák képesek minket megvigasztalni és megnevettetni. A mindennapokban is segítséget nyújthatnak, miközben a lelki társaink is egyben. Egy tizenegy éves amerikai srác, Gideo Kidd létrehozott egy Twitter-fiókot, ahol mindent megtudhatunk a kutyákkal való kommunikációról és a gondozásukról. Gideon gyorsan népszerű lett a Twitteren és az Instagramon, sokan a szívükbe zárták a fiú kutyás sztorijait. Miután a srác sokat megtanult az ebekről, úgy döntött, hogy ezt másokkal is meg szeretné osztani, ezért írta ezt a könyvet, ami elsősorban gyermek kutyabarátoknak szól. Gideon és az édesanyja együtt állították össze a kötetet, amelyből megtanulhatod, hogyan kommunikálnak négylábú barátaink a testbeszédükkel, emellett sok-sok egyéb érdekességet ismerhetsz meg az ebekről. Ráadásul a Kutyafigyelő fejezet segítségével egy ebnaplót is vezethetsz a különféle fajtákról, akikkel találkozol. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a könyv a legjobb ajándék egy kutyabarát gyermeknek, aki mindent meg akar tudni ezekről a fantasztikus állatokról.

Az Orchidea császárné című regény folytatásában, Az utolsó császárné című kötetben az olvasó megismerkedhet a 19. század végi Kína történelmével, melyben az egy kézben összpontosuló hatalom jelenti az állandóságot. A hatalom birtokosa pedig nem más, mint a rendíthetetlen, vakmerő, bátor és szellemes Ce-hszi császárné, a korábbi Orchidea avagy Jehonala úrnő – ahogy az olvasók Anchee Min regényének első kötetében megismerhették. Az utolsó császárné című regényben Orchidea az ágyasok intim világából a történelem világszínpadára lép. A lelkét felemésztő személyes veszteségek ellenére a lemondásokra ítélt, mégis elszánt és kötelességtudó császárné mindvégig megállja helyét felelősségteljes szerepében: a haladó szellemiség jegyében – ugyanakkor nemzete ősi hagyományaihoz és a mandzsu klán értékeihez hűen – elkötelezi magát hazája érdekei mellett; igyekszik összetartani Kína ellentétes erőit, s egyben kivédeni az egyre agresszívebben terjeszkedő európai nagyhatalmak támadásait és zsarolásait. Anchee Min regényében átfogó képet nyújt a kínai történelem egyik legfontosabb – az utókor által ellentmondásos véleményekkel övezett – alakjáról, mely mögött átfogó kutatómunka áll. A korabeli nyugati sajtó rosszmájúan a „sárkányhölgy” névvel illette és manipulatív, vérszomjas asszonyként ábrázolta őt, akit csak a hatalomvágy vezérelt, s akit folyton ledér vágyak hajtottak. Anchee Min Orchideája ezzel szemben egy humánus, őszinte, hús-vér alak, aki mindent feláldozott, hogy még egy ideig összetartsa az ősi, immár halálra ítélt birodalmat. Az aprólékos, mégis rendkívül érdekes, költői képekkel és olykor versekkel is fűszerezett leírások során betekintést nyerhetünk egy ismeretlen, ellentmondásokkal teli, archaikus birodalom végnapjaiba. Az érzékletes ábrázolásoknak köszönhetően megelevenednek előttünk a gyönyörű paloták és tavak, a pompás kelmék, a választékos mandzsu hajviseletek és a súlyos ékszerek.

Öt kontinenst bebarangoló, rendhagyó útiköny, amelyben összesen 500 túra szerepel az országokon átívelő zarándoklatoktól kezdve a különleges városrészekben tett kisebb sétákig. Minden egyes túrát írók, művészek és zenészek élete vagy művei insprálták. Egy-egy túra keretében megismerhetjük a különféle műveket ihlető helyszíneket.

A Természettudományi enciklopédia 16 kötetben tekinti át az anyagi világ és az élő természet fő területeit, valamint a tudomány és a technika legfontosabb eredményeit. Az egyes kötetek gazdag és szemléletes illusztrációanyag segítségével adnak átfogó képet a természeti világ sokféleségéről és az azt kutató ember ismereteiről.

Egy királyné, egy kastély és egy kortalan fenyegetés – ezekről szól Sherlock Holmes és Mary Russell vérfagyasztó, új kalandja. A királyné: a romániai Mária, a brit Viktória királynő és II. Sándor orosz cár kétszeresen is királyi vérből származó unokája. Híres szépség, aki tizenhét évesen feleségül ment Románia ifjú trónörököséhez, és a párizsi békekonferencián elérte, hogy visszaadják új hazája régen elveszett tartományait, hogy aztán az elmaradott országból komoly hatalom váljon. A kastély: Bran tekintélyes, cifra várkastélya magas sziklákon, Románia és a nemrégiben visszanyert Erdély határán. A várat a népe ajándékozta Mária királynénak, aki úgy szereti, mint a gyermekeit. A fenyegetés… nos, az kevésbé világos. Sötét alakok, sejtelmes pletykák, lányos félelmek, de talán csak balesetek. Csakhogy ez egy hosszú emlékezettel és rejtett zugokkal rendelkező ország, Karóbahúzó Vlad hazája, ahol a temetőkből előkúsznak a halottak. Amikor Mária királyné hívatja őket, Mary Russell és Sherlock Holmes először kétkednek és vonakodnak. Csakhogy egy fiatal lányról és egy királynéról van szó. Bizonyára nem kerül sok idejükbe, hogy fényt derítsenek a valószínűtlen esetekre, amelyek hátterében valószínűleg strigák állnak. Azaz, ahogy nyugaton ismerik őket… vámpírok.

Stephen Frynak a görög mitológia témájában írt első könyve, a Mítosz (2019) az istenek születéséről és felemelkedéséről szólt. Ezt követte a Héroszok (2020), amely Perszeusz, Héraklész, Iaszón, Thészeusz és más hősök vitézkedéseit, küldetéseit és kalandjait mesélte el. Ám hátra van még az ókori görög mitológia legnagyobb és leghíresebb története, az, amely a trójai háború históriáját írja le. A Trója (2021), egyszerre áll a mítoszok és a történelem valós talaján. Fry a Nagy történetet a város, Trója megalapításával és Zeusz színre lépésével kezdi, és természetesen a háború kiváltó okát és lefolyását is elbeszéli: Parisz, a trójai királyfi elrabolja Helenét, a legszebb nőt a világon. Ezer hajó ered a nyomába, hogy megostromolja Tróját, a város azonban rendületlenül ellenáll a görögöknek. Csak a sebezhetetlen Akhilleusz és a leleményes Odüsszeusz vezetheti őket győzelemre, miközben az istenek jól szórakoznak a halandók szenvedésein. A várost, amely kétszer is felvirágzott, mindkétszer porig rombolják. Az úgynevezett Nagy történetet olvashatjuk tehát újra, amelyet először Homérosz írt le Íliász című halhatatlan művében, csak ezúttal Fry jól ismert, egyszerre humoros, szellemes, komoly, mégis szórakoztató stílusában.

A magyar könyvkiadásban előzmények nélküli kötet az 1849 és 1914 közötti magyar sajtóinterjúk közül válogat, visszatekintve e műfaj magyarországi kezdeteire. Császtvay Tünde irodalom- és társadalomtörténész segítségével napi- és hetilapok, folyóiratok sokaságából gyűjtöttük össze a korszak tizenöt kiemelkedő hírességének legérdekesebb beszélgetéseit. A kiválasztott személyiségek – politikusok, közéleti emberek és művészek – között Andrássy Gyula, Arany János, Bem József, Benczúr Gyula, özvegy Damjanich Jánosné, Görgei Artúr, Jászai Mari, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Szekrényessy Kálmán és Tisza Kálmán szerepel. Az interjúk és az őket összekötő, értelmező kísérőszövegek színes, nagy ívű tablót festenek a „boldog békeidők” szellemi, kulturális, politikai életéről, rámutatva arra, hogy ezek a nagyságok egy pezsgő történeti kor eseményeivel és szereplőivel – egymással is, másokkal is – interakcióban élték intenzív, hevesen pulzáló és sokszor krimi-izgalmasságú életüket. Ezeknek a kapcsolati szálaknak a megkeresése, felfejtése külön élményt tartogat az olvasó számára.

Báthory Erzsébet lett volna a történelem első és talán legszörnyűségesebb sorozatgyilkosa? Vagy pusztán ellenségei távolították el koholt vádakkal a férfiak uralta 16. századi politikai életből az intelligens, ambiciózus és gyönyörű Erzsébetet? Rebecca Johns magával ragadó történelmi regényében a fogva tartott Báthory Erzsébet saját maga meséli el élettörténetét egyetlen fiának címzett leveleiben - feltárva a rettenetes bukása mögött álló igazságot. Gyermekkorától kezdve számol be édesanyjához és apjához fűződő rajongással vegyes szeretetéről, testvéreire irányuló gondoskodó figyelméről és arról, miként vált politikai játszmák részesévé fiatalkori házasságkötésével. Johns érzékletesen és bensőséges módon tárja fel, miként lett a családjáért olthatatlan szeretet érző gyermekből, majd hites feleségből és gondoskodó anyából egy rettegett szörnyeteg, akinek alakja még évszázadok elteltével is számtalan kérdést vet fel a korabeli Magyarországról, nemességről, hatalomról és a nők szerepéről.

A hézagpótló összeállítás a kiegyezés előkészítésétől a Ferenc-József-i békeidőkön és az első világháború vérzivatarán át a dualista állam összeomlásáig kalauzolja az olvasót. A fontosabb témák: Deák Ferenc és Andrássy Gyula pályája, a modern sajtó létrejötte, a közös hadsereg, a parlamenti politizálás, állam és egyház viszonya, a zsidók helyzete a Monarchiában, a soknemzetiségű állam, a millenniumi ünnepségsorozat, Kossuth-kultusz és bűnbakkeresés, a magyar konyha az előző századfordulón. A kötet a téma legismertebb szakértőinek munkáit tartalmazza, így Gerő András, Hermann Róbert, Fónagy Zoltán, ifj. Bertényi Iván, Bihari Péter tanulmányai mellett Hanák Péter, Fejtő Ferenc és Deák István nagy jelentőségű munkái is újra olvashatók itt. Az összeállítás emellett ízelítőt ad a Monarchiát jellemző néhány nagy író munkáiból is, Molnár Ferenctől Robert Musilig. A csaknem negyven írást magában foglaló kötetet gazdag és informatív illusztrációanyag teszi teljessé.

1958. A fiatal Romy Schneider sikeres színésznő. Szerepeiben az az édes, sugárzó szépség, amilyen a valóságban is. Gyorsan jött filmes sikere után a fél világ ismeri és rajong érte, ám a széles nyilvánosság - főként Németországban és Ausztriában - nem akar lemondani a saját Sissi-mítoszáról. A színésznő Romytól elvárják, hogy maradjon meg annak az Erzsébet császárnénak, akit tizenhat és tizennyolc éves korában megformált. Rossz néven veszik, hogy a fiatal lány nem tudja örök időkre megőrizni a tinédzser éveit. De nem is akarja. Karakteres, komoly színészi szerepre vágyik, és szabadulni szeretne a biztonságos és védett életéből. Egy újabb filmforgatás Párizsba csábítja, ahol megismerkedik a sármos Alain Delonnal és a szerelemmel. Romy a szívében máris francia, majd Coco Chanel kemény kritikái és segítő támogatása a megjelenésében is azzá teszi. Romy Schneider felnőtt, és készen áll a művészi útkeresésre.

Ez a könyv nyolc erdélyi főnemesi család túléléséről, hazatérésének körülményeiről és perspektíváiról szól. Olyan erdélyi arisztokrata családok - Bánffy, Barcsay, Bethlen, Kálnoky, a Mikes két ága, Teleki, Ugron - második világháború utáni története körvonalazódik, amelyek többsége a magyar történelem jelentős eseményeinek főszereplői közé tartozott. A romániai rendszerváltást követő visszaszolgáltatások nyomán több család leszármazottjai jelentek meg Erdélyben, s kezdték életvitelszerűen belakni az ősi birtokot. Ők fokozatosan az erdélyi magyar társadalom szerves részévé válnak, akárcsak felmenőik, akiknek nagy része mindig is felelősen viszonyult a közösség iránt, amelynek élére születtek. Építenek, restaurálnak, bennünk is építve ezáltal a korábban talán nem is létező vagy romossá pusztított azonosságtudatot. Erdély "újranemesítése", az erdélyi arisztokrácia leszármazottjainak honfoglalása élő, szinte naponta változó folyamat, küzdelem hivatalokkal és az épületeket pusztító természeti elemekkel. Mindennek csupán néhány rövid pillanatát lehetett kimerevíteni, ám a történetek önmagukért beszélnek. Rájuk irányuló figyelmünk révén akár fennmaradásuk "haszonélvezői" is lehetünk, ha megismerjük a múltjukat, megéljük a jelenüket, részt veszünk a jövőjükben.

Ez a rejtvénygyűjtemény próbára teszi a megfigyelő és a logikai képességedet! A fejtörők Mary Shelley közismert regénye, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz témájára épülnek, és egyfajta metszetet kínálnak a viktoriánus korról. A gyűjteményt Dan Moore, hivatásos rejtvényszerkesztő állította össze (és ellenőrizte többszörösen).