Kossuth Kiadó strana 100 z 233

Huszonegy kötetben, valóságos kiskönyvtárban mutatjuk be az operairodalom remekeit. Az e-könyv sorozat visszarepíti olvasóját az operák aranykorába. Szenvedély, szerelem, ármánykodás - elsöprő érzelmek, amelyeket a világhírű zeneszerzők az operairodalom örökbecsű darabjaiban megjelenítenek. Az érdekes és tartalmas kötetekben egy-egy világhírű opera szerzőjének életéről, munkásságáról, a leghíresebb felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, az opera tartalmáról és magyarországi vonatkozásairól olvashatunk. 

Richie, a híres énekes és zeneszerző halálával minden megváltozott. Chrissie és a lányok magukra maradtak. A másik család létezése pedig minden korábbinál kézzelfoghatóbbá és nyomasztóbbá kezdett válni, és nemcsak azért, mert Richie róluk sem feledkezett el a végrendeletében. A pénz és a vagyon körüli kegyetlen hétköznapi viszályban felszínre törtek a régi sérelmek, az elhagyatottság és a cserbenhagyás fájdalmas emlékei.

„Ezúttal az ünnepi összejövetelek megszervezésében, az ételsorok összeállításában és a fogások elkészítésében szeretnék segíteni a háziasszonyoknak.” Papp Katalinmesterszakács A nagy sikerű Nagyi szakácskönyve szerzője ezúttal olyan ételek elkészítéséhez ad hasznos tanácsokat, amelyek változatos ízvilágukkal emelik az ünnep hangulatát, ugyanakkor könnyen beszerezhető összetevőkből, egyszerűen elkészíthetők.Megtanítja a háziasszonyokat a szezonális alapanyagokból összeállított, ízletes ünnepi fogások elkészítésére, és beavatja őket a korszerű és nagyanyáink tapasztalatait ötvöző konyhai mesterfogásokba is.Vendégmarasztaló ételek családi és baráti összejövetelekre, húsvéti és karácsonyi menük, szilveszteri vendégvárók, szellemes fogások Halloweenre, a gyerekzsúrok és kerti partik kedvenc finomságai…

Mintha csak Agatha Christie világába csöppennénk! A hamisítatlan angol kastély és urai, a hozzá tartozó személyzettel. És a hozzá tartozó rejtélyes gyilkossággal. De miért mosolyog a halott? Mire derülhet fény a varázslatos hangulatú provence-i házban? Meghalt, vagy "csak" eltûnt az "aranyifjú" vitorlásversenyzõ? Három halott - de mi végzett velük? Ugyan kérem! Szó sincs itt gyilkosságokról, mindhárman természetes halállal haltak meg!(?) Békés angol kastély... Ó, a provence-i táj nyugalma... Hová vezet a levendulaösvény...? A Vaddisznó-szikla mélyen hallgat... A halottak nem beszélnek...vagy mégis?

Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen.Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és zenével is foglakozik. Gulyás Dénes professzor magántanítványa volt az Iparművészeti Főiskolán. A botanikában, ökológiában Vöröss László Zsigmond, Soó Rezső és Borhidi Attila tanítványa. 1998-ban Joseph Kadar, Párizsban élő festőművésszel megalapítja az „Ethic-Cards” mail-art folyóiratot. Itt jelent meg a „Levelek Krétáról” című etikai esszégyűjteménye. Az Égei-tengeri kultúra és művészet rajongója. Több alkalommal helyszíni kutatásokat is végezve fejlesztette ki az „Afro-Krétai Kerámiát”. Grazban, Stoobban, Városlődön alkotta meg legfontosabb darabjait, melyek számtalan kiállításon, elsősorban Ausztriában, szerepeltek. Budapesten, a Derkovits Galériában, a galéria megszűntéig állandó kiállító volt. 2002-ben Grazban, a „Gruppe RaArt” művészeti-filozófiai csoportot alapítja meg, osztrák, afrikai tagokkal. 2007-ben alakítja meg az „Upanisad (Jazz) Ensemble” együttest, mely alapjaiban a hindu filozófián, és az „etno-jazz” elemeire épül. Koncertjeiken és lemezeiken („Fénybetörés”, „Holdszél”) Pápai Erika és Mécs Károly is állandó szereplők. Számtalan hazai és külföldi tudományos és művészeti társaság tagja. Például: „Emily Bronte Society” – Anglia, Pishwanton Természetvédelmi és Művészeti Projekt – Skócia, Scientific and Medical Network – Anglia, Magyar Szociológiai Társaság és az ESA (European Association of Sociology), és tagja az MTA Köztestületének.Jelenleg Sopronban él, két egyetemista fiú – Barnabás és Ákos – boldog édesapja.

„A ?művésznek úgy kell megalkotni a műveit, mint ahogy a mandulafa virágot hoz” – mondta Cézanne, a modern művészetnek ez a talán legtöbbet gyötrődő, korszakos jelentőségű óriása. Hatalmas intellektuális erőfeszítések, mindig újat kereső szívós kutatómunka eredményeképpen, dacolva megnemértéssel és csüggedéssel csodálatos képein sikerült megoldani a maga elé tűzött feladatot: összeegyeztetni a dolgok formáit felbontó fényt és a dolgok szerkezetét, egyesíteni a színt, az impresszionisták eredményét és a formát, a klasszikusok örökségét. A nagy művész minden képe ugyanakkor valóban olyan harmonikus és nemesen egyszerű, mint a mandulafa virága. A művész, aki heves megindultságot érez a természet láttán, úgy tudja átvinni élményét a vászonra, hogy a néző egyszerre gyönyörködhet az örök természet egyszerűségében és egy zseniális alkotó sajátosan emberi erőfeszítésében. A tudományos hitelességgel megírt biográfia gondos műelemzésével izgalmas élmény lesz minden művészetszerető olvasó számára.H. Perruchot az 1967-ben elhunyt neves francia író és műtörténész jelentős szépirodalmi művek, esztétikai tanulmányok és művészettörténeti esszék alkotója. Legfontosabb hagyatéka egy hét kötetből álló, de szoros egységet alkotó sorozat, amely az impresszionisták és a posztimpresszionisták alkotótevékenységét: Manet, Cézanne, Toulouse Lautrec és Seurat életművét mutatja be. A képzőművészet történetének egyik legizgalmasabb korszakát, a festészet megújításáért folytatott nagy jelentőségű küzdelmet választotta fő kutatási témájának, s a hatalmas kutatómunkával összegyűjtött dokumentációs anyagot a regényíró módszerével ötvözte művészi alkotássá. Életrajzai lebilincselő regények, amelyeknek minden adata bizonyíthatóan hiteles. Perruchot művei nemcsak az egyes nagy festők életét ismerteti meg az olvasóval, nemcsak festészetüket tanuljuk meg jobban érteni és szeretni Perruchot nyomán. Feltárul a körülöttük és mellettük kibontakozó, számunkra szinte érthetetlen harc, a kortársak ma már elképesztőnek tűnő értetlensége a nagy jelentőségű és jövőbe mutató, napjaink művészetében is jelenlévő alkotók iránt. 

Aki ?szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük – az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a „Strungle for life” zárórímének hősi-etikus tilalma – annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is – mint a Judik Etelt gyászoló Halott –, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János „Nagyon fáj! Nem megy!”-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni.A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki – ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író „kiárusít”. És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását – igazolva a versek sugallta előérzetet – Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg.Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.

„A provokátor” önéletírás. Moore huszonnégy tiszteletlen, humoros és különös történetet gyűjtött egybe saját ifjúságáról. Az egyik pillanatban tizenegy éves kisfiú, aki eltéved a Szenátusban, és találkozik Bobby Kennedyvel, a következőben pedig a bitburgi temetőben néz szembe az elképedt és zavarodott Ronald Reagannel. Majd egy nap nassolnivalóért indul, közben főszereplője lesz a botránynak, amely hozzájárult ahhoz, hogy egész Amerikában felszámolják a magánklubokban dívó faji diszkriminációt. Tizennyolc évesen ő a megye legfiatalabb választott tisztviselője, 2003-ban pedig az Oscar-gála színpadán az amerikai elnököt bíráló mondataival döbbenti meg a világot. Michael Moore élete izgalmas, botrányos és humoros, akárcsak filmjei.

Megdöbbentő tanúbizonyságokat gyűjtött egy kötetbe a hazájában rendkívül népszerű televíziós szerkesztő-riporter, Roberto Giacobbo. Műsorai a nálunk egykor nagy érdeklődéssel nézett, Déri János vezette Nulladik típusú találkozásokkal rokon Voyager azokat a különös, természetfelettinek vélt eseteket vizsgálja, amelyekre ma még nincs tudományos magyarázat. Ilyen téma a halál utáni lét. Valóban van folytatás? Valóban a lélek halhatatlan, csak mindig új testbe költözik? A szkeptikus beállítottságú, de nyitott gondolkodású szerző szigorúan tudományosan igazolt, hiteles történeteket tár elénk, s bármennyi kételyt megfogalmaz maga is, úgy tűnik, a válasz nem lehet egyértelműen nem arra a kérdésre: van-e élet a halál után?

A középkori Margit-legenda 20. századi feldolgozása. A regény főalakja Jancsi fráter, a hajdani kertészfiú, s az ő  sorsának tükre vetíti elénk az „Isten rabjainak”, a szerzeteseknek külön világát. Az író a regény minden alakját,  a szerzeteseket, Margit királylányt is emberi közelségbe hozza, s a legenda szűkszavú adataiból eleven embereket  teremt.   A regény a 13. század Magyarországát, a tatárdúlás utáni korszakot festi meg a király apácalánya klastromában  szolgáló laikus fráter naiv, üde, reális szemszögéből. Ebben a román kori díszletek között játszódó történetben a  rabság metaforikusan is, valóságosan is összefonódik a transzcendenciaként értelmezett szerelemmel. Jelképteremtő  eréllyel érvényesülnek benne a századfordulós gondolatok és motívumok (a szennyből kinövő liliom). Legeza Ilona ismertetője (legeza.oszk.hu): "Gárdonyi legismertebb és méltán népszerű regénye az 1900-as évek elején íródott. Az író érdeklődése ebben az  időszakban egyre inkább a magyar múlt felé fordult; saját politikai, társadalmi és vallásetikai gondolatait  ágyazta be a história jelmezébe, szimbolikusan, de az értők számára megfejthetően. A regény megírását gondos,  forrásokat figyelembe vevő kutatómunka előzte meg. A Nyelvemléktár kötetei mellett egyháztörténeti munkákat,  középkori névtárakat böngészett át, sőt a margitszigeti domonkos kolostor föltárt részeit is tanulmányozta,  rajzolta és kiegészítette magának. Kitűnő beleérző készség pótolja a kissé vérszegény cselekményanyagot.  Képzeletindítóan hozza elénk IV. Béla korát, a tatárjárástól a feldúlt és szétzilált ország életrendjét, a női és  férfikolostorok belső világának különös, furcsa, ridegen szigorú rítusait. A könyv középpontjába állított szerelmi  epizód: Jancsi fráter finoman festett vonzódása a király lánya, Margit iránt kevéssé sikerült, életesebbek  Ágnesnek, Jancsi anyjának, Marceliusz, Jakab és Ábris barátnak portréi. A könyv legfőbb értéke kitűnő atmoszférateremtő ereje, melyhez elsősorban a szerző nyelvi leleménye, üdítő  mesélőkedve járul."

A ?"Fedezd fel a Föld kincseit!" című e-könyvsorozatunk célja, hogy érdekes, olvasmányos szövegével, látványos, színes képeivel felkeltse tizenéves olvasója érdeklődését a földrajz, az élővilág, a környezet- és természetvédelem kérdései iránt. A sorozat különlegessége, hogy kizárólag e-könyvben jelent meg – ez talán az egyetlen, az általános és középiskolás korosztály számára kiadott, e-könyv-olvasón használható ilyen témájú elektronikus kiadvány. Az e-könyvek színes képeket, ábrákat tartalmaznak, ezért bátran ajánljuk a tablet-tulajdonosoknak is. A második kötet a trópusi tájak izgalmas világát mutatja be. A szerző, Vojnits András zoológus, geográfus rövid, könnyen érhető fejezetekben, a tájak iránti érezhető szeretettel vezet végig a szárazföldeken. A sok színes képet alapos és tartalmas képaláírások magyarázzák. Fontos fogalmakról, eseményekről, és további érdekes adalékokról olvashatunk a dőlt betűkkel jelölt „keretes” szövegekben. Néhány fontos kifejezés, név, fogalom mellett lábjegyzet-hivatkozást lát az olvasó – ezekre „kattintva” a kislexikon odavágó szócikke jelenik meg. (A Kislexikon egyébként a tartalomjegyzékből is elérhető.) Tekintse meg a sorozat másik három kötetét is. Az első a lemeztektonikával, a földfelszín és a hegységek kialakulásával, valamint a légkör minőségét az emberi élet szempontjából leginkább meghatározó erdőségekkel, azok születésével és az esőerdőkkel foglalkozik. A harmadik a számunkra ismerős mérsékelt éghajlati öv nagy hegyeit és vadregényes erdőségeit, a negyedik a hó és fagy uralta tajgát, tundrát és magashegységeket mutatja be érdekesen, sok képpel, és a természet elkötelezett szeretetével.

"Ez a könyv egy új fejezet hosszú és változatos életemben. Első ízben fogalmaztam meg Mihancsik Zsófia kérdéseire gondolataimat, emlékeimet és benyomásaimat nem angolul vagy németül, hanem anyanyelvemen. Először fordul elő, hogy egy könyvemet elsőként magyarul adják ki, és utána fordítják le idegen nyelvre. Eddig mindig fordítva történt.A cím – Három élet – tükrözi életem három különböző szakaszának érdekes, és az olvasóknak talán eddig ismeretlen részleteit is. Így a gyávaság és a félelem éveit 1957- ig Budapesten; négy évtized külföldi sikereit és új tapasztalatait, hibáit és tévedéseit; s végül új házasság nyomán az ingázást Bécs és Budapest között.Nem tudtam és nem akartam hazugságban élni, ezért hagytam el több mint ötvenöt éve a hazámat. És ezért utasítottam vissza egész életemben a rágalmakat és lepleztem le, ahol és ahogy csak tudtam, forrásaikat. A gonoszság és a butaság elleni harc mindig része volt általános publicisztikai tevékenységemnek, mely írásban, szóban és képben a nemzetközi közvélemény tájékoztatását szolgálta. Arthur Koestlertől Sebastian Haffnerig, Manès Sperbertől Fejtő Ferencig írtak emigráns szerzők hasonló tapasztalatokról. Műveik és memoárjaik maradtak számomra az iránytűk harmadik életemben is." – Paul Lendvai

Szellővölgy ?kivételesen szép világ, mégis nehezen találnak rá. Pedig nem kell túl messze keresni, mindenkiben ott rejtőzik. Talán. Sokak szerint a Különleges Nép lakta völgyet hatalmas istenségek vigyázzák, de ha az istenek akarata ellentétes, néha árnyba borul a boldogság, s a fény nem vetül egyformán mindenkire.Valaki teljes sötétségben él, ezért áhítozik a világosságra; másvalaki csupán a valóság kis szeletéről tud, ezért nem vágyik másra. Van olyan, aki kitalál magának egy világot, ha már az igazit nem láthatja, olyan is van, aki fénybe áll, tőle mégsem lesz fényes, de egyvalaki mindenáron hatalmat akar, és amikor a hatalmat akaró kéz vágyfokozó italhoz jut, az érzékek mérhetetlenül elszabadulnak.Szellővölgyre lecsap a vihar, megremeg a föld, a Hasadó-hegy mélyéről pedig kitörni készül a bűnös lelkek haragja. Sokan az istenek harcát látják ebben, azt gondolják, hogy a véletlen is természetfölötti szándékot rejt, mert az ártatlant elcsábítja a fény, és a fenevad titkon kiszabadul, hogy bevégezze a gonosz akaratát.A megrázó eseményeket behálózza a misztikum. De vajon a természetfeletti erőknek vagy a véres valóságnak higgyünk, miközben a nyomorból kiemelkedni vágyó férfi, az álnok főpap, a tiszta lány, a kéjsóvár dáma és az eltorzult személyiségű testvér útját járjuk? Erről szabadon dönthetünk, hiszen Szellővölgy lakóiban magunkra ismerhetünk, és a válaszok is bennünk vannak. Az öt főszereplő mindegyike valamely érzékének a rabja, ennek következtében mind másképpen látják a világot, miközben elmesélik nekünk ezt a rendkívüli történetet, amely egy varázsos világ fátylán keresztül mély gondolatokkal párosult izgalmakat takar.

A huszadik század második felében radikálisan megváltoztak a színházi hagyományok. Az addig elsősorban szövegközpontú színjátszást felváltotta a rendezői színház. Ennek sok áldásos következménye mellett néhány áldatlan következménye is lett, így például az, hogy a szerzőik által gonddal kimunkált színpadi művek (drámák, komédiák, zenés színpadi alkotások) szövegével a rendezők gyakran túlságosan is szabadon kezdtek bánni. Fábri Péternek a témát minden oldalról körüljáró, könyvméretű tanulmánya a színházi szöveget helyezi vissza az őt megillető helyre. Néhány fejezetcím, ízelítőül: Szerepek és szituációk kódolása a színházi szövegben; Értelmezési keretek a színházban (és a színház körül); Értelmetlen szövegek jelentése a színpadon; A költői dráma - és eltűnése; A könyvdrámákról; A zenés színház szövege; Szerzői jogi kérdések a színházi szöveggel kapcsolatban.

Tibor ?Zsanett, a féllábú és skizofrén rendőrnő külső tanácsadóként vesz részt egy FBI-os nyomozásban, ami a furcsa körülmények és az egymás sarkát érő megdöbbentő események miatt nem várt kalanddá növi ki magát.Mit keres két, félig aszott holttest egy szeméthalommá döntött legénylakásban? Hogy kerülnek a szeméthalom közepére gyanúsan jó állapotú náci iratok? Hogy lehet két embernek ugyanolyan ujjlenyomata? És hogy kerülnek a képbe az oroszok?Ezekre a kérdésekre szeretne Zsanett választ kapni furcsa megbízójával, a magyar származású, heteróból leszbikusba váltó Nora Wurmbrandt különleges ügynökkel együtt. A regény az amerikai Collyer-testvérpár halálának körülményein alapul; Homer és Langley Collyer megrögzött agglegények voltak, akik életük utolsó éveit mindenkitől elzárkózva, közös lakásukban töltötték. Ezalatt az idő alatt több tonnányi szemetet gyűjtöttek össze selejtes zongoráktól kezdve, székeken és újságokon át a közönséges háztartási hulladékig. Minderre akkor derült fény, amikor a szomszédok értesítése alapján 1947 márciusában a rendőrök a tetőn át behatoltak a lakásba, és mindkét férfit holtan találták; egyikük éhenhalt, másikukat agyonzúzta a saját csapdájuk, amit esetleges betörők ellen állítottak fel az ajtó előtt. A Collyer-testvérpár városuk köztiszteletben álló polgárai voltak egészen addig, míg teljesen el nem tűntek a nyilvánosság szeme elől. A regényben megjelenő alteregóik nem a testvérpár pontos másolatai, így nem összemérhetőek a regényben megjelenő bűnöző testvérpárral.

A ?Somogyszilben született Bauer Júlia édesapja a falu lexikonja volt, édesanyja a mosdósi apácák iskolájába járt. A fiatalon árván maradt leányt nevelőanyja és öccse, Gyurika megszületése vigasztalta. Az evangélikus elemi iskolában osztálytársai közül egyedül ő ismerte Magyarország hercegprímásának nevét, és megpofozta Müller Rozit, mert Kossuth Lajost letolvajozta. Tanár szeretett volna lenni, 19 éves korában családtagjaival együtt deportálták. Az Auschwitzban, Allendorfban és Melsungenben írt, általánosítást kerülő naplóbejegyzései a magyarországi zsidó holokausztról mint nemzeti tragédiáról szólnak. Egy olyan vidéki fiatal leány története, aki az átéltek ellenére össze tudta egyeztetni zsidó identitását és az őt megtagadó szülőföldjéhez való tartozását. Egyik versében örökül hagyott lírai megfogalmazásban: „És mégis”… A kötetben a naplóbejegyzések hasonmás formában is olvashatóak, a korabeli fényképekkel együtt forráskiadványt jelentenek. A holokausztról nem lehet érzelmek nélkül beszélni, mert emberi indulat, a gyűlölet, a gonoszság szülte. Bauer Júlia lírai emlékképei, költeményei kiegészítik naplóbejegyzéseit, „lélektől lélekig” szólnak. A szerzővel időskorában készült mélyinterjú egységben láttatja a nyelvében és kultúrájában asszimilálódott magyar zsidóság tragédiáját. A könyvet mindenkinek el kell olvasnia, hogy pontosan érthetővé váljon, miért lehetetlen a magyar és a zsidó identitástudat önkényes szétválasztása.