Kossuth Kiadó strana 107 z 230

"Ez a tizenhárom tanulmány illetve interjú rendezőket, írókat, színészeket, korszakokat mutat be, akik, illetve amik valamiért felhívták magukra a szerző figyelmét. Bara Margit, az erkölcsiségében megalázott ember sorsa döbbenetes látlelete a kommunizmus évtizedeinek. Psota Irén, az ezerarcú színésznő portréja arra példa, hogyan lehet függetlenedni a külső viszonyoktól. A hazajáró emigránsok, a nemrég elhunyt Herskó János és a nemzetközi hírű filmtudós, Bíró Yvette tanulságos életútja jelzi, hogy miért nem lehetett nyugton megülni ebben az országban. Sándor Pál itthon hozott létre egy megkerülhetetlen életművet, de pályája jelentős szakaszában mégsem rendezett filmet. Talán egyedül Szomjas György a boldogító kivétel, mintha ő lenne az a macska, aki egyszerre kinn is, benn is fog egeret: népszerű a közönségnél és a szakma is sokra tartja.A szerző, Kelecsényi László az elmúlt évtized során írott tanulmányaiból válogatta össze az elektronikus kiadás számára kötete anyagát. Cseppet sem babonás, nem érdekli, hogy a 13 állítólag szerencsétlen szám. Maga is a lehetetlent akarja: legyenek olvasói, értsék meg a szándékait, becsüljék a magyar filmet és alkotóit az emberek." (részlet az Előszóból)

A regény a Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország 2011-es e-könyv-írói pályázatának irodalmi kategóriájában 3. díjat nyert. Az Exit kisregényként speciális mű, formailag, tartalmilag egyaránt. Novellaszerűen építkező, és narratíváját több személy elbeszélése adja, keretként és a regényen áthúzott vezérfonalként mégis meghatározó az első bekezdés elbeszélőjének látószöge, a nővéré. A szín egy kórház és annak terei, ahonnan a szereplők barangolásai mégis kifelé történnek, vissza a XX. század történelmi eseményei közé. Az álmok útján, az élet és halál határmezsgyéjén az elbeszélések jelen idejűvé válnak. Megszűnik az idő. Minden halál is az életről szól. És az életben is minden álom, minden emlék kortalan, a lineáris történelemszemlélettől teljesen független, nem ismeri az idősíkokat, határokat. Az „exit” kijáratot jelent, az „exitus” latin szóval jelöljük a halált. „Én inkább átjárónak nevezném” – írja a szerző. – „És ebben az átjáróban az ember összecsomagolt poggyászát kibontja, szétszedi, búcsút vesz a dolgaitól, elszámol a holmikkal, hiszen nem vihet magával semmit, még amit születésekor hozott, azt sem. Megszerzett tapasztalatait, a drága, boldog és a fájdalmas kapcsolatok emlékét talán magával viheti, de erről keveset tudunk. És jó, ha azokat is, legalább részben, itt hagyja. Mert mindenki élete, tapasztalata tükörként szolgálhat másoknak. A regény eredeti címe: Tükörvár. Szereplői valóságos személyek, történeteik kronológiailag és az eseményeket tekintve historikusan is hitelesek, az oral-history részei. Az elbeszélők közül sokan már nincsenek velünk. Akik még igen, ők egyre gyengébbek.

A könyv a Budapesti Corvinus Egyetem Szabályozott Iparágak Kutatóközpontjának keretében elvégzett, TÁMOP által finanszírozott, négy szabályozott iparágra kiterjedő kutatás eredményeit szedi csokorba.A Szabályozott Iparágak Kutatóközpont kutatási területe az energetikára, a telekommunikációra, a közlekedésre, a közműszolgáltatások piacára és a pénzintézeti szektorra terjed ki. Fő feladatai a következők:- A szabályozott iparágakban kialakult piaci szerkezetek fejlődésének elemzése- A vizsgált iparágak szabályozási környezetének fejlődéséhez, illetve változásához kapcsolódó kutatások folytatása- A szabályozott iparágakkal kapcsolatos versenyélénkítést támogató szabályozási módszerek kutatása- A versenyjogi gyakorlat, illetve az alkalmazott eljárások koncepcionális kérdéseinek kutatása a szabályozott iparágak vonatkozásában- A vizsgált iparágakban alkalmazott szabályozási módszerek konvergenciájának kutatása.A Kutatóközpont céljai közé tartozik a felsorolt témakörök intézményközi, illetve karközi keretekben folytatott, multidiszciplináris jellegű vizsgálata, továbbá az aktív részvétel a témába vágó nemzetközi kutatásokban, illetve szakmai szervezetekben.A kötet egy-egy fejezete a következő négy szabályozott iparágra kiterjedő kutatás eredményeit mutatja be, elemzi és értékeli:- a telekommunikációs szektor szabályozásának kutatását,- az EU gázüzletági energiaszabályozását,- a villamosenergia-elosztás árszabályozási rendszereit, és- a villamosenergia-ipari szabályozás kockázatkezelési kérdéseit.A kutatások célja a vizsgált iparágak szabályozással összefüggő elméleti, módszertani, elvi és gyakorlati kérdéseinek kiterjedt és mélyreható elemzése, széles körű nemzetközi irodalomfeldogozás alapján. Szerzők a nemzetközi tendenciák alakulásának, okainak és összefüggéseinek elemzésére építve vizsgálják a hazai sajátosságokat, a témakörök elméleti és módszertani kérdéseit, a szabályozási célból alkalmazott és alkalmazható módszerek jellegzetességeit, és azok gyakorlati alkalmazásának előnyeit, hátrányait, általános és sajátos alkalmazási lehetőségeit. A kutatások elméleti és módszertani következtetései reményeink szerint hozzájárulnak majd a hazai szabályozási gyakorlat fejlődéséhez, és ennek révén a szabályozott iparágakban működő áttekinthetőbb és irányíthatóbb vers

Gánti Bence szakpszichológus átfogó és hiánypótló könyve bemutatja a buddhizmus lélektanát és spiritualitását, utolsó harmada pedig beavat a meditációs gyakorlatokba is. Nemcsak kultúrtörténeti áttekintést ad, hanem fogódzót is az útkeresők számára.

Misztótfalusiról már kortársai is tudták, hogy nem átlagos tehetség. Az utókor időnként újból és újból felkapta nevét. Az oly rettenetes XX. században ismét felfedezték Tótfalusit – Nicolaus Kist –, mikor is Harry Carter és Buday György kiderítette, hogy az úgynevezett holland antikva legszebbjét valójában nem Anton Janson, hanem Misztótfalusi Kis Miklós alkotta meg. A felfedezés, bizonyítás pillanatától kezdve Misztótfalusi Kis Miklós nemcsak magyar ügy, hanem az egyetemes írott, nyomtatott kultúráé is. Minden egyes újabb tudományos tény személyét, művét hozza közelebb a kultúrát értéknek tekintő emberhez. Nagy Lajos

1953-ban születtem, a Nyilas csillagképének jegyében, a Szűz fölkelésének órájában. Voltaképpen muzsikus, festő vagy építész szerettem volna lenni – nyilván azért lettem író, mert így minderről együtt képzelődhetek tovább. Ezeket a meséket a barátaimnak és a szeretteimnek írtam – így hát mindazokkal, akik magukéinak olvassák őket, remélem, szintén valami barátságfélébe keveredünk. A mesében az a jó, hogy megfér benne a líra – első köteteim verskötetek voltak az epika – később megjelent egy regényem – és a dramatikus tömörség – bemutatták három színpadi művemet is. És még az is jó benne, hogy mosolyogva lehet rá elaludni.Fábri Péter

"Ez a könyv az európaiak kötelező olvasmánya kellene hogy legyen." – Michael Frank, Süddeutsche ZeitungMi is történt 1990 és 2010 között Magyarországon? Hogyan és miért lett ez az ország, amelyre a hetvenes–nyolcvanas években mindenki mint a kommunista világ úttörő reformerére, a gazdaságátalakítók példaképére és a szabadságjogok oázisára tekintett, Közép-Európa beteg embere? Hogyan és miért lett Magyarország a gazdasági élet válsággóca s egyszersmind egy erős jobboldali radikális párt melegágya? – ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a könyv."A szerzőnek egy jó szava sincs a választási győztesekről, de a vesztesekről sem. Keserű leszámolás ez egykori hazájának a '89-es fordulat óta eltelt két évtizedével." – Georg-Paul Hefty, Frankfurter Allgemeine Zeitung

Ugye, ?kedves olvasó, Ön is szereti a folytatásos krimit a televízióban? És Ön is bosszankodik, ha egy-egy résznek mindig a legizgalmasabb pillantban szakad vége? És izgatottan várja, vajon ki lesz a gyilkos? Vajon hogy folytatódik? Médiász Ádám, e regény főszereplője, szintén rajong a krimiért. Egyhangú, nyugodt életbe csak ez hozhat izgalmat, változatosságot. Hiszen mi történhetne egy „középkorú, középmagas, középosztálybeli” férfival, akinek nincsenek anyagi gondjai, kocsira és külföldi utazásra gyűjt, akinek nem kell alkalmazkodnia senkihez, hiszen agglegény, s egy budapesti főbérlet boldog tulajdonosa? Mi történhet egy emberrel Budapesten 1976-ban, akinek békés, unalmas állása van egy nagy gyárban, akit nem gyötör komoly betegség (ámbár időnként erősen fáj a feje), akinek nincsenek elérhetetlen álmai, s minden vágya, hogy a következő részben kiderüljön végre, ki volt a gyilkos? Médiász Ádámmal semmi különös nem történhet. De hiszen Ön szereti a folytatásos történeteket. Akkor hát hagyjuk itt abba e regény cselekményének ismertetését. Folytatása következik: a Folytatásos regény lapjain.

A ?"Fedezd fel a Föld kincseit!" című e-könyvsorozatunk célja, hogy érdekes, olvasmányos szövegével, látványos, színes képeivel felkeltse tizenéves olvasója érdeklődését a földrajz, az élővilág, a környezet- és természetvédelem kérdései iránt. A sorozat különlegessége, hogy kizárólag e-könyvben jelent meg – ez talán az egyetlen, az általános és középiskolás korosztály számára kiadott, e-könyv-olvasón használható ilyen témájú elektronikus kiadvány. Az e-könyvek színes képeket, ábrákat tartalmaznak, ezért bátran ajánljuk a tablet-tulajdonosoknak is. A negyedik kötet a hó és fagy uralta tajgát, tundrát és magashegységeketa mutatja be. A szerző, Vojnits András zoológus, geográfus rövid, könnyen érhető fejezetekben, a tájak iránti érezhető szeretettel vezet végig a szárazföldeken. A sok színes képet alapos és tartalmas képaláírások magyarázzák. Fontos fogalmakról, eseményekről, és további érdekes adalékokról olvashatunk a dőlt betűkkel jelölt „keretes” szövegekben. Néhány fontos kifejezés, név, fogalom mellett lábjegyzet-hivatkozást lát az olvasó – ezekre „kattintva” a kislexikon odavágó szócikke jelenik meg. (A Kislexikon egyébként a tartalomjegyzékből is elérhető.) Tekintse meg a sorozat másik három kötetét is. Az első a lemeztektonikával, a földfelszín és a hegységek kialakulásával, valamint a légkör minőségét az emberi élet szempontjából leginkább meghatározó erdőségekkel, azok születésével és az esőerdőkkel foglalkozik. A második a trópusi tájak izgalmas világát, a harmadik a számunkra ismerős mérsékelt éghajlati öv nagy hegyeit és vadregényes erdőségeit mutatja be érdekesen, sok képpel, és a természet elkötelezett szeretetével. Az e-könyv-sorozat kiadását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Ezzel a kötettel, az ötödikkel, befejeződik Gion Nándor életműsorozatának kiadása. Ez a könyv az elmúlt években a sokat emlegetett, sok vihart kavaró, eddig autentikus kiadásból nem, csak kalózkiadásból ismert címadó mű mellett naplókat, interjúkat,fontosabb publicisztikai írásokat tartalmaz, némelyikük kötetben most olvasható először. Ezért az életműért, amely a szerzőt a huszadik század nagy magyar elbeszélői közé emeli, az ajándékért köszönet elsősorban őt, Gion Nándort illeti.

Egy milliomos felajánl 100 ezer dollárt. Egy feltétele van: ha elfogadják, akkor meghal egy bűnös. A fiatal pár elfogadja a pénzt. Nem tudják, hogy ezzel a lépéssel egy halálos kísérlet részévé, és a milliomos szemében maguk is bűnözőkké válnak…Ha a következő ember is elteszi a pénzt, abban a pillanatban a milliomos őket végzi ki. A játék addig tart, míg nem akad valaki, aki visszautasítja az ajánlatot. Donovan Creed volt CIA-ügynök és bérgyilkos végrehajtóként részt vesz a milliomos kegyetlen játszadozásában. Gyilkos munkája közben csak arra vágyik, hogy boldogan éljen szerelmével, Kathleennel és örökbe fogadott lányukkal, Addie-vel. Egy leszámolás azonban váratlan fordulatot hoz: Creed háromévnyi kómába zuhan, s ébredés után új arccal, új személyiséggel kell a régi életét folytatnia…John Locke akciódús krimijét több mint egymillióan olvasták világszerte. Kihagyhatatlan!

Dávidkáné A romantikus történetek kedvelőinek ajánljuk. A történet a török időkben játszódik. Andor és Ilona szeretik egymást, de Ilonát egy módos gazdához adják feleségül, aki mellett nagyon boldogtalan. Házasságtörés vádjával kínpadra vonják Andort és Ilonát, ám ők megszöknek... A kötet tartalmaz még két kisregényt: Az a hatalmas harmadik A szerző eljátszik azzal a keleti gondolattal, hogy a megszületni vágyó lélek hajtja egymás karjába a nőt és a férfit, ő sugároz szerelmet a lelkükbe. Az öreg tekintetes Az öreg tekintetes egy becsületes falusi úr, aki eladja ősi birtokát és Pestre jön orvos vejéhez, aki elkártyázza apósa rábízott pénzét. Az öreg tekintetes nem találja többé helyét ebben a világban, és nekimegy a Dunának...

A ?Somogyszilben született Bauer Júlia édesapja a falu lexikonja volt, édesanyja a mosdósi apácák iskolájába járt. A fiatalon árván maradt leányt nevelőanyja és öccse, Gyurika megszületése vigasztalta. Az evangélikus elemi iskolában osztálytársai közül egyedül ő ismerte Magyarország hercegprímásának nevét, és megpofozta Müller Rozit, mert Kossuth Lajost letolvajozta. Tanár szeretett volna lenni, 19 éves korában családtagjaival együtt deportálták. Az Auschwitzban, Allendorfban és Melsungenben írt, általánosítást kerülő naplóbejegyzései a magyarországi zsidó holokausztról mint nemzeti tragédiáról szólnak. Egy olyan vidéki fiatal leány története, aki az átéltek ellenére össze tudta egyeztetni zsidó identitását és az őt megtagadó szülőföldjéhez való tartozását. Egyik versében örökül hagyott lírai megfogalmazásban: „És mégis”… A kötetben a naplóbejegyzések hasonmás formában is olvashatóak, a korabeli fényképekkel együtt forráskiadványt jelentenek. A holokausztról nem lehet érzelmek nélkül beszélni, mert emberi indulat, a gyűlölet, a gonoszság szülte. Bauer Júlia lírai emlékképei, költeményei kiegészítik naplóbejegyzéseit, „lélektől lélekig” szólnak. A szerzővel időskorában készült mélyinterjú egységben láttatja a nyelvében és kultúrájában asszimilálódott magyar zsidóság tragédiáját. A könyvet mindenkinek el kell olvasnia, hogy pontosan érthetővé váljon, miért lehetetlen a magyar és a zsidó identitástudat önkényes szétválasztása.

Fábri Péter 1953. december 21-én született. Első önálló kötete tizenkilenc éves korában, 1972-ben jelent meg Fosztóképzőkkel címen. Vállalkozó kedve és kísérletező hajlama mutatkozik meg műfaji sokarcúságában: írt verset, regényt, drámát, mesét, dalszöveget. Bár versei folyamatosan jelennek meg irodalmi folyóiratokban, második kötetének, az Átértékelés-nek megjelenése, 1974 óta nem állított össze kötetet. A Napforduló több mint tíz év verseiből ad válogatást.

Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb „aranykort” csinálni belőle.Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját.A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja:?történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak „tiszták, hősök, szentek”, akikről legkevésbé tudjuk elképzelni.A szerző az államalapítástól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig elemzi a magyar történelem meghatározó személyiségeinek tetteit, egészen más szemszögből, mint ahogyan azt a történelemkönyvekből eddig megismerhettük. Az olvasó elé tárva azt, hogy milyen hiányos és téves jellemrajzok alapján istenítünk, vagy ítélünk el olyan személyiségeket, akiknek tetteit mindenkor csak a történelem tudja igazolni.László Ágnes interjúja a szerzővelA Klubrádió Klubdélelőtt című, január 14-i adása után, amikor Kun Zsuzsa és Németh Kristóf vendége volt, a hallgatók sokasága érdeklődött a könyve iránt. Milyen reakciókra számít? Nem tart attól, hogy komoly támadások is érhetik? Hiszen amit a könyvben leír, azzal olyan mítoszokat rombol le, amelyekre ideológiák épültek fel. Jelzi is az ajánlásában, hogy mennyire nem ért egyet azzal, hogy a múlt hőseit a történelemtanítás magas piedesztálra helyezi, csak a pozitív tulajdonságaikat emeli ki és azt, hogy mit tett ezért az országért, népért. Vajon mit fog érezni, gondolni az olvasó, ha szembesül azzal, hogy azok a személyiségek, akiket átvitt vagy valós értelemben is szentté avattak, gyarló emberként is viselkedtek és olyan dolgokat is műveltek, amelyeket minden épeszű ember elítél?Bízom abban, hogy tisztábban fog látni és el fogja hinni: mi sem vagyunk rosszabbak, mint elődeink voltak, és a jelen, amelyet sokszor romlott korként élünk meg, egyszer csak történelemmé szelídül majd. Nem véletlen, hogy folyamatosan változik a történelem-szemlélet, hiszen az utókor a saját megélt tapasztalatait vetíti vissza a múltba. Bennem is óriási a hagyománytisztelet, és tény, hogy számtalan korszerű eszme bukott bele abba, hogy semmibe vette a nemzeti hagyományokat, de az is tény, hogy a nemzeti hagyományokat védő konzervativizmus többször sodorta végveszélybe az országot. Az embereknek fontosak a hagyományok, de nem hagyományok tartják elsődlegesen össze őket, mer

Egy este egy fiatal nő, Rebecca, a paradicsomban találja magát. Ott találkozik hét híres ember – Freud, Proust, Einstein, Romain Gary, Albert Cohen, Woody Allen és a Marx-fivérek – édesanyjával, akiknek csak egy beszédtémájuk van: zseniális fiaik, és a sok közös vonásuk. Mindegyik olyan szerető jó fiú, határozott, de követelőző, paranoiás, és elviselhetetlen is, ugyanakkor nagylelkűek.Vajon e jeles fiúk kivételes tehetsége és személyisége velük született volt, vagy más is van a háttérben? Egy dolog biztos: életük nyakig volt merülve az anyai szeretet fürdőjében.És ha a „zsidóanya” nem más, csak egy mítosz? Ez az ironikus regény újszerű válaszokat ad a kérdésre.