Kossuth Kiadó strana 107 z 204

Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) immár a világ több mint 140 országában vált az informatikai írástudás fokmérőjévé. A számítógép kezelésének különféle ismereteiből 9 modulban lehet vizsgát tenni az alapfogalmaktól a webdizájnig. Világszerte egyedülálló módon a magyar vizsgázók előre megismerhetik a vizsgafeladatokat a lehető legalaposabb felkészülés érdekében. Ezt szolgálja a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és a Kossuth Kiadó által kiadott vizsgapéldatár, mely az új követelményrendszer (Syllabus 5.0) szerint készült el. Az első kötetben a legalacsonyabb szintű vizsgához kötelező 3 modul vizsgaanyaga található, a másik két kötet a fennmaradó hat modul vizsgakérdéseit közli. Most először az 1. modul tesztkérdéseihez a megoldókulcsot is megtalálja az olvasó. A feladatok teljesítéséhez szükséges forrásállományok letölthetők az internetről.

Kikből áll korunk globális elitje? Miből szerezték vagyonukat, és milyen úton? Hol élnek és hogyan? Ahhoz a nemzethez kötődnek, amelynek tagjaként meggazdagodtak, vagy igazi kozmopoliták? Üzletelnek és házasodnak-e országhatárokon át? Hogyan ejtik foglyul az államokat? Hogyan rejtik adóparadicsomokba a pénzüket? Őszinte-e a jótékonykodásuk? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Pogátsa Zoltán közgazdász-társadalomkutató könyve.

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2015. novemberében egész napos tudományos ülést szentelt egy aktuális történeti kérdéskörnek A konzervatív társadalomtudósok politikai válaszútja az 30-as, 40-es években címmel. Olyan korszakot igyekezett sokoldalúan tárgyalni, amely a 20. század magyar történetének újragondolása és újraértékelése során a társadalmi és szakmai figyelem előterébe került. Ezen belül egy olyan szellemi irányzat alakulását vette szemügyre, amely a Horthy-korszak fontos alkotóeleme tükre és formálója volt, amelynek szereplői formálisan és informálisan a kulturális-tudományos élet markáns pozícióit töltötték be: témát, értékszempontokat, intellektuális arculatot kölcsönöztek a hazai politikai küzdőtér nemzeti-konzervatív erőinek. A tudományos ülés is felszínre hozott a tárgyszerű tudományos vizsgálódás területén teljesen természetes nézet- és hangsúlykülönbségeket, abban tekintetben azonban egységes és egyértelmű következtetés levonására volt alkalmas, hogy a 30-as évek végén és a 40-es évek elején a szellemi életben domináns konzervatív irány politikai (és az egyéni utak változatosságát látva kimondhatjuk: morális) választás elé került: a német birodalmi befolyással felerősödő radikális jobbratolódásra milyen választ ad, mennyiben és hogyan ébred nemzeti felelősségének tudatára, hogyan készül a második világháború kimenetelére és tágabb perspektívában miben látja az ország és a társadalom jövőjét.

Ernst Gombrich egyike a 20. század nagy tudósainak. Ezenkívül azzal az egyedülálló képességgel rendelkezett, hogy az összefüggéseket nem a tudással bíró, hanem a tudni vágyó szemszögéből szemlélte. Mindössze 25 évesen, 1935-ben, arra vállalkozott, hogy megírja a világ történetét kifejezetten fiatal olvasók számára. Anélkül, hogy valaha is terjengőssé vált volna, izgalmasan és figyelmes pillantását az emberiség fejlődésének bonyolult részleteire irányítva, ábrázolta a történelmet az ősembertől az első világháborúig. Harminc év elteltével ismét felfigyeltek nagyszerű könyvére, és újra kiadták kibővítve egy a szerző által írt fejezettel, mely az első kiadás óta eltelt idő esmeményeit összegzi. Ekkortól számtalan nyelvre fordították le - így magyarra is. A könyv ez utóbbi változat még tovább bővített, Gombrich által tökéletesített, és leánya posztumusz előszavával ellátott mű. Az emberiség története úgy, ahogy egy nagy tudós beszéli el, olyan lebilincselő, mint egy regény és olyan adatgazdag, mint egy enciklopédia. Ernst H. Gombrich Rövid világtörténelme már régóta klasszikussá vált.