Kossuth Kiadó strana 106 z 231

„Fegyverek közt hallgatnak a Múzsák”, vagyis a XVI-XVII. század folyamatos háborúi nem kedveztek a művelődésnek, a kultúra virágzásának – valóban így van ez? A könyv, a lehetséges válaszok közül, az ország döntéshozóinak olvasmányműveltségét vizsgálva ad választ a feltett kérdésre, kiemelve, hogy az arisztokrata családok tagjai – az Istvánffyak, a Zrínyiek, a Bánffyak, a Nádasdyak, az Esterházyak és mások – a kortárs európai nemességéhez hasonló műveltséget szereztek maguknak. Ez az olvasottság segítette őket abban, hogy felelősséggel tudják vállalni a birtokaikon működő egyházak támogatását, iskolákat, nyomdákat, könyvtárakat hozzanak létre, udvaraikban mintát kínáljanak a civilizált élet, a kulturális ízlés és szórakozás elterjesztéséhez. A történelemről, a politikáról gondolkodva hozzák meg döntéseiket az ország újraegyesítését szorgalmazva, a lehetséges szövetségest keresve. Mert egyedül akkor sem ment.

A ?mai fiatalságnak már fogalma sincsen, milyen is volt a sorkatonai szolgálat. Bizonyára nem is hiányzik nekik. Számukra ez már csupán másoktól hallott mese. Nekünk, akik végigcsináltuk, sokkal több. Személyes történelem, hihető – és sokszor hihetetlen – kalandok sora, barátságok és legendák születésének helye. Az előző rendszer minden furcsasága és ellentmondása felnagyítva, eltorzítva jelent meg a sereg mindennapjaiban. Mégis hozzásegített minket a körülöttünk levő világ jobb megismeréséhez, mint ahogy észrevétlenül ismertük meg egyre jobban és jobban önmagunkat is, saját teljesítőképességünk határait, a lelkünk mélyén szunnyadó, addig rejtve maradó erőket. Muszájból öltöttünk mundért, sok kellemetlen és megalázó dologban volt részünk, amit akkor megélni nem volt móka és kacagás, de ma, visszagondolva azokra a daliás időkre, már csak a nevetés maradt, minden keserűség nélkül. Meg a nosztalgia. Naná, hiszen akkor még milyen fiatalok voltunk! Hálás vagyok a sorsnak, hogy másfél évig a Magyar Néphadsereg bakája lehettem. Ezek nélkül az élmények nélkül ma sokkal szegényebb lennék. Örülök, hogy saját bőrömön tapasztalhattam meg a kiképzés borzalmait, a hadgyakorlatok néha fárasztó, néha mulatságos mindennapjait, az öreg katonák híres lazaságát. Örülök, hogy megismerhettem a seregbéli fura figurákat, Pinocset ezredes elvtársat, a tökfejű Fukalek Benőt, Baszki Jimmyt, a Szarpumpás Molnárt, Csokibombát, és a többieket. Legyen ez a regény egy letűnt, soha vissza nem térő korszak emlékműve, ahogy én láttam.

A Mackenzie fivérek gazdagok, befolyásosak, veszélyesek és kiszámíthatatlanok. Egy nő sem éli túl, aki a közelükbe kerül. Sok pletyka kering róluk – tragikus erőszak, csillapíthatatlan vágyak, szeretők, botrányok.London, 1881. Az a hír járja, hogy Ian Mackenzie őrült, és veszélyes a nőkre. Betht mégis elbűvöli a Lord. A lány megérzi, hogy a férfi romlottsága és kivételes tehetsége ellenére segítségre szorul. Az ő segítségére. Beth mindent felad a férfiért. Életének egyetlen értelme, ha mégoly veszélyes is, Ian Mackenzie lesz. Semmi sem szabhat gátat izgatóan viharos és buja erotikus kalandokkal teli kapcsolatuknak…A Bestseller szerző, Jennifer Ashley romantikus, erotikus regénye több díjat nyert megjelenése évében. A Mackezie-sorozat különleges világa, szenvedélyes szereplői, fordulatos cselekménye és a sodró érzelmek magukkal ragadják az olvasót.

Csak a szemünket kell lehunynunk, hogy a mai balatoni hölgyeket elképzeljük a száz esztendő előtti szívhalászok helyére. A nő és a szerelem tulajdonképpen sohasem változik, mint ahogy az igazán nagy dolgok nem változnak a világon. Ugyanazok a hölgyek sétáltak száz év előtt a tópart platánjai alatt, akik manapság. Ott van közöttük a szívhalásznő, Fruzsinkának hívják, és szüleinek, valamint neki magának is az a feltevése, hogy nem tölti tétlenül a nyarat, szívet halász, ha még csak egyetlen szív van a Balatonban.

1901-ben az akkor már Nagyváradon újságíróskodó Ady Endre kritikus hangú jegyzetet írt az úgynevezett kanonok sor épületeiben elzárkózó és ott dőzsölő katolikus papok életviteléről, életmódjáról, de valójában a klérus ellen. Az egyház, az egyház nevében, ezt követően őt beperelte. Több mint két év telt el, amikor is végrehajtható ítélet született, amely Adyt háromnapos elzárásra ítélte. Bevonult. Éttermek versengtek azért, hogy ellátását biztosítsák. Az irodalomtörténet és a mai krónikusok számára sokáig hozzáférhetetlen volt az a dokumentum, amely most titokzatos úton előkerült. Hála és köszönet Tóth János muzeológusnak és Péter I. Zoltán írónak, akik feldolgozták, újabb ismeretekkel egészítették ki a csaknem százéves, eltűntnek hitt dokumentumot.

Id. Pieter Brueghel 1560-ban készült híres festményén együtt láthatók a reneszánsz kor gyermekeinek játékai. Egyetlen képen több, mint ötven játék. Ennek a képnek az alapján készült az a különleges báb- és táncprodukció a Kolibri Színházban, amelyhez Fábri Péter versei alapján, Novák János zenéjével, a bábosok és Bozsik Yvette táncosai életre keltették a régi gyerekek játékait. Ezeket a verseket adjuk most közre. Szerzőjük így ajánlotta 2008-ban a színházi produkciót: A reneszánsz azért volt jó, mert a reneszánszban mindig sütött a nap. És ha nem sütött, akkor a festők olyan képeket festettek, mintha mégis sütne. És azóta a reneszánsz képeken süt a nap. És mindenki szép volt. És aki nem volt szép, a szobrászok arról is olyan szobrot faragtak, mintha szép volna. És nem hazudtak, csak szép szobrokat faragtak. És a reneszánsz zene mindig vidám, még akkor is, ha valami szomorúságról énekelnek. A mai színházi hagyományok is ott kezdődtek, a reneszánszban. Pedig valójában újrakezdődtek."

A kötettel új sorozat indul, amelyben híres emberek asszonyait mutatjuk be. Koestlerrel kezdjük, talán nem véletlenül… Arthur Koestler, a 20. század tanúja és igen aktív formálója, 1905-ben született, és 1983-ban, feleségével egy időben vetett véget életének. Bartók Béla után szerte a világban a legismertebb magyar. Ellentmondásos személyiség volt. Több önéletrajzot is írt – a regényíró, a tudománytörténész, a tudományfilozófus és az agitátor pályájának ellentmondásait könnyű felfedezni életének történeteiben.Szerelmei, szeretői, szeretkezései is eltértek a hétköznapitól. Önleleplező, önkínzó nyíltsággal mondta ki azt, amiről az ő korában hallgatni illett. Az asszonyok, akiket ideig-óráig szeretett, ugyanilyen szókimondó részletességgel hagyták ránk az azonos történet másik változatát. Ahogy tette ezt például Simone de Beauvoir is.

Most nekem a Markosról vagy a Nádasról vagy a Markos-nádasról kell ide írnom valamit?! De mit?! Amit a Nádas kihagyott ebből a kötetből?! Akkor ez a kötet négyszer ilyen vastag lenne.A dolgom az volna: döntsek úgy, hogy ami Nádastól olvasható,az egy vidám történet? Hofin kívűl ez a két marha tudott igazán megröhögtetni! Hát akkor nem! Akkor nekem ez nem egy vidám történet!

A ?"Fedezd fel a Föld kincseit!" című e-könyvsorozatunk célja, hogy érdekes, olvasmányos szövegével, látványos, színes képeivel felkeltse tizenéves olvasója érdeklődését a földrajz, az élővilág, a környezet- és természetvédelem kérdései iránt. A sorozat különlegessége, hogy kizárólag e-könyvben jelent meg – ez talán az egyetlen, az általános és középiskolás korosztály számára kiadott, e-könyv-olvasón használható ilyen témájú elektronikus kiadvány. Az e-könyvek színes képeket, ábrákat tartalmaznak, ezért bátran ajánljuk a tablet-tulajdonosoknak is. A harmadik kötet a számunkra ismerős mérsékelt éghajlati öv nagy hegyeit és vadregényes erdőségeit mutatja be. A szerző, Vojnits András zoológus, geográfus rövid, könnyen érhető fejezetekben, a tájak iránti érezhető szeretettel vezet végig a szárazföldeken. A sok színes képet alapos és tartalmas képaláírások magyarázzák. Fontos fogalmakról, eseményekről, és további érdekes adalékokról olvashatunk a dőlt betűkkel jelölt „keretes” szövegekben. Néhány fontos kifejezés, név, fogalom mellett lábjegyzet-hivatkozást lát az olvasó – ezekre „kattintva” a kislexikon odavágó szócikke jelenik meg. (A Kislexikon egyébként a tartalomjegyzékből is elérhető.) Tekintse meg a sorozat másik három kötetét is. Az első a lemeztektonikával, a földfelszín és a hegységek kialakulásával, valamint a légkör minőségét az emberi élet szempontjából leginkább meghatározó erdőségekkel, azok születésével és az esőerdőkkel foglalkozik. A második kötet a trópusi tájak izgalmas világát, a negyedik a hó és fagy uralta tajgát, tundrát és magashegységeket mutatja be érdekesen, sok képpel, és a természet elkötelezett szeretetével. Az e-könyv-sorozat kiadását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

A halál mestere, Donovan Creed, az amerikai terrorelhárítás egykori bérgyilkosa most szabadúszóként dolgozik. Bár hajlik arra, hogy normális életet éljen, gyakran hullahegyeken gázol át: megfelelő összeg fejében lelkifurdalás nélkül hajlandó ártatlan embereket is meggyilkolni. A könnyű nőket és a sok pénzt kedvelő volt CIA-ügynök történetei olvasók millióit ejtették rabul világszerte. Izgalmas, fordulatos és humoros krimi, tökéletes kikapcsolódás.

Az ?elbeszélésgyűjtemény alcíme: Egy tanító feljegyzései márciustól Decemberig. A cím és az alcím sokat elárul a kompozícióról; szubjektivitása, a falusiakat a pedagógus együttérző fölényével szemlélő nézőpontra, műfajilag pedig tárcaszerűségre utal és jelzi, hogy a kompozició az évszakok, a hónapok rendjét követi. Novelláiban az egyszerű emberek hétköznapi életéről mond történeteket, némi nosztalgiával a természethez közeli életforma iránt, sóvárogva a föld, a falu lelke után, idegenkedve a mesterkéltté vált „kövi emberektől”. Kortársaival ellentétben Gárdonyi nem regionalista, nem egyetlen tájegységre figyel, hanem az ország különböző részein szerzett tapasztalatait összegzi a faluról, a parasztról. Bár tematikáját és módszerét kötik szálak az irányzathoz, naturalistának sem mondható, eszményítő realizmusa szebbé stílizálja a nyers való tényeit, átkölti a bántó, rút dolgokat. Híresek a szellemi néprajz körébe vágó megfigyeléseket rögzítő novellák (A barboncás); Tolsztojnak a méltóságteljes halálról szóló elbeszéléseivel szellemében rokon a Kevi Pál halála; a paraszti polgárosodás, értelmiségivé válás ellent- mondásainak modern problémakörével vet számot az ismert Tanácskérés; az iskoláztatás nemcsak felfelé lendíti a rátermett szegénygyerekeket, hanem el is idegeníti közösségétől. Életképek, rajzok sorozatának is fölfoghatjuk a ciklust, de nem az impresszionista rögzítés értelmében. Gárdonyinak filozófiája van, panteisztikus látomásban egybeolvadnak a létezők, pontosabban: a világot alkotó, átmenetileg szenvedésre ítélt létezők titokzatos módon benne vannak Istenben, s talán ez a hit a mélyebb forrása az elbeszélésfűzér idillikus szemléletének és nyelvi stílusa kiegyensúlyozott művészi harmoniájának.

Az öregedés mosolyt, és könnyeket fakasztó folyamatát mutatja be a regény, három különböző karakterű, társadalmi- és családi helyzetű férfi hétköznapjain és magánéleti bonyodalmain keresztül. A regény főszereplője, Bagoly úr. „Ezt a nevet a felesége ragasztotta rá, abból az alkalomból, hogy elhanyagolhatónak éppen nem mondható orrnyergére új, fekete szarukeretes szemüveg került. Az előzőt elhagyta. Meg az azt megelőzőt is. Általában elhagyta a szemüvegeit. Mikor azonban a felesége gúnyos pillantását meglátta, tudta, hogy ezzel a darabbal egy életre össze lesz nőve.”Az események a 70-es, 80-as évek Budapestjén játszódnak, de elvezetnek Amerikába, egy luxus színvonalú öregek otthonába is, megmutatva, hogy a biológia törvényei mindenütt egyformán hatnak. A kisregény öreg emberekről, de nem elsősorban öreg embereknek szól. Az ábrázolás humora, humánuma közelebb hozza az öregedés és az időskor életszakaszát azokhoz is, akik ma még távolinak érzik azt.

Ebben a könyvben ismeretlen ismerősökkel találkozik az olvasó. Olyan dalokkal, amelyek többségét valószínűleg maga is énekelte már, de amelyek közül alig néhánynak volt eddig magyar szövege. Ki ne fújta volna el életében legalább egyszer, halandzsázássá vált latinnal a Gaudeamus igiturt, és ki ne ismerné -ha a szövegben a címnél nem is jutott tovább- a Hava nagilát?

A XXI. Század Társaság tagjai József Attila emlékére alapították a Hazám-díjat. 2005 óta a díjazottakkal készített életinterjúkat könyvbe gyűjtve jelenteti meg a Kossuth Kiadó. Az Értékteremtők idei kötetében Czeizel Endre, Grendel Lajos, Huszár Tibor, Konok Tamás, Pécsi Ildikó, Rolla János, Szinetár Miklós élete, munkássága történetével ismerkedhet meg az olvasó.

A magyar diákhagyományoknak régóta fontos részét képezik az érettségi bankettek. Ezek gyakran átalakultak iszogatásba, s a nemrég még a padokat koptató diákok megtapasztalhatják, hogy könnyű őket legyőzni. De nem ez volt, s ma sem ez a legfontosabb a banketteken. Ez az utolsó alkalom, amikor minden diáktárs együtt lehet, véget ér az életüknek egy fontos szakasza. Felidézhetők a szerelmek és csalódások, a sikerek és kudarcok. Az Érettségi bankett című kötetben olyan novellák olvashatók, amelyekben nemcsak azoknak a helytállásoknak a történetei olvashatók, amelyek felemelő érzéssel tölthetnek el bennünket, hanem azokéi is, amelyekbe gyakran belebukunk. Hangsúlyos vonulata a kötetnek a fiatalon és felnőtt korban megélt szerelem. Az az érzés, amelynek a ,,szabályait" azok teremtik meg, akik átélik. Figyelemre méltó annak a folyamatnak a rajza, hogyan alakul át a mindennapokban a romantikus érzés nyers szexszé. Azzá, amelyben a legkevésbé fontos a partner iránti érzés, a kapcsolatokban nagyon hamar megjelenik a szexuális együttlét. Ennek nyomában ott jár a meghasonlottság, a kiábrándultság, a felszínesség. De a novellák szövetét átitatja a líraiság, amelytől emelkedettebbek leszünk valamennyien, eltávolít bennünket a nyers szexualitástól, mert azt a reményt sugallja, hogy az emberek előbb-utóbb visszatérnek a tartalmas férfi-nő kapcsolatokhoz. 

Az életműsorozat negyedik kötetében Gerold László összeállításában a szerző valamennyi novellája, elbeszélése megtalálható. Azok is, amelyek eddig kötetben nem szerepeltek.