Kossuth Kiadó strana 108 z 233

Darwin tévedett volna? Lehet, hogy mégsem a Neander-völgyi ősembertől származunk? Lebilincselően érdekes könyv az emberiség eredetéről. Az olasz szerző a sumer-akkád szövegek elemzéséből kiindulva lenyűgöző tárgyi ismerettel cáfolja a darwini elméletet, a Biblia történeteiről bebizonyítja, hogy már évezredekkel korábban is ismerték őket… Lehet, hogy az evolúciós elmélet hiányzó láncszeme, a minőségi ugrás nem földi lények beavatkozásának következménye? Biagio Russo neves tudósoktól származó dokumentumok mellett az eredeti, agyagtáblára írt sumer írásokat is tanulmányozta. A könyv végigvezeti az olvasót az izgalmas nyomozások, kutatások állomásain. Az utolsó két fejezetben megtudhatjuk, hogyan teremtették a primitív embert, aki lényegében dolgos és szófogadó volt – az „Istenek rabszolgája”.

"HÖLGYEIM, ÉS URAIM,  Az Est, 1930. május 25. Ja igaz, hogy el ne felejtsem, tegnap este megfejtettem a világrejtvényt. Sietek leszögezni a dolgot, az ilyesmit az ember hamar elfelejti egyrészt annyi mindenféle adóhátralékot, terminust, elintézetlen levelet kell fejben tartani, másrészt, ami a rejtvényfejtést illeti, ha egy kereszt- vagy lóugrásrejtvényt fejtek meg Bürgüzd és Vidéke című lapból, ott még van rá esélyem, hogy egy üveg sósborszeszt nyerek a sorsoláson de ki jutalmazza a világrejtvény megfejtését? Azonkívül még meg is szólják az embert esetleg. Vannak mindenféle konzervatívok, szkeptikusok, akik előállhatnak, hogy Newtonnak se sikerült egészen, Einsteinnek se, Laplace-nak se hát miért sikerült volna éppen nekem és éppen tegnap este, minden előzmény nélkül, anélkül hogy előzően egy csomó csillagászati meg matematikai könyvet írtam volna? Hát nagyon sajnálom, nem tehetek róla, mégis így van. Egyik egy életen át keresi, mégse találja meg, másik ránéz, és egyszerre világossá válik elõtte a dolog." (részlet)

Aschner Lipót 1892-től 1952-ig, hatvan éven keresztül dolgozott a budapesti Egyesült Izzóban és – mai kifejezéssel élve– a "topmenedzserek" különleges képességével rendelkezett. Karrierjét alulról kezdte, és végigjárva a ranglétrát, az egykori kistisztviselőből 1921-re a gyár vezérigazgatója lett. Az 1930-as években a gyáripar "fenegyerekeként" emlegették, aki gondolkodásban és kreativitásban messze megelőzte tárgyalópartnereit. A kulturális és sportéletet, valamint a szociális ellátást érintő egyedülálló beruházásaival, mecénási tevékenységével nem csupán a gyárban dolgozó több ezer munkás és tisztviselő, hanem Újpest és Magyarország számára is jelentős értéket teremtett.

Listáz ?ez a könyv? Érvelve, elemezve, de tagadhatatlanul listáz. Csakhogy merőben más ez a listázás, mint a szélsőjobboldalé akár a két háború között, akár a rendszerváltás óta. Mert ha azok a listák minden név mellé egy-egy képzeletbeli mínuszjelet, a kivonás, a kizárás jelét teszik, ez a könyv minden jelentősebb zsidó származású írója vagy művésze mellé képzeletbeli pluszjelet illeszt, az összeadás, az együttes számbavétel jelét: az illető író vagy művész kitéphetetlenül része a modern magyar műveltségnek. Nem tagadva a felekezeti zsidó műveltség értékeit, könyvem csak a magyar összműveltség számára (is) alkotó, azt előrelendítő zsidó írók és képzőművészek teljesítményét mérlegeli. Tehetség dolgában jobbára egyenlően mér a sors, hasonló tehetségekre azonban más és más terheket róhat a szerint, hogy alkotói sikerük érdekében adott társadalmi környezetükben mekkora erőfeszítésre kényszerülnek. Miközben kerüli ez a könyv, hogy zsidó származású magyar írókat és képzőművészeket pusztán erőfeszítéseik láttán is nem-zsidó pályatársaik fölébe helyezzen, feltett célja, hogy gondos bizonyítási eljárással cáfolja azt az igazságtalan tézist, mely szerint zsidó művészek már elvi alapon sem közelíthetik meg a zsenialitást úgymond kizárólagosan birtokló, nem-zsidó művészek teljesítményét.

Kréta szigetén sötét titkok lappanganak, és heves bosszúvágy örvénylik egyesek lelkében.Iliasz Venizelosz, athéni nyomozó meghívást kap egy modern üdülőközpont megnyitójára. Ekkor még nem sejti, hogy hamarosan rejtélyes eltűnések és kegyetlen gyilkosságok felderítésével kell foglalkoznia. A nyomozását nehezíti egy ókori mítosz életre keltésének nyoma, az ismeretlen, éjszakai fények felbukkanása, és mindeközben főhősünk lelkileg vívódik két nő iránt is érzett vonzalma miatt.Életét megannyi veszély fenyegeti, ahogy egyre mélyebbre ássa magát a bűnügyekbe. Hamarosan rá kell döbbennie, hogy semmi és senki sem az, aminek elsőre látszik.Minden erejére és leleményességére szüksége van, hogy túlélje a veszélyes kalandokat, hogy kibogozza a szövevényes ügy szálait.

"Ez a tizenhárom tanulmány illetve interjú rendezőket, írókat, színészeket, korszakokat mutat be, akik, illetve amik valamiért felhívták magukra a szerző figyelmét. Bara Margit, az erkölcsiségében megalázott ember sorsa döbbenetes látlelete a kommunizmus évtizedeinek. Psota Irén, az ezerarcú színésznő portréja arra példa, hogyan lehet függetlenedni a külső viszonyoktól. A hazajáró emigránsok, a nemrég elhunyt Herskó János és a nemzetközi hírű filmtudós, Bíró Yvette tanulságos életútja jelzi, hogy miért nem lehetett nyugton megülni ebben az országban. Sándor Pál itthon hozott létre egy megkerülhetetlen életművet, de pályája jelentős szakaszában mégsem rendezett filmet. Talán egyedül Szomjas György a boldogító kivétel, mintha ő lenne az a macska, aki egyszerre kinn is, benn is fog egeret: népszerű a közönségnél és a szakma is sokra tartja.A szerző, Kelecsényi László az elmúlt évtized során írott tanulmányaiból válogatta össze az elektronikus kiadás számára kötete anyagát. Cseppet sem babonás, nem érdekli, hogy a 13 állítólag szerencsétlen szám. Maga is a lehetetlent akarja: legyenek olvasói, értsék meg a szándékait, becsüljék a magyar filmet és alkotóit az emberek." (részlet az Előszóból)

A könyv témája: a betű, a nyomdászat, a könyvek világa. McLuhan négy évtizede vázolt víziója, ti. az elektronikus eszközök szinte a felismerhetetlenségig átalakítják, megváltoztatják az általa Gutenberg-galaxisnak nevezett világot - ismerjük el, részben megvalósult. A számítógép virtualitása átalakította, de valójában megszüntetni nem tudta a G-galaxist. A kötetben olvasható írásokon keresztül az olvasó rápillanthat erre a betűs-terepre, a nyomdászat és vonzáskörzetébe tartozó érdekes-különös világra, amely folyamatosan alkalmazkodva alakul, azonban alapjában ma is a gutenbergi eszmét szolgálja.Az egymástól független történetek, riportok és tanulmányok a szerző töretlen elkötelezettségét fejezik ki a nyomtatott szó és a nyomdászat iránt. Azonban nem érdemes tagadni: megtörtént a találkozás a virtuális könyvekkel, ami olyan mélyreható nyomot hagyott az íróban, hogy kötete címéül választotta.

A Bécsben élő Széll András ebben a könyvében nemcsak édesapjának, az 1956-os Széll Jenőnek állít emléket, hanem annak a kornak is, amelyben ők éltek. Szubjektív emlékezésről van szó a magyar történelemnek egy olyan időszakáról, amelynek eseményei a mai napig hatással vannak mindennapjainkra. A regény: egy kisfiú apja az 1956. októberi izgalmas napok után nem tér haza. Anyja közli a gyerekkel, hogy a papa fontos és titokzatos állást kapott külföldön. Elhiszi, az anyja mondta. A srácok az utcán mást mondanak: börtöntöltelék lett az apád. Az élet megy tovább számára apja nélkül, egyik év a másik után, míg egyszerre hazaérkezik a papa. A könyv egy kisfiú szemén keresztül nézve mutatja be az ötvenes-hatvanas évek világát, bepillantást nyújtva a különböző igazságok és hitek halmazába, végül a magyar börtönvilágba.

Különleges kiadvány ez a kis kötet, amely eredeti könyvformájában, 1998-ban, Tandori Dezső hatvanadik születésnapjának alkalmából éppen hatvan oldal terjedelemben jelent meg. Egy költő és író teljes könyvvel köszönti költő- és írótársát, akiről verset, novellát, kritikát egyaránt írt. Fábri Péternek ezek a különböző műfajú, de egytől egyig Tandorival foglalkozó írásai olvashatók A Tandori taniroda című kötetben.

1953-ban születtem, a Nyilas csillagképének jegyében, a Szűz fölkelésének órájában. Voltaképpen muzsikus, festő vagy építész szerettem volna lenni – nyilván azért lettem író, mert így minderről együtt képzelődhetek tovább. Ezeket a meséket a barátaimnak és a szeretteimnek írtam – így hát mindazokkal, akik magukéinak olvassák őket, remélem, szintén valami barátságfélébe keveredünk. A mesében az a jó, hogy megfér benne a líra – első köteteim verskötetek voltak az epika – később megjelent egy regényem – és a dramatikus tömörség – bemutatták három színpadi művemet is. És még az is jó benne, hogy mosolyogva lehet rá elaludni.Fábri Péter

A regény a Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország 2011-es e-könyv-írói pályázatának irodalmi kategóriájában 3. díjat nyert. Az Exit kisregényként speciális mű, formailag, tartalmilag egyaránt. Novellaszerűen építkező, és narratíváját több személy elbeszélése adja, keretként és a regényen áthúzott vezérfonalként mégis meghatározó az első bekezdés elbeszélőjének látószöge, a nővéré. A szín egy kórház és annak terei, ahonnan a szereplők barangolásai mégis kifelé történnek, vissza a XX. század történelmi eseményei közé. Az álmok útján, az élet és halál határmezsgyéjén az elbeszélések jelen idejűvé válnak. Megszűnik az idő. Minden halál is az életről szól. És az életben is minden álom, minden emlék kortalan, a lineáris történelemszemlélettől teljesen független, nem ismeri az idősíkokat, határokat. Az „exit” kijáratot jelent, az „exitus” latin szóval jelöljük a halált. „Én inkább átjárónak nevezném” – írja a szerző. – „És ebben az átjáróban az ember összecsomagolt poggyászát kibontja, szétszedi, búcsút vesz a dolgaitól, elszámol a holmikkal, hiszen nem vihet magával semmit, még amit születésekor hozott, azt sem. Megszerzett tapasztalatait, a drága, boldog és a fájdalmas kapcsolatok emlékét talán magával viheti, de erről keveset tudunk. És jó, ha azokat is, legalább részben, itt hagyja. Mert mindenki élete, tapasztalata tükörként szolgálhat másoknak. A regény eredeti címe: Tükörvár. Szereplői valóságos személyek, történeteik kronológiailag és az eseményeket tekintve historikusan is hitelesek, az oral-history részei. Az elbeszélők közül sokan már nincsenek velünk. Akik még igen, ők egyre gyengébbek.

A könyv a Budapesti Corvinus Egyetem Szabályozott Iparágak Kutatóközpontjának keretében elvégzett, TÁMOP által finanszírozott, négy szabályozott iparágra kiterjedő kutatás eredményeit szedi csokorba.A Szabályozott Iparágak Kutatóközpont kutatási területe az energetikára, a telekommunikációra, a közlekedésre, a közműszolgáltatások piacára és a pénzintézeti szektorra terjed ki. Fő feladatai a következők:- A szabályozott iparágakban kialakult piaci szerkezetek fejlődésének elemzése- A vizsgált iparágak szabályozási környezetének fejlődéséhez, illetve változásához kapcsolódó kutatások folytatása- A szabályozott iparágakkal kapcsolatos versenyélénkítést támogató szabályozási módszerek kutatása- A versenyjogi gyakorlat, illetve az alkalmazott eljárások koncepcionális kérdéseinek kutatása a szabályozott iparágak vonatkozásában- A vizsgált iparágakban alkalmazott szabályozási módszerek konvergenciájának kutatása.A Kutatóközpont céljai közé tartozik a felsorolt témakörök intézményközi, illetve karközi keretekben folytatott, multidiszciplináris jellegű vizsgálata, továbbá az aktív részvétel a témába vágó nemzetközi kutatásokban, illetve szakmai szervezetekben.A kötet egy-egy fejezete a következő négy szabályozott iparágra kiterjedő kutatás eredményeit mutatja be, elemzi és értékeli:- a telekommunikációs szektor szabályozásának kutatását,- az EU gázüzletági energiaszabályozását,- a villamosenergia-elosztás árszabályozási rendszereit, és- a villamosenergia-ipari szabályozás kockázatkezelési kérdéseit.A kutatások célja a vizsgált iparágak szabályozással összefüggő elméleti, módszertani, elvi és gyakorlati kérdéseinek kiterjedt és mélyreható elemzése, széles körű nemzetközi irodalomfeldogozás alapján. Szerzők a nemzetközi tendenciák alakulásának, okainak és összefüggéseinek elemzésére építve vizsgálják a hazai sajátosságokat, a témakörök elméleti és módszertani kérdéseit, a szabályozási célból alkalmazott és alkalmazható módszerek jellegzetességeit, és azok gyakorlati alkalmazásának előnyeit, hátrányait, általános és sajátos alkalmazási lehetőségeit. A kutatások elméleti és módszertani következtetései reményeink szerint hozzájárulnak majd a hazai szabályozási gyakorlat fejlődéséhez, és ennek révén a szabályozott iparágakban működő áttekinthetőbb és irányíthatóbb vers

Gánti Bence szakpszichológus átfogó és hiánypótló könyve bemutatja a buddhizmus lélektanát és spiritualitását, utolsó harmada pedig beavat a meditációs gyakorlatokba is. Nemcsak kultúrtörténeti áttekintést ad, hanem fogódzót is az útkeresők számára.

Misztótfalusiról már kortársai is tudták, hogy nem átlagos tehetség. Az utókor időnként újból és újból felkapta nevét. Az oly rettenetes XX. században ismét felfedezték Tótfalusit – Nicolaus Kist –, mikor is Harry Carter és Buday György kiderítette, hogy az úgynevezett holland antikva legszebbjét valójában nem Anton Janson, hanem Misztótfalusi Kis Miklós alkotta meg. A felfedezés, bizonyítás pillanatától kezdve Misztótfalusi Kis Miklós nemcsak magyar ügy, hanem az egyetemes írott, nyomtatott kultúráé is. Minden egyes újabb tudományos tény személyét, művét hozza közelebb a kultúrát értéknek tekintő emberhez. Nagy Lajos

A ?Somogyszilben született Bauer Júlia édesapja a falu lexikonja volt, édesanyja a mosdósi apácák iskolájába járt. A fiatalon árván maradt leányt nevelőanyja és öccse, Gyurika megszületése vigasztalta. Az evangélikus elemi iskolában osztálytársai közül egyedül ő ismerte Magyarország hercegprímásának nevét, és megpofozta Müller Rozit, mert Kossuth Lajost letolvajozta. Tanár szeretett volna lenni, 19 éves korában családtagjaival együtt deportálták. Az Auschwitzban, Allendorfban és Melsungenben írt, általánosítást kerülő naplóbejegyzései a magyarországi zsidó holokausztról mint nemzeti tragédiáról szólnak. Egy olyan vidéki fiatal leány története, aki az átéltek ellenére össze tudta egyeztetni zsidó identitását és az őt megtagadó szülőföldjéhez való tartozását. Egyik versében örökül hagyott lírai megfogalmazásban: „És mégis”… A kötetben a naplóbejegyzések hasonmás formában is olvashatóak, a korabeli fényképekkel együtt forráskiadványt jelentenek. A holokausztról nem lehet érzelmek nélkül beszélni, mert emberi indulat, a gyűlölet, a gonoszság szülte. Bauer Júlia lírai emlékképei, költeményei kiegészítik naplóbejegyzéseit, „lélektől lélekig” szólnak. A szerzővel időskorában készült mélyinterjú egységben láttatja a nyelvében és kultúrájában asszimilálódott magyar zsidóság tragédiáját. A könyvet mindenkinek el kell olvasnia, hogy pontosan érthetővé váljon, miért lehetetlen a magyar és a zsidó identitástudat önkényes szétválasztása.

Emmának és ikeröccseinek az a szerencséjük, hogy Gerry nagybácsikájuk kísértetiesen hasonlít Gerald Durrellre. Elég az hozzá, hogy Gerry bácsi a kertjükben landol Belladonna nevű léghajójával, és magával viszi a három gyereket, hogy felkutassák Gerry bátyját, aki két éve indult el afrikai tanulmányútra, de azóta nem adott hírt magáról. A keresésből aztán világ körüli utazás lesz. Gerald Durrell, a biológus szépíró rengeteg érdekes tudnivalót lop az izgalmas és humoros történetbe. Akad egyáltalán gyerek, aki az ismeretszerzésnek ne ezt a Durrell-módszerét választaná?