Kossuth Kiadó strana 99 z 205

Romantikus történet izgalmas fordulatokkal, gyönyörű tájakon A csinos, fiatal pilóta, Hellen megbízatást kap, hogy egy menyasszonyi ruhát szállítson a svéd félszigetre, Hardingsholmba. A boldog ara, Linn és a vőlegény, Erik épp a vendégköszöntő partira készülődnek, amikor Hellen a hidroplánján megérkezik hozzájuk a ruhával. A vészesen közeledő vihar miatt Hellen nem tud felszállni, ezért kénytelen maradni, és ott is éjszakázni. Hellen az első pillanattól vonzalmat érez a férfi iránt, bár tudja, hogy Erik másnap házasságra lép Linn-nel. Mivel az esküvőt ételmérgezés és egy csalási ügy miatt az utolsó pillanatban el kell halasztani, nemcsak Hellen és Erik érzelmeinek kell kiállni a próbát, de Linnben is újra fellángol a régi szerelem Erik bátyja, Lars iránt… Inga Lindström Svédország legszebb arcát mutatja meg ebben a fordulatokban gazdag történetben, és a végén néhány jellegzetes svéd receptet is megoszt az olvasókkal.

Párizs, 1975. Josephine Baker, a revü koronázatlan királynője az utolsó fellépésére készül. Bár már idős, és évtizedeket táncolt át, kétórás csillogás és ragyogás várja a francia fővárosban, mely soha nem okozott csalódást neki. Felemelkedik a függöny. Josephine visszapislogja a könnyeit, és még egyszer, lassan sétálva belemerül az életébe. Nyomorúságos gyerekkorát idézi meg, s azt a táncot, mely a világ leghíresebb fekete nőjévé tette 1924-ben New Yorkban. A párizsi szólókarriert, a francia ellenállásban vállalt harcát, a faji egyenlőségért vállalt kitaszítottságát. Az énekesnő, a táncművész, az előadóművész-színésznő hosszú pályafutását. Szerelmeit és szerelmes vágyakozásait. Táncol önfeledten, eltáncolja még egyszer, utoljára az egész életét. A regény a Kossuth Kiadó nagy sikerű életrajzi sorozatának legújabb kötete.

Ebben az albumban a Kárpát-medence 150 jelentősebb várát, várkastélyát és erődtemplomát mutatjuk be. Többségük tanúja volt a történelmi Magyarország zivataros időszakainak, de vannak köztük olyanok is, amelyek soha nem láttak harcokat – így vagy úgy mindnek egyedi sors jutott. Közös bennük, hogy szükség esetén védhetővé váltak az ellenség támadásaitól, a rablótámadásoktól, vagy a megsarcolt jobbágyok dühétől. A Kárpát-medencei várépítészet évezredes múltra tekint vissza. A történelmi Magyarország vármegyéit az állam megszervezésekor általában egy-egy fontosabb, tekintélyesebb vár körül alakították ki. A földvárakat és palánkvárakat a XI–XII. században kővárak váltották fel, ekkoriban emelték az esztergomi várat és a budai királyi várat. A tatárjárás tanulságait levonva IV. Béla felismerte, hogy eredményesen csak a mocsarak által védett, vagy a magas hegycsúcsra épített erősségek tudnak ellenállni a támadásoknak. Ekkor építtette többek között Visegrádot. Ezzel egy időben sok királyi birtokot adományozott nemeseinek azzal a feltétellel, hogy emeljenek várakat a jól védhető helyeken. A Kárpát-medencei várrendszer a XIII. század végére szinte teljesen kiépült. Az Oszmán Birodalom előretörése idején nemcsak a meglévő várakat erősítették meg, hanem Zsigmond királynak köszönhetően a jelentéktelenebb várak átépítésével új végvárrendszer is kiépült a déli végeken. Ugyanekkor az addig védtelen udvarházakat, püspöki székhelyeket és templomokat is sorra kőfallal kerítették. A történelemből tudjuk, hogy végül mégis sok várunk esett a török áldozatául. Később Rákóczi katonái is semmisítettek meg erősségeket, megannyit pedig az Osztrák Haditanács parancsára robbantottak fel. A háborúk elmúltával sok vár építőanyagát a lakosság saját gyarapodására használta fel. Napjainkra a Kárpát-medencében egyre több várromot, várkastélyt és erődtemplomot újítanak meg és tesznek látogathatóvá. Az erősségek a Kárpát-medence kulturális örökségének részei, nagyszerű kirándulási célpontok, ahol sokat tanulhatunk múltunkról és jelenünkről is.

Úgy tűnik, már mindent tudunk a második világháborúról. Ennek ellenére a témában számtalan egymással élesen ütköző nézettel találkozunk. Mintha a szövetségesek és a tengelyhatalmak háborús propagandája ma, nyolc évtizeddel a háború kitörése után is elevenen hatna, és rányomná a bélyegét arra, amit a jelenkor történészei állítanak vagy vallanak. Ebben a kötetben a szerzők - jeles francia történészek - a második világháború huszonhárom mítoszát veszik górcső alá, hogy különválasszák a tévhiteket és a történelmi tényeket. Pearl Harborban valóban súlyos csapást mért Japán az Egyesült Államokra? Hitler csak megelőzte Sztálin támadását? A Waffen-SS tagjai valóban elitkatonák voltak? Tényleg jelentéktelen volt a provence-i partraszállás? A német csodafegyver valóban mindent megváltoztatott volna? Túlértékeljük Montgomery szerepét? Igaz, hogy Jaltában Churchill, Sztálin és Roosevelt felosztotta a világot? Ezekre a kérdésekre és sok hasonlóra ad választ ez a könyv.

Göring párizsi ügynöke, vagyis a művészettörténészből lett műkereskedő Bruno Lohse élete kapcsán tárul fel a második világháború, a nácik fosztogatásai a megszállt területeken, leginkább Franciaországban. Az ERR (más néven: a Rosenberg bevetési törzs) nevű egység hajtotta végre a híres zsidó műgyűjtemények felszámolását és elkobzását. A zsákmányból - Lohse révén, aki Párizsban tevékenykedett - Göring kollekciója is gyarapodott, mint ahogy a linzi Führermuseumba is jutottak értékes képek, ám nagyon sokan meggazdagodtak a rablott műtárgyak kereskedésével is (sok szál Svájcba és Hollandiába vezetett). Bár Lohse öt évet ült francia börtönben, szabadulása után zavartalanul visszatérhetett a műkereskedelem világába. Petropoulos könyve hátborzongató képet ad a nácik fosztogatásairól (a tulajdonosokat rendszerint deportálták), és az ebben szereplők utóéletéről, az előkerült és máig meg nem talált festményekről, illetve arról a főként volt nácik alkotta hálózatról, amely az ötvenes években korlátozások nélkül folytatta zavaros ügyleteit.

A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 részes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel. Az egyes kötetek címe (a megjelenés sorrendjében): - A II. világháború rejtélyei - Az Ótestamentum mítoszai - A CIA titkos kísérletei - Roswell és az ufójelenségek - Raszputyin és a cár utolsó napjai - Tutanhamon sírja - Az igazi Drakula - Jézus titkos élete - Hasfelmetsző Jack - Júdás evangéliuma - Hitler halála - Látogatók az ősidőkben - Élet a Marson és más bolygókon - A dinoszauruszok - A modern idők csodái

A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 kötetes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel.

A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 kötetes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel.

A Korona című világsikerű sorozat történész szakértője Vilmos és Harry herceg gyermekkori szövetségéről, későbbi elhidegülésének okairól, valamint a családi viszályokról tár az olvasók elé újabb, eddig eltitkolt részleteket. A kötetből megtudhatjuk, hogyan alakult a két herceg kapcsolata annak tükrében, hogy Vilmosra a trón és a vele járó felelősség vár, miközben Harry avval a tudattal kénytelen élni, hogy ő a „tartalék”.

A Világhírű festők című művészeti sorozatunkban az európai festőművészet-történet tizenkét kiemelkedő alkotójának életművét mutatjuk be. A reneszánsz, a németalföldi, az impresszionista és a modern festészet világába tekinthetünk be, olyan művészek alkotásai révén mint Botticelli és Leonardo, Rembrandt, Renoir, Monet, Gauguin, Van Gogh, Cézanne, illetve Turner, Klimt, Picasso és Kandinszkij. A bájos kivitelű könyvek tömören, tartalmasan és igényesen foglalják össze az egyes művészek életútját és pályáját, bemutatva úgy a legfőbb műveiket, mint az alig ismert titkos gyöngyszemeket. A művészettörténeti ismertetés számtalan csodálatos festmény, rajz és grafika révén kel életre; ezek a kis könyvek igazi képes albumok, szemet gyönyörködtető kiadványok. Az első két kötet – Klimt és Cézanne – februárban jelenik meg, amelyeket kéthavonta követnek a további könyvek.

Joseph Fouché, a hatalom bűvöletében élő egykori szatócsfiú, a francia forradalom után egymást váltó rezsimek örökös rendőrminisztere minden idők legnagyobb politikai túlélőművészei közé tartozik. Ifjan felszentelt pap és matematikatanár lett, de hamarosan elhagyta mindkét pályát. Bár magával vitte az önfegyelmet, a logikai éleslátást és a kivételes munkabírást, később az erőviszonyokat felmérő ügyes helyezkedés és a köpönyegforgatás, hűségeskük és árulások határozta meg politikai pályáját. A forradalom kitörése után már alkotmánypárti nézeteket hirdetett, majd a Konvent – előbb mérsékelt, girondista, majd radikális, hegypárti – képviselője lett. Robespierre diktatúrája idején a legradikálisabb „veszettekhez” állt. Miután kis híján maga is a guillotine alatt végezte, végül azok közé került, akik Robespierre-t juttatták a nyaktiló alá. A jakobinusok bukása után ismét a diktatúrát megdöntő hegypártiakhoz csatlakozott, majd a megfelelő pillanatban Bonaparte Napóleon mögé állt. Egy időre szembefordult Napóleon hatalmi törekvéseivel, de a titkosrendőrség megszervezőjeként és vezetőjeként, a császár tanácsadójaként addigra már nélkülözhetetlenné tette magát. Mivel világosan látta Napóleon háborús terjeszkedő politikájának közelgő kudarcát, szolgálatait felajánlotta Wellington hercegnek és a Bourbonoknak is. Ennek ellenére 1814-ben a száműzött Napóleon visszatérését szervezők között jelent meg, ám a Wellingtonnal és Metternichhel ápolt jó kapcsolata megóvta őt a waterlooi bukás következményeitől. Részt vett a Bourbon-restauráció előkészítésében, de mivel annak idején szerepe volt XVI. Lajos vérpadra küldésében, a visszatérő dinasztia száműzte Franciaországból. Az időszak minden híres és hírhedt személyiségeiről vezetett kartotékjaitól még bukása után is rettegtek kortársai. Az Osztrák Császárságban kapott menedéket, utolsó éveit Linzben és Triesztben élte le, itt írta meg emlékiratait, amelyek halála után jelentek meg. A mű ez idáig egyetlen magyar fordítása – Salgó Ernő munkája – 1943-ban jelent meg.

Királynők, királynék és fejedelemasszonyok, politikusok és politikus-feleségek, az irodalom és a színpad dámái, a tanítás és az orvoslás úttörői – változatos női sorsok a magyar történelem évszázadaiból. A legtöbbjüket jól ismerjük, de akad közöttük olyan is, akikről a könyvekben és a közbeszédben méltatlanul kevés szó esik. Egyesek életútját a történelem sodra határozta meg, mások ki akartak törni a rájuk kényszerített női szerepből, és tetteikkel, életükkel hagytak nyomot a magyar história alakulásán. Ez a harmincnégy, időrendbe állított női sors sajátos nézőpontból mutatja be ezer év történelmét, amely egyeseket kitaszított vagy elpusztított, másokat felemelt, trónra ültetett vagy szentté avatott.