Kossuth Kiadó strana 105 z 230

Lajta ?Erika már számos abszurd hangvételű, Örkény István örökségét továbbvivő könyvet publikált. Ezek sorába jól illeszkedik a Bordély az egész világ című elbeszéléskötet, melynek specialitása, hogy az összes elbeszélés hősnője prostituált, vagy legalábbis a kora felfogása szerint szabados szexuális életet élő nő. Felbukkan itt Mária Magdolna, Zola Nanája, Schratt Katalin és Karády Katalin, de természetesen az írói fantázia is működik: teremt emlékezetesnél emlékezetesebb nőalakokat, s kerekít köréjük hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb történeteket.Lajta Erikánál egy örömlány csak a legritkább esetben a társadalomból kiközösített, megvetett pária. Az ő prostituáltjai többnyire szabad szellemű, határozott nők, akik bár külön úton járnak, így vagy úgy, de megtalálják a helyüket, adottságaikból és lehetőségeikből kihozzák a maximumot. Egy, a szerelmesétől teherbe esett kurtizán nem kis furfanggal béranyaságot vállal egy félig-meddig impotens kuncsaftjának… A szocializmusban börtönbe zárt utcalányok kegyetlen bosszút állnak: megerőszakolják a börtönőrt… Egy visszeres lotyó némi reklám segítségével „nagy boltot” csinál a szépséghibájából… A prostituáltak érdekvédelmi szervezete folyton-folyvást a minisztérium nyakára jár, hogy jelöljék már ki végre a türelmi zónákat… Szóval, prostituáltak nyüzsögnek, tolongnak, zsibongnak az ókortól egészen napjainkig. Ahogy a cím is mondja: Bordély az egész világ.

Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza.

A szerző előző könyvében, A Nagy nevettetőkben a klasszikus vígjáték- és kabarészerzők anekdotáit gyűjtötte csokorba. Az új kötet az egykori nagy nevettető komédiások életéről és sztorijairól mesél, a szerző jelmondatának megfelelően: halottról jót vagy rosszat, de az igazat! A legtöbbször személyes emlékeken alapuló történetek főszereplői között megtaláljuk Dayka Margitot, Hofi Gézát, Kabos Gyulát, Kabos Lászlót, Latabár Kálmánt, Márkus Lászlót és Salamon Bélát.

A 20. századi magyar irodalom egyik legtermékenyebb és legváltozatosabb műfajaiban alkotó író, Karinthy Frigyes műveit a népszerűség és az olvasói szeretet minden korban arra "ítélte", hogy érdemesebbnél érdemesebb kiadók jelentessék meg. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Két hajó Karinthy azon antológiái közé tartozik, mellyel bebizonyítja közönségének, hogy humora mellett éppoly nagy erővel bír filozofikus, politikai, sőt: tudományos-fantasztikus gondolatisága. A kötet többszörösen is a kettősség jegyében született. A címszereplő Két hajó-novella az olvasót arra ösztönzi: engedje képzelete hajóját az ellentétek vizeire kormányozni, földi és transzcendentális, álom és valóság, vágyak és az elérhetetlen tajtékaira. A látszólag véletlenszerűen egymást követő novellák az értő szem előtt láncba fonódnak, és ritmikusan ismétlődő képeikkel az utolsó csattanóig izgalomban tartják az olvasót.

Richie, a híres énekes és zeneszerző halálával minden megváltozott. Chrissie és a lányok magukra maradtak. A másik család létezése pedig minden korábbinál kézzelfoghatóbbá és nyomasztóbbá kezdett válni, és nemcsak azért, mert Richie róluk sem feledkezett el a végrendeletében. A pénz és a vagyon körüli kegyetlen hétköznapi viszályban felszínre törtek a régi sérelmek, az elhagyatottság és a cserbenhagyás fájdalmas emlékei.

„Ezúttal az ünnepi összejövetelek megszervezésében, az ételsorok összeállításában és a fogások elkészítésében szeretnék segíteni a háziasszonyoknak.” Papp Katalinmesterszakács A nagy sikerű Nagyi szakácskönyve szerzője ezúttal olyan ételek elkészítéséhez ad hasznos tanácsokat, amelyek változatos ízvilágukkal emelik az ünnep hangulatát, ugyanakkor könnyen beszerezhető összetevőkből, egyszerűen elkészíthetők.Megtanítja a háziasszonyokat a szezonális alapanyagokból összeállított, ízletes ünnepi fogások elkészítésére, és beavatja őket a korszerű és nagyanyáink tapasztalatait ötvöző konyhai mesterfogásokba is.Vendégmarasztaló ételek családi és baráti összejövetelekre, húsvéti és karácsonyi menük, szilveszteri vendégvárók, szellemes fogások Halloweenre, a gyerekzsúrok és kerti partik kedvenc finomságai…

Mintha csak Agatha Christie világába csöppennénk! A hamisítatlan angol kastély és urai, a hozzá tartozó személyzettel. És a hozzá tartozó rejtélyes gyilkossággal. De miért mosolyog a halott? Mire derülhet fény a varázslatos hangulatú provence-i házban? Meghalt, vagy "csak" eltûnt az "aranyifjú" vitorlásversenyzõ? Három halott - de mi végzett velük? Ugyan kérem! Szó sincs itt gyilkosságokról, mindhárman természetes halállal haltak meg!(?) Békés angol kastély... Ó, a provence-i táj nyugalma... Hová vezet a levendulaösvény...? A Vaddisznó-szikla mélyen hallgat... A halottak nem beszélnek...vagy mégis?

Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen.Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és zenével is foglakozik. Gulyás Dénes professzor magántanítványa volt az Iparművészeti Főiskolán. A botanikában, ökológiában Vöröss László Zsigmond, Soó Rezső és Borhidi Attila tanítványa. 1998-ban Joseph Kadar, Párizsban élő festőművésszel megalapítja az „Ethic-Cards” mail-art folyóiratot. Itt jelent meg a „Levelek Krétáról” című etikai esszégyűjteménye. Az Égei-tengeri kultúra és művészet rajongója. Több alkalommal helyszíni kutatásokat is végezve fejlesztette ki az „Afro-Krétai Kerámiát”. Grazban, Stoobban, Városlődön alkotta meg legfontosabb darabjait, melyek számtalan kiállításon, elsősorban Ausztriában, szerepeltek. Budapesten, a Derkovits Galériában, a galéria megszűntéig állandó kiállító volt. 2002-ben Grazban, a „Gruppe RaArt” művészeti-filozófiai csoportot alapítja meg, osztrák, afrikai tagokkal. 2007-ben alakítja meg az „Upanisad (Jazz) Ensemble” együttest, mely alapjaiban a hindu filozófián, és az „etno-jazz” elemeire épül. Koncertjeiken és lemezeiken („Fénybetörés”, „Holdszél”) Pápai Erika és Mécs Károly is állandó szereplők. Számtalan hazai és külföldi tudományos és művészeti társaság tagja. Például: „Emily Bronte Society” – Anglia, Pishwanton Természetvédelmi és Művészeti Projekt – Skócia, Scientific and Medical Network – Anglia, Magyar Szociológiai Társaság és az ESA (European Association of Sociology), és tagja az MTA Köztestületének.Jelenleg Sopronban él, két egyetemista fiú – Barnabás és Ákos – boldog édesapja.

Henri Perruchot művész-életrajzait a magyar olvasóközönség is megszerette. A nagy példányszámban megjelent Gauguin-, Cézanne- és Manet-köteteknek már elkészült, illetve készülőben van a második kiadása. A kitűnő francia műtörténész irodalmi eszközökkel, regényes formában eleveníti meg hőseit, a XX. századi művészet nagy újítóit, de az olvasmányosság mindig tudományos igényű hitelességgel párosul. A sok dokumentum felhasználásával készült életrajzok a modern művészet kutatói számára is forrásértékű pályaképek. Van Gogh életrajzában meggyőzően érzékelteti a szerző, hogy az egészen egyéni utakon járó tragikus életű művész alkotásai, a meg nem értés, a magány, a fájdalom és meghasonlás közepette készült képei az igazi művészet varázsa folytán hogyan válhattak az utókor számára az élet örömeit, szépségét és a belső megbékélést árasztó élményforrásokká egyre nagyobb tömegek számára.

A Kötéltánc c. regény abba a jellegzetesen karinthys, regénynek nevezett, de inkább esszészerű műfajba tartozik, mint a Mennyei riport. Mi az élet? Miért élünk? Veti fel a kérdést Karinthy, és szellemesen, érdekesen próbál válaszolni ezekre az éppoly banális, mint fontos és megoldatlan kérdésekre. Válasza az einsteini filozófián, a bergsoni tanításokon, az adleri mély lélektanon nevelődött ember felelete, abban a modorban, amit Huxley regényeiből ismerünk. A kötéltánc jelentősége, elsősorban irodalomtörténeti. Ezeket a filozófiai problémákat ugyanis misztikus félhomály takarja – és a problémáknak karinthys magyarázata néhol ma már anakronisztikusnak tűnik. A könyv társadalmi jelentőségét az hangsúlyozza, hogy jelképes formában bátran szól a fasizmus ellen – a regény egyik hőse mondja ezeket a szavakat: „A harcot hirdetem én, az elnyomottak harcát az elnyomók ellen, hirdetem ellene a harcot, nyomorult rabszolga, magam is… mert a boldogságot megosztani nem lehet.”

"Amikor Bush készült Magyarországra, akkor James Baker külügyminiszter elsõ számú jobbkeze, Robert Zoellick lehívott Washingtonba, ahol találkoztam is Bakerrel, és fél órát beszélgettünk. Fölkértek, hogy írjak egy üdvözlõbeszéd-vázlatot. Amit persze õk átírnak, átszerkesztenek. A beszéd fõ vonala az 1568-as tordai országgyûlés példájára hivatkozott. Ugye az arról volt híres, hogy a világon elõször törvényt hozott a vallásszabadságról. Ez egy mondatból állt: minden ember olyan hitben éljen, amilyenben akar. Az volt a terv, hogy amikor leszáll a repülõrõl, ezt mondja el. Maximum tíz percben. Az volt a fontos, hogy üzenet legyen benne. Megírtam, a Fehér Házban átírták, majd körbeadták a külügyminisztériumban véleményezésre. Húsz perccel a leszállás elõtt jött az üzenet a külügyminisztériumból, hogy ne mondja el." Ezt a beszédet tépte szét idõsebb Bush 1989 júliusában a Kossuth téren. Róna Péter közgazdász az Orbán-kormány unortodox tevékenységének alternatívát kínáló, mérsékelt, hagyományos gazdaságpolitikát szorgalmazó nyilatkozatai révén lépett a nagy példányszámú újságokba és a tágabb nyilvánosság elé. A közgazdász-körökben életpályájával és munkásságával megérdemelt tekintélyt szerzett szakember Andrassew Iván kérdéseire válaszolva idézi fel élete és munkája fontos állomásait, legemlékezetesebb találkozásait. Az olvasó természetesen rengeteget megtud a nemzetközi gazdasági életnek a magyar gazdaság állapotát befolyásoló kulisszatitkaiból is. Róna Péter 1942-ben született Miskolcon. 1956-ban külföldre távozott. Iskoláit Washingtonban kezdte, 1964-ben cum laude eredménnyel végzett a University of Pennsylvania Gazdaságtörténeti szakán. 1966-ban Oxfordban évfolyamelsõként szerzett jogi diplomát. 1968-ban Washingtonban az Arnold & Porternél jogászként dolgozott, késõbb az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium Közvetlen Külföldi Befektetések Osztályának lett jogi tanácsosa. Pénzügyi karrierjét 1970-ben a Schroder Banknál kezdte, ahol az elnök, Lord Gordon Richardson személyes titkára volt, majd annak a Bank of England kormányzójává választásakor oda is követte. 1971-ben visszatért a Schroderhez. 1986 januárjában a J. Henry Schroder Bank & Trust Company vezérigazgatójává nevezték ki. 1990 júliusában lemondott tisztségérõl, és elvállalta az Elsõ Magyar Alap (The First Hungarian Fund Limited) vezetését Budapesten. Róna Péter jelenleg az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára és a Magyar Nemzeti Bank Felügyelõ

Huszonegy kötetben, valóságos kiskönyvtárban mutatjuk be az operairodalom remekeit. Az e-könyv sorozat visszarepíti olvasóját az operák aranykorába. Szenvedély, szerelem, ármánykodás - elsöprő érzelmek, amelyeket a világhírű zeneszerzők az operairodalom örökbecsű darabjaiban megjelenítenek. Az érdekes és tartalmas kötetekben egy-egy világhírű opera szerzőjének életéről, munkásságáról, a leghíresebb felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, az opera tartalmáról és magyarországi vonatkozásairól olvashatunk. 

Megdöbbentő tanúbizonyságokat gyűjtött egy kötetbe a hazájában rendkívül népszerű televíziós szerkesztő-riporter, Roberto Giacobbo. Műsorai a nálunk egykor nagy érdeklődéssel nézett, Déri János vezette Nulladik típusú találkozásokkal rokon Voyager azokat a különös, természetfelettinek vélt eseteket vizsgálja, amelyekre ma még nincs tudományos magyarázat. Ilyen téma a halál utáni lét. Valóban van folytatás? Valóban a lélek halhatatlan, csak mindig új testbe költözik? A szkeptikus beállítottságú, de nyitott gondolkodású szerző szigorúan tudományosan igazolt, hiteles történeteket tár elénk, s bármennyi kételyt megfogalmaz maga is, úgy tűnik, a válasz nem lehet egyértelműen nem arra a kérdésre: van-e élet a halál után?

A középkori Margit-legenda 20. századi feldolgozása. A regény főalakja Jancsi fráter, a hajdani kertészfiú, s az ő  sorsának tükre vetíti elénk az „Isten rabjainak”, a szerzeteseknek külön világát. Az író a regény minden alakját,  a szerzeteseket, Margit királylányt is emberi közelségbe hozza, s a legenda szűkszavú adataiból eleven embereket  teremt.   A regény a 13. század Magyarországát, a tatárdúlás utáni korszakot festi meg a király apácalánya klastromában  szolgáló laikus fráter naiv, üde, reális szemszögéből. Ebben a román kori díszletek között játszódó történetben a  rabság metaforikusan is, valóságosan is összefonódik a transzcendenciaként értelmezett szerelemmel. Jelképteremtő  eréllyel érvényesülnek benne a századfordulós gondolatok és motívumok (a szennyből kinövő liliom). Legeza Ilona ismertetője (legeza.oszk.hu): "Gárdonyi legismertebb és méltán népszerű regénye az 1900-as évek elején íródott. Az író érdeklődése ebben az  időszakban egyre inkább a magyar múlt felé fordult; saját politikai, társadalmi és vallásetikai gondolatait  ágyazta be a história jelmezébe, szimbolikusan, de az értők számára megfejthetően. A regény megírását gondos,  forrásokat figyelembe vevő kutatómunka előzte meg. A Nyelvemléktár kötetei mellett egyháztörténeti munkákat,  középkori névtárakat böngészett át, sőt a margitszigeti domonkos kolostor föltárt részeit is tanulmányozta,  rajzolta és kiegészítette magának. Kitűnő beleérző készség pótolja a kissé vérszegény cselekményanyagot.  Képzeletindítóan hozza elénk IV. Béla korát, a tatárjárástól a feldúlt és szétzilált ország életrendjét, a női és  férfikolostorok belső világának különös, furcsa, ridegen szigorú rítusait. A könyv középpontjába állított szerelmi  epizód: Jancsi fráter finoman festett vonzódása a király lánya, Margit iránt kevéssé sikerült, életesebbek  Ágnesnek, Jancsi anyjának, Marceliusz, Jakab és Ábris barátnak portréi. A könyv legfőbb értéke kitűnő atmoszférateremtő ereje, melyhez elsősorban a szerző nyelvi leleménye, üdítő  mesélőkedve járul."

„A ?művésznek úgy kell megalkotni a műveit, mint ahogy a mandulafa virágot hoz” – mondta Cézanne, a modern művészetnek ez a talán legtöbbet gyötrődő, korszakos jelentőségű óriása. Hatalmas intellektuális erőfeszítések, mindig újat kereső szívós kutatómunka eredményeképpen, dacolva megnemértéssel és csüggedéssel csodálatos képein sikerült megoldani a maga elé tűzött feladatot: összeegyeztetni a dolgok formáit felbontó fényt és a dolgok szerkezetét, egyesíteni a színt, az impresszionisták eredményét és a formát, a klasszikusok örökségét. A nagy művész minden képe ugyanakkor valóban olyan harmonikus és nemesen egyszerű, mint a mandulafa virága. A művész, aki heves megindultságot érez a természet láttán, úgy tudja átvinni élményét a vászonra, hogy a néző egyszerre gyönyörködhet az örök természet egyszerűségében és egy zseniális alkotó sajátosan emberi erőfeszítésében. A tudományos hitelességgel megírt biográfia gondos műelemzésével izgalmas élmény lesz minden művészetszerető olvasó számára.H. Perruchot az 1967-ben elhunyt neves francia író és műtörténész jelentős szépirodalmi művek, esztétikai tanulmányok és művészettörténeti esszék alkotója. Legfontosabb hagyatéka egy hét kötetből álló, de szoros egységet alkotó sorozat, amely az impresszionisták és a posztimpresszionisták alkotótevékenységét: Manet, Cézanne, Toulouse Lautrec és Seurat életművét mutatja be. A képzőművészet történetének egyik legizgalmasabb korszakát, a festészet megújításáért folytatott nagy jelentőségű küzdelmet választotta fő kutatási témájának, s a hatalmas kutatómunkával összegyűjtött dokumentációs anyagot a regényíró módszerével ötvözte művészi alkotássá. Életrajzai lebilincselő regények, amelyeknek minden adata bizonyíthatóan hiteles. Perruchot művei nemcsak az egyes nagy festők életét ismerteti meg az olvasóval, nemcsak festészetüket tanuljuk meg jobban érteni és szeretni Perruchot nyomán. Feltárul a körülöttük és mellettük kibontakozó, számunkra szinte érthetetlen harc, a kortársak ma már elképesztőnek tűnő értetlensége a nagy jelentőségű és jövőbe mutató, napjaink művészetében is jelenlévő alkotók iránt. 

Aki ?szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük – az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a „Strungle for life” zárórímének hősi-etikus tilalma – annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is – mint a Judik Etelt gyászoló Halott –, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János „Nagyon fáj! Nem megy!”-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni.A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki – ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író „kiárusít”. És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását – igazolva a versek sugallta előérzetet – Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg.Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.