Kossuth Kiadó strana 114 z 231

Tóth Árpád: Karinthy Frigyes: Grimasz A magyar újság-croquis egyike a nálunk termett és fejlődött legsajátosabb irodalmi műfajoknak. Első mesterei és későbbi továbbfejlesztői különös munkát végeztek, körülbelül olyat, mint a Vigadó-palota zseniális építője, aki úgy akart magyar stílust teremteni, hogy kelet és nyugat egy-egy jellegzetes építő stílusát, a mórt és a románt keverte. Nem ily öntudatosan, de körülbelül ezzel a módszerrel dolgoztak a magyar szellemesség irodalmi kifejezői is: keletről hozott, kényelmes, vitézkötéses, anekdotás humorunkat franciáktól tanult fogásokkal tették modernebbé, csattanóbbá, finomabbá. Két nevet említek, a Mikszáthét és Heltaiét, a két legkitűnőbb mesterét: az egyik még talán túlságos táblabírós zamatú, a másik már talán túlságosan is francia. De mindkettőben főtulajdonság: a bölcs derű és a finomság, a szatíra náluk inkább csak pikáns árnyalat! A legújabb magyar újság-croquis-k erős fordulatot mutatnak: a bölcs mosolyból kegyetlen grimasz lett. Már Molnár Ferenc croquis-cikkei is ezt a fordulatot éreztetik, de legteljesebben Karinthy Frigyes szokatlan merészségű és erejű ilynemű művei rajzolják elénk az új magyar croquis képét. Molnárnál még némi bujkáló líra enyhíti olykor a maró viccet, Karinthynál teljes fölényével és kegyetlenségével lép elő a szatíra. Croquis-cikkei olvasásakor fantasztikus, már-már félelmes méretekig lendülő cirkuszi bohóc víziója elevenedik elém, egy krétás arcú vigyorgóé, aki pofonokat oszt, fejeket tép le, amiket fordítva, eltorzítva ragaszt vissza, s olykor a csillagokig nyúl, hogy azokkal mutasson be groteszk és döbbenetes tréfákat. Karinthy szokatlan sikerének kétségkívül az a titka, hogy bár kegyetlen s bár igen gyakran a croquis szerény korlátain szinte brutális erővel veti túl magát heves lendülete, mindvégig kacagtató tud maradni. A mulattató helyzetek variálásában, a nevettető torzítás biztosságában elsőrangú, s a croquis-nyelv kezelésében szinte páratlan. A furcsa, alakuló budapesti nyelv bravúros kezelője, s akárhányszor avatott továbbfejlesztője is. Némely fordulata, egy-egy alakjának neve szájról szájra száll, s olyanok szókincsébe is beiktatódik, akik talán nem is olvasták croquis-jait. Karinthy szatirikus cikkei - melyek közül legújabb kötetében, a Grimasz címűben, talán a legjellegzetesebbeket gyűjtötte össze - a maguk módján pompás kifejezői napjaink szellemének, az író kitűnő hivatottságát mi sem mutatja jobban, minthogy ez a kifejezőerő egy jelentéktelenebb műfaj keretében is oly dúsan adatott meg neki.

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Tíz portré, tíz sikeres emberről.Tízszer tíz vagy annál is több történet a magyar gazdaság elmúlt egy évtizedéről – tanulságokkal, buktatókkal, érdekes történetekkel és személyes vallomásokkal.Szerencsés véletlenek vagy tudatos tervezés – esetleg e kettő keveréke – eredményezte e azt. hogy biológusból, újságíróból, plakátragasztóból, ipari miniszterből és múzeumi munkatársból igazi üzletember lett, olyan vállalkozó, akinek a nevét immár az országhatárokon túl is ismerik.Szakonyi Péter, a Magyar Hírlap gazdasági rovatának újságírója velük beszégetett el sikereik titkáról.A pénz – kötetben szereplő mágusai meglepő őszinteséggel – tárják fel életük elmult egy évtizedét, hiszen tapasztalt menedzserként tudják; a fájó kudarcokból legalább anyit lehet okulni, mint a csillogó sikerekből..

„A ?zokogó sofőrt megnyugtattam, aztán visszaküldtem a kamionba. Amíg a rendőröket várva a lány testére vigyáztam az út közepén, néztem a földet, és arra gondoltam, hogy talán megmentettem volna, ha jobban figyelek, és azt mondom neki, hogy ez itt nem az ígéret, hanem az igézet földje.” "Hallom, hogy a vak fiam beforduI az utcánk sarkán. A botjával veri a falat. Amúgy csöndben jön. Tudom, csak én hallom, minden este, amikor más senkise jár. De azt is, ha két vagy négy utcával arrébb megy szegény. Jó, hogy jön már. Azt hittem, sose látom többet. Sose szagol meg engem, sose matatja az arcomat." „Amikor hazaértem, nem volt otthon senki, csak a lány. Nem az, amelyiket hónapokkal előbb megismertem, nem az a kissé komikus csodanősténység, hanem a világ legszebb nője. (…) Fehér vászonruha volt rajta, de olyan, annyira egyszerű és mégis annyira ravasz, hogy nem takarta, hanem megmutatta a testét. Félmagas sarkú cipője volt, a szeme kifestve, de éppen csak. A haja olyan volt, mintha a szélcsöndben is lobogna.”

A neves szerző műveiből világszerte több, mint 1 000 000 példányt adtak el! A magyarul 2010-ben megjelent Az isteni formula - Einstein utolsó üzenete című, nagy sikerű, lebilincselő regény után itt a következő... Meggyilkolnak egy tudóst az Antarktis zon, és az Interpol kapcsolatba lép Tomás Noronhával, a portugál történésszel, hogy segítsen megfejteni egy több mint ezeréves rejtélyt, egy bibliai titkot, amit a tettes fölírt egy lapra és otthagyott a holttest mellett Az Antarktisztól Ausztráliái g röpít minket a magával ragadó regény és bepillantást nyerünk az emberiség túlélését fenyegető változásokba. A hetedik pecsét napjaink tudományos tényein alapszik és szerzője egy olyan felfedezést tár elénk, amely alapjaiban változtathatja meg bolyg ónk és az emberiség jövőjéről alkotott elképzelésünket.

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Az Ivanics Tibor-Lévai György szerzõpáros legújabb mûve a téli olimpiák történetét dolgozza fel, három részben. A kötetek a versenyek rövid, szöveges összefoglalója (a rendezés körülményei, a legérdekesebb eredmények és a magyar szereplés) mellett minden (!) érmes nevét, nemzetiségét és eredményét, valamint a résztvevõ országok ponttáblázatát is tartalmazza. Az eredmények a legújabb megkutatott és hivatalos adatokat tükrözik. Az elsõ kötetben a szerzõk szót ejtenek az elõzményekrõl, majd az elsõ, 1924. január 25-én megkezdõdött játékoktól (Chamonix) az 1968-as X., Grenoble-i versenyekig tartó korszak ismertetése következik.

A kötet tartalma: Ajnácskő - Árva - Beckó vagy Bolondóc - „Castrum Léta” - Csábrág vára - A Csák fészke - Csejte vár és asszonya - Csicsóvár - Csókakő - Drégely - Érsekújvár - Fogaras - Galambóc - Gúnyvár - Kapivár - Kékkő vára - A keresdi vár - Kosztolán - Kőhalom - Krasznahorka - Likava vára - A markomannok vára - Sárospatak - Selmec vára - Somlyó vára - Sóvár - Szádvár - A szegedi vár - Székelykő A várak királya - Veneturné vára - Világos Királyok vára - Zboró .

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Szávai Attila 1978.04.12.-én született Vácott. Jelenleg a nógrád megyei Rétságon él. Tanulmányait Vácott, Rákospalotán (Kovács Pál Gimnázium), majd Budapesten végezte (Budapesti Kommunikációs Főiskola – OKJ-s újságíró szak). Tagja a balassagyarmati Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaságnak, alapító tagja a rétsági Spangár András Irodalmi Körnek. Számos hazai és külföldi lap állandó magyarországi szerzője, több irodalmi díj és szakmai elismerés követi eddigi művészeti munkáját. Elsősorban prózai írásai ismertek, de versei is több szépirodalmi antológiában olvashatóak. Novelláira jellemző az irónia, humor, lírai képek, szatíra, a groteszk és az abszurd. 

Az e-könyvek alig áttekinthető univerzumáról kaotikus, gyakran egymásnak ellentmondó és nehezen érhető információk zúdulnak nyakunkba. Olyan kérdések merülhetnek fel bennünk, melyek megválaszolása sokszor nem túl egyszerű, sőt, megkockáztatjuk, (most még) egyértelmű felelet sincs rájuk: Mi pontosan az e-könyv? Hol a helye a könyv és az olvasás kultúrájában? Miben különbözik a hagyományos könyvtől, milyen előnyöket tud felmutatni a könyvesboltokban és könyvtárakban kapható kötetekkel összehasonlítva? Honnan szerezhetjük be és milyen eszközök segítségével olvashatjuk el? Kerekes Pál az alapfogalmak tisztázásának fonalára fűzve vezeti az olvasás barátait e kulturális-digitális nóvum birodalmában, magabiztosan meggyőzve a kételkedőket az informatikai eszközök hasznosságáról és előremutató tulajdonságairól.Kerekes Pál előző könyve, Az e-book kalauz, egy kézikönyvszerű, összefoglaló írás, ezért szükségképp terjedelmes, sokféle kitekintésre módot adó tanulmány. A teljes e-book-komplexum természetesen nem mindenkit érdekel, az emberek többsége egyszerűen gyakorlati ötleteket, használati tanácsokat vár. Ez az írás ezt az igényt igyekszik kielégíteni. Afféle e-book kisokos, de röviden. A könyv csak elektronikusan jelent meg. A tartalmat hangulatos, illusztratív fotók egészítik ki.

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években. A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Toulouse-Lautrec

Sorozatunk második része a két világháború között megrendezett olimpiai játékok történetét foglalja össze. Az első világháború meghiúsította a Berlinbe tervezett olimpiát, végül az 1936-os rendezés jogával kárpótolták a várost. A kimaradt olimpia sorszámát azonban nem törölték, így az 1920-as játékok a hetediknek minősültek. 1936-ig öt olimpiára került sor, ebből négyet Európa egy szűk területén rendeztek (sorrendben: Antwerpen, Párizs, Amszterdam, Berlin), egyet pedig az USA-ban (Los Angeles). A világpolitika ebben a korszakban kezdte döntően rányomni bélyegét a játékok szervezésére: 1920-ban a háborúban vesztes országokat nem hívták meg, 1924-ben pedig Németországot és a Szovjetuniót, 1932-ben a nagy gazdasági válság határozta meg a részvételt, a korszak utolsó olimpiáját pedig a nácik rendezték. A sport azonban hatalmas mértékben fejlődött (ez látható az eredmények változásán), és a sorozat első részében olvasható kezdeti nehézségek ellenére az olimpiai mozgalom megerősödött. Olimpiatörténetünk második része azt a kort mutatja be, melynek hősei Nedo Nadi, Paavo Nurmi, Jim Thorpe, Johnny Weismüller, Jesse Owens, Posta Sándor, Bárány István, Komjádi Béla, Kabos Endre, Elek Ilona, Csík Ferenc, Halassy Olivér voltak. Ha akad olyan név, amelyet nem ismer, olvassa el e-könyvünket!A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Majdnem minden, meg egy kicsivel több, ami nélkülözhetetlen a város és a városban élõk megismeréséhez, elsõsorban nem gyulaiaknak