Kossuth Kiadó strana 114 z 233

Mikszáth komoly művei, remekmívű novellái és nagy regényei mellett nemegyszer "operettjellegű" kisebb opuszokat is alkotott. Ezek az írások - köztük az Akli Miklós is - az idők jártával kedvelt gyermekolvasmányokká, ifjúsági művekké alakultak. Az Akli Miklós nem igazán "komoly" alkotás, annál érdekesebb lehet kis tizenéveseknek, ráadásul azzal a plusszal, hogy remekül van megírva, izgalmas és megható egyszerre. Gyerekekről, éppencsak felnőttekről szól és igen sok benne a bohóckodás: a főszereplő ugyanis Ferenc József császár bolondja, aki szellemes tréfáival, csavaros ötleteivel nemcsak uralkodóját, de történetének olvasóit is elbűvöli. A kisregény sztorija meglehetősen fantasztikus: Kovács ezredes feláldozza életét a császárért, aki viszont gondoskodik gyermekeiről, Kovács Ilonkát például Aklira bízza, aki rendszeresen látogatja is a kedves leányzót abban a bécsi leánynevelő intézetben, ahol az "életre" készülődik. A gyámapa és a csíntalan kislány közt csak eleinte dominál az apa-gyerek viszony, lassan észrevétlenül átadja helyét egy nagy szerelemnek, amely elé azonban súlyos akadályok gördülnek. Lányrablás, világdiplomáciai- és sok egyéb bonyodalom...- Bűbájos, habkönnyű írás, amely ugyan felnőtteket is elszórakoztathat, elsősorban fiatal lányok, tizenévesek számára kedves kikapcsolódás.  (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetõi. http://legeza.oszk.hu)

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Noszty Feri huszárhadnagy, akinek feltétlenül pénzre van szüksége, szemet vet a környék leggazdagabb lányára, Tóth Marira. Cselszövésekkel, kompromittáló helyzet teremtésével, a gyakorlott szívhódítás minden eszközével igyekszik elérni, hogy a felesége legyen a lány, aki finomságával, romantikus egyéniségével egy tisztább világot képvisel. Az apa, az amerikás Tóth Mihály átlát a cselszövényen és az utolsó pillanatban megakadályozza a házasságot. A regényben megjelenik a vármegyei és miniszteri apparátusba beépült kiterjedt Noszty atyafiság, s mindnyájan szívvel-lélekkel szurkolnak a hozományvadászat sikeréért. Noszty Feri semmitől sem riad vissza, hogy a család régi híréhez az eltékozolt vagyont megszerezze. Csal, hazudik, váltót hamisít, a brancsbeliek szemében mégis tökéletes úriember. Mikszáth-hoz az egyszerű emberből lett milliomos, a "kifli-király" Tóth Mihály áll a legközelebb. Felruházza saját életrajzi adataival, jellemével, világnézetével. Tóth Mihály a legjobb polgári erények megtestesítője, Amerikába azért utazott, mert király nélküli országot keresett. Hazajőve a magyar mezőgazdasági ipart akarja fellendíteni, kórházat alapít, segíteni akar a népen.

"A pódium közepén álló szelénszekrény tolóajtaja lecsapódott, Sylvia V9 - aki negyvenöt másodperccel ezelõtt, a földgolyó túlsó felén, Floridában lépett be a szelénszekrény kiegészítő másába, a leadóba, s most ott állott előttük, mosolyogva - hunyorgó szemekkel nézett körül a V9-teremben. A higanylámpák kék fénye vakítóan emelte ki körvonalait. A két ellenörző Rádusz hozzálépett, megtapogatták, és meggyőződtek róla, hogy eleven, hús és vér valóság. Két percig halálos csend volt. Azután a kongresszus tagjai felálltak, és némán, homlokukra tett mutatóujjal tisztelegtek a mindenütt Jelenvaló Emberisten előtt. Ennyi volt az egész szertartás.  - Ennyi volt - aztán Karbon 22 nyugodtan folytatta és befejezte előadását."  (részlet)

"Úgy van az valahogy berendezve, hogy nemcsak az emberek halnak meg, hanem a betegségek is. Egy-egy ismerős betegség egyszer csak eltűnik, és sohase látják többé a doktorok. Elkezd gyengülni, gyengül, gyengül, és mikor már olyan gyenge, hogy nem tud ártani, a halál visszahívja, mint a rokkant katonát, és küld helyette egy másikat, egy erőset. A halál is változtatja a maga szolgaszemélyzetét. Így lett vége a becsületes öreg hideglelésnek. Pedig valaha, kivált gyümölcsérés idején, egész falvak feküdtek benne, rázta az embereket, vacogtatta a fogaikat, de már nem volt annyi ereje, hogy valakit elvigyen, hát megszűnt, mert hasznavehetetlen, s jött helyette az influenza. Új seprő jól seper: a kis Parászka községet valóságosan megtizedelte. Egy része meghalt magában az anyabetegségben, más része az utókövetkezményekben pusztult el, tüdősorvadásban, vérszegénységben. Csak azok menekültek meg, akiket az orvos, dr. Brogly, a déli fenyvesekbe küldött, ahol fölvették magukat, húst és vért szedtek össze. Különösen a következő, az 1890-iki tél volt veszedelmes. Az influenza is fiatal volt, a tél pedig bolondozott, még december elején is nyárra játszotta magát. Minthogy azonban se a meleget, se a hideget nem eszi meg a kutya, hát januárban aztán minden maradék hideg előjött egyszerre olyan erővel, hogy az öregemberek is csodálkoztak: »Ilyen hideg lehetett a moszkvai, mely Napóleont leteperte.« Ekkor halt meg Kosztohay Péter, a község kilencvenöt éves embere, Divényi Szepi bácsi, a gyerekek barátja, aki minden vagyonát bábukra, fahuszárokra, kis bögrékre és kis kannákra költötte, nem voltak gyermekei, a másokéit szerette, meghalt a nyugalmazott kulcsárné, a Francka néni, az egyetlen asszony, aki még burnótozott, úgyszintén letette a kanalat Tóth István uram, az elaggott prókátor, és Ujlaki Mihály, a legnagyobb birkózó a vidéken, aki a száguldó bikát megkapta a szarvánál fogva és egy tapodtat sem eresztette tovább: »Hopp, állj meg, hékás!«"   (részlet)    

Ördögh Szilveszter megkísérli megérteni. Nem vádolni, nem védeni, nem elítélni, nem fölmenteni, szeretni, nem gyűlölni, nem átkozni, nem áldani. Megérteni. Krimi izgalmú időutazásra hív. Évtizedekkel a történések után, megszelídült indulatok, érzelmek közé. Amikor az emlék pontosabb, elevenebb, mint a jelen. A parányi idő, mely fölött hatalmunk van. Múlt és jövő más. Múltról hazudozni lehet. Megváltoztatni nem. A jövőért bármit tehetünk, az eredmény nem függ tőlünk. A csalóka félmúlt csak igeidő. szerelemhez, barátsághoz hű az árulóvá lett ember. A tett után szétválik áruló és árulás. az árulás idővel igazolódhat, az áruló áruló marad. Évek múltán segít a hatalom. Új nevet, sorsot, új életet ad. sikeres életet. Csodálják, tisztelik, bár némely döntése nem érthető. Természetesen. Hisz előző, igazi életén kell ajándékba kapott új életéből ítélnie. Erős a múlt, a hatalom sem bír vele. Adhat új folytatást, de nem képes megsemmisíteni az előzményeket. De ő a hatalom. Ha kell, hazudik. Ám változtatni nem áll hatalmában. Szerencsére.

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

A kötetben szereplő írások:  Sárika grófnő, A kedves Gaillard apó, Pletyka, A Majornoky kisasszonyok, „Ez a ház eladó”, Örzsike története, A pajkos Ilonka, A kladovai menyecske, Az első „hosszú ruha”, A selyemkokárda, Az anya szerelme, Egy unalmas fickó, A kínai mikádó, Az öreg, Dankó bácsi, A „Nelli-Nelli”, A nő regénye, Mari rózsái, Egy fehér rózsa története, Királyné kedvence, P. Jork, A cseh muzsikusok legendája, A szamócák útja, A Jókainé tyúkjai, A fehér kutya, Hosszú szerelem, A mézeshetek, Láttam a feleségemet, A diplomata levele, Két rózsabimbó története, Egy szekér rózsabimbó .

Hajdanában egy szigeten, a világ túlsó felén igen különös gyerekek éltek. Mind együtt egy nagy, öreg házban, egy elvarázsolt helyen, ahol senki sem lelhetett rájuk. Nem olyanok voltak, mint más emberek. Káprázatos dolgokra voltak képesek.  És mindre vigyázott egy bölcs, vén madár...   Egy családi tragédia után a tizenhat esztendős Jacob egy távoli, Wales partjainál lévő szigetre kerül, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy az itt rejtegetett árvák többek voltak különösnél. Talán veszélyesek. Lehet, hogy jó okból zárták őket el egy kietlen szigeten. És valamiképpen – legyen ez bármilyen valószínűtlen is – talán még mindig élnek.   Az izgalmas regény az utóbbi évek legeredetibb fantáziavilágába vezeti főhősét. A művet az illusztrálására felhasznált réges-régi, ám eredeti fotók egészen különleges hangulatúvá varázsolják. Megérdemelten vezette hetekig a New York Times és az Amazon sikerlistáit, és többek között a Publisher’s Weekly és a USA Today bestsellerei közé is bekerült.

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

„A ?zokogó sofőrt megnyugtattam, aztán visszaküldtem a kamionba. Amíg a rendőröket várva a lány testére vigyáztam az út közepén, néztem a földet, és arra gondoltam, hogy talán megmentettem volna, ha jobban figyelek, és azt mondom neki, hogy ez itt nem az ígéret, hanem az igézet földje.” "Hallom, hogy a vak fiam beforduI az utcánk sarkán. A botjával veri a falat. Amúgy csöndben jön. Tudom, csak én hallom, minden este, amikor más senkise jár. De azt is, ha két vagy négy utcával arrébb megy szegény. Jó, hogy jön már. Azt hittem, sose látom többet. Sose szagol meg engem, sose matatja az arcomat." „Amikor hazaértem, nem volt otthon senki, csak a lány. Nem az, amelyiket hónapokkal előbb megismertem, nem az a kissé komikus csodanősténység, hanem a világ legszebb nője. (…) Fehér vászonruha volt rajta, de olyan, annyira egyszerű és mégis annyira ravasz, hogy nem takarta, hanem megmutatta a testét. Félmagas sarkú cipője volt, a szeme kifestve, de éppen csak. A haja olyan volt, mintha a szélcsöndben is lobogna.”

"Bele kell törődni, mert ez most a legújabb mánia a kávéház karzatán. A szomszéd asztalnál ül egy fiatalember, és mereven néz. Az egyik keze az asztalon. Feszengek. Mi ez? Ki akar kezdeni velem? Vagy tetszem neki? Szemérmesen el akarok fordulni, de a pincér odajön. - Kérem, Pök úr azt üzeni, ne tessék mozgatni a fejét, mert így nem tud rajzolni. - Ki az a Pök úr? - Nem tetszik ismerni? A "Lehetetlen Pofák" című élclap munkatársa. - Ú... úgy. Nagyon lekötelez. Nyilván udvariatlanság volna ezek után apró, személyes kényelmetlenségek miatt megakadályozni fontos közérdekek lebonyolítását. Megmerevítem a nyakam. Pök úr barátságosan bólint. - Egy kicsit jobbra és fölfelé! - szól, és integet a kezével. Kicsavarom a nyakam. - Még egy kicsit! Jobbra!... - biztat a mester. Ejnye csak...  A csigolyáim békétlenül ropognak. A vér a fejembe megy."   (részlet)

A neves szerző műveiből világszerte több, mint 1 000 000 példányt adtak el! A magyarul 2010-ben megjelent Az isteni formula - Einstein utolsó üzenete című, nagy sikerű, lebilincselő regény után itt a következő... Meggyilkolnak egy tudóst az Antarktis zon, és az Interpol kapcsolatba lép Tomás Noronhával, a portugál történésszel, hogy segítsen megfejteni egy több mint ezeréves rejtélyt, egy bibliai titkot, amit a tettes fölírt egy lapra és otthagyott a holttest mellett Az Antarktisztól Ausztráliái g röpít minket a magával ragadó regény és bepillantást nyerünk az emberiség túlélését fenyegető változásokba. A hetedik pecsét napjaink tudományos tényein alapszik és szerzője egy olyan felfedezést tár elénk, amely alapjaiban változtathatja meg bolyg ónk és az emberiség jövőjéről alkotott elképzelésünket.

A szerzők új könyvükben nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy megfogalmazzák egy mind a kapitalizmustól, mind az államszocializmustól eltérő társadalmi forma lehetőségét. Összegyűjtik és értelmezik ennek a kapitalizmuson túli társadalmi formának a jelen viszonyai között kimutatható jeleit. A könyvben körbejárt elméleti keret mind a jelen kapitalizmusának, mind az államszocializmus alakulásának új nézőpontú értelmezésére nyújt lehetőséget. Helyenként könnyebb, helyenként nehezebb, de mindenképpen gondolatébresztő, a társadalom lehetséges jövőjéről gondolkodók számára megkerülhetetlen olvasmány.

Toulouse-Lautrec

A Mennyei riport című regény az Utazás a koponyám körüllel egy esztendőben születik és jelenik meg. Talán ez lehet az oka annak, hogy sem a kritika, sem a közvélemény nem figyelt rá érdemeinek és értékeinek megfelelően. Holott a Mennyei riport Karinthynak talán a legizgalmasabb műve. Köztudott, hogy tudományrajongó volt. Egész életében a felfedezések, a technikai találmányok érdekelték. Ha látott valahol egy újszerű fűnyírógépet, rögtön megvásárolta, amit persze semmire sem használhatott bérházban lévő lakásában. A misztikum iránti érdeklődése legalább olyan erőteljesen munkálkodott benne, mint a tudomány iránti vonzódása. És a misztikum, mint valami zenei motívum, végighúzódik egész életművén, és éppenséggel a Mennyei riportban teljesedik ki.