Kossuth Kiadó strana 93 z 230

A vörös bombázót, Mia Vosst nemcsak kirabolják, de kis híján meg is ölik. Az ügyben a sármos Ric Santos nyomoz, akit Mia, a fiatal DNS-szakértő már régóta vonzónak talál. Mia üzenetet kap: az unokaöccsét elrabolták, és azt követelik, hogy semmisítse meg egy gyilkosság bizonyítékait. Ő engedelmeskedik – és ezzel indítja el az igazi lavinát! Nemcsak szakmai hírneve forog kockán, de az élete is újra veszélybe kerül. Végül Ric Santos védelmébe veszi, és a halálos fenyegetés árnyékában együtt töltenek egy felejthetetlen hétvégét. A gyilkos még mindig szabadon jár, és már csak Miára vadászik. Ráadásul az ügybe az FBI is beszáll, mert kiderül, hogy a gyilkos csak a kéz. A fej sokkal magasabban van. Az Igazságügyi szakértők sorozat második magyarul megjelent darabjában az utolsó pillanatra is marad izgulnivaló.

„Napjaink ?magyar társadalmában a Fidesznek jutott a "pillanat hőse” szerep. Tegyük tüstént hozzá, a történelmi pillanatok felettébb képlékenyek, olykor hetekig-hónapokig, máskor évekig-évtizedekig tartanak. Bármennyi szó esett is az elmúlt években a Fidesz történetéről és útjáról a kétharmadig, a hatalom osztatlan birtoklásáig, bármily sokféleképpen mérlegelték az érintett szakemberek azt az alig negyedszázados utat, amely a rendszerváltás lázában született ifjú csapatot eljuttatta a hatalom csúcsaira, valójában ennek az útnak számos részletét homály fedi.2011. nyarán adtam közre a XXI. század első évtizedének egyes honi fejleményeiről szóló társadalom-lélektani esszékötetet. De ekkor még nem állt rendelkezésre elegendő anyag és kellő tapasztalat ahhoz, hogy átfogó mérleget vonhassunk a Fidesz-világról, erről a sajátos, új pártállami rendszerről. Az alábbiakban valójában arra vállalkozunk, hogy kissé alaposabban szemügyre vegyük ezt a különös jelenséget, ezt a minden ízében hungarikumnak nevezhető képződményt…" (a Szerző)

A mikszáthi idill helyett nyersen, naturalista módon mutatja be Móricz a parasztság nyomorát. A mikszáthi derű az ő novelláiban a nevetés elcsukló zokogásba fordul, a látszólag derűs történet tragikus csattanóval végződik. A nevetésnek és a sírásnak, a komikumnak és a tragikumnak ez a keveredése Móricz elbeszéléseit drámai feszültségűvé teszi, mint a Hét krajcár című novelláját is.

A sajátos hangvételű, akár életrajzi regényként is olvasható könyvben a szerző nem csak a heves szerelmi vágytól lázas költő képzelt és valódi nőkapcsolatait tárta föl, hanem annak a mélyrétegű vonzalomnak az eredetét kutatta, amely az asszonyi törődésre szomjazó József Attilát gyermekkorától kezdve utolsó lélegzetvételéig jellemezte. Azoknak a – társadalmi hovatartozásuktól függetlenül segítő – asszonyoknak a portréit rajzolta meg, akik az idejekorán elvesztett, gondoskodó édesanya „helyetteseiként” mély empátiával, önérzetsegítő lelki bátorítással és olykor anyagi támogatással is hozzájárultak a ritka költői tehetség kibontakoztatásához, s minden jó szándékuk ellenére a tragikus sorsához is. Ezek az asszonyok valamennyien a sorsát szövögető párkákra emlékeztetnek, akik szinte kézről kézre adogatták egymásnak védencüket, de csak ideig-óráig tudták boldoggá tenni.

1748-ban összefogtak a németek, a szerbek, a magyarok, a zsidók, az örmények, meg a többi itt élő nemzetség, összekaparták megspórolt pénzüket, bankkölcsönt vettek fel és a tömérdek bankóval Bécsbe utaztak, hogy Mária Terézia császárnőtől megvásárolják a szabad királyi város címet. A császárnő megkérdezte mi a neve a városuknak, mire az alapító atyák töredelmesen bevallották, hogy nincs neve. Felkérték őfelségét, legyen városuk keresztanyja. A császárnő elővette arany pennáját és gyöngybetűkkel írta a latin nyelvű alapító okiratra: legyen a neve Neoplanta, és minden nép nevezze saját nyelvén. Éljenek békében, szeressék egymást, ez a sok nemzetiségű város legyen példája a különböző nációk békés egymásmellet élésének. Eltel több, mint 250 év Neoplanta – azaz Újvidék – népei azóta folyamatosan gyilkolják egymást. A magyar írónak mindezekről Lazo Pavletić, szerb fiákeres mesél.

Orlando Brown a bohém, a sajátos életmódot folytató, neves pszichológus megbízza Debra Turnert, a csinos magándetektívet, hogy kerítse elő feleségét, Silvert. Vajon Silver eddigi életét megunva egyszerűen lelépett a térképről vagy bűncselekmény áldozata lett? A jelek egyre inkább arra utalnak, hogy Orlando keze is benne lehet az asszony eltűnésében. Debra mégis egyre jobban belehabarodik a férfiba és érzelmei viszonzásra találnak. Ezek után érdekében áll-e bárkinek is, hogy megtudja az igazságot Silver eltűnésével kapcsolatban?Ki égeti meg végül magát? A fiatal, becsületes, szerelemre vágyó magándetektív leányzó vagy az alkohol problémákkal küzdő, zűrös férfi, aki az izzó parázson már számtalanszor keresztülgyalogolt?

Karácsony este tizenkét régi barát vacsorázik együtt, és elhatározzák, hogy elmesélik egymásnak, ki miért  maradt agglegény. Csatlakozik egy tizenharmadik úr is a társasághoz, és belevágnak a mesélésbe.  Az elbeszélések közös vonása, hogy valamennyien az első igaz szerelmük történetét elevenítik fel,  agglegénységük oka pedig minden esetben eltérő. A történetek elején kivétel nélkül a szerelem szépsége jelenik  meg, mindegyikük arról beszél, hogy az ő kedvese volt a leggyönyörűbb teremtés a világon. Az elbeszélések  folyamán azonban különböző irányokba haladnak az egyes történetek. A címmel ellentétben sok esetben nem a  „hosszúhajú veszedelem”, vagyis a nő zsarnoksága, féltékenysége vagy egyéb kellemetlen tulajdonsága miatt maradt az elbeszélő agglegény – persze ezekre is láthatunk példát. Gyakoribb azonban, hogy az első szerelem felidézése fájdalmas, hiszen a szerelmeseknek rajtuk kívül álló okok miatt kellett szétválniuk. Gárdonyi remekül ábrázolja a kor társadalmát, azokat a konvenciókat, amelyek nem egy esetben a szerelmesek  útjába álltak. Olvashatunk tragikus történetet, melyben a szerelem halállal ért véget, megismerhetjük a  diákszerelem veszélyeit egy mosolyogtató elbeszélés formájában, és találkozhatunk szívszorítóan szép  emlékezéssel is. Azonban ezeket a hol tragikus, hol ironikus történeteket egy olyan elbeszélés zárja, melynek  mesélője megtalálta a boldogságát a szerelemben. Hosszú évekig nélkülöznie kellett ezt a boldogságot, de a  sors akaratából újra találkozott régi kedvesével. Története végén kiderül, hogy összeházasodik igaz  szerelmével – Gárdonyi ezzel a befejezéssel enyhíti a többi történet fájdalmát.

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek.  „A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be. Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket.” – Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője A sorozat kötetei:  1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970–1038 3. Válság és megerősödés 1038–1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. Az Anjouk birodalma 1301–1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387–1437 7. A Hunyadiak kora 1437–1490 8. Mohács felé 1490–1526 9. A három részre szakadt ország 1526–1606 10. Romlás és megújulás 1606–1703 11. A R

"A tények durva meghamisítása lenne Petrovics Béla bácsit antialkoholistának nevezni. A nyugalmazott erdőkerülő már kora ifjúságában kamatoztatni tudta kivételes képességeit, így már a második világháborút is gyakorlatilag végigitta. Szomját oltotta bánatában, vedelt örömében, koccintott minden gyermek születésére, és korra, nemre, valamint vallási felekezetre való tekintet nélkül ivott azoknak a lelki üdvéért is, akiket utolsó útjukra kísértek a falu temetőjében. A pohár fenekére nézett akkor is, amikor nem értett valamit, és lássuk be, az ilyesmi bizony gyakori esemény volt az életében. Ez történt azon a szerdai délelőttön is, amikor már jó ideje azzal foglalatoskodott, hogy a csirkeól mellé támassza a kerékpárját. Hol a bicikli dőlt el, hol Béla bácsi, de a siker egyre csak váratott magára. Nem úgy Jani postás, akinek érces hangja hirtelen felverte a fülledt augusztusi csendet: – Adjon az Isten, Béla bátyám! Na vajon mit hoztam én magának?Az öreg kivételesen éppen talpon volt, így Piszkos Fredet meghazudtoló mozgással kacsázni kezdett a kertkapu irányába. Foghegyről csak annyit vetett oda a vörös, hórihorgas kézbesítőnek: – Ugyan mi a ménkűt hozott volna? Ha csak nincs egy új szabály, hogy ettől kezdve már hetente jár a nyugdíj, akkor szokás szerint csekket vagy idézést! – dünnyögte. – De nem! – üvöltött vidáman Jani postás. – A tévétől érkezett levele, itt tessék aláírni! – azzal az öreg orrá alá dugta az ívet, valamint egy felismerhetetlenségig összerágott töltőtollat.Béla bácsi egy árva szó nem sok, annyit sem szólt, és a rubrikának tökéletesen fittyet hányva a szélrózsa minden irányába szórta szét nevének betűit. Soha nem viselte el a korlátokat, legfeljebb csak akkor, amikor a kerékpárját támaszthatta nekik. Ezután egy hanyag mozdulattal útjára engedte Jani postást, majd egy „Na, gyere Morzsi!” felkiáltással fogta a biciklijét, és elindult a Kánaán presszó irányába.

A züllött, pusztuló Detroitban meghal egy magánnyomozó. Nem érdekelne senkit az eset, csakhogy Abe Wilkins örökségként egy olyan ügyet hagy hátra, amelyen élete utolsó percéig megszállottan dolgozott. Sok éve tartó gyilkosságsorozat, több tucat halott szerte az Egyesült Államokban, egy rejtélyes, önmaga után mindeddig semmilyen értékelhető nyomot hátra nem hagyó tettes. Igazi kihívás ez az FBI quanticói személyiségelemzői számára. Vajon milyen ember lehet az elkövető? Egy sorozatgyilkos, vagy pedig egy munkájában örömét lelő bérgyilkos? Egy újabb holttest felbukkanása eldönthetné a kérdést. A gyilkos pedig megteszi azt a szívességet, hogy ismét lecsap, friss nyomokat hagyva maga után. Királyok, királynők, gyalogok: hamarosan kiderül, hogy a nagy amerikai sakktáblán folytatott, váratlan fordulatokkal tarkított nyomozás, sokak számára az utolsó játszma lesz…

Egy spanyol paleográfus a Vatikáni Könyvtárban az egyik legrégebbi fennmaradt Biblia-kéziratot, a Codex Vaticanust tanulmányozza. Hirtelen zajt hall a sötétben. Egy alak ráveti magát, és elvágja a torkát. Az olasz rendőrfelügyelő, Valentina Ferro, a híres portugál történész-kriptoanalitikust, Tomás Noronhát hívja segítségül a holttest mellett talált különös üzenet megfejtéséhez. Az esetet két másik gyilkosság követi. A nyomozás során Tomás és Valentina a Biblia rejtélyeinek kanyargós ösvényén találja magát. Ezen az ösvényen pedig eljutnak a Szentföldre, és meg sem állnak az Újszövetség utolsó titkáig. Jézus Krisztus valódi identitásáig. José Rodrigues dos Santos regénye valós adatokon, kutatásokon és idézeteken alapul. A szerző ismét bebizonyítja, hogy a rejtély nagymestere. Az utolsó titok több mint regény: lerántja a leplet az Újszövetség legnagyobb rejtélyéről.

Ötven éve jelent meg az első könyvem, ami kisebbfajta jubileumnak is beillene – de azt gondolom, az efféle évfordulókat legjobb munkával ünnepelni. Remélem, hogy a Háztűznéző (regényeim sorában épp a tizedik), alkalmas lesz erre. Külvárosból belvárosba, pártállamból demokráciába, panelből patinás házba – 1989 tájt az egész hazai világ váltani akart: ki rendszert, ki otthont, ki jövőképet. Hőseink, akik teli vannak illúziókkal, azt tapasztalják, hogy egzisztenciájuk veszélybe kerül, a politika betör az életükbe, s a házban, ahol élnek, a lakóközösséget ellenséges táborokra osztó konfliktus zajlik. Ezzel olyan játszma szereplőivé válnak, ahol az a tét: megússzák-e a változást jellemük sérülése nélkül? Nyerges András regénye a rendszerváltást alighanem elsőként teszi górcső alá nem a politikaformálók, hanem a döntések következményeit elviselő hétköznapi emberek szemszögéből.

Az Osztrák– Magyar Monarchia egyik legszebb hátrahagyott emléke a kávéház. A kávéház szónak nem lenne ekkora kisugárzása, ha nem a Habsburg-uralom kései korszakában, a dualista monarchia megalakulásakor nyerte volna el jelentésének teljességét. Azzal, hogy megalkotta a kávéházat a maga klasszikus formájában, az Osztrák– Magyar Monarchia létrehozta azt, amit politikailag már nem sikerült megteremtenie: a lehető legellentmondásosabb elemek életképes integrációját.A legelőkelőbb kávéház legtöbbször a város legszebb terén álló szálloda része volt. Egy kissé félreesőbb helyen állt egy egyszerűbb, a piacnál, a pályaudvar mellett, vagy fontos üzletek között, mivel szükségük volt a mozgó embertömegekre. Itt üldögélt a tanár, heves beszélgetésbe merülve az ügyvéddel, a kiskereskedő a nagykereskedővel alkudozott, a nyugalmazott hivatalnok itt tarokkozott vagy játszott egy parti rexet barátaival. A kávéházban minden vendég, társadalmi hovatartozásától függetlenül, társas életet élhetett…Nagyvárad kávéházi életének fénykorát az ezerkilencszázas évek fordulóján, elején élte, amikor az emberekben megvolt az igény, hogy nyilvános társadalmi életet éljenek. Mivel a városnak jelentős szerepe volt a modern magyar irodalom kialakulásában, a lejegyzett emlékekből sok ismeretet szerezhetünk a kávéházak életéről. A kávéházak – egymással versenyezve és egymás szerepét kiegészítve – fontos részei voltak annak a szellemi izgatottságnak, amellyel a szecessziónak ez az erősen zsidó kultúrájú városa feltöltődött.

This book is intended as an invitation and a challenge to all concerned with the situation of roma to discuss crucial issues in order to clarify key concepts. ideally such critical reflection will lead to the formulation and adoption of more effective strategies for resolving the seemingly intractable problems hindering roma integration at a time when pro-roma eu policies are facing ever-growing threats.   This project evolved over a three-year period starting with the reflections of andrás Bíró, prompted by the disappointing results of over two decades of activism in the supposedly more liberal climate of post- Communist democracy. These thoughts in turn stimulated insightful responses from Nicolae Gheorghe and Martin Kovats. These authors do not shrink from expressing forthright views, as in discussing the apparent conflict between certain human rights values and what some regard as ‘traditional’ roma culture and in exploring difficulties and ambiguities implicit in using the term ‘roma’. The respective merits of ethnically based roma political parties as opposed to a civic approach are also examined.   These three chapters form the core of the book but the goal of encouraging wider debate was taken a step further by circulating these texts to activists and intellectuals, who were then invited to discuss them at a two-day workshop. an edited version of their exchanges forms the fourth chapter of the book, which is concluded by the vision of a possible way forward by the prominent roma activist Željko Jovanović. While no straightforward solutions are offered the pre-eminence of the main contributors and the lively ensuing conference arguments guarantee that this book will become a touchstone for future debate.

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek.  „A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be. Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket.” – Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője A sorozat kötetei:  1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970–1038 3. Válság és megerősödés 1038–1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. Az Anjouk birodalma 1301–1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387–1437 7. A Hunyadiak kora 1437–1490 8. Mohács felé 1490–1526 9. A három részre szakadt ország 1526–1606 10. Romlás és megújulás 1606–1703 11. A R

Köszöntöm, Kedves Olvasó! Ne nézzen körül ilyen meglepetten! Én szólítottam meg, a Zsebnovellák! Köszönöm, hogy érdeklődik irántam! Ez megtisztel. Illő, hogy bemutatkozzam. Ön most a kezében tart. Mondhatnám, a markában vagyok. De ha belém olvas, remélem a szívébe zár. Engem a zsebébe is tehet, vagy a retiküljébe. Kis helyen elférek. Vihet magával vonatra, buszra, repülőgépre. Elszórakoztatom, amíg az úticéljához ér. Tudom, arra kíváncsi, hogy milyen vagyok. Csak azt mondanám el, amit mások mondanak rólam. Szépirodalmi értékekkel bírok. Kedves Olvasó! Tudja, hogyan zárhat legkönnyebben a szívébe? Eltalálta. Ha hazavisz. Ígérem, nem csalódik, ha kettesben lesz velem… Az Ön iránti tisztelettel: a Zsebnovellák