Magvető Kiadó strana 22 z 97

Hogyan lehet megúszni, hogy az utcán beszélgetni kelljen valakivel, akit alig ismerünk? Hogyan kell viselkedni, ha nem örülünk egy ajándéknak? Miért vág az összes fodrász rövidebbre, mint kérjük? Milyen szabályai vannak, ha valakit vissza kell hívnunk telefonon? Hogyan lehet egyáltalán íratlan szabályokat követni? Talán Szókratésznak volt igaza, és nem érdemes olyan életet élni, amelyet nem vetünk alá vizsgálatnak. De amíg Szókratész az élet nagy kérdéseit kutatta, Fehér Boldizsárt inkább az élet kis kérdései foglalkoztatják.

„…nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?” – töprengett el Lilli Hartmann, a Hazátlanok című regény főhőse. Kováts Judit új könyve ennek a szövevényes kérdésnek az újabb kibontása. A háború után elűzött késmárki lány, Lilli ezúttal tudja, hová indul: Amerikába tart egy óceánjáró hajó fedélzetén új családjával, férjével, nevelt fiával és egy Tátra-legendákat tartalmazó füzettel. Miközben térben és időben is egyre távolabb kerül az egykor volt Késmárktól és az örök-Tátráktól, a múlt újra és újra felbukkan emlékek, álmok és mesék formájában is. Az Atlanti-óceán végtelen horizontján kibomlanak a hegyek csúcsai, és a különleges Tátra-mesék hullámain egy másik világ sejlik át. Közben a hajó és rajta a család egyre közelebb ér az Újvilághoz, és New York partjainál Lillinek újabb döntést kell hoznia addigi életével kapcsolatban. A Tátra gyermekei lapjain végig úton vagyunk. Utazunk az Óvilág és Amerika között, az egykori Közép-Európa XX. századi kataklizmái között, múlt és jelen között, és legkivált a valóság és a képzelet között.

Egy baljóslatú kor baljóslatú városában akad egymásra a történész Giselle, az Új Egyetem docense és dr. Kreutzer pszichiáter, országosan ismert szegénységügyi szaktekintély. A tavaszi viharban felbukkan a nőt hetek óta követő Albert, a gyökereit kereső, intézetben nevelkedett fiú, és váratlanul meghal a pszichiáter idős édesanyja. A terápia során Giselle az ismeretlen fiú miatt merül el családja történetében, dr. Kreutzer pedig anyja hagyatékának selejtezése közben éli újra a sajátját. Tóth Krisztina szövevényes regényében egymást épp csak súroló életek tárulnak fel: nők és férfiak, feleségek és férjek, anyák és apák történetei, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik szakadatlanul. A kényszerek és kényszerességek, torzítások és torzulások azonban időnként mindenkit érintő kataklizmákhoz vezetnek. A majom szeme egy krimi izgalmával, tűpontos megfigyelésekkel, részvéttel és humorral keresi és örökíti meg az eszmélés pillanatát.

Medárdus, a takarító férfi a boldog Északon él feleségével és három gyerekével, a negyediket várva. A dolgos és zsúfolt hétköznapok akkor billennek ki először a helyükből, amikor Medárdus két kislányával együtt karambolozik: bár senki sem sérül meg, az események mégis láncreakcióként indítanak el változásokat a külvilágban éppúgy, mint a szereplők lelkében. Ki a titokzatos színes bőrű idegen, aki feltűnik Kakashalmon, és akit Medárdus kislánya rögtön a bizalmába fogad? Hogyan és miért jutunk el Norvégiából Haitire, és miféle titkokat rejt a hőseink családi háza alatt húzódó barlangrendszer? Kun Árpád regénye öntörvényű szépséggel ötvözi a valóságot és a fantáziát, és bár önállóan is olvasható, sok szállal kötődik a Boldog Észak és a Megint hazavárunk című regényekhez.

2014 tavaszán Gabriel García Márquezt ágynak döntötte egy megfázás. Felesége, Mercedes Barcha, aki több mint ötven éve mellette volt, érezte, hogy ez nem egy szokványos nátha, és aggodalmát gyermekeikkel is megosztotta. A nagyobbik fiú, Rodrigo pedig dokumentálni kezdte édesapja utolsó napjait. A Búcsú Gabótól és Mercedestől egy végtelenül személyes memoár halálról, veszteségről, apai örökségről: közelebb hozza az olvasóhoz a világ egyik legnagyszerűbb íróját, és betekintést enged a kedves és fájdalmas családi emlékekbe. Rodrigo angol nyelven írta meg ezt a szöveget, ami szintén nem véletlen. A búcsúkönyv megmutatja azt is, hogyan és miért választott más művészeti ágat és más nyelvet egy világhírű ember fia. Salman Rushdie szerint Rodrigo García könyve mindenkit lenyűgöz és megindít, aki egyszer belépett Gabriel García Márquez dicsőséges irodalmi világába. A könyvben néhány, idehaza még ismeretlen családi fotó is helyet kapott.

Az emlékezés szörnye egyetlen hosszú, szenvedélyes monológ – egy fiatal izraeli történész monológja, aki nyugodt életre vágyik, de végül megélhetési okokból Lengyelországba kerül idegenvezetőként, ahol Izraelből érkező csoportokat kalauzol haláltáborokban. Miután folyamatosan együtt él a szörnyűségekkel, és a leggyötrőbb kérdéseken tépelődik, egyre többször esik ki a szerepéből: zavarba ejtő dolgokat mond a fiataloknak, és furcsán viselkedik, míg végül egy német filmrendező látogatása során nem bírja tovább türtőztetni magát, és botrányt okoz. Sarid regénye felkavaró olvasmány, mely a legfájdalmasabb kérdésektől sem retten vissza, miközben azt vizsgálja, mire tanít minket az emlékezés – nemcsak a múltról, hanem az erő és a gyengeség, a civilizáció és az erőszak, a jóság és a bosszúállás természetéről is.

1949-ben, a palesztinok nemzeti gyásznapja, a Nakba után egy évvel izraeli katonák lemészárolják egy beduin tábor lakóit, és foglyul ejtenek egy fiatal palesztin lányt. Rövid raboskodás után megerőszakolják és megölik, majd a Negev-sivatag homokjába temetik. Évtizedekkel később egy fiatal palesztin nő olvas egy újsághírt az esetről, és megakad a szeme egy apró részleten: a gyilkosságot éppen huszonöt évvel a születése előtt követték el. A nő kutatni kezd az áldozat után, és megszállottsága egyre veszélyesebb helyekre sodorja. Adania Shibli regénye a háború, a generációkon átívelő történelmi traumák és a palesztin nők hétköznapjainak érzékeny és felkavaró krónikája. Megmutatja, hogy néha egyetlen apróság is elég ahhoz, hogy megváltoztassa az egész életünket.

Závada Pál új hősét Apfelbaum Ádámnak hívják, aki 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől, hogy a fenséges művészetek és eszmék csábítására zavaros vizekre evezzen a harmincas évek végének Berlinjében. Fölbukkan a század további időmetszeteiben – 1940-ben visszacsatolt városába látogat haza, ’44-ben a váradi gettóba jut, hogy rettentő korok múltán magasra kapaszkodjék majd a berlini Fal romjain. Ha eközben mindannyiszor Évát képzelnénk Ádám mellé, az nem volna rossz tipp. A válasz ennél mégis talányosabb – pedig még szóba se hoztuk Lilit figuráját. Rendre föllép viszont Lucifer „árnyvezérként” – s persze intrikus szerepeiben. A sorstörténetek strófái közt megszólal olykor az Úr – a kelleténél állítólag ritkábban –, és belekotnyeleskednek az angyalok, Orsi, Lenke és Charlie. A maga tradícióira is reflektáló regényt keresztszálakként szövik át a vonatkozó időkhöz és helyekhez kötődő emlékezetes események, eszmék és alakok – élükön például a legendás szerkesztővel, Réz Pállal.

Végre magyarul is olvasható a kortárs amerikai irodalom egyik legizgalmasabb, legprovokatívabb fiatal hangjának első regénye. Az Erről nem beszélünk főszereplője egy író, aki egy csapásra a közösségi média sztárjává válik, amikor felteszi a milliódolláros kérdést "a portálon": Lehet-e a kutyáknak ikertestvérük? A tizenöt perc hírnév azonban egy pillanat alatt a háttérbe szorul, amikor kiderül, hogy születendő unokahúgánál súlyos rendellenességet állapítottak meg. Az író Ohióba utazik, hogy támogassa a nővérét, és felajánlja neki, hogy elviszi egy olyan államba, ahol legális az abortusz. Testvére végül megszüli a kislányt, aki néhány hónappal később meghal, majd megérkezik a hatalmas kórházi számla. Lockwood életrajzi elemeket is tartalmazó regénye a valódi emberi kapcsolatokat és az élet kiszámíthatatlanságát állítja szembe az internet gondosan megkonstruált alternatív valóságával. Az Erről nem beszélünk megrázó, éles hangú, briliáns humorú társadalmi és politikai szatíra, szerelmes levél az átnetezett éjszakákhoz.

Sportzakó, az Öt Cél Baptista Gyülekezet diakónusa 1969 szeptemberében válik végleg halálra ítélt emberré: fegyvert ragad, és rálő a Causeway telep legrettegettebb drogdílerére. Tette nem várt következményekkel jár, és nemcsak a telep, de egész Dél-Brooklyn életét felbolygatja. McBride fantasztikus humorral és egy bennfentes empátiájával rajzolja meg a környék afrikai-amerikai, latin, olasz és ír közösségét, bemutatja az ügyre ráállított zsarukat, a fehér szomszédokat és a baptista gyülekezet tagjait. Regényét olyan emlékezetes figurák népesítik be, mint az olasz maffiavezér, Elefante, Sportzakó néhai felesége, Hettie, akinek szellemével a férfi folyamatosan perlekedik a gyülekezet eltűnt karácsonyi pénze miatt, vagy épp a telep gondnoka, aki minden hónap első szombatján rácsodálkozik a rejtélyes sajtszállítmányra, amelyet évek óta a 17-es számú épület kazánházába küld valaki. A King Kong diakónus fordulatos, lebilincselő, csupaszív történet egy sokszínűségében is összetartó közösségről. 2020 egyik legjobb könyve (New York Times, Entertainment Weekly, TIME) Barack Obama és Oprah Winfrey kedvence (2020) Gotham Könyvdíj (2021) Anisfield—Wolf Könyvdíj (2020)

A kortárs amerikai próza egyik élő klasszikusa Marilynne Robinson, akinek Háztartás című remekműve után legújabb regénye végre magyarul is olvasható. A Jack egy rendhagyó szerelem történetét meséli el az ötvenes évek szegregált Amerikájában. Jack Boughton, a társadalmon kívül tengődő fehér csavargó és Della Miles, a jó családból származó színes bőrű irodalomtanár rendkívüli románcában mégsem a társadalmi és törvényi akadályok a legerősebbek, hanem azok a gátak, amelyek az emberek lelkében vannak. Robinson ebben a könyvében is érzékenyen és bölcsen mutatja meg, micsoda munka és ugyanakkor váratlan ajándék az emberek között kialakuló bizalom. A magyarul is olvasható Gilead, Itthon és Lila regényekből is ismerős Jack Boughton karakterrajzán keresztül pedig felsejlik, hogyan lehet megbékélni a szégyennel, és hogy miféle súlyos teher lehet az embert meglepő kegyelem.

Grecsó Krisztián történeteiben a párhuzamosok a végtelenben sem mindig találkoznak, de a találkozások mégis elmesélhetők. Néha az események egy időben, de más helyen zajlanak (Erdélyben, a fővárosban vagy falun), máskor egyazon helyen, de különböző időkben: harmincas vagy ötvenes években, és közben nagyon is a mában. Ahogy mindannyian ismerjük az érzést, amikor nem vagyunk a helyünkön. A Valami népi történetei ezekről az otthontalan helyzetekről szólnak, és az olvasó így válik nyomolvasóvá. Akár a rég- és a közelmúlt falusi históriáit, akár egymás mellett elsuhanó életutakat vagy éppen a saját életének történeteit követi, Grecsó Krisztián novelláiban mindig ott kísért a kíméletlen együttérzés.

Három nő összegyűlik, hogy karácsonykor kitakarítsák elhunyt barátnőjük tengerparti házát. Mindannyian a hetvenes éveikben járnak, de nem is lehetnének különbözőbbek. A főnökösködő, maximalista Jude alig várja, hogy túl legyenek a feladaton, és eltölthessen egy hetet a házban a szeretőjével. Az egykor ünnepelt színésznőnek, Adele-nak épp egy szakítással kell megbirkóznia, Wendy, az elismert értelmiségi pedig visszasírja a régi sikereit, és próbál megbarátkozni a gondolattal, hogy hamarosan el kell búcsúznia leghűségesebb társától, öreg és beteg kutyájától, Finntől. Az együtt töltött hétvége felszínre hozza az évtizedes konfliktusokat, és a három nő elkezd gondolkodni azon, hogy egyáltalán miért is barátok. A lelki és fizikai nagytakarítást váratlan vendégek bonyolítják, és még egy hatalmas vihar is közbeszól. Charlotte Wood regénye megmutatja, hogyan formálják át a barátságot az évek, és mi történik, ha elkezdünk igazat mondani önmagunknak. Bölcs és empatikus történet hűségről, öregedésről és az élet szépségeiről, felejthetetlen figurákkal, sok nevetéssel és könnyel. "Hát ebből állt az öregedés? Megszokásból és kifogásokból, meg hogy az ember halálra untatja magát a saját merev előítéleteivel?"

A Szijj Ferenc legújabb verseskötetében szereplő, háromszor kilencvenkilenc "ritka esemény" változatos módon szólaltatja meg egy öncélúvá züllött hatalom, egy világ elől elzárkózó közösség és egy lelki egyensúlyát vesztett individuum egyszerre hétköznapian groteszk és álomszerűen költői hangjait, amelyek végső soron az élet véletlenszerűségéről, törékenységéről és egyszeriségéről beszélnek. 

Babonák és rémálmok keverednek családi emlékekkel és mindennapi megfigyelésekkel Szőcs Petra régóta várt új verseskötetének lapjain. Intimitás és idegenség, honvágy és otthontalanság egyszerre témája a filmrendezőként is ismert Szőcs Petra verseinek. Ez a líra a legváratlanabbul vált az áttetszően tárgyias nézőpontból a radikálisan személyes perspektívájába; fokozások és ellenpontozások gyarapítják újabb lehetséges jelentésekkel a verseket. Így kerül eleven kapcsolatba a kötetben a középkor tapasztalata jelenünk apokaliptikus morajával; a falvak a városokkal, tengerpartok a hegyoldalakkal. Naplójellegű feljegyzések, megrendítő gyászversek, szürreális balladák, abszurd rövidversek mellett az elmúlt éveinket meghatározó, korábbi életünket alapvetően megváltoztató járványkorszakot bemutató művekkel is találkozhatunk az új kötetben. Mintha Szőcs szürreális kameráján keresztül szemlélnénk a világot: abból a szögből mások lesznek fontos összefüggések.

Még nem ismeri őket senki, még éhesek és fiatalok. Patti Smith visszaemlékezésében nem a punk leendő keresztanyja és a majdani világhírű fotóművész - Robert Mapplethorpe - kapcsolata elevenedik meg, hanem két kölyöké, akik a kölcsönös bizalom és kiszolgáltatottság által ismerik meg egymást és keresik helyüket a világban.Történetük mögött ott lüktet a hatvanas és hetvenes évek Amerikája, New York excentrikus művészvilága, feltűnik Allen Ginsberg, Andy Warhol, Janis Joplin és Jimi Hendrix is.Patti Smith énekes, dalszerző, író és költő.Kölykök című könyve 2010-ben elnyerte az amerikai National Book Awardot.Az Elektronikus könyv változat nem tartalmaz fényképeket.