Magvető Kiadó strana 20 z 97

A Napfény Panzió a nyugalom otthona a forró nyárban. Tópart, ősfák, árnyas sétautak, napozóerkélyek, nyaralók. Három szobájában:dolgoznak. A fiatal Helytörténész a Ház százéves múltját kutatja. Az orosz-ukrán frontról szerzett élményeit összegező Haditudósító a háború okairól-előzményeiről készít beszámolót. A Művészettörténész klasszikus festmények elemzéséről írja tanulmányát arról,hogy milyen szörnytettekre is képes az ember. Élők és holtak, a hatalom megszállottai, szolgálói és kiszolgáltatottjai közös időtérben találkoznak.Sándor Iván ezúttal is egyéni regényformát talált a személyes sorsok, a világállapot, a szellemi-művészi törekvések egységére. Alakjai felismerik a sötét erők embert nyomorító térnyerését, azt, hogy miben élünk.

Turai és Gál, a sikeres színműíró-páros Ádám Alberttel, a fiatal zeneszerzővel váratlanul érkezik meg az itáliai kastélyba. Meglepetést akarnak okozni, és ők lepődnek meg: a fülig szerelmes Ádám a menyasszonya melletti szobát kapja, ám épp mikor a három barát készül kinyitni a szobákat elválasztó ajtót, szenvedélyes párbeszédre lesznek figyelmesek, ami a gyönyörű színésznő és egykori kedvese, Almády között zajlik. Ádám csalódottsága kétségessé teszi Annie-val készülő házasságát és az új operett premierjét is. Turai megpróbálja helyrehozni a dolgokat, a fikcióhoz igazítja a valóságot, így lesz színjáték a kastélyban.A Játék a kastélyban nem csupán az egyik legeredetibb és legbravúrosabb Molnár-színdarab a megannyi világsiker között, hanem az egyik legszemélyesebb is, a varázsló tehetségű drámaíró ars poeticája, rezignált vallomás az élet hazugságairól és a színpad igazságairól.

Az egyik legfontosabb kortárs ukrán szerző, Szerhij Zsadan legutóbbi regényét eddig több mint 25 nyelvre fordították le. A diákotthon (2017) még a "felkelésnek" álcázott, korlátozott orosz invázió idején játszódik, három napot beszél el egy tanár életéből, aki elindul, hogy hazavigye unokaöccsét a megszállt területen lévő bentlakásos iskolából.Pásának nemcsak a mindenünnen fenyegető ellenséggel, de a hideggel és a hóval is meg kell küzdenie, útja során pedig nemegyszer kényszerül arra, hogy átlépje a szinte pillanatonként változó fizikai és erkölcsi határokat. A diákotthon a megszállás, a folyamatos félelem, a tehetetlenség és a kitartás regénye. Megmutatja, hogyan válik a valóság hirtelen apokaliptikussá, az ismerős táj pedig halálos veszélyek és váratlan szövetségek földjévé.Az Európai Unió támogatásával megjelenő Határhelyzetek sorozat darabja.

Puskás Panni első regényének három nő a főszereplője. Ők beszélnek hozzánk, és talán egymáshoz is. A fiatal lány egy budapesti multinál dolgozik, és szabad idejében a forradalom lehetőségeit tervezi. Egy másik hősnő Magyarországról költözött Szicíliába, gyönyörű környezetben él a szerelmével, a végtelennek tűnő tenger azonban nemcsak csodálatos, hanem iszonyatos is: a menekültek hajói a part mellett vesztegelnek. A regény harmadik hősnője visszatekint életére, lányának írt leveleiben egészen kamaszkorától követhetjük végig, mi történt vele, hogyan élt egy másik életet. A regény hősei - átutazók és menekülők - a boldogulásért küzdenek. Van, aki a határokat keresi, és van, aki az otthon lehetőségét. Vajon ugyanott? Van, aki mindenáron hinni akar, és van, aki csupáncsak látni.  A sikeres első kötet (A rezervátum visszafoglalása) elbeszélései után Puskás Panni ezúttal egy örvénylő regény szerkezetében valósította meg, hogy különböző személyek különböző nyelveken mondják el, mi történik bennük és körülöttük: családokkal és nemzedékekkel, ismerősökkel és idegenekkel a zárt városban és a nyílt tengeren.

Igazi csemegét jelent Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev (1826-1871) író, irodalomtörténész, néprajzkutató 1855-ös orosz mesegyűjteményének javított új kiadása. Az európai mesekincs legarchaikusabb rétegéhez tartozó orosz mesék világa talán sötétebb tónusúnak tűnik a magyar népmeséknél, de a mesékbe rejtett jó tanácsok, próbatételek és megoldási technikák valódi bölcseleti anyaggá formálják a meseanyagot. Még vonzóbbá teszi a gyűjteményt, hogy Vlagyimir Propp, a híres mesekutató is erre építette meseelméletét, példát adva az európai mesék további kutatásához és értelmezéséhez. A kötet a Grimm testvérek és Andersen meséinek gyűjteményes kiadásához hasonlóan számos meglepetést és gyönyörűséget kínál.

A Nobel-díjas Annie Ernaux könyve 1963-ban játszódik. Kennedyt épp most lőtték le Dallasban, de az egyetemista Annie egészen mással van elfoglalva: pár napja derült ki, hogy terhes. Nem szeretné megtartani a gyermeket, de az orvos nem vállalja a tiltott műtétet, így a fiatal lány "angyalcsinálóhoz" fordul. Annie Ernaux megrázó könyve egy olyan testi-lelki traumát ír le, amely egy korszak határát is jelzi, hiszen Franciaország alig pár évvel később gyökeresen átalakult, s ennek az átalakulásnak fontos eleme volt a szexualitáshoz és a női önrendelkezéshez való új hozzáállás.

Végre magyarul is olvasható az utóbbi idők egyik legemlékezetesebb ír debütáló regénye! 1966, New York. A tizenhét éves Mae egy lepattant lakásban él alkoholista anyjával. Egy félresikerült éjszaka után izgalmas állásajánlatot kap, ami megváltoztatja az életét. Gépírőnő lesz Andy Warhol legendás stúdiójában, a Factoryben, és megbízzák, hogy gépelje le Warhol és híres barátai beszélgetését. Mae a Factoryben összebarátkozik Shelley-vel, és a két lány beleveti magát a hatvanas évek nyüzsgő, csillogó New Yorkjába, ami egyáltalán nem olyan, amilyennek elsőre látszik. A Semmi különös felejthetetlenül okos és vicces regény felnőtté válásról, a női lét kihívásairól, tizenöt perc hírnévről, fantázia és valóság határáról és a saját hangunk megtalálásáról, miközben nagy egók szavai visszhangoznak a fülünkben.

Ljudmila Ulickaja 2019 végén kezdte írni személyes, mégsem csupán privát naplójegyzeteit: rövid költői szövegekben idézi fel élete néhány fontos szereplőjét, helyszínét, eseményét. A nagyszülők, a szerelmek és a barátok alakja éppúgy megelevenedik előttünk, mint a számos lakás, ahol eddig élt, vagy éppen a sérülések, amelyek nyomát a teste őrzi. A könyv egyik írása pedig azt ragadja meg, hogyan vált egy zsidó nő kereszténnyé. Apró megfigyelések, pici történetek, amelyek sokáig az olvasóval maradnak - ez Ulickaja védjegye. Az önéletrajzi írásokat két rövid novellaciklus zárja: Az angyalok könyve és a Hatszor hét. A kötet a szerző nyolcvanadik születésnapjára készült.

Efrajim Kishon, a világhírű izraeli humorista Hoffmann Ferenc néven született Budapesten. Túlélte a vészkorszakot, a háború után a Ludas Matyi munkatársa volt, majd 1949-ben emigrált a frissen megalapított Izraelbe.E kis könyvéből, amely Magyarországon most jelenik meg először, a vadonatúj izraeli lakos minden keservét megismerjük a fiatal államban, ahol igyekszik megküzdeni a mindennapok ezernyi akadályával, amit a gyerekcipőben járó ország az új bevándorló számára tartogat: nincs lakása, ezért eleinte a nagybácsija erkélyén lakik, balra a fikusz tövében; nem megy neki az ivrit (lásd Kishon egykorú apróhirdetését a helyi magyarok lapjában, az Új Keletben: ""Héber nyelvtanárt keresek. Héber nyelvtudás szükséges""), aztán ott az állásvadászat, a protekciókeresés, a takarékossági megszorítások, a bolyongás a hivatalok és a házszámtáblák nélküli, nemrég felhúzott városrészek útvesztőiben... és így tovább, mindez a szerző saját rajzaival illusztrálva, a pesti kávéházak, Karinthy, Molnár Ferenc és Rejtő nyelvén elbeszélve, ivrit szavakkal és politikai viccekkel vegyítve, a kötet végén bőséges szövegmagyarázatokkal, hogy legyen min nevetnünk, és legyen miből tanulnunk.

Krasznahorkai László nem csupán a kortárs magyar irodalom, hanem napjaink világirodalmának is az egyik legfontosabb és legeredetibb alkotója, aki 1977-ben megjelent első elbeszélése óta konok következetességgel írja életművét, voltaképpen egyetlen szöveget. Szabó Gábor informatív monográfiája az életmű belső mozgásait, motívumvándorlásait vizsgálja, és akkurátus pontossággal olvassa és elemzi végig az életmű egészét. A Kilátás az utolsó hajóról cím a Krasznahorkai-epika hullámmozgásaira utal, ugyanakkor a perspektíva, az esély(telenség), távlat(nélküliség) mellett a művekben megjelenő reménylehetőségekre is rávilágít. A kötet nem csupán a Krasznahorkai-művek összefüggéseit, a filozófiai, természettudományi és képzőművészeti hatásokat és vonatkozásokat térképezi fel, de ragyogó összehasonlító elemzéseket olvashatunk az író számára megkerülhetetlen Hermann Melville, Jorge Luis Borges és a nemrég elhunyt kolosszális amerikai regényíró, Cormac McCarthy apropóján is.  A kötettel a hetvenéves Krasznahorkai Lászlót köszöntjük.

Szokcso tengerparti kisváros Dél-Koreában, az észak-koreai határhoz közel. Az üdülési szezonon kívül néptelen, álmos panzióba egy francia képregényrajzoló érkezik, aki titokzatos személyiségével és szokatlan viselkedésével felkelti a panzióban dolgozó fiatal lány érdeklődését. Különös kapcsolat alakul ki a két idegen között, akik a beszélgetéseik során épp annyit mutatnak meg magukból, hogy elkerüljék a további intimitást. Miközben számos részletet tudunk meg a szokcsói halpiac ízeiről és a koreai ételek elkészítésének technikáiról, a regény csupán félszavakkal, mégis hatásosan érzékelteti a szereplők érzelmeit, a határvidék fenyegetését vagy a dél-koreai szépségkultusz visszásságait. Elisa Shua Dusapin regénye feszült, minden érzékre ható mestermű elhallgatásról, szenvedélyről, kultúrák közötti különbségekről.

Karneváli forgatagban követik egymást az események Bognár Péter regényében, ahol ismét Oktáv, a polgárőr próbálja kézben tartani a mindig szertefutó szálakat.Vajon sikerül-e átadni a polgárőrség vezetését fogadott fiának? Rendezheti-e a kapcsolatát a feleségével? Ráadásul a faluban lakó, Bognár nevű író is roppant gyanúsan viselkedik. Oktáv, a polgárőr önjelölt nyomozóként azonban nem az igazságot szeretné kideríteni, hanem a közösség nyugalmát fenntartani egy különösen nehéz időszakban: hiszen a karácsony is közeledik, amit mindenki a maga eszközeivel próbál átvészelni.

„Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa közös munkája – az értelmező és a költői ihlet együttese – fantasztikus eredményt hozott. Végre nincsenek homályos helyek, minden zugba behatol a napfényes értelem és a tiszta lírizmus. A vers szakít az »archaizálással« és a »modernizálással«, jól mondható, a természetes élőbeszéd hatását kelti, anélkül, hogy elveszítené a színpadhoz illő emeltségét. Valahára áttetszővé válik a »gynti én«, a különbség az önmegvalósítás és az önzés, a személyiség szabadsága és a szabadságeszmény eltorzított megvalósulása között. Van végre magyar Peer Gynt” (Koltai Tamás)

Kötetünk betekintést nyújt egy nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába: Kner Izidor leszármazottai, az 1940-ben az Egyesült Államokba kivándorolt Kner Albert és felesége, valamint a magyarországi családtagok és neves barátok - művészek, értelmiségiek - levelezéséből válogat. A menni vagy maradni latolgatása után az amerikai beilleszkedés időszaka következik, amikor az érkező leveleket pesti kávéházakban, amolyan lélekerősítő társasági esemény keretében olvasták fel - lám, van, akinek sikerült, s ha nem is lehet követni, az otthon maradottak legalább erőt meríthetnek a házaspár példájából. A háborús években a levelezés megszakadt, majd 1945-ben újraindult. Nagy forrásértékű, felkavaró levelek maradtak ránk ebből az időszakból: számos családtag és jóbarát vált a holokauszt közvetlen vagy közvetett áldozatává, s a tragédia feldolgozása mellett a szemünk előtt foszlik szét a régi otthonos világ újraépítésének reménye. Kner Albert ekkoriban írt leveleiben igyekezett a demokráciára és bizalomra épülő amerikai élet előnyeit ecsetelni a nővére, Kner Erzsébet számára, aki utóbb követte őt az emigrációba. Párhuzamosan a hazai levelek a háború utáni budapesti világról adnak képet. A leveleket Erdész Ádám történész, levéltáros válogatta és rendezte sajtó alá.

„Idő kell az élmények átéléséhez: ha lassan eszünk, és minden falatnak megadjuk a kiteljesedés lehetőségét, könnyebb kevéssel jóllakni.” „Főzést tervezgetni szinte jobb, mint főzni, evésre emlékezni szinte jobb, mint enni” – így kezdődik Dragomán György új könyve, az Adjuk meg a módját! A 2020-ban megjelent Főzőskönyv „édestestvére” új receptkönyv, új irodalmi szakácskönyv, amelynek egyaránt helye van a konyhában és a nappaliban. „Amikor le kellett zárni a Főzőskönyv kéziratát, nagyon bántam, hogy nem fért bele minden, bántam, hogy nem sikerült sehogy sem megírni mondjuk a bárányflekkent, az ájult imámot, a pörköltet, a narancssalátát. Ebben a kötetben végre benne vannak” – írja a szerző. Az Adjuk meg a módját! kis és nagy evésekről szól, az izgalomról, amit a tervezés és a főzés jelent, a szenvedélyről, ami Dragománt az ételekhez, a konyhához, a kémiai folyamatokhoz, a konyhai eszközökhöz, technikákhoz, alapanyagokhoz fűzi, és legfőképp az örömről, amit az együttlét, a közös étkezés jelent. Családi történeteket, hol vicces, hol szívbe markoló novellákat, irodalmi szemelvényeket és persze jobbnál jobb recepteket olvashatunk, megtudhatjuk, mi közük a druidáknak a padlizsánhoz, az omlettnek a jazzhez, a durumlisztnek a bronzhoz, a burgonyának az obszidiánhoz, mitől marad zamatos a csirkés szendvics, hogy főznek rizottót a szerelmesek, mivel dobjuk fel a vaníliafagylaltot és mivel a krumplipürét, miért érdemes negyedórán át enni egyetlen almát, de még azt is, hogy mi a különbség a maszkatyálás és a macerálás között, mindeközben ráadásul arra is fény derül, ki volt a titokzatos gasztronóm, akinek pályája majd három évtizede az Eötvös Collegium konyhájában indult.

Fekete Világkerülő Ember azért oly fekete, mert magára hagyták a színek: elmenekültek mellőle a kékek, sárgák, zöldek és pirosak, a fehérekről nem is beszélve. Megállítható-e az elsötétülés, és hogyan? Mi történik, ha a világ legszomorúbb boszorkánya összetalálkozik a világ legboldogtalanabb emberével? Két csodálatos lény keresi az egymáshoz vezető utat, s a történetből kiderül, sikerül-e rátalálniuk. Amália és Fekete Világkerülő Ember varázslatos meséihez Szegedi Katalin készített különleges illusztrációkat. Amália életének első száz esztendejéről szól az Amália álmai, a második száz év történetét olvashatjuk a Fekete Világkerülő Ember meséiben, a harmadik száz évet pedig Az igazi vándorút meséli majd el 2023-ban.