Magvető Kiadó strana 21 z 97

Annie Ernaux legsikeresebb és legjelentősebb könyve a múlt évszázad második felének Franciaországát eleveníti fel, a második világháború végétől, a szerző kisgyerekkorától 2006-ig, Nicolas Sarkozy felemelkedéséig, amikor Ernaux már elvált nő és két felnőtt fiú anyja. Az Évek afféle kollektív, személytelen önéletrajz, amelyben az egyéni tapasztalatok mélyen a társadalmi tapasztalatokba ágyazódnak, s amelyet egy egész generáció magáénak érezhet. Ernaux dokumentálja a történelmi események társadalmi hatásait - a második világháborútól és az algériai háborútól szeptember 11-ig -, valamint az életstílus, az attitűdök és az ideológiák változásait a feminizmustól az egzisztencializmuson át a fogyasztás bűvöletéig és a digitális forradalomig. Az időrendben felvázolt töredékek erőteljesen idézik meg a rég eltűnt pillanatokat és az idő múlását, s az összkép egy olyan élet történetét tárja elénk, amely egyszerre bensőséges és közismert, banális és jelentőségteljes, és amelyet épp ezért akkor is ismerősnek érzünk, ha életünk színtere nem a 20. század második felének Franciaországa.

Julie Otsuka első magyarul megjelenő regénye azoknak a japán nőknek a történetét meséli el, akik az 1900-as évek elején csoportosan érkeznek San Franciscóba, hogy hozzámenjenek egy férfihoz, akit csak képen láttak. Mindannyian tele vannak félelemmel, várakozással, a legfiatalabb közülük még csak tizenkét éves. Néhányuknak szerencséje lesz, és rendes férfi várja, néhányuk sorsa tragikusra fordul, és a legtöbbször kiderül, hogy leendő férjük még csak nem is hasonlít a fényképre, amit jövendőbeliükről őrizgetnek. Otsuka bemutatja, hogyan érkeznek meg a japán nők az új életükbe, az első éjszakát, a szülést és a gyereknevelést, és a Pearl Harbour utáni időszakot is, amikor az árulókat kitaszítja a társadalom, és férfiak tűnnek el minden nyom nélkül. Hangot ad a nőknek, akiknek alig volt esélyük változtatni a sorsukon, miután felszálltak az Amerikába tartó hajóra. A Buddha a padláson megrázó, gyönyörű, emlékezetes regény kiszolgáltatottságról, idegenségről, szolidaritásról.

A Nyárral zárul Karl Ove Knausgard személyes enciklopédiája, amelyet lányának, Annénak írt, és amelyben nemcsak a világot mutatja meg neki, hanem saját magát. Mi jut eszébe egy nyári délutánról? Milyen emlékeket idéznek fel benne a földigiliszták? Mit gondol a cinizmusról? A Nyár minden korábbi Évszakok-könyvnél dokumentaristább, Knausgard újabb fejezeteket tár fel az édesapjához fűződő viszonyáról, és bebizonyítja, hogy még a leghétköznapibb tárgyakat is érdemes néha közelebbről megvizsgálni, mert tele vannak történettel és csodával. A kötet Anselm Kiefer illusztrációival jelenik meg.

Darvasi László évtizedek óta az egyik legjobb elbeszélő, Az év légiutas-kísérője pedig igazi mesternovellákat tartalmaz. A történetek helyszíne legtöbbször a magyar vidék, ahova elköltözött, de elszakadni képtelen felnőttek térnek vissza újra és újra, ahol a különböző generációk nem értik meg egymást a legváltozatosabb módokon. Az írásokban mégis ott kísért mindig a humor, a komor helyzeteken is átüt a kíméletlen fantázia, és a legváratlanabb helyzetekben is felszikrázik a költőiség.

Tóth Krisztina óvodás és kisiskolás korosztálynak szóló legújabb meséi olyan jelenségeket mutatnak meg, amelyekre a gyerekek nehezen tudnak rákérdezni, illetve a felnőttek nehezen tudnak mit mondani róluk. A Világpuszi lapjain feltűnnek sérült gyerekek, ágybavizelés, öregség, szegénység, az állatokkal való törődés, a házi kedvencek halála és meggyászolása. Tóth Krisztina meséiben ahhoz nyújt segítséget, hogy megismerjük a világot, megértsük a nehéz helyzetben lévőket, és olyan, minden didaktikusság nélküli válaszlehetőségeket mutat meg, amelyek a gyerekek nyitottságát és segítőkészségét erősítik. A kötethez Szalma Edit készített illusztrációkat.

Richardot, a szebb napokat látott tévés és filmrendezőt megbízzák, hogy forgasson filmet Katherine Mansfieldről és Rainer Maria Rilkéről, akik 1922-ben állítólag egymásba szerettek a svájci Château Bellevue szállodában. Miután legfontosabb barátja és alkotótársa, Paddy meghal, Richard mély depresszióba zuhan, felszáll egy vonatra, és nemsokára Skóciában találja magát. A vasútállomáson a sínekre hajtja a fejét, ám egy különös kislány megakadályozza a tragédiát. Britanny egy idegenrendészeti központban dolgozik. Elterjed a pletyka, hogy egy iskolai egyenruhába öltözött kislány a szigorú biztonsági intézkedések ellenére bejutott a központba, és elérte, hogy kitakaríttassák a vécéket. Brit először kételkedik a dologban, ám hamarosan találkozik a lánnyal, aki ráveszi, hogy kísérje el Skóciába. A furcsa pár a vasútállomáson megismerkedik Richarddal, és a három idegen együtt folytatja az utat északra, hogy megkeressék Florance nevelőszüleit. Évszakok-kvartettjének harmadik részében Ali Smith ezúttal megosztottságról, bevándorlásról és a határokról mesél a tőle megszokott mély emberismerettel és empatikus humorral. A Tavasz azokban az időkben is ajtót nyit a világra, amikor a legtöbben bezárkóznak és falakat építenek.

Vernon Subutexnek legendás lemezboltja volt Párizsban, ám az internetes letöltés megjelenésével a forgalma egyre csökkent, és végül be kellett zárnia a Revolvert. Amikor a lakbérét fizető titokzatos rocksztár, Alexandre Bleach meghal drogtúladagolásban, Subutex munka, lakás és pénz nélkül találja magát. Előbb a régi haverjai kanapéjára kéredzkedik be, majd hajléktalan lesz, és közben számos furcsa figurával találkozik. Pornósztárokkal, alkoholistákkal, neonácikkal, anarchistákkal, mindenható médiamogulokkal, ateista és mélyen vallásos arabokkal, lecsúszott forgatókönyvírókkal. Subutex egyetlen tulajdona néhány videókazetta, egy hosszú önvallomás Bleach-től. Amikor a párizsi underground tudomást szerez a felvételekről, mindenki csak egyet akar: megtalálni Vernont. Megkezdődik az őrült hajsza a fővároson, majd később egész Franciaországon át, Subutex pedig közben valóságos guruvá válik. Előbb beköltözik a Buttes-Chaumont parkba, ahol hamarosan nemcsak a haverjai és egykori vásárlói bukkannak fel, hanem valóságos szekta szerveződik köré, majd a barátaival különleges bulikat szervez vidéken, ahol a meghívott kiváltságosok Alex különleges hanghullámaira táncolhatják át az éjszakát. Virginie Despentes megírta a nagy francia rock'n'roll-regényt, és izgalmas tablót mutat a komplett francia társadalomról. Szex, drogok és rock'n'roll egy olyan Párizsban, amely a turisták elől általában rejtve marad.

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak. A Tó a magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól egy nyugatír tengerparti városkában élő nő perspektívájából. Vicces, sötét és nyugtalanító olvasmány elromlott rezsógombokról, fürdőkádban átélt viharokról, elképzelt bosszúkról és félelmekről, meg a tökéletes zabkásákról, amelyek egészen a szerelem örök nyelvéig vezetnek. Bennett megmutatja, hogyan lehet valakit úgy nemismerni, hogy a monológját olvasva szinte beköltözünk az agyába és a testébe, hogy mekkora mélységek rejlenek a legapróbb, legáltalánosabb dolgokban is, és milyen az, amikor az ember nem akar hatni a világra, hanem hagyja, hogy a világ legyen hatással rá.

"Ez a könyv a Csongor és Tünde teljes eredeti szövegét tartalmazza, bőséges magyarázó jegyzetekkel és a nehezebb szövegrészek prózai átiratával. Élvezetes munka volt ez számomra, mert a Csongor és Tünde igazi remekmű, a magyar irodalom egyik kincse. Remélem, ez a kiadás könnyebben hozzáférhetővé teszi a szélesebb közönség számára." Nádasdy Ádám

Szerebrjakov professzor udvarházában maga a professzor ritka vendég: az idős, zsémbes tudós és fiatal felesége, Jelena most mégis itt tartózkodik, és ez felbolygatja a megszokott viszonyokat. A Ványa bácsi a nosztalgia színdarabja, de nem a cukros, jóleső visszaemlékezéseké, hanem a jelent megbénító nosztalgiáé. Ez a bénultság mégsem válik tragikussá, fenségessé: Csehov színpadán nagyon is mindennapi, inkább nevetséges, eleven ez a tehetetlenség.

Iszaak Babel szülővárosának jellegzetes figuráit idézi fel az Odesszai történetekben. A zsidó alvilág hősei, a Kozák Ljubka, Froim Gracs vagy épp a királynak nevezett, igazságosztó Benya Krik, afféle Robin Hoodként működtek a városban, és emlékezetük sokáig megőrződött. A kötetben található többi elbeszélés Babel gyerekkorát, a forradalmat, az első pogromokat írja le megrázó erővel.

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a Világ Igaza ebben a könyvben visszatekint 1944-es embermentő tevékenységére: a református Jó Pásztor Bizottság tagjaként a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával a nyilas uralom és Budapest ostroma idején csaknem 2000 üldözött gyereket és felnőttet mentett meg. A háború után az árván maradt gyerekek számára demokratikus alapon működő árvaházat hozott létre (Pax Gyermekotthonok, Gaudiopolis). Sztehlo munkásságának legfontosabb dokumentuma visszaemlékezése, amely jó másfél évtizeddel az események után, 1961-62-ben keletkezett svájci emigrációjában. Bár a szöveget életében nem adták ki, a svájci közeg jóval szabadabb emlékezési lehetőséget biztosított számára, mint a Kádár-kori Magyarország, ahol a zsidóüldözés története csak kellő ideológiai szigorral lett volna elbeszélhető nyilvánosan. A memoár az 1980-as évek elején jelentősen meghúzott, szerkesztett változatban jelent meg először: kötetünkben most a szöveg első teljes, csonkítatlan kiadása olvasható. A szöveg a sajtó alá rendező Kunt Gergely jegyzeteivel és utószavával jelenik meg. Sztehlo Gábor (1909-1974) evangélikus lelkész, pedagógus.

Magdinak dührohamai vannak, Áginak tízezer követője, Györgyi férjének politikai karrierje, Anikónak alig-alig íródó regénye. Mán-Várhegyi Réka könyve négy mai nő hétköznapjaiba enged betekintést. A négy történet egyfajta panorámát nyújt arról, hogyan határoz meg bennünket a hozzánk közelállók sorsa, saját szorongásaink és a világjárvány tapasztalata. A Vázlat valami máshoz fanyar iróniával és mély együttérzéssel jeleníti meg szereplői csak töredékekben megismerhető életét, döntési helyzeteit és folyton elodázott választásaikat.

"Népszerű dráma lehetett a II. Richárd a kiadások számát és sűrűségét tekintve, és I. Erzsébet állítólag neheztelt is, hogy már negyvenszer játszották, ami 60-80 ezer nézőt jelent a 100 ezer lakosú Londonban, ugyanis azt pletykálták, hogy a határozatlan, csapongva rendelkező király alakjában a királynőre célzott volna a szerző." Spiró György

A nagy múltú antológia az elmúlt egy év folyóiratterméséből válogatja ki a legszebb verseket.

A nagy múltú antológia az elmúlt egy év folyóiratterméséből válogatja ki a legszebb novellákat.