Magvető Kiadó strana 28 z 97

Csabai László sokak által szeretett nyomozója, Szindbád ezúttal Nyugat-Európából jelentkezik. Az ’56-os forradalom után a detektív emigrál, és a Német Szövetségi Köztársaságban folytatja munkáját. 1961-et írunk, a német gazdasági csoda egyre több polgár számára érezhető, de a terjeszkedő jólét nem jelenti, hogy a bűn eltűnne az életből. Szindbádnak van feladata bőven, a nyomozások során ráadásul lépten-nyomon ott kísért a háborús múlt. A könyv sűrű szövésű, klasszikus detektívregényként (vagy akár detektívregény-paródiaként) is felfogható, bár Csabai ebben a művében is csak eszközként használja a pszichokrimi formát, hogy arra koncentrálhasson, ami a meseszövésen túl mindig is a legjobban érdekelte: az egyén sorsára, szabadságlehetőségeire egy adott helyszínen, egy adott történelmi, társadalmi környezetben. Az Inspektor Szindbád lapjain a főszereplő mellett feltűnik egy később világhírűvé vált német rendőrfelügyelő is.

A Bálnadal Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól, a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót. A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben, hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével, máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mi végre. A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete. Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten. Egyik legnépszerűbb írónk, számos verseskötete, regénye, novelláskötete és gyerekkönyve jelent meg magyar és idegen nyelven. 2020-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta.

Spiró György esszéi sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében a Spiró-esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek. A kötet két részből áll: az egyperceseket idéző Ohrwurm-jegyzetekből és hét hosszabb novellából. Mennyi minden adhat okot egy lónak a pánikra? Miért utaznak a vakok a libegőn? Milyen következményekkel jár, ha alacsonyabb házakba költözünk?A novellákból megtudhatjuk azt is, milyen hatással van egy család életére egy a vasfüggönyön túlról hozott videolejátszó, mit lehet tenni, ha egy anyát túlságosan idegesíti a fia haja, vagy hogy mi mindenre használhatók a Képes krónika kemény fedelű kötetei. A Mondatok a csodálkozásról meglepő és lélegzetelállító olvasmány, mint egy sötét tűzijáték.

A 62 éves szabadalmi mérnök, Elisabeth Párizsban él tanár férjével, Pierre-rel. Egy nap tavaszváró partit rendeznek családtagjaikkal és barátaikkal, és az utolsó pillanatban a szomszédjukban élő párt is meghívják. Az este véres katasztrófába torkollik, Elisabethnek pedig döntenie kell: az igazságszolgáltatás oldalára áll, vagy segít eltüntetni a nyomokat. Yasmina Reza Renaudot-díjas regénye, a Babilon arról szól, mi történik, ha valaki a következményekkel nem számolva ki meri mondani a véleményét, mi visz rá egy átlagembert az erőszakra, és felfedi a hajszálrepedéseket az unalmasnak tűnő hétköznapokon. Otthonosság vagy hazátlanság, valódi társak vagy társas magány, nosztalgia vagy fájó emlékek? Mindez visszafogottan, eleganciával, akárha a francia sanzonok világába lépnénk.

G. István László verseskönyve a szerző költészetének érett foglalata. Higgadt és eleven versbeszéd, álom- és rémálomszerű jelenetek, emberi és állati történetek keverednek a könyv lapjain. A versek olyan örök toposzokról képesek újszerűen és érvényesen szólni, mint a hazaszeretet, s olyan meghökkentően új témákra tekintenek a klasszikus versnyelv eszközeivel, mint a koronavírus okozta elszigeteltség vagy a közösségi média.

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. A hegyek között minden pillanatban jelen van a halál és az erőszak, a sziklák a spanyol polgárháborús múlt emlékeit őrzik és visszhangozzák. Egy ilyen elzárt közösségben él Sió, aki a városi életet cseréli férje tanyájára az esküvője után. A nő hamar megtapasztalja, hogy milyen kegyetlen is az élet a magasban: férje villámcsapás áldozata lesz, fia pedig vadászbalesetben hal meg. Sió családjáról, a körülöttük élő emberekről és a velük folyamatos kölcsönhatásban álló természetről szól az Énekelek, s táncot jár a hegy. Irene Sola regénye lírai szépségű történet a velünk élő múltról, a kis közösségeket mozgató hiedelmekről és babonákról, és az időről, amely a hegyekben egészen másképp telik.

A megannyi műfajban és műnemben alkotó Bereményi Géza 1970-ben A svéd király című novelláskötetével kezdte irodalmi pályáját. Megjelenésekor a mindössze 24 éves szerző kötetbeli alteregójához, Dobrovicshoz hasonlóan az „induló tehetségek közé tartozott”, már első írásaiban is megjelentek későbbi nagy témái, az ős- és hőskeresés, a Teleki tér és nagyszülei legendáriuma. Alkotói figyelme később a dalszövegek, a színház és a film felé fordult, miközben továbbra is fontos műfaja és eszköze maradt a novellisztika, több későbbi filmjének (Eldorádó, Hóesés a Vízivárosban) az ősváltozata eredetileg elbeszélés volt. A korábban megjelent könyvekből maga a szerző válogatta a mostani kötet anyagát, helyenként új címeket adott a novelláknak. Az olvasó pedig eredendő mozgásában, eleven hullámzásában érzékelheti és láthatja a Bereményi-mitológia alakulástörténetét, bizonyos motívumok és figurák megszületését és tovább-formálódását, a kiválás és az elvegyülés gesztusait, az otthonvesztés és a hazatalálás következményeit. 2021-ben a Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a 75 éves Bereményi Gézát.

A Megtartó erő egy magyar-sváb iparoscsalád életét rekonstruálja. Illés Klára idős szüleivel készült izgalmas életút interjúit dokumentumok, levelek, naplóbejegyzések és visszaemlékezések egészítik ki. Így bontakozik ki egy jellegzetesen XX. századi történet: a mindennapi küzdelem a szegénységgel, a kitelepítés, a katonaság és a jogfosztottság hétköznapjai; mindeközben a mobilitás lehetőségeinek keresése. A Megtartó erőmegrázó és eleven mikrotörténeti olvasmány. Illés Klára 1954-ben született Csatkán, népművelő. Kulturális területen dolgozott a Ferencvárosban és a Fővárosi Önkormányzatnál.

„Az élet teljesen értelmetlen. Mit is mondhatnék még?" A Szex a nappaliban című kötettel zárul a Hazai-életműsorozat a Magvetőnél. A harminc írás a szerzőtől megszokott írói szabadsággal és eredeti nézőpontból mutat be olyan mindennapos történéseket, mint egy bevásárlás vagy egy vonatút. Hazai történetei az abszurd és a paródia határán egyensúlyoznak, és még az élet értelmetlenségét is szelíd rezignáltsággal veszik tudomásul. Hazai Attila (1967-2012) író, műfordító Budapesten született, 1992-ben végzett az ELTE angol szakán. Dolgozott angoltanárként, szinkrondramaturgként, szinkrontolmácsként és reklámszövegíróként. A Link Budapest című internetes folyóiratot szerkesztette; 1990-től publikált irodalmi lapokban, antológiákban. 2000 és 2004 között a Szépírók Társaságának alelnöke volt. Kötetei a Magvető Kiadónál A maximalista (novellák, 2015)Feri: Cukor Kékség (regény, 2017)Budapesti skizo (regény, 2019)Szilvia szüzessége (novellák, 2020)Szex a nappaliban (novellák, 2021)

Szerettünk volna még egy kötetet együtt elkészíteni, így született meg az Elegendő ok. Kántor Péter a 2017 óta írt versei közül válogatta: múlt, emlékezet, közélet, járvány, betegség - ez a témája a visszafogott hangon megírt verseknek, amelyek nem csak a megjelenés sietőssége miatt nyerik el drámaiságukat. Részlet a kötetből: Kántor Péter: Elegendő ok Mikor írsz már egy verset? Régóta nem írtál. Nem írtam, mert nincs kedvem. Majd ha lesz, írok. De te szeretnéd pénteken kinyitni az ÉS-t, látni benne a nevemet, és olvasni a versem. Elegendő ok ez a versíráshoz? Elméletileg nem, bár talán mégis, elképzelhető. Emlékszem, egyszer megkérdezte tőlem az apám: Mikor írsz megint valamit? Régóta nem írtál. Én pedig hazamentem, és rövidesen írtam egy verset. Ahogy most is. Hogyha pénteken kinyitod az ÉS-t… Legyen ennek a versnek a címe: Elegendő ok. A címzettje pedig legyél te. Ez nem egy szerelmes vers. De kell hozzá valaki, aki fontos. Akinek fontosak vagyunk. Ami a vers témáját illeti, nincs semmilyen témája. Illetve dehogy nincs! Arról szól, hogy mi lehet elegendő ok a versíráshoz.

Nádasdy Ádám műhelynaplóit olvasva a műfordítás kulisszatitkaiba nyerhetünk betekintést.Hogyan írható újra egy másik nyelven egy irodalmi mű? Máshogy kell-e fordítani az olvasás és a színpadi előadás számára? A műfordítói gyakorlat hogyan írja felül a fordítás természetéről tanult ismereteinket?Miért és hogyan fordítják máshogyan más korok Shakespeare drámáit? Miért volt épp Dante Isteni Színjátéka az első, mai értelemben vett világirodalmi mű?A kötet fejezeteit az a fajta, Nádasdytól megszokott világos, élvezetes előadás jellemzi, amelyben mindig van egy meglepő, ám megvilágító hasonlat.

A Bálnadal Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól, a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót. A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben, hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével, máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mi végre. A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete. Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten. Egyik legnépszerűbb írónk, számos verseskötete, regénye, novelláskötete és gyerekkönyve jelent meg magyar és idegen nyelven. 2020-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta.

Bodor Ádám kevés szavú ember hírében áll, a közvélekedés szerint a beszédes hallgatás jellemző rá. Erre a képre cáfol rá a mostani interjúkötet, amelyben Bodor Ádámot kérdezik, ő pedig válaszol, hosszabban is és rövidebben is, a maga stílusában, hiszen ha interjút ad, azt azzal a műgonddal teszi, ahogyan epikai mesterműveit is formálja. Az értelmezés útvesztői tizenöt beszélgetése az elmúlt évtizedekben készített Bodor Ádám-interjúk szerző által véglegesített sűrű válogatása. Míg a nagy sikerű életútinterjú, A börtön szaga vertikális síkban helyezkedik el, mivel az életrajzra összpontosít, addig ez a könyv horizontálisan a pályakép belső alakulásaival, poétikai összefüggéseivel és műhelytitkaival foglalkozik elsősorban. Így jutunk el a Sinistra körzet és a Verhovina madarai szellemi és tényleges forrásvidékeihez, az egykori és a mai Erdély különbségeihez, valóság és fikció termékenyen ellentmondásos viszonyához. 

Csak néhány éve bukkantak rá Granasztói Pál építész, író leszármazottai a hagyatékban e mindeddig kiadatlan visszaemlékezésre. Az 1978-80 körül írt művet szerzője kiadásra szánta, de „patrióta" szemlélete miatt a Kádár-korban nem találta publikálhatónak. A mintegy ötven évet felölelő történetben - mindvégig hivatásának állomásain keresztül - a főváros, illetve az ország építését irányító hivatalokban, szervezetekben végzett városépítészeti munkáját örökítette meg. Bepillantást enged abba is, hogyan befolyásolták a politikai változások a háború után nagy jelentőségűvé váló városépítészet lehetőségeit, és azt, hogy milyen lett a XX. század második felére Budapest és nagyobb vidéki városaink arculata. Emellett a memoár bemutatja, hogy 1918 és 1956 között a helyét kereső, a magyarországi fordulatok miatt erősen vívódó állapotból Granasztói Pál hogyan vált patriótává: „Az bizonyos, hogy patriótává 1956 forrósított, azelőtt is volt hajlamom rá, de inkább lokálpatriótaként. Budapestért, városainkért, tájainkért lelkesedő. Mostantól az egész országért. Olyan országért, melyben immár hazámra büszke lehetek..." A szöveget a szerző unokája, Granasztói Olga rendezte sajtó alá, jegyzetekkel, annotált névmutatóval és fényképekkel adjuk közre. Miről szól? Egy nagy műveltségű, baloldali értelmiségi és művészkörökben forgolódó építész, urbanista, író életéről; izgalmas (Puskin feleségét, orosz arisztokratákat és anarchistákat is számláló) családi kapcsolatairól, horthysta politikusokról, falukutatókról és kommunista miniszterekről, zsúrokról, bridzspartikról, ostromról és 1956-ról, a magyar építészet korabeli meghatározó figuráiról, tervezőirodákról, fővárosi és országos építési hivatalokról és a korona 1978-as hazahozataláról. Mikor és hol játszódik? Magyarországon: Budapesten, Pécsett, Pócsmegyeren, az első világháborútól az 1970-es évek második feléig. Kinek ajánljuk? Mindenkinek, aki szereti a szép, míves stílusban megírt, nagy ívű visszaemlékezéseket; akit érdekel egy radikális baloldali értelmiségi és művészkörökkel barátkozó, „úri középosztálybeli” fiatalember története; akik szeretik az épített környezetünk, főképp Budapest modern építészete és háború utáni újjáépítése történetéről szóló könyveket. Miért olvasd el? Mert megtudhatod belőle, hogyan élt egy „patrióta” a Horthy-korban és később a létező szocializmusban, hogyan próbált megfelelni a felé irányuló elvárásoknak, milyen alkukra kényszerült, és hogyan tudott gondolkodásában mégis szabad maradni.

Herscht 07769 - mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a thüringiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. Helyben vagyunk és időben: Krasznahorkai László új nagyszabású műve, melyet a szerző elbeszélésnek nevez, napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. Mind több és több megmagyarázatlan és ijesztő esemény történik a szürke mindennapokban: előbb bizarr graffitik a Bach-kultusz kegyhelyein, eltűnő lakosok, később egy majdnem végzetes piknik és végül egy robbanás után a további katasztrófák már elkerülhetetlenek, elindul a vadászat Thüringiában. Erőre kap a bestiális, és megpillanthatjuk az animálist.Az elmúlt évek rövidebb Krasznahorkai-művei után, melyeket szólószonátákhoz lehet hasonlítani, a Herscht 07769 nagyepikai formája és dinamikája igazi versenymű; Bachnak a könyvben is említett Brandenburgi versenyeihez hasonlóan különböző hangszerek szólamaiból áll össze a mű egésze, felkavaró lét-lelet a politikai és ökológiai klímáról.