Magvető Kiadó strana 28 z 97

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. A hegyek között minden pillanatban jelen van a halál és az erőszak, a sziklák a spanyol polgárháborús múlt emlékeit őrzik és visszhangozzák. Egy ilyen elzárt közösségben él Sió, aki a városi életet cseréli férje tanyájára az esküvője után. A nő hamar megtapasztalja, hogy milyen kegyetlen is az élet a magasban: férje villámcsapás áldozata lesz, fia pedig vadászbalesetben hal meg. Sió családjáról, a körülöttük élő emberekről és a velük folyamatos kölcsönhatásban álló természetről szól az Énekelek, s táncot jár a hegy. Irene Sola regénye lírai szépségű történet a velünk élő múltról, a kis közösségeket mozgató hiedelmekről és babonákról, és az időről, amely a hegyekben egészen másképp telik.

A megannyi műfajban és műnemben alkotó Bereményi Géza 1970-ben A svéd király című novelláskötetével kezdte irodalmi pályáját. Megjelenésekor a mindössze 24 éves szerző kötetbeli alteregójához, Dobrovicshoz hasonlóan az „induló tehetségek közé tartozott”, már első írásaiban is megjelentek későbbi nagy témái, az ős- és hőskeresés, a Teleki tér és nagyszülei legendáriuma. Alkotói figyelme később a dalszövegek, a színház és a film felé fordult, miközben továbbra is fontos műfaja és eszköze maradt a novellisztika, több későbbi filmjének (Eldorádó, Hóesés a Vízivárosban) az ősváltozata eredetileg elbeszélés volt. A korábban megjelent könyvekből maga a szerző válogatta a mostani kötet anyagát, helyenként új címeket adott a novelláknak. Az olvasó pedig eredendő mozgásában, eleven hullámzásában érzékelheti és láthatja a Bereményi-mitológia alakulástörténetét, bizonyos motívumok és figurák megszületését és tovább-formálódását, a kiválás és az elvegyülés gesztusait, az otthonvesztés és a hazatalálás következményeit. 2021-ben a Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a 75 éves Bereményi Gézát.

A Megtartó erő egy magyar-sváb iparoscsalád életét rekonstruálja. Illés Klára idős szüleivel készült izgalmas életút interjúit dokumentumok, levelek, naplóbejegyzések és visszaemlékezések egészítik ki. Így bontakozik ki egy jellegzetesen XX. századi történet: a mindennapi küzdelem a szegénységgel, a kitelepítés, a katonaság és a jogfosztottság hétköznapjai; mindeközben a mobilitás lehetőségeinek keresése. A Megtartó erőmegrázó és eleven mikrotörténeti olvasmány. Illés Klára 1954-ben született Csatkán, népművelő. Kulturális területen dolgozott a Ferencvárosban és a Fővárosi Önkormányzatnál.

Anton Pavlovics Csehov első előadott drámája az Ivanov, melynek legelső változatát 1887-ben mutatták be Moszkvában. Az Ivanov egyedülálló Csehov drámái között annyiban, hogy nem sok egyenrangú, hanem egy abszolút főszereplő áll a színmű középpontjában, az ő tétovasága azonban környezetére is kihat. „Az, hogy Csehov drámái máig sikerrel játszhatók, arra vall, hogy a régi világ ugyan összeomlott, de a cárizmus ilyen-olyan rendszerek becenevén újjáéledt, és a mai napig kitartóan korhad; tétova, céltalan emberek vegetálnak tömegesen, a helyüket nem találva; hosszúra nyúlik az egykor átmenetinek vélt történelmi pillanat"", írja utószavában Spiró György, aki először 1995-ben fordította le az Ivanovot, ám a mostani szövegkiadás sok javítást is tartalmaz. 

Virginia Woolf kisregényében képzelet és valóság keveredik: elbűvölő mese egy nemes cocker spánielről, aki 1842-ben látja meg a napvilágot, majd a betegeskedő költőnő, Elizabeth Barrett házába és szellemi körébe kerül. Kutyatolvajok ellopják, hátborzongató kalandokban van része a londoni alvilág bugyraiban, de végül váltságdíj fejében visszakerül úrnőjéhez. Miss Barrettet idővel megszökteti Robert Browning, a jeles költő, s így Flushból világlátott kutya lesz: megismeri Itáliát, és a firenzei Casa Guidi boltívei alatt lel nyugalomra. A kutyaperspektívából, remek humorral írt mű a korabeli angol entellektüel társadalom rendhagyó képét is adja. A szerző a többszintes (kutya- és költő-) életrajzot Elizabeth Barrett két Flush-verse és férjével folytatott levelezése alapján konstruálta, és az sem kerülheti el figyelmünket, ahogyan Woolf a szabad mezőkön boldogan vágtató kutya alakjával párhuzamban kibontja egyik kedvenc témáját, az értelmiségi nő felszabadulását az apák és férjek zsarnoksága alól.

A dögeltakarító szerzőjének új regényében egy rózsakertész tudatfolyamába nyerünk betekintést: a munka rutinjába és saját szabályaiba menekülő főhős monológjából felsejlik, hogyan alakítja a lelket a kiszolgáltatottság, és hogyan próbál az ember ennek ellenállni. Sorsfordító döntések születnek a hazájáról, melyeknek nem lehet részese. A testéről is sorsfordító döntések születnek, melyeknek szintén nem lehet részese. Kelet-európai történet, tömegek története. Miképpen veheti vissza valaki a saját történetét? A rózsák erejével? A mesteri módon megírt hosszúmondatok örvényként ragadják magukkal az olvasót. 

Szabó T. Anna ötödik verseskötete kiforrott, rendkívül erős könyv, amelynek hatvanhat versében a költő egyrészt felvillantja mindazt, amit eddigi költészetéből ismerünk és szeretünk, másrészt új hang, új tematika, sőt új formák is megjelennek.

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. A hegyek között minden pillanatban jelen van a halál és az erőszak, a sziklák a spanyol polgárháborús múlt emlékeit őrzik és visszhangozzák. Egy ilyen elzárt közösségben él Sió, aki a városi életet cseréli férje tanyájára az esküvője után. A nő hamar megtapasztalja, hogy milyen kegyetlen is az élet a magasban: férje villámcsapás áldozata lesz, fia pedig vadászbalesetben hal meg. Sió családjáról, a körülöttük élő emberekről és a velük folyamatos kölcsönhatásban álló természetről szól az Énekelek, s táncot jár a hegy. Irene Sola regénye lírai szépségű történet a velünk élő múltról, a kis közösségeket mozgató hiedelmekről és babonákról, és az időről, amely a hegyekben egészen másképp telik.

Beck Andrást szenvedélyesen érdekli a könyvek élete.A vonzások és választások útvonalmintázatai. Ezeket követi abban a reményben, hogy a végén nem csak hűlt helyeket talál. Írásnyomokat forgat meg és fércel össze, művek és emberek távolságát latolgatja, szándékok és véletlenek fonalát követi.Ebből alakul ki aztán valami: esszé, tanulmány, nyomozati anyag - az érintettségi viszonyok többoldalúan makacs betájolása.Legyen szó korai olvasmányokról vagy későbbi rácsodálkozásokról, személyek vagy szövegek sorsáról, hatásokról és ellenhatásokról, Ottlikról és Sylvia Plathról, Karinthy Frigyesről és Szerb Antalról, Horger Antalról és Kovács Katiról.

A Beszélgetések Sheryl Suttonnal megjelenése után Pilinszky az önéletrajzát, illetve a "vertikális regény"-ként emlegetett "önéletrajzait" akarta megírni - szinte élete végéig ezzel foglalkozott. A most megjelenő könyv az elkészült és életében publikált részletek és fejezetek mellett közreadja a kapcsolódó töredékeket, befejezetlen részeket és szövegvariánsokat, fakszimiléket is. Pilinszky többször is kitért rá, hogy a tények és a valóság ellentétes egymással. A rekonstruált kötet a szerző születésének 100. és halálának 40. évfordulójára időzítve, filológiai és filozófiai szempontból is feltárja, körbejárja ezt a kérdést, a főszöveg utáni függelékben pedig részletesen kitér a ""vertikális önéletrajzok"" különböző szövegkörnyezeteire. A könyv szövegeit a kiváló Pilinszky-szakértő, Bende József válogatta és rendezte sajtó alá. A különleges kiadás a Magvető Kiadó 2021-es Pilinszky János-évének egyik fontos momentuma.

Szilasi László új könyvéből kiderül, mi mindenre lehet használni a nyelvet. Hogyan tudunk belőle kapcsolatokat építeni, szerelmet, barátságot - és nem utolsósorban nemzetet. A Tavaszi hadjárat két kisregényből áll. Az Ostorod című történet a rodostói emigrációban élők közösségéből indul. Szakmári Ádám kisgyerekként Mikes Kelemen levelein keresztül tanul meg írni-olvasni, ám e tanulás közben bele is költ a valóságot és a fikciót eleve vegyítő levelekbe. Ádám egy életen keresztül lesz hű még gyerekként megismert szerelméhez, akivel együtt élik át a magyar reformkort. A Koppantyú lovagjai egy szerelmi sokszögön keresztül ad panorámát a XIX. századi magyar történelem válaszútjairól, soknemzeti és multikulturális világáról. A szabadságharc alatt és a Tisza-szabályozás munkálatai közben négy ember élete fonódik össze szétszálazhatatlanul, akik kalandos élettörténeteiken keresztül keresik a szabadságot és a hűséget.

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene"? Az elmúlt években szépíróként is jelentkező nagyszerű irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. A könyv célközönsége a középiskolai magyartanárok, a diákok és az irodalom iránt érdeklődő olvasók. A Legendahántás leginkább a XIX. század első fele szerzőinek (Kölcseytől Petőfin át Aranyig) jól ismert és a nemzeti kánonban (közoktatásban) szereplő műveinek újszerű értelmezési lehetőségeit mutatja be. Szó van benne a Hymnusról, a Szózatról, a Nemzeti dalról, a Toldiról, a magyarok istene képzetről stb. Általánosságban olyan megcsontosodott állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. Az egyes írások tudományos kutatási eredményekre építenek, de közérthetően és humorosan közvetítik azok főbb meglátásait. A könyvet gazdag képanyaggal illusztráltuk.„Hiszen akiről vagy amiről beszélünk, az közöttünk van, és ahhoz nekünk is közünk lehet. A szóba hozott legendák és hiedelmek élő kapcsolatot teremtenek például az adott szerzővel, és egyfajta ismerősség illúzióját keltik. Petőfiről csak per „Sándorként" ejtünk szót, mert a mi fiúnk, Aranyról tudjuk, hogy mogorva öregember lett, amolyan „epés" alkat, Jókai meg tutyimutyi papucsférj, Tompa Mihálynak meg nem hisszük el máig sem, hogy tényleg beteg volt, pedig még képes volt és bele is halt szegény a hipochondriájába. Ezeken a mendemondákon keresztül lesz személyes közünk hozzájuk. Ezért aztán ez a könyv nem leleplezni akarja a kulturális hiedelmeinket, hanem meg akarja mutatni azt a tudományos módszerekkel kideríthető valóságot, amiből táplálkoznak."

Lehet, hogy egy olyan társadalomban, amely képes a vágóhídra küldeni embereket, az igaz ember helye a vágóhídon van? A rádióban bemondják a szenzációs hírt: az idegenek megérkeztek a Földre. Az embereken úrrá lesz az izgatottság, az eufória és az ismeretlentől való félelem, ami súlyos zavargásokhoz vezet. Sol egy internetes gasztromagazin alapítója, munkahelye pedig hamar az események középpontjába kerül. Elindítják a Forráspont című talkshow-t, amelyben szakértők, összeesküvéselmélet-hívők és az utca embere mondhatja el a történtekkel kapcsolatos véleményét és tapasztalatait. Felröppen a pletyka, hogy a földönkívülieknek egyetlen kérésük van, az önkéntes emberáldozat, ezért a világ televíziói elkezdik sugározni a viadalokat, amelyek bajnokaira sosem látott gazdagság, veszteseire pedig a vágóhíd vár. Amikor Sol egyetemista szomszédja, Elliot úgy dönt, hogy jelentkezik a műsorba, felgyorsulnak az események, és az újságíró rájön, milyen keskeny a határ a kényszer és a szabad akarat között. Rabinovici regénye sodró lendületű, sötét szatíra árulásról, megalkuvásról és a szenzációhajhász média felelősségéről egy olyan korban, ahol mindent a profit és az álhírek irányítanak. Doron Rabinovici (1961) izraeli születésű osztrák író. A földönkívüliek az első magyarul megjelenő regénye.

Ez a kötet a magyar olvasó számára eddig regényíróként ismert Michel Houellebecq esszéinek, publicisztikai írásainak és interjúinak a gyűjteménye. A szerző legfontosabb témáin kívül, amelyek a regényeiben is rendre megjelennek - az emberi kapcsolatok elsivárosodása, a nyugati társadalom rossz közérzete vagy a vallásosság újraéledése -, izgalmas fejtegetéseket olvashatunk többek között a francia újregény és az agráregyetemen végzett talajmetszet-vizsgálatok összefüggéseiről, provence-i nyugdíjasokról, akiket az önkormányzat azért fizet, hogy a turistabuszok érkezésekor eljátsszák a provence-i nyugdíjast, vagy arról, hogy a világjárvány által teremtett helyzet nemcsak erodálja, hanem szinte korszerűtlennek láttatja az emberi kapcsolatokat. Houellebecq, aki műveivel és nyilatkozataival rendszeresen nagy felháborodást vált ki, ezekben a szövegekben igyekszik meggyőzni olvasóit társadalmi, politikai és irodalmi nézetei érvényességéről. A közel harminc évet felölelő, időrendbe állított szövegek a szerző látásmódjának folytonosságáról tanúskodnak, miközben az általa érintett témák meglehetősen széles spektrumon helyezkednek el.A gyakran provokatív és bosszantó, időnként humoros, máskor melankolikus vagy érzelmes, de mindig elgondolkodtató szövegek érdekes látleletet adnak a mai nyugati civilizációról egy olyan szerző nézőpontjából, aki önmagát "egy nihilista korszak és a nihilizmusból fakadó szenvedés írójaként" határozza meg.

A kiváló költő, műfordító és esszéista, Mesterházi Mónika közel másfél évtized után jelentkezik újra verseskötettel, ennek érvényében a Nem félek több szempontból is költői szintézis. A tizenkét ciklusra tagolt könyv röntgenképszerű átvilágítása a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyoknak Tatárszentgyörgytől a Pillangó utcáig, 2008-tól napjainkig.Szociofotókra emlékeztető közérzetverseiből és az utazások, találkozások, megfigyelések, megtisztított talált tárgyak személyes gyűjteményéből építkező kötete katartikus megragadása gyásznak és eleven hiánynak, ugyanakkor egy önironikus, analitikus költészet kiteljesedése.Mesterházi Mónika verseit olvasva, egyik metaforájával,belépünk egymás tereibe, otthon leszünk a létezés idegenségében. Így lesznek a Nem félek töredékes monológjai és emlékszilánkjai, a veszteségeket számbavevő, megrendítő versei az orpheuszi költészet fényében végtelen dialógussá.

Lydia Davis legújabb magyarul megjelenő kötetében ismét a banális keveredik az abszurddal, félreértések, szorongások és mániák szervezik a szereplők életét. Davis mindenben meglátja az irodalmat, legyen az az elhunyt hobbijait felsoroló gyászjelentés, a szavak, amelyeket a házunkban lévő tárgyakból hallunk ki használat közben, vagy épp egy nőstény macska nem túl eseménydús élete. A kötet néhány novelláját Davis saját, valamint barátai és családtagjai álmai inspirálták, tizenhárom történet pedig Gustave Flaubert leveleinek felhasználásával készült. Olyanok ezek a novellák, mint a csoki a Kis történet egy kis doboz csokoládéról című történetben: gazdag ízvilágúak, keserűek, édesek és furcsák egyszerre.