Magvető Kiadó strana 30 z 41

A negyvenéves tanárnő bírósági ítéletére vár, és közben a kórházban próbálja összerakni sorsa mozaikdarabkáit. Hol tört meg az élete? Létezésének kudarca a testébe, a történelembe vagy a házasság természetébe volt írva? A Sovány angyalok lapjain Lívia visszaemlékezéseit olvashatjuk: egy kizökkent személyiség múltmentési kísérleteit. Hogyan ismerkedtek meg férjével, az ígéretes atlétával, hogyan küzdöttek, majd adták fel, hogy gyerekük legyen, miképpen élték meg a rendszerváltás kalandos zűrzavarát - és végül miként néztek szembe azzal, hogy nincs már hova futniuk egymás elől. Kiss Noémi új regényében az irodalom nyelvén beszél az élethazugságokról, a családon belüli erőszakról, a testi-lelki meddőségről. A Sovány angyalok egyszerre érzéki és idegen, forrón közelítő és hidegen absztrakt. Volt egy kórház, sokat feküdtem ott, az ablak mellett állt az ágyam, a könyököm néha bevertem a radiátorba. A városból HÉV-vel lehetett kimenni. Messziről világított, mint egy karácsonyfaégő, pontokban. Barátságos, meleg volt. Gőzölgött a szellőzőből a füstös bőrszag, az izzadság párái. Sárga üveges teraszok fogták körbe a hatemeletes panelépületet. Valahol a pusztaság közepén húzták fel, letűnt kor munkásai. Közel a HÉV megállóhoz, ne kelljen sokat gyalogolni. Akinek törött volt a lába, hiányzott a veséje, műtötték az állkapcsát, vagy éppen gyereket szülni ment oda, annak egy örökkévalóságnak tűnt. Tágas parkjában kihajtott a spiraea, néhány zöld szár bújt ki a fekete, vizes földből. Éjszaka földikutyák tanyája, akik hatalmas kupacokat hagynak maguk után, végigtúrják átlóban a kertet. Jó érzés bejárni. Belélegezni a tüdőbe. Mikor idekerültem a szívemmel, képtelenségnek tűnt, örültem, ha a betonpadig eljutottam a vizit után. Akinek infarktusa volt, nem is akarták kiengedni a kórteremből, aztán mégis mehettem, nem törődtek velem. Teltek a hetek, erőre kaptam. Jöttek sorban újra más betegségek, egyelőre itt maradok. A vetetlen ágy és a tavaszi szélben kalimpáló bokorágak között fogok nemsokára futkorászni, ha meggyógyulok. Megszerettem ezt az utat, még akkor is, ha olyan nehezen ment néha, egészen nehezen megy itt minden, az is, hogy levegőt vegyek egyáltalán.

Spiró György esszéi sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében a Spiró-esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

"Radnóti Miklós versei ma is meghatározó olvasmányai a felnövekvő generációknak. Az Összegyűjtött versek a kötetekben és folyóiratokban megjelent verseken túl tartalmazza a kéziratos hagyaték darabjait. A szövegeket Ferencz Győző gondozta, az Utószó és a jegyzetek a kiadástörténetet, a szövegek megjelenését, a kéziratok lelőhelyét, valamint egyéb tudnivalókat ismerteti." (a Kiadó)

A 2019-ben újra sajtó alá rendezett Magyar irodalomtörténet után most A világirodalom története is megújult formában lát napvilágot. Az először 1941-ben megjelent művet nem kímélte a politikai cenzúra: a Rákosi-korszak kiadásaiban a Mai orosz irodalom fejezetet a sztálini Szovjetunió eredményei iránti lelkesedés jegyében teljesen újraírták, de a későbbi kiadások is eszközöltek kisebb-nagyobb változtatásokat a szövegen. A napjainkban is friss és izgalmas világirodalmi kalauz új kiadása az eredeti, még Szerb Antal életében megjelent szövegváltozat alapján készült. A művet jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre.

A Bálnadal Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól, a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót. A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben, hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével, máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mi végre. A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete. Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten. Egyik legnépszerűbb írónk, számos verseskötete, regénye, novelláskötete és gyerekkönyve jelent meg magyar és idegen nyelven. 2020-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta.

G. István László verseskönyve a szerző költészetének érett foglalata. Higgadt és eleven versbeszéd, álom- és rémálomszerű jelenetek, emberi és állati történetek keverednek a könyv lapjain. A versek olyan örök toposzokról képesek újszerűen és érvényesen szólni, mint a hazaszeretet, s olyan meghökkentően új témákra tekintenek a klasszikus versnyelv eszközeivel, mint a koronavírus okozta elszigeteltség vagy a közösségi média.