Magvető Kiadó strana 32 z 97

Gerbera Erzsébet és Fűrész úr a Nagyvarázs vándorcirkusz művészpárja. Szerelmük igen erős, még azt is kibírja, hogy Fűrész úr minden este kettéfűrészeli társát. Egyik este azonban szokatlan dolog történik: a mutatvány közben egy titokzatos alak elrabolja Gerbera Erzsébet virágszirmait. Vajon ki vetemedhet ilyesmire? Mindenki tanácstalan. Szerencsére a nézőtéren ott ül Pálcika, aki mindenre figyel. Barátaival együtt nyomozni kezd, hogy kiderítse, ki a rejtélyes elkövető. Alig Jenő, a ragasztóárus? Pedró Kegyetlen, a szalonnarabló? Boszorkány Orchidea? Mindenki gyanús, de Pálcika eszén nem lehet túljárni. Darvasi László regénye egy igazi krimi eszköztárával meséli el a gyerekeknek az izgalmas történetet. A nyomozást Koncz Tímea rajzai teszik teljessé.

Éjszakai fények az autópályán, csillagok az égbolton, villódzó tévékészülék, egy bárpult tükröződései - nyugtalanító, mozaikszerű képek adják a Beláthatatlan táj nyitányát. Egy huszonéves lány az autóbalesete után öntudatlan állapotba kerül, apja hol a betegágya mellett virraszt, hol a baleset nyomait kutatja. Az autópályához közeli településen egy fiatal testvérpár él, együtt, egymás mellett, két szobában, de élhetnének akár két külön kontinensen is. Ők négyen a könyv főszereplői és egyben elbeszélői is, akik ismeretlen helyzetben találják magukat, az életükről alkotott fikciójuk felkavarodik és átrendeződik. Új keretekhez kell alkalmazkodniuk, döntési kényszerbe, leállósávba sodródnak - a baleset mindannyiuk számára sorsfordító esemény. Mintha tudatuk sötét felületeit is átvilágító beszédükkel érzékeltetnék napjaink Magyarországának társadalmi érzéketlenségét, hogy az alárendelődések, megszokások és elfojtások láncolatai miképpen nehezítik meg a kommunikációt. Kiss Tibor Noé prózájára jellemzően itt is a perspektívák mozgása lendíti előre a történetet: leírások, nagyítások és nagytotálok váltakoznak, közben kirajzolódik a városi határvidék és a belső tájak szürke zónája. A Beláthatatlan táj elemelt költőiségével és szürreális kompozícióival radikális és felszabadító olvasmány.

Wanderer, a mindenkori Vándor a régi Budaörsön, a valaha itt élt németek közt jár e könyv lapjain. Talán hogy súghasson az elbeszélőnek, a hajdani fotográfusoknak pedig megmutathassa, mit is kell itt szemügyre venni és megörökíteni - hogy egyszer majd ő is ennek nyomán, behunyt szemmel sétálhasson e házak, szőlők és borpincék közt, és a talpával legyen képes fölismerni még kedves sírkertjének hepehupáit is. Závada Pál a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért, hogy aztán mesélhessen - valódit és költöttet is -, arra törekedve, hogy igaz legyen. A könyvben számos archív budaörsi felvétel között böngészhetünk.

Az év egyik legjobb könyve 2017 (New York Times, Washington Post, NPR, Financial Times, Guardian, Kirkus Reviews) A 32 éves Elisabeth minden héten meglátogatja a 101 éves Danielt, aki egy gondozóházban alussza át a napjait. A nő még gyerekkorában kötött örök barátságot idős szomszédjával, aki irodalomról, művészetről és a gondolkodás szabadságáról mesélt neki, és megismertette az egyetlen brit női pop art művész, a tragikusan fiatalon elhunyt Pauline Boty munkásságával. Miközben Elisabeth várja, hogy Daniel felébredjen, Nagy-Britannia próbál megbirkózni a botrányos népszavazás következményeivel. Ali Smith regénye lírai meditáció a barátságról, a változó világról, a bizonytalan jelenről és arról, milyenek a hétköznapok a Brexit miatt kettészakadt szigetországban, ahol még egy egyszerű útlevél-megújítás is abszurd komédiának tűnik. Az Ősz Ali Smith Évszak-kvartettjének első része. A sorozat kötetei a 2016-os brit EU-népszavazás hatásait vizsgálják önálló, de szépen összecsengő történetekben.

"Az ember nem ott kezdődik, ahol az anyja véget ér." Szaniszló Judit regényében semmi sem az, aminek látszik. A szerző saját maga helyett Leliről, Leli élete helyett családja életéről beszél, családregény helyett pedig személyes vallomást ír. Egy mai nő története, amely a múltban gyökerezik: cselédsorban dolgozó nagymamák, házgyári lakásban élő szülők, kórházak és játszóterek. Hol van az otthon?

Egy izlandi halászhajó Új-Fundland partjainál hatalmas, jeges viharba keveredik 1959 telén. A Máfurön egyre több a jég, hiába törik és zúzzák rendületlenül, a víz megfagy, és gyorsan körbevesz mindent: kötelet, sodronyt, korlátokat, ablakokat és hajóhidat. A fedélzeten tartózkodó harminckét férfi számára hamar világos lesz, hogy már nemcsak a hajó megmentése, hanem az életük a tét. A Viharmadarak csodálatos gazdagsággal mutatja be ember és természet soha véget nem érő harcát, a világ egyik legveszélyesebb munkáját végző halászok életét és a tenger mindent elsöprő erejét. „Mestermű a pokolból” – írta az izlandi Einar Kárason könyvéről Roy Jacobsen, a legismertebb és legnagyobb hatású kortárs norvég írók egyike. Egy izlandi halászhajó Új-Fundland partjainál hatalmas, jeges viharba keveredik 1959 telén. A Máfurön egyre több a jég, hiába törik-zúzzák rendületlenül, a víz megfagy, és gyorsan körbevesz mindent: kötelet, sodronyt, korlátot, ablakot és hajóhidat. A fedélzeten tartózkodók számára hamar világos lesz, hogy immár nemcsak a hajó megmentése, hanem az életük a tét. A Viharmadarak valós eseményeken alapul. A Thorkell Máni hajó történetére Kárason egy hajózási magazinban bukkant rá, amelyet egy váróteremben olvasgatott. Eredetileg novellát tervezett írni a történetből, ám annyira lenyűgözte a tengerészek embertelen küzdelme a viharral, hogy végül kisregénnyé bővítette. A regényben a hajó a Máfur, azaz Sirály nevet kapta. De nem ez az egyetlen történelmi esemény, ami felbukkan a könyvben: Kárason megemlíti a „dán Titanicnak” nevezett Hans Hedtoft katasztrófáját: a teher- és utasszállító hajó 1959-ben süllyedt el. Einar Kárason költőként kezdte karrierjét, a nyolcvanas évek elején váltott prózára. Regényei mellett novellákat, gyerekkönyveket és útikönyveket is publikál. Az áttörést az Ördögsziget-trilógia hozta meg számára, amelyből angol fordítás és film is készült Devil's Island címmel. Az 1996-ban bemutatott adaptációt Izland a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára nevezte. Einar Kárason Viharmadarak című regénye Patat Bence fordításában jelent meg a Magvetőnél. Részlet a Viharmadarak című regényből Lárus felsietett a hídon lévő vécére, és nemsokára a fedélzetmester is a kormányállásra ment, hogy beszéljen a hajó tisztjeivel, a kapitányt és a másodtisztet találta ott, és abban állapodtak meg, hogy az embereknek előre kellene menniük az előbástyára, hogy megpróbáljanak megszabadulni az ott lerakódott jégtömegtől. A hajó kezdett nagyon lassan mozogni, hiába hányták a hullámok föl-le, rettentő lomhán reagált; a víz már a fedélzet pereméig ért, és a felépítményt nyaldosta, a hajó csak utána kezdett újra kiemelkedni a hideg tengerből. A másodtiszt és a fedélzetmester úgy döntött, hogy maguk mennek előre, és két talpraesett embert visznek magukkal, éppen ekkor lépett ki Lárus az illemhelyről. Nyomban jelentkezett a feladatra. A másodtiszt ellenkezni próbált, a fiút túl fiatalnak és tapasztalatlannak tartotta, de a fedélzetmester közölte: Én megbízom benne. Azzal négyen elindultak az eljegesedett előbástya felé. Nappal volt, de a kapitány az összes még működő fedélzeti lámpát felkapcsolta. A tengervíz rendszeresen átcsapott a hajó orrán a fedélzetre, a kapitány azonban igyekezett lassan haladni előre, miközben a kormányálláson lévők az oldalról közeledő hullámokat figyelték; az elöl lévőket figyelmeztetni kellett, hogy kapaszkodjanak meg, és próbálják átvészelni a zuhatagot.

1958, Franciaország. A vidéki kispolgári családból frissen szabadult tizenhét éves Annie először tölt el egy éjszakát egy fiúval. A fiú számára teljesen jelentéktelen esemény felforgatja a lány életét. Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye egy nyomozás története, amelynek során a szerző kíméletlen őszinteséggel igyekszik tetten érni jelenlegi énje születését, miközben az írás folyamatát és nehézségeit is pontosan dokumentálja. Emlékekből, korabeli fotókból, levelekből és dalszövegekből egy letűnt világ kel életre: Franciaország történetének az az időszaka, amikor a híreket az algériai függetlenségi háború uralta, és amikor a szüzesség elvesztése, a kamaszkor érzelmi viharai és az étkezési zavarok még egészen más megítélés alá estek, mint ma - ám e sok szempontból távoli világ felidézése saját világunk megértéséhez is hozzásegít. Annie Ernaux 1940-ban született Normandiában. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb alkotója, több mint húsz regény és önéletrajzi mű szerzője, számos irodalmi díj birtokosa. Lőrinszky Ildikó 1968-ban született, számos klasszikus és kortárs francia nyelvű szerző fordítója. Munkáját Wessely-díjjal és a Szekeres György Műfordítói Éremmel jutalmazták.

"Az NDK-val együtt tűnt el a Balaton. Az augusztusi vihar elfújta a strandunk forró lángosainak szagát. A felhők, akár tépett szélű, fehér papírszalvéták ültek a hullámzó víz fölött. Minden vad volt, és húsbavágóan mulandó." Balaton-part, forró nyár, nyolcvanas évek. Egy kislányt a nagyapja úszni tanít. Mikor elhagyják a stéget, a nádas szélén egy hullát találnak. Ahogy Kiss Noémi többi erőteljes Balaton-novellájában, itt is a felfedezés izgalma és a szorongás felkavaró érzései keverednek. A szocializmus gazdagjainak és kisembereinek nyári világa mellett bepillanthatunk a legszegényebbek életébe, és átélhetővé válik a kor várakozó, feszült csendje... Víkendházak, pulóverpiac, mólók. A nyaralás önfeledt öröme mellett megbicsaklott sorsokat, bűnöket, titkokat és hazugságokat mos partra a víz. A Balaton a szabadságvágy könyve. Kiss Noémi 1974-ben született, író, kritikus, tanár.

A Kaliforniai fürj Oravecz Imre bámulatos regényfolyamának, A rög gyermekeinek a második kötete. A tizenkilencedik és a huszadik század fordulója körül tömegek keltek útra Magyarországról, hogy Észak-Amerikában csinálják meg a szerencséjüket. Árvai István is nekivág feleségével és két gyerekével az Új Világnak. Pénzt akarnak gyűjteni, hogy aztán visszatérve önálló gazdaságot építhessenek szülőföldjükön, Szajlán. Csak hát odaát minden másképp alakul: változnak a gazdasági viszonyok, nő a család, egyre nehezebb összekuporgatni bármennyit is, egyre távolabb kerül a visszatérés lehetősége. A Kalifornia fürjben Oravecz Imre fantasztikus részletgazdagsággal meséli el hősei életét - a honvágy és az új hazában történő megkapaszkodás.

Mindannyian ismerjük azokat a pillanatokat, amelyekben egyedül vagyunk: az elalvás, az ébredés előtti perceket, amikor már tudjuk, hogy valamit épp elfelejtünk, de már nem tudjuk, hogy mit. Krusovszky Dénes új verseskönyve ezeket a pillanatokat szólaltatja meg. Az Áttetsző viszonyok egy modern álmoskönyvhöz hasonló: a szürreális, mégis mindennapi, szokatlan képek megfejtése az olvasóra vár.

Spiró György új könyve egy hosszabb és két rövidebb esszét tartalmaz, amelyek felfűzhetők az 1969-1989-2019-es évszámokra. A címadó esszé önéletrajzi történet, személyes visszaemlékezés az Eötvös Collegiumra, amelynek Spiró György is tagja volt a hatvanas évek második felében. Az írásból megismerjük a kollégium belső szokásait, rítusait, mindennapjait. Spiró a rá jellemző módon nemcsak felidézi a korabeli eseményeket, hanem elemzi is azokat: kik és miképpen találkoztak akkor a Ménesi úton? Honnan érkeztek a népiek és az urbánusok, hol volt az a hely - szellemi és fizikai értelemben -, ahol együtt lehettek, és milyen életutak - kelepcék, zsákutcák - vártak rájuk a továbbiakban? Mintha az Álmodtam neked novelláinak személyességét vegyítenénk a Tavaszi tárlat keserű történelmi antropológiájával - így lesz ez a mesteresszé portré és tablókép egyszerre. A két rövidebb esszé közül az egyik 1989-cel, a másik pedig a jelen és a jövő politikai-társadalmi kilátásaival foglalkozik.

Nádasdy Ádám novelláiból megtudhatjuk, milyenek a melegek: éppen olyanok, mint bárki más. Mindeközben mégis olyan kalandokba keverednek, amelyekbe mások nem. Például mit tehet egy magyar fiú, ha Angliában melegbárt keresve éppen egy rendőr akarja útba igazítani? Egy baráti társaság vidéki kirándulásán meddig lehet eltitkolnia egy homoszexuális párnak, hogy nem csak haverok? És mit keres hajnalban négy pucér férfi Rómában a Trevi-kútban? Nádasdy Ádám első szépprózai könyvében szerelmes történeteket olvashatunk arról, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket, hogyan lehet úrrá lenni testi és lelki vágyainkon, vagy éppen hogyan uralkodnak azok mirajtunk.

Vajda Ilma és Gavenda Péter 1964-ben találkozik Szegeden. Még nem tudják, hogy ha nem is együtt, de egymás mellett fogják leélni az életüket: mindketten Árpádharagoson lesznek tanárok. Az 1964 és 2019 között játszódó regény mindegyik fejezete egy-egy év metszete: Ilma és Gavenda viszonya másokkal kötött házasságokat és történelmi fordulókat egyaránt túlél, de kérdés, vajon ellenálló tud-e maradni az idő múlásával szemben. Szilasi László könyvében a történelem nem kulissza, hanem egyenrangú szereplő. A regény hol idilli, hol melankolikus, de mindig kristálytiszta és tűpontos rajz közös múltunkról és arról a törékeny erőről, amely két embert összeköthet.

Bár Gabriel García Márquezt a legtöbben prózaíróként, Macondo, Aureliano Buendía ezredes vagy épp Santiago Nasar megalkotójaként ismerik, első igazi szerelme az újságírás volt. Az évszázad botránya című, magyarul eddig sosem publikált kötet páratlan újságírói örökségének állít emléket, és az 1950-1984 között keletkezett cikkeiből válogat. Az ötven írás a García Márqueztől megszokott feltartóztathatatlan elbeszélői lendülettel vezet el a barranquillai évek szárnypróbálgatásaitól a nemzetközi hírnévig. Cikkeiben Pablo Escobar újságírókat terrorizál, a pápa szabadságra megy, a levelek pedig soha nem érnek célba.

A nemrég elhunyt Konrád György posztumusz megjelenő kötete az utolsó, amelyen a szerző dolgozott, de megjelenését már nem érhette meg. Az Ásatás című regényfolyam harmadik kötete, a Sétabot újabb kirándulás a nagy életmű rengetegében. A könyv egyszerre regény és napló, memoár és líra. Egy emlék előhív egy másikat, egy félmondat egy újabbat. Évtizedeket és kontinenseket barangolhatunk be így - a kellemes és meghitt séta beszélgetésre, párbeszédre is alkalmas tempójában. A könyv a szerző szellemi végrendeletének is tekinthető.

Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit - többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit - felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan? Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik. A Mellettem elférsz és a Vera szerzője ezzel a kötettel tizenkilenc év után tér vissza pályakezdő műfajához, a vershez.