Magvető Kiadó strana 33 z 97

A kiváló költőt, írót és műfordítót, Rakovszky Zsuzsát 70. születésnapja alkalmából arra kértük, válogassa ki életművéből a legkedvesebb verseit. Az Állapotváltozások miközben felvonultatja kedves témáit, és figuráit, egyszerre mutatja e hatalmas költészet változásait és állandóságát.

A Tövismozaik egy fiatal képzőművész lány krízisekkel teli időszakát és a krízisekből való kilábalást beszéli el, sok év távolából. A névtelen főszereplő már családos emberként emlékezik vissza meghatározó szerelmi csalódására és édesanyja elvesztésére. Lehet-e folytatni egy több mint tíz éve megkezdett párbeszédet? Lehet-e úgy, ha az egyik résztvevője már nem él? Helyettesítheti-e a párbeszédet az alkotás, vagy mindez csak illúzió? Hogyan változtathatjuk át a minket érő traumákat személyiségformáló erőkké? A költő és meseíró Tamás Zsuzsa első felnőtteknek szóló regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ. Tamás Zsuzsa 1978-ban született Budapesten. Költő, író, meseíró.

A legújabb Petri-díjas, Gál Hunor első verseskötetében az élet legnagyobb kérdését: a halált, annak módozatait, tabuit, a társadalomra gyakorolt hatását járja körül. A kartonfless cím, a magyar szlengben mostanra meglehetősen elterjedt szó a füves cigaretta utolsó placebo szívását jelenti. Gál eredeti és átgondolt költői kísérlete arra a kérdésre próbál választ keresni, hogy miért is rossz divatból művelni bármilyen műfajt, szokást, rítust. Hogy a szorongás csak akkor szorongás, ha nem tévesztjük össze a meneküléssel. A kartonfless feszes szerkezetű, erős sodrású bemutatkozás, melyben, akár az elemek periódusos rendszerében, mindennek megvan a maga helye. Gál Hunor 1995-ben született Gyergyószentmiklóson, jelenleg Kolozsvárott él. 2015 óta jelennek meg szövegei. 2019-ben kartonfless című kéziratával elnyerte a Petri György-díjat. Ez az első kötete.

Pilinszky János 1977-ben megjelent Beszélgetések Sheryl Suttonnal című esszéregénye egy fiktív párbeszéd, alapja azonban egy valóságos találkozás. A költő Párizsban látta Robert Wilson társulatának A süket pillantása című emblematikus színházi előadását, amelynek főszerepét az amerikai fekete színésznő, Sheryl Sutton játszotta. Pilinszky később személyesen is megismerkedett és barátságot kötött a színésznővel, akivel többször találkozott Párizsban. Beszélgetéseik szolgáltak kiindulópontul - költészet és valóság éteri határán, lévén Pilinszky nem tudott angolul, az amerikai színésznő pedig keveset értett franciául - a könyv anyagához. A Beszélgetések a Pilinszky-életmű egyik legkülönlegesebb, kultikus darabja. Az új kiadásban szövegváltozatok, naplójegyzetek, levelek egészítik ki az esszéregényt, valamint a legendás borítókép mellett eddig nem publikált fényképek és fakszimilék teszik még közvetlenebbé ezt a rendkívüli találkozást.

„A realista és az abszurd dráma közötti vékony pengeélen egyensúlyoz Csehov, aki pontosan tudta, hogy haláltáncot ábrázol. Érett darabjaiban béke van, a katonák dologtalanul unatkoznak, háborúról semmi hír, forradalmi mozgolódás nincs, de a cári birodalomnak vége van. Csehov azt is látta, mi következik." Spiró György

Gion Nándor Latroknak is játszott című regényciklusa négy könyvben vezeti végig az olvasót a szerző szülővárosának történetén, 1898-tól az 1950-es évekig. A meseszerű cselekmény a vajdasági kisváros, Szenttamás és környéke többnemzetiségű közösségéről tudósít, két jóbarát, a citerás Rojtos Gallai és a vadóc Török Ádám életének fordulópontjait végigkövetve. A sorozat harmadik kötete Ez a nap a miénk címmel a II. világháború helyi históriáját bontja ki: a háttérben titokban szervezkedő szerbek akcióit, a helyi zsidók kiközösítését és deportálását - a humánum megnyilatkozásai mellett a vad indulatok, a nemzetiségi-politikai ellentétek alakulását. Gallai családjában akad nevét magyarosító sváb, kommunista, de a nácik oldalára álló német is. Megrendítő epizódok sorában látjuk a bukovinai székelyek megtelepedésének, majd menekülésének fordulópontjait. A szétszórattatás, a helyi németek internálása, a bevonuló orosz és szerb csapatok nyomán a véres bosszúállás köszönt be 1944 őszén. Török Ádám hol felkapaszkodik, hol fizetnie kell tetteiért, Gallai pedig ügyességgel, s nem kevés szerencsével vészeli át az újabb nehéz időket.

Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit - többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit - felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan? Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik. A Mellettem elférsz és a Vera szerzője ezzel a kötettel tizenkilenc év után tér vissza pályakezdő műfajához, a vershez.

Zsákos Bilbó és barátai varázslatos utazása most új életre kel: Jemima Catlin színpompás illusztrációi a kisebbek számára is lebilincselően érdekessé teszik az amúgy is izgalmas történetet, a nagyobbak és a felnőttek pedig szintén szeretni fogják ezt a finom ízléssel és sziporkázó humorral megfestett világot, amely csodálatosan kiemeli J. R. R. Tolkien regényének legszebb és legemlékezetesebb részleteit.

Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom. Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen az írásra koncentrálhasson. Az akadémián, ahol mások mellett Jon Fossétől próbálja elsajátítani a prózaírás íratlan szabályait, egymás után érik a kudarcok. Hamarosan alkotói válságba kerül, miközben körülötte sorra publikálják könyveiket az ismerősei. A regényben tizenkilenc éves korától a harmincas évei elejéig követhetjük Knausgard szerelmeit, szorongásait, összetört és megvalósult álmait. Időközben megismerkedik első feleségével, Tonjéval, elveszíti a nagyszüleit és rettegett apját, és első könyve, A világon kívül megjelenése után egész Norvégia megismeri a nevét. Az Álmok az íróvá és férfivá válás kegyetlenül őszinte története, s emellett a kortárs norvég irodalmi élet szórakoztató krónikája.

A Hős utcában található Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma. Erdős Virág az utóbbi néhány évben sok időt töltött az itt élő gyerekek és felnőttek között, a versek az ő történeteiknek adnak hangot. A könyvben látható fotókat a szerző készítette a helyszínen.

A Háztartás méltán szerepel minden idők legjobb regényei között. Ruth és Lucille egy idahói kisvárosban élnek szigorú nagyanyjukkal, majd, amikor ő meghal, különc nagynénjükkel, Sylvie-vel. Édesanyjuk elhagyta őket, és egy szikláról a közeli tóba kormányozta az autóját, ugyanabba a tóba, ahol korábban a lányok nagyapja is életét vesztette egy vonatbalesetben. Ruth és Lucille nemcsak a gyászt, de Sylvie sajátos gyereknevelési módszereit és csavargó életmódját is másképp dolgozza fel: míg az előbbi a kalandot látja benne, az utóbbi számára egyre kínosabbá válik a nő jelenléte, és mindent megtesz, hogy a családi köteléket elszakítva normális életet kezdjen. A Háztartás Marilynne Robinson minden érzékre ható, felejthetetlen regénye: pillanatkép két árva lányról, akiknek a felnőttkor küszöbén meg kell tanulniuk, milyen ára van annak, ha a saját útjukat akarják járni. A könyvet Szabadkai Bernadett fordította. Marilynne Robinson Pulitzer-díjas író, esszéista 1943-ban született Idaho államban.  Hemingway-díj a legjobb első kötetért, Minden idők legjobb 100 könyvének egyike (Guardian)

Az évszázad botránya címmel jelent meg Gabriel García Márquez magyarul eddig sosem publikált kötete, amely a szerző 1950 és 1984 között keletkezett cikkeiből válogat. A páratlan újságírói örökségnek emléket állító kötetet Scholz László fordította. Bár Gabriel García Márquezt a legtöbben prózaíróként, Macondo, Aureliano Buendía ezredes vagy Santiago Nasar megalkotójaként ismerik, első igazi szerelme az újságírás volt, amelyet a „a világ legjobb mesterségének" tartott. A kötetben szereplő negyvennyolc írást Cristóbal Pera válogatta, aki annak idején kiadóként segédkezett García Márquez emlékiratainak megjelentetésénél. Olyan írásokat választott, amelyek a legjobban mutatják be a „történetmondó" García Márquezt. Az évszázad botránya a fiatal, ismeretlen újságíró első cikkeitől vezet el a nyolcvanas évek közepéig, amikor már érett, nemzetközileg elismert alkotó volt. A több mint három évtized írásai megmutatják, hogy a kolumbiai író publicisztikája alig különböztethető meg szépprózájától. A kötet sokféle műfajból válogat: van benne jegyzet, kommentár, riport, portré. A kötetben szereplő cikkekből kiderül, milyen nehéz megfelelő témát találni egy íráshoz, milyen érdekes sztorit lehet kanyarítani a soha célba nem érő levelekről, milyen az, amikor a pápa szabadságra megy, és milyen érzés, amikor az íróból érettségi tétel lesz. A kötet García Márquez egyik meghatározó riportjáról kapta címét, amely egy valódi true crime cikk a 20. századi olasz kriminalisztika egyik legrejtélyesebb ügyéről, egy fiatal nő, Wilma Montesi titokzatos haláláról.

Gács Anna esettanulmányokból összeálló izgalmas esszékötete a kortárs önéletrajz-kultúra belső összefüggéseit és kontextusait térképezi fel. A szerző polemikus kérdése a következő: ha bárki önéletrajza nyilvánosságra kerülhet (ahogy ezt manapság lépten-nyomon tapasztaljuk, a memoár-boom közismert jelenségétől a facebookig), akkor vajon lehetnek-e még egyes önéletrajzok közösségteremtőek, a személyiség vagy a sors közös mintáit felmutató, referenciapontként szolgáló szövegek? Ezt a kérdést járja körül irodalomtudományi, nyilvánosságtörténeti, médiaelméleti és pedagógiai szempontokat ötvözve - Nádas Péter Saját halálától Péterfy-Novák Éva Egyasszony című művén át a holokauszt-tanúságtételeket egybegyűjtő archívumok és a Booktube-jelenség vizsgálatáig, ahol a videós önreprezentáció és a nyilvános olvasás motívumai is terítékre kerülnek. Gács Anna olvasmányos esszékötete az önéletrajz archaikus, klasszikus műfajának legaktuálisabb vetületeivel foglalkozik. Segít abban, hogy megértsük, mit is jelent az önértés-énértelmezés mások vallomásainak (szöveg)tükrében. Gács Anna irodalomkritikus, szerkesztő, fordító, egyetemi oktató. Korábban az ELTE Művészetelmélet és Médiakutató Intézetében, jelenleg a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén tanít. Kutatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet. Korábbi kötete (Miért nem elég nekünk a könyv, 2002) az irodalmi szerzőség problémájával foglalkozott. 2015-2018 között a Szépírók Társasága elnöke volt. A kutatás és a kritikaírás mellett angolból fordít.

Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat a haláluk előtt, és gyanakodva fogadják, ha kapnak még egy esélyt az élettől. Egy feleség, aki kizárólag almát hajlandó enni, miután elhagyják, egy anya, aki külföldi férjre vadászik a lányának a parkban, egy műszaki rajzoló, akire az utolsó pillanatban talál rá az új szerelem, egy bibliográfus, akinek az emlékezetéből lassan kihullanak a szavak. Ulickaja végtelen empátiával és páratlan emberismerettel rajzolja meg portréikat, történetei egyszerre vigasztalóak és felkavaróak. A figyelmes olvasó pedig még Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Arany Medve díjas filmjére is találhat utalásokat az elbeszélésekben. 

Krúdy Álmoskönyve ábécérendben ismerteti, mit jelent egy-egy személy vagy tárgy felbukkanása álmainkban. Külön fejezetet szentel a babonáknak, és jó tanáccsal szolgál arra az esetre is, ha kísértetektől szeretnénk megszabadulni. Az író így ajánlotta könyvét: „Inkább a saját mulattatásomra, inkább hosszú telek csendes eljátszadozására, esti órák elfuvolázására szerkesztettem ez álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon a következő soroknak."

Havasréti József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében. Havasréti József 1964-ben született Pécsen. Ma is ott él; a pécsi bölcsészkar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Díjai: Artisjus-díj 2014 (Szerb Antal című monográfiájáért) Déry Tibor-díj 2014 (irodalmi-irodalomtörténeti munkásságért)