Magvető Kiadó strana 26 z 97

Darvasi László évtizedek óta az egyik legjobb elbeszélő, Az év légiutas-kísérője pedig igazi mesternovellákat tartalmaz.A történetek helyszíne legtöbbször a magyar vidék, ahova elköltözött, de elszakadni képtelen felnőttek térnek vissza újra és újra, ahol a különböző generációk nem értik meg egymást a legváltozatosabb módokon. Az írásokban mégis ott kísért mindig a humor, a komor helyzeteken is átüt a kíméletlen fantázia, és a legváratlanabb helyzetekben is felszikrázik a költőiség.A Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a hatvanéves szerzőt.

Grecsó Krisztián történeteiben a párhuzamosok a végtelenben sem mindig találkoznak, de a találkozások mégis elmesélhetők.Néha az események egy időben, de más helyen zajlanak (Erdélyben, a fővárosban vagy falun), máskor egyazon helyen, de különböző időkben: harmincas vagy ötvenes években, és közben nagyon is a mában. Ahogy mindannyian ismerjük az érzést, amikor nem vagyunk a helyünkön. A Valami népi történetei ezekről az otthontalan helyzetekről szólnak, és az olvasó így válik nyomolvasóvá.Akár a rég- és a közelmúlt falusi históriáit, akár egymás mellett elsuhanó életutakat vagy éppen a saját életének történeteit követi, Grecsó Krisztián novelláiban mindig ott kísért a kíméletlen együttérzés.

Egy baljóslatú kor baljóslatú városában akad egymásra a történész Giselle, az Új Egyetem docense és dr. Kreutzer pszichiáter, országosan ismert szegénységügyi szaktekintély. A tavaszi viharban felbukkan a nőt hetek óta követő Albert, a gyökereit kereső, intézetben nevelkedett fiú, és váratlanul meghal a pszichiáter idős édesanyja. A terápia során Giselle az ismeretlen fiú miatt merül el családja történetében, dr. Kreutzer pedig anyja hagyatékának selejtezése közben éli újra a sajátját.Tóth Krisztina szövevényes regényében egymást épp csak súroló életek tárulnak fel: nők és férfiak, feleségek és férjek, anyák és apák történetei, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik szakadatlanul. A kényszerek és kényszerességek, torzítások és torzulások azonban időnként mindenkit érintő kataklizmákhoz vezetnek.A majom szeme egy krimi izgalmával, tűpontos megfigyelésekkel, részvéttel és humorral keresi és örökíti meg az eszmélés pillanatát.

Székely Gábor közgazdász számos közéleti posztja közül legismertebb talán, hogy ő volt a rendszerváltás után Demszky Gábor főpolgármester egyik helyettese. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy Egerben született vallásos zsidó családban néhány évvel a vidéki zsidók nagy részének elpusztítása után, kamaszként hagyta el a vallást, az egyetem elvégzése után városi tanácsoknál dolgozott pénzügyi szakemberként, innen vezetett az útja a rendszerváltás után a budapesti főpolgármesteri hivatalba. Évtizedek múltán visszatért a gyökereihez, azóta rendszeresen többekkel együtt tanulja a zsidó vallás hagyományait. Memoárjában bemutatja életszakaszait: a maradék vidéki zsidóság háború utáni életének tükrét adó családtörténetét és a vallási hagyománytól elforduló közgazdász pályáját, aki előbb a Kádár-kori és a rendszerváltás utáni városi közigazgatásban, majd az üzleti világban alakítja karrierjét, s utóbb visszatér a zsidósághoz.

Három nő összegyűlik, hogy karácsonykor kitakarítsák elhunyt barátnőjük tengerparti házát. Mindannyian a hetvenes éveikben járnak, de nem is lehetnének különbözőbbek. A főnökösködő, maximalista Jude alig várja, hogy túl legyenek a feladaton, és eltölthessen egy hetet a házban a szeretőjével. Az egykor ünnepelt színésznőnek, Adele-nak épp egy szakítással kell megbirkóznia, Wendy, az elismert értelmiségi pedig visszasírja a régi sikereit, és próbál megbarátkozni a gondolattal, hogy hamarosan el kell búcsúznia leghűségesebb társától, öreg és beteg kutyájától, Finntől. Az együtt töltött hétvége felszínre hozza az évtizedes konfliktusokat, és a három nő elkezd gondolkodni azon, hogy egyáltalán miért is barátok. A lelki és fizikai nagytakarítást váratlan vendégek bonyolítják, és még egy hatalmas vihar is közbeszól.Charlotte Wood regénye megmutatja, hogyan formálják át a barátságot az évek, és mi történik, ha elkezdünk igazat mondani önmagunknak. Bölcs és empatikus történet hűségről, öregedésről és az élet szépségeiről, felejthetetlen figurákkal, sok nevetéssel és könnyel.

Ha netán máshonnan nem, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Oscar-jelölt filmjéből mindenki ismeri Rózsikát, a takarítónőt: ő Békés Itala, vérbeli színésznő, aki hosszú élete során a színpadon és a filmvásznon nyújtott emlékezetes alakításai mellett százféle műfajban alkotott - volt női szabó és divattervező, pantomimes, drámapedagógus, tánctanár, létrehozott mozgásszínházi és egyszemélyes előadásokat, kabarét és revüműsort, mindehhez pedig fáradhatatlanul írja több mint negyven éve az emlékiratait. Ez a könyv egy örökmozgó színésznő mozgalmas életének foglalata, tele képekkel és fordulatos történetekkel. A kötet a szerző 95. születésnapjára jelenik meg.

Fehér Béla regénye mozgalmas és melankolikus történelmi tabló a 13. század végéről. A regény elbeszélője a Kozma-kvintett egyetlen életben maradt tagjaként emlékezik vissza eseménydús életére, melynek hátterében felsejlenek a kaotikus és vad hatalmi játszmák, a történelemnek kiszolgáltatott kisember küzdelmei. Az eldugott falvakban és a királyi lakomákon egyaránt otthonosan mozgó zenekar Kun László eljegyzésén ismeri meg Anjou Izabella nevelőnőjét, Miriam Rosenblumot, és ez a találkozás egy életre megrendíti a férfiakat. A regény elbeszélése szerint a Kézai Simontól kapott íróállványon megszülető kézirat szatirikus, pergő történet és megtört számvetés a szépség iránt mindig megújuló vággyal is, amelyet csak a művészet tud enyhíteni.

„Népszerű dráma lehetett a II. Richárd a kiadások számát és sűrűségét tekintve, és I. Erzsébet állítólag neheztelt is, hogy már negyvenszer játszották, ami 60-80 ezer nézőt jelent a 100 ezer lakosú Londonban, ugyanis azt pletykálták, hogy a határozatlan, csapongva rendelkező király alakjában a királynőre célzott volna a szerző.”Spiró György

Sportzakó, az Öt Cél Baptista Gyülekezet diakónusa 1969 szeptemberében válik végleg halálra ítélt emberré: fegyvert ragad, és rálő a Causeway telep legrettegettebb drogdílerére. Tette nem várt következményekkel jár, és nemcsak a telep, de egész Dél-Brooklyn életét felbolygatja. McBride fantasztikus humorral és egy bennfentes empátiájával rajzolja meg a környék afrikai-amerikai, latin, olasz és ír közösségét, bemutatja az ügyre ráállított zsarukat, a fehér szomszédokat és a baptista gyülekezet tagjait. Regényét olyan emlékezetes figurák népesítik be, mint az olasz maffiavezér, Elefante, Sportzakó néhai felesége, Hettie, akinek szellemével a férfi folyamatosan perlekedik a gyülekezet eltűnt karácsonyi pénze miatt, vagy épp a telep gondnoka, aki minden hónap első szombatján rácsodálkozik a rejtélyes sajtszállítmányra, amelyet évek óta a 17-es számú épület kazánházába küld valaki.A King Kong diakónus fordulatos, lebilincselő, csupaszív történet egy sokszínűségében is összetartó közösségről. 2020 egyik legjobb könyve (New York Times, Entertainment Weekly, TIME) Barack Obama és Oprah Winfrey kedvence (2020) Gotham Könyvdíj (2021) Anisfield-Wolf Könyvdíj (2020)

Rubin Szilárd (1927-2010) a modern magyar irodalom egyik legtitokzatosabb alkotója, akinek eredetileg 1973-ban megjelent detektívregénye is bővelkedik rejtélyekben és fordulatokban. A hat egykori gimnáziumi jóbarát, a Denevér-rend tagjai - akad közöttük irodalmár, gyógyszerész, kutató és rendőr is - tizenöt év után találkozik újra a Pécshez közeli kis hegyi falu orvoslakásában. Kísérőikkel együtt összesen tízen vannak a mulatság elején, aztán egyikük gyilkosság áldozata lesz. Van itt minden, ami egy igazi bűnregényhez kell: őszi eső, nem működő telefon, bezárt szobával és nyitott kérdésekkel. A Mulatság a farkasveremben egy nagy író helyenként önéletrajzi motívumokkal átszőtt szocialista krimije, amely közel ötven év távlatából egyszerre lesz a hatvanas éveknek, a Mecsek vidékének és egy zsánerműfajnak a sajátos szellemidézése. 

Garaczi László új regénye a karantén idején játszódik Magyarországon, a történet három sűrű napot fog át.A harmincas éveiben járó rendszergazda Brúnó és a tanár Hajni a világjárvány közegében próbálják feldolgozni szakításukat. Két nézőpontból számolnak be a részben összekapcsolódó, részben párhuzamos, egymásra rímelő vagy éppen egymást ellenpontozó történésekről.A maszkviselés, az online munka, a távolságtartás, az elnéptelenedett város, a bezártság és annak következményei - mindezek a motívumok túlmutatnak a konkrét járványhelyzeten. A karantén nem háttérként, hanem a társadalmi elszigeteltség metaforájaként jelenik meg. A harmadik szólamban Sybille, a német ökofeminista politológus a disztópiaként elképzelt jövő "csúnya, új világának" költői-filozofikus képeit adja.A Weszteg nem csupán a lenyúzott személyiségek groteszk társadalmi tablója vagy az elmúlt éveinket alapvetően felforgató járvány ironikus krónikája, hanem melankolikusan pulzáló dezillúziós szerelmi regény.

Mi van a nyelv előtt? Mi lehet a beszéd alatt? Szóra lehet-e bírni a csendet? A Torkolatcsönd lapjain Fehér Renátó arra a kérdésre keresi a választ, hogy mire és hogyan használja a nyelvet a társadalom. Egyáltalán kié a nyelv? És mi van azokkal, akiktől elvették a megszólalás lehetőségét Waldseetől Tatárszentgyörgyig? Fehér Renátó nem helyettük beszél, a rá jellemző szelíd radikalizmussal veti el a tolmácsolás, a más helyetti képviselet zavarbaejtő gyarmati hagyományát. A nemzedéki megszólalás lehetőségeit számbavevő első kötet (Garázsmenet) és a határsávokat, nem-helyeket konok kíváncsisággal meglátogató Holtidény után a Torkolatcsönd az afázia és az amnézia vidékein jár. A költő ezekre a terepekre kalauzol minket - adná magát a fülszöveges formula, csak éppen szembemenne a kötet tétjeivel, mert itt nincs iránytű és nincs kalauz (se bolgár, se magyar), és nincsenek bevett fordulatok sem; kivetett honfitársak, elfelejtett kortársak, kísérletek és kísértetek vannak, megtörtént esetek, elképzelt helyzetek és fordított mítoszok. Rutin helyett reflexek, nyelvjáték helyett ellenbeszéd. A Torkolatcsönd a megszólalás előtti nyelv lehetőségeit keresi egy olyan társadalmi közegben, amikor a szavakat már sokan sokféle módon használták fel és ki. Ekképpen lehet maga a nyelv híd, kapaszkodó, korlát és rács. Lehet beszédes a hallgatás, és hallgatólagos a beszéd. Az örvénylő versek olvasása után mást jelent hallgatni, és talán másmilyen lesz megszólalni is. Szegő János 

„...nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?” - töprengett el Lilli Hartmann, a Hazátlanok című regény főhőse. Kováts Judit új könyve ennek a szövevényes kérdésnek az újabb kibontása. A háború után elűzött késmárki lány, Lilli ezúttal tudja, hová indul: Amerikába tart egy óceánjáró hajó fedélzetén új családjával, férjével, nevelt fiával és egy Tátra-legendákat tartalmazó füzettel. Miközben térben és időben is egyre távolabb kerül az egykor volt Késmárktól és az örök-Tátráktól, a múlt újra és újra felbukkan emlékek, álmok és mesék formájában is. Az Atlanti-óceán végtelen horizontján kibomlanak a hegyek csúcsai, és a különleges Tátra-mesék hullámain egy másik világ sejlik át. Közben a hajó és rajta a család egyre közelebb ér az Újvilághoz, és New York partjainál Lillinek újabb döntést kell hoznia addigi életével kapcsolatban.A Tátra gyermekei lapjain végig úton vagyunk. Utazunk az Óvilág és Amerika között, az egykori Közép-Európa XX. századi kataklizmái között, múlt és jelen között, és legkivált a valóság és a képzelet között.

Závada Pál új hősét Apfelbaum Ádámnak hívják, aki 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől, hogy a fenséges művészetek és eszmék csábítására zavaros vizekre evezzen a harmincas évek végének Berlinjében. Fölbukkan a század további időmetszeteiben – 1940-ben visszacsatolt városába látogat haza, ’44-ben a váradi gettóba jut, hogy rettentő korok múltán magasra kapaszkodjék majd a berlini Fal romjain. Ha eközben mindannyiszor Évát képzelnénk Ádám mellé, az nem volna rossz tipp. A válasz ennél mégis talányosabb – pedig még szóba se hoztuk Lilit figuráját. Rendre föllép viszont Lucifer „árnyvezérként” – s persze intrikus szerepeiben. A sorstörténetek strófái közt megszólal olykor az Úr – a kelleténél állítólag ritkábban –, és belekotnyeleskednek az angyalok, Orsi, Lenke és Charlie. A maga tradícióira is reflektáló regényt keresztszálakként szövik át a vonatkozó időkhöz és helyekhez kötődő emlékezetes események, eszmék és alakok – élükön például a legendás szerkesztővel, Réz Pállal.

Folytatódik Karl Ove Knausgard Évszakok-sorozata, amelyben megmutatja a világ szépségeit és nehézségeit lányának, Annénak. A Télben olyan hétköznapi csodák kerülnek fókuszba, mint a születésnap vagy az első hó, olyan minden háztartásban fellelhető tárgyak, mint a fültisztító pálcika vagy egy szék, és még a Harcomban megismert szereplők is felbukkannak. Knausgard egy gyermek kíváncsiságával és egy felnőtt bölcsességével fordul a környezete felé, ismét megmutatja, milyen remek megfigyelő, és nem riad vissza az olyan meghökkentő témáktól sem, mint hogy mi köze a szexnek a kannibalizmushoz, és miért nincsenek a koporsóknak ablakai. A könyvet Lars Lerin illusztrációi teszik teljessé.

„Nincs történet a buborékok mélyén” - írja az új kötet Alászállás című versében Fekete Vince. A Halálgyakorlatok költeményei egy közeli hozzátartozó elvesztésén keresztül a halál eseményszerűségét mutatják meg, a test tusáját és a lélek lehetőségeit, a gyász visszatükröződéseit, a két part - élet és halál - közötti hullámtöréseket, érzékcsalódásokat és horizont-összeolvadásokat; a kötetnek keretet is adó metaforákkal: az apályt és a dagályt. Hogy a halál közvetlen közelében az élet közvetett és hirtelen távoli lesz. Míg a halál fogalma fekete lyukként mintha elnémítaná a nyelvet, addig a kötetben a meghalás gyakorlata inkább feldúsítja azt, ekképpen lesz a variációkból létesülő versszólamokban meghatározó a nyelvi zajlás, a retorikai morajlás, a pontosító beszéd - mintha a megfelelő szavak a helyes sorrendben, ha meg nem is állítják, de talán lassítják és tompítják a zuhanást. Így lesznek a Halálgyakorlatok sűrű versei egyszerre metafizikus, bölcseleti költemények és a távozás valóságos mivoltát érzékeltető lírai naplójegyzetek. - Szegő János