Magvető Kiadó strana 26 z 97

A nagy múltú antológia az elmúlt egy év folyóiratterméséből válogatja ki a legszebb verseket.

Az ifjúsági világbajnok Kaszparovval Moszkvában döntetlent játszik a magyar bajnok, a gimnazista Endre. Ő a Szakadékjátszma egyik főhőse, a három fiú egyike, akik nemcsak sakkoznak, hanem hetente egyszer világirodalmat tanulnak Különórától, az iskolába száműzött egyetemi tanártól. Hat lépés: három hátra és három előre - ez lesz mindhármuk életstratégiája. A történelem, a múlt feldolgozásával keresni a lehetséges válaszokat és lehetséges utakat, végső soron az élet értelmét. Sándor Iván új regénye minden eddiginél szűkszavúbban mutat be három utat, hogy ne legyen más lehetőségünk, mint követni a játszmát, és gondolkodni.

Boldog és boldogtalan szerelmek, nosztalgiák, vágy az emberhez méltó életre - vajon miről beszél Csehov a mai olvasónak? A világ megváltozott, de vajon változtak-e a szerelmek, a vágyak és a nosztalgiák az elmúlt több mint száz év óta, amikor ezek a történetek először megjelentek? A játékba hozott szereplők ismerősek: orvosok és pácienseik, egy komplett gimnáziumi tanári kar, uraságok és parasztok, cselédlányok és emancipált nők, úri kisasszonyok és úri szüleik... Az emberi kapcsolatok a maguk végtelen gazdagságában tárulnak itt elénk, a csehovi empátia humorból és lírából összeszőtt hangja pedig valamennyi történetet áthatja, így a bánat sohasem egészen keserű, s a nosztalgia sohasem teljesen reménytelen. A kötet tizenhét novelláját a fordító, Morcsányi Géza válogatta. 

Végre magyarul is olvasható a kortárs amerikai irodalom egyik legizgalmasabb, legprovokatívabb fiatal hangjának első regénye. Az Erről nem beszélünk főszereplője egy író, aki egy csapásra a közösségi média sztárjává válik, amikor felteszi a milliódolláros kérdést "a portálon": Lehet-e a kutyáknak ikertestvérük? A tizenöt perc hírnév azonban egy pillanat alatt a háttérbe szorul, amikor kiderül, hogy születendő unokahúgánál súlyos rendellenességet állapítottak meg. Az író Ohióba utazik, hogy támogassa a nővérét, és felajánlja neki, hogy elviszi egy olyan államba, ahol legális az abortusz. Testvére végül megszüli a kislányt, aki néhány hónappal később meghal, majd megérkezik a hatalmas kórházi számla. Lockwood életrajzi elemeket is tartalmazó regénye a valódi emberi kapcsolatokat és az élet kiszámíthatatlanságát állítja szembe az internet gondosan megkonstruált alternatív valóságával. Az Erről nem beszélünk megrázó, éles hangú, briliáns humorú társadalmi és politikai szatíra, szerelmes levél az átnetezett éjszakákhoz.

Egy 13 éves lány eltűnik egy angol faluból, ahová pihenni érkezett a családjával, és hirtelen felbolydul az élet. Megjelennek a rendőrök, az újságírók, de a kutatás nem jár sikerrel, és a falu újra elcsendesedik. Jon McGregor regénye arról szól, mi történik egy tragédia sújtotta közösségben, ha a média már nem érdeklődik az eset iránt. Bemutatja a helyieket, és azokat, akik minden évben visszatérnek, a közösség pszichológusnak is beillő lelkésznőjét, a farmert, aki a sztrókja után az ablakból figyeli, ahogy a fiai irányítják a gazdaságot, a falusi Casanovát, és a gyerekeket, akik a kislány eltűnése óta megszülettek, felnőttek. Jon McGregor Costa-díjas könyve lírai, meditatív regény az időről és a természet körforgásáról, amely nem törődik a tragédiákkal, és arról, hogyan kovácsolja közösséggé a magányos embereket a titok és a pletyka. 13 év egy falu életéből, amelynek a nevét a hírekből mindenki ismeri. 

Csabai László új novelláskötete szubjektív történelemkönyv, amelyben nyárligeti hőseit követve jutunk el az első világháborútól napjainkig: megelevenednek a két világháború és a forradalmak hétköznapjai, aztán az újrakezdés, a lakosságcsere, a Rákosi-korszak, majd a hatvanas-nyolcvanas évek konszolidált-fásult szocializmusa, s végül a rendszerváltás körüli, utáni időszak. A Rákosival az ágyban mikrotörténelem a javából: a szerző a tőle megszokott aprólékossággal festi meg a környezetet, egy-egy történet politikai és tárgyi hátterét. Helyi munkások, parasztok, tirpákok, magyarok, oroszok, régi és új potentátok szerepelnek novelláiban, mindig valamilyen kiélezett történelmi szituációban.Csabai nagy szeretettel és finom humorral mutatja be, ahogy a nagypolitika egy kisváros és környezete életében helyi szintre "fordítódik".

Medárdus, a takarító férfi a boldog Északon él feleségével és három gyerekével, a negyediket várva. A dolgos és zsúfolt hétköznapok akkor billennek ki először a helyükből, amikor Medárdus két kislányával együtt karambolozik: bár senki sem sérül meg, az események mégis láncreakcióként indítanak el változásokat a külvilágban éppúgy, mint a szereplők lelkében. Ki a titokzatos színes bőrű idegen, aki feltűnik Kakashalmon, és akit Medárdus kislánya rögtön a bizalmába fogad? Hogyan és miért jutunk el Norvégiából Haitire, és miféle titkokat rejt a hőseink családi háza alatt húzódó barlangrendszer? Kun Árpád regénye öntörvényű szépséggel ötvözi a valóságot és a fantáziát, és bár önállóan is olvasható, sok szállal kötődik a Boldog Észak és a Megint hazavárunk című regényekhez.

Az Összegyűjtött prózai írások Radnóti Miklós elbeszéléseit, újságcikkeit, bírálatait, tanulmányait, doktori értekezését és rádió-előadásait tartalmazza. A kötetben helyet kap Radnóti néhány korábban kiadatlan írása. A könyv végén rövid utószó ismerteti Radnóti prózai műveinek kiadástörténetét. A jegyzetek megadják az első megjelenés adatait, illetve a kézirat lelőhelyét, és ha szükséges, utalnak a szöveggel kapcsolatos problémákra. A kötet Radnóti prózai műveinek teljességre törekvő és gondozott kiadása. A sajtó alá rendezés, az utószó és a jegyzetek Ferencz Győző munkája.

„Idő kell az élmények átéléséhez: ha lassan eszünk, és minden falatnak megadjuk a kiteljesedés lehetőségét, könnyebb kevéssel jóllakni.” „Főzést tervezgetni szinte jobb, mint főzni, evésre emlékezni szinte jobb, mint enni” – így kezdődik Dragomán György új könyve, az Adjuk meg a módját! A 2020-ban megjelent Főzőskönyv „édestestvére” új receptkönyv, új irodalmi szakácskönyv, amelynek egyaránt helye van a konyhában és a nappaliban. „Amikor le kellett zárni a Főzőskönyv kéziratát, nagyon bántam, hogy nem fért bele minden, bántam, hogy nem sikerült sehogy sem megírni mondjuk a bárányflekkent, az ájult imámot, a pörköltet, a narancssalátát. Ebben a kötetben végre benne vannak” – írja a szerző.Az Adjuk meg a módját! kis és nagy evésekről szól, az izgalomról, amit a tervezés és a főzés jelent, a szenvedélyről, ami Dragománt az ételekhez, a konyhához, a kémiai folyamatokhoz, a konyhai eszközökhöz, technikákhoz, alapanyagokhoz fűzi, és legfőképp az örömről, amit az együttlét, a közös étkezés jelent. Családi történeteket, hol vicces, hol szívbe markoló novellákat, irodalmi szemelvényeket és persze jobbnál jobb recepteket olvashatunk, megtudhatjuk, mi közük a druidáknak a padlizsánhoz, az omlettnek a jazzhez, a durumlisztnek a bronzhoz, a burgonyának az obszidiánhoz, mitől marad zamatos a csirkés szendvics, hogy főznek rizottót a szerelmesek, mivel dobjuk fel a vaníliafagylaltot és mivel a krumplipürét, miért érdemes negyedórán át enni egyetlen almát, de még azt is, hogy mi a különbség a maszkatyálás és a macerálás között, mindeközben ráadásul arra is fény derül, ki volt a titokzatos gasztronóm, akinek pályája majd három évtizede az Eötvös Collegium konyhájában indult.

A nagy múltú antológia az elmúlt egy év folyóiratterméséből válogatja ki a legszebb novellákat.

„Ez a könyv a Csongor és Tünde teljes eredeti szövegét tartalmazza, bőséges magyarázó jegyzetekkel és a nehezebb szövegrészek prózai átiratával. Élvezetes munka volt ez számomra, mert a Csongor és Tünde igazi remekmű, a magyar irodalom egyik kincse. Remélem, ez a kiadás könnyebben hozzáférhetővé teszi a szélesebb közönség számára.” -  Nádasdy Ádám 

Zsigó Jenő a hazai független roma mozgalom egyik legmeghatározóbb személyisége, az alapítók egyike. Életműve mára csupán néhány megszűnt intézmény (Romano Kher, Magyarországi Roma Parlament, Roma Akadémia, Phralipe és Amaro Drom folyóiratok stb.) országos láthatóságot soha nem kapott archívumaiban, dokumentumaiban ismerhető meg, de munkásságának hatása mind a mai napig jelen van az őt követő roma értelmiségi és közéleti generációkban. A Tények és Tanúk interjúkötete alkalmat teremt arra, hogy életútját és szellemi fejlődését egy nagy, sok részletre kiterjedő könyvben összegezzük. Az életút kronológiáját - a családi indíttatástól, születéstől és felnövekvéstől a szakmai tevékenység bemutatásával egészen napjainkig - keresztezik a különböző fordulópontok, sorsfordító történetek, meghatározó szervezetek és személyek. A beszélgetések során szóba kerülő intézmények, események és személyek magyarázatát jegyzetekben, illetve a kislexikonként is használható annotált névmutatóban adjuk meg.

A kötet György Péter utóbbi években írt magyar irodalmi és a közelmúlt magyarországi történetével kapcsolatos legfontosabb esszéinek, tanulmányainak, kritikáinak gyűjteménye. Tartalmazza a Csoóri Sándorról, Kertész Imréről, Tandori Dezsőről és Petri Györgyről írt szövegek mellett a két Rajk Lászlóról született nagyszabású tanulmányát, néhány emlékezetes kiállításkritikáját és a temetőkről mint az emlékezés és az emlékeztetés helyeiről szóló kétrészes esszéjét.

Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők mesékkel, izgalmas hazugságokkal helyettesítik az unalmas valóságot. A gramofon egész nap Nina Simone Mr. Bojangles című számát harsogja a hatalmas lakásban, a kibontatlan leveleket pedig a sarokba dobják. De mi történik akkor, amikor a valóságot már nem lehet többé kizárni az életükből? Az első könyves író meglepetésszerű, hatalmas európai sikere szomorú és elszánt szerelmeslevél az álmokhoz.

Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből és időből, és hirtelen a fülledt Dél-Amerikában vagy a mindig esős Macondóban találjuk magunkat. Történetei tele vannak mágiával, humorral és melankóliával.

Krusovszky Dénes gyerekverseiben maguk a gyerekek beszélnek: természetesen és játékosan. Legyen a téma akár az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét: minden versben van egy meglepő szempont, amit észrevenni csak a gyerekek és a költők képesek.