Magvető Kiadó strana 24 z 41

Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi, akinek a bőrébe Lispector bújik. Ellenállhatatlan rafinériával, lenyűgöző váltásokkal bontakozik ki egy banális történet. Egy regény, amiben minden mondat másfelé kanyarodik, mint ahogy várnánk. A csillag órája minden szabályt áthág, minden várakozást kicselez. A 20. századi világirodalom titokzatos csúcsteljesítménye végre magyarul is olvasható. Clarice Lispector brazil író. 1920-ban született Ukrajnában. A pogromok miatt a zsidó család 1922-ben Brazíliába, Recife városába, később Rio de Janeiróba költözött: Lispector itt jogot tanult. Diplomatafeleségként a világ számos helyén élt, válását követően, 1959-től visszatért Rióba. Itt halt meg 1977-ben. Novelláit és regényeit világszerte újra és újra felfedezik. Bense Mónika 1972-ben született Budapesten. Többek között José Luís Peixoto, Rui Cardoso Martins, Afonso Cruz műveinek fordítója.

Michel Houellebecq új regényének főhőse, a súlyosan depressziós középkorú agronómus, Florent-Claude Labrouste egy olyan gyógyszeren él, amely átsegíti a mindennapokon, viszont megszünteti a libidóját. A nyugati világ hanyatlásán merengő, elvesztett szerelmét kereső férfi Normandiába költözik, ahol tanúja lesz a helyi sajttermelők mindennapi küszködésének. A francia irodalom fenegyereke ezúttal az Európai Uniót veszi célkeresztbe, mely Labrouste szerint megfojtja a francia mezőgazdaságot. Houellebecq nem először bizonyult prófétának: a regény csúcspontján a normandiai farmerek fegyveres összetűzésbe keverednek a rendőrséggel. A Szerotonin úgy beszél egy jóság és szolidaritás nélküli világról, amelyben az egyén már képtelen alkalmazkodni a változásokhoz, hogy közben műve a lelkiismeret-furdalás és megbánás regénye is lesz. Michel Houellebecq író, költő 1956-ban született Réunion szigetén. A világhírt az Elemi részecskék című regény hozta meg a számára. A térkép és a táj című könyvével elnyerte a Goncourt-díjat. A Behódolás a 2015-ös év megkerülhetetlen műve lett.

"Az ember csak kapkodja a fejét. Valóban figyelmesen kell nézni vagy olvasni, hogy minden mozzanatot nyomon tudjunk követni - de megéri, mert nemcsak mulatságos, hanem mélyen emberi is az egész. Vagy mélyen tündéri, ahogy vesszük. És bár hepiend van és mindenki boldogan egymásé lesz, minden szereplőben marad egy furcsa szájíz, egy pici kesernyés mellékíz: mi is történt itt velem? Biztosan jól választottam? Nem a másikkal kellett volna összeházasodni? Szemben a Rómeó-Júlia párral, akikre örök és felhőtlen boldogság vár és soha egy rossz szót nem szólnak majd egymáshoz (hiszen meghaltak), ez a négy emberpár nagyon is életben marad, és civakodásaik előrevetítik, mi jöhet itt még (a "felnőtt" párok ezt be is mutatják). De - mondja ez a darab - inkább civódjunk a szerelmünkkel és féltékenykedjünk egy életen át, mint hogy üdvözült békében öleljük a kriptában." Nádasdy Ádám

Egy fiatal orvos a tanulmányai után vidékre kerül, ahol rettegve állapítja meg, hogy az elméleti és a gyakorlati tudás között hatalmas a különbség. Az isten háta mögötti kórházban a szülés közben fellépő komplikációktól a gégemetszésig, a foghúzástól az amputálásig bármi előfordulhat, neki pedig úgy kell helytállnia, hogy se a kollégái, se a betegei ne vegyék észre, mennyire bizonytalan. Mindennapjait bizalmatlan és túl bizakodó parasztok, az utasításaira fittyet hányó páciensek és a legkülönfélébb kórságok népesítik be. Bulgakov orvosi témájú novelláit és három hosszabb elbeszélését olvasva együtt izgulhatunk, vajon sikerül-e hősének megmentenie a gondjaira bízott felnőtteket és gyerekeket, és elbánik-e az orosz téllel meg a pusztában felbukkanó farkasokkal. Az oroszírózseni felejthetetlen novellái most Kiss Ilona új fordításában jelennek meg.

Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével Annak, "aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében, amely az Odüsszeia s ezen belül a Kalüpszó-mítosz alaptörténetét megidézve áttételesen magának a menekülésnek, az üldöztetésnek, a készenlétnek és a résen-létnek mint univerzális sorsállapotnak a megjelenítése. Folyamatos, a végletekig megfeszített figyelem, rituális örökmozgás jellemzi a mű menekülő hősének stratégiáját, s ez a létmód igencsak hasonlít a Krasznahorkai-mondatok önmagukat hajtó lendületéhez, melynek következtében a történet tárgya és az elbeszélés nyelve természetes fedésbe kerül egymással. Krasznahorkai újkori Homérosz-hommage-ának helyszíne az Adriai-tenger térsége, Polatól Fiumén át Mljet szigetéig. Itt találkozik a menekülő lény, "a pillanat foglya" az örökkévalósággal. A Mindig Homérosznak különleges, többdimenziójú vállalkozás: a szöveghez Max Neumann festett képeket, és Miklós Szilveszter szerzett zenét. Ez utóbbit az olvasók a fejezetek élén elhelyezett QR-kódok vagy a megadott weboldal megnyitásával olvasás közben is elérhetik. A szerzők ajánlata így egy olyan alkotás tehát, ahol az olvasó képnek, zenei hangnak és irodalmi szövegnek az együttállásából visszakövetkeztethet arra a csillagos égre, mely Homérosz idején borult az ember fölé, s érzékelheti, miféle csillagos ég az, amely pedig a miénk.

"Remélem, hogy a drámák számos részlete az általam fordított szövegben világosabb, érthetőbb, mint a régebbieknél. Érthetőbb lesz, hogy egy jelenetben a szereplők között milyen lélektani viszony áll fenn, gúnyos vagy fennhéjázó, biztató vagy reménykedő, leereszkedő vagy megalázó hangot ütnek-e meg. Ezeket az árnyalatokat egy száz-százötven éves (vagy akár ötvenéves, de szándékosan régiesre hangolt) fordításból már kevéssé tudjuk kihallani, a régi szöveg "kikontrasztosítja" a lélektani viszonyokat, azaz a sokféle színárnyalatból csak a fehéret vagy feketét, a jót vagy rosszat érezzük ki - bár tény, hogy azt elemi erővel. A kérdés az, hogy amit elvesztünk a réven (ódon hangulat, termékeny homály, irodalmiság és klasszikus "illat"), azt vajon visszanyerjük-e a vámon (érthetőbb szöveg, közvetlenebb lélektani hatás, pergőbb játéklehetőség)." Nádasdy Ádám

A világirodalom egyik csúcsa a Trilógia. A második világháború idején a nyugati határ közelébe menekítenek egy ikerpárt. Lucas és Claus „igaz mondatokban” örökíti meg napjait. A Nagy Füzet lapjain kegyetlenséggel teli gyerekkorukat követjük mindaddig, míg Claus átjut a határon. A bizonyíték és A harmadik hazugság az ikrek egymás nélkül töltött éveit és találkozásukat tárja fel. Agota Kristof felejthetetlen tárgyilagossággal vizsgálja az emberség lehetőségeit és határait. Agota Kristof (1935–2011) 1956-ban emigrált Svájcba, eleinte magyarul írt verseket, aztán franciául színdarabokat és hangjátékokat, végül regényeket. A Trilógia hozta meg számára a világhírt.

Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet egy bizonyos, jelentőségteljes módon véget ér. Mindeközben az olvasó ámuldozik a szerző lenyűgözően összetett prózáján, elképesztő kitérőin, fergeteges humorán. A meghökkentő regény Beckett tán legjelentősebb kísérlete annak ábrázolására, hogy a létezésben értelmet találnunk egyszerre szükségszerű és lehetetlen, még sincs más választásunk, mint kutatni a lét értelmét. Az évtizedekig lefordíthatatlannak tartott művet Dragomán György fordításában közöljük.

Félszép? Vagy tán egészen az? A szerző maga válogatta kötetbe 1995 és 2018 között különböző lapokban megjelent írásait. Rövidprózák, tárcák, naplócédulák, publicisztikák váltakoznak gazdagon a Félszép oldalain, melynek elsődleges szövegszervező elve az idő. Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól, láthatjuk, a fikció terepasztalán hogyan születnek meg a beszélő nevű és nyelvünkben élő Parti Nagy-karakterek, hogyan talál rá egy-egy figurára, hogyan vált regisztert és hogyan tömörít össze világokat zsebkendőnyi területen. Ez a hely pillanatnyi hazánk: ahol játszunk, és ahol figyelünk egymásra. Így lesz a Félszép emlékeket és élményeket magába gyűjtő palackposta közös, nem visszaváltható negyedszázadunkról.

A Jég megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről. Dragomán György művének illusztrációit a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette.

Az immár klasszikus regény vagy novellafüzér (a műfaji határok a Sinistra körzet esetében is elmosódnak), amelyet Bodor egyik fő műveként tart számon az irodalomtörténet, épp negyedszázada, 1992-ben jelent meg először. Az egyszerre ismerős és holdbéli tájnak ható hegyvidéki terepen kirajzolódó történet a totalitárius rendszer működését mutatja be mély iróniával és fekete humorral egy szigorúan behatárolt, kevés szereplős, groteszk világban. "...(Bodor Ádámot) olvasván egyáltalán nem gondolunk szavakra: megaláztatásokra gondolunk, kiszolgáltatottságra, reményre, fagyra, dérre, erdőre, bűzre, medvére, pálinkára, férfira, nőre. A bársonyfenekű Elvira Spiridonra, a nagy fehér cubákú Aranka Westinre, a buja tündérből szőrös állattá változott Connie Illafeldre, Bebe Tescovinára, akinek a szeme éjszaka világít, mint a hiúzé. ...Hogy mindez realizmus-e vagy szür vagy mágikus - ezen manapság nem érdemes studírozni. Vagy sohase is volt? Egyre bizonyosabb, hogy valaki álmodik minket. E könyv után növekvő kíváncsisággal és konstans rémülettel kérdeznénk, hogy mi van, ha ez a valaki fölébred. Ki?" (Esterházy Péter)

Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban. Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon. Olyan meséket, amelyekben az ember tiszteli a fákat, növényeket, állatokat, és szót ért velük - összhangban léteznek vagy törekszenek rá egy-egy konfliktus után. Olyan meséket, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét. És olyan meséket is, amelyekben ezt nem érzi, aztán baj lesz belőle... De még van visszaút, megbocsátás, egy utolsó lehetőség...

Szvoren Edina a kortárs magyar irodalom legjobb novellistája: fanyar és tűpontos megjegyzései felejthetetlen mondatokkal mutatják meg és rejtik el titokzatos emberi kapcsolatainkat. Szvoren Edina második kötete 2012-ben jelent meg először, és kapta meg az Európai Unió Irodalmi Díját. Újrakiadásával most válik teljessé a Magvető gondozásában a szerző eddig megjelent könyveinek gyűjteménye.

Anna Karenina visszafordul a peronról, Emma Bovary a tenyészvásáron a férfiakat méregeti, Solvejg megunja a várakozást, és elköltözik. Turi Tímea verseskötete irodalmi, mitológiai és hétköznapi nők történetein keresztül vizsgálja a nemek közötti munkamegosztás konfliktusait. A férfi-nő kapcsolatok dialektikája a maga összetettségében jelenik meg a versekben, csakúgy, mint a felnőtt élet játszmái: ugyanazok a mozzanatok tűnhetnek megalkuvónak és bölcsnek is. Az Anna visszafordul a szerző előző köteteinek kérdéseit tovább- és máshogy gondolva továbbra is a felnőtt élet döntéshelyzeteit kutatja, a kortárs társadalmi problémákat az egyén megszólalásának lehetőségein keresztül vizsgálva.