Magvető Kiadó strana 19 z 97

Családi történetek olvashatók ebben a könyvben: a szülőkről, akik nevelnek minket, vagy épp a szülőkről, akikké válhatunk. Hogyan határozzák meg a saját gyerekkorunk történetei a felnőttkori választásainkat? Meg lehet-e szakítani a rossz mintákat, meg lehet-e őrizni a jókat? Hogyan lehet érvényesen elmesélni, mekkora boldogság - minden nehézség ellenére - apává válni?  Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak - legyen az egy játszótéri séta a kislányával vagy egy kamaszkori emlék -, ám rendre olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. A nehéz témák elmesélésén is átüt a derű, a boldogság keresése, amely minden ellenkező híresztelés ellenére nagyon bonyolult állapot.

Rakovszky Zsuzsa egyszerre érzéki, tárgyszerű és elvont, metafizikus költészetének alighanem az idő az egyik legfontosabb témája.A Visszaút az időben című verseskönyve és Az idők jelei című történelmi regény után az új kötetben is az idő kérdése és válasza foglalkoztatja: egyre apokaliptikusabb korunk élő jelen és vészjósló jövő ideje. ""Új nincs: a korszaknak mind a százhatvanöt / csatornáján csak ismétlések mennek. / Minden volt már, semmi sem működött, / de mert fut az idő, és helyben járni nem enged, / jönnek megint..."" A roppant erős kötetben két nagy ciklusban is találkozhatunk a költő másik fontos motívumával: a képekkel. Míg a Fortepan kötetben fényképeket hívott elő, itt festményeket ír át költészetté Rakovszky Zsuzsa.

Michel Houellebecq új könyve terjedelmét és vállalását tekintve is nagyregény. A kortárs nyugati létezés egyik legnagyobb kritikusa a Megsemmisülniben a hatalom, a politika és a terror dimenziói mellett az élet törékeny mivoltát tárja fel. A 2027-ben játszódó regényben megjelennek a szerző nagy témái: terrorizmus, társadalmi elégedetlenség, bevándorlás, rasszizmus, környezeti kihívások, technológiai fejlődés, média, nemzedéki konfliktusok, és mindehhez társul egy tőrőlmetszett Houellebecq-hős, akit ezúttal Paulnak hívnak. Az ő szemüvegén át láthatjuk a közeljövő egyik lehetséges Európáját.

„A szavaknak idejük van, vagy másképp: idő van a szavakban, a mi időnk, a használóké, a mi történelmünk, mi magunk." - Immáron húsz éve vetette papírra Esterházy Péter ezeket a szavakat a Mindentudás Egyetemén tartott legendás előadásában. Az új kiadásban az eredeti előadás szövege mellett további Esterházy-esszéket olvashatunk a szavak csodálatos életéről, azaz a nyelvről, annak használatáról és felelősségéről, az irodalmi nyelv különleges mivoltáról, a nyelv mindenkori politikai vetületeiről, az írásról és az olvasásról.

A nagy múltú antológia idén is az elmúlt év folyóiratterméséből válogatja ki a legfontosabb verspublikációkat.

„Az életben maradás gyerekkori kalandjáról szól ez a könyv” - ezzel a mondattal foglalta össze önéletrajzi regényét a szerző. A kaland 1944-ben indul Berettyóújfalun. Itt él az ekkor tizenegy éves Konrád György a családjával. A gyerekkor kivételes szigetét fokozatosan árasztja el a történelmi valóság, aztán május közepén a nyilas cukrász feljelentése után szüleit letartóztatja a Gestapo, a magukra maradt gyerekeknek pedig dönteniük kell: maradnak otthon, vagy útra kelnek Budapestre. Az Elutazás és hazatérés egy esztendő személyes krónikája, a felnőtté válás története, a hazavesztés és a hazatalálás regénye, egy polgárgyermek vallomása, és emlékezés az eltüntetett-elpusztított egykoron élőkre. Így lesz Konrád György érettkori remekműve egyszerre gyászmű és az élet könyve. A Magvető e kötet újrakiadásával emlékezik meg Konrád György születésének 90. évfordulójáról.

Volt egyszer egy jósnő, egy kislány, Emeletes Zsuzsi, egy királynő, egy magyar portás, egy marcipánmarika... Kis híján száz történet kis és nagy magyarokról kis és nagy magyaroknak, Medve Zsuzsi rajzaival. Mosonyi Aliz 1944-ben született Keszthelyen, író, újságíró, dramaturg. 1973 óta publikál gyerekkönyveket, írt színpadi műveket, rádiójátékokat, animációs filmforgatókönyveket is.

A Megtalálni Serendipityt két, első ránézésre nagyon különböző, mégis rokon lélek, jó barát: Alexander Brody reklámszakember, a magyar kultúra nagy támogatója és Nagy József újságíró beszélgetőkönyve. Párhuzamos életrajz, amelyben jól megfér egymás mellett Jorge Luis Borges, Jávor Pál, Audrey Hepburn, Albert Einstein, Neumann János, Andy Warhol és megannyi más híresség, akikkel Brodyt jó szerencséje Magyarországon, Amerikában és szerte a nagyvilágban összehozta - és a pestlőrinci KISZ-lakótelep, a néphadsereg, a tanítóképző és a szocializmus világa, amelyben Nagy József felnőtt és elindult pályáján. A kötetet gazdag fényképanyag illusztrálja. Alexander Brody 1933-ban született Budapesten, 1948-tól az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, jelenleg Magyarországon és Hawaiin él, reklámszakember. A Young and Rubicam az ő nemzetközi elnöksége idején lett a világ legnagyobb hirdetési cége. Nagy József 1968-ban született Budapesten, újságíró. Általános iskolában tanított, majd a 168 Órához került, utóbb dolgozott egyebek mellett a Népszabadságnak és a Mozgó Világnak. 2010 óta a 24.hu munkatársa.

Igazi vándorútra indul Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, hogy megszabaduljon a szomorúságától. Pedig jó oka lenne szomorúnak maradni: társa, Fekete Világkerülő Ember eltűnt, és az idő is megállt Hold-mezőben. A vándorút tétje tehát óriási: megtalálja-e Világkerülőt, és újra tudja-e indítani az időt? Első útja a Rétipipitér utcába vezet, ahol százkét éve szüntelen havazik. Itt talál rá hét kunyhó lakóira, akik mind keresnek valamit. Talán ők segíthetnek? Együtt sikerülhet? Sírós-nevetős kalandok, megrázó találkozások után minden és mindenki megtalálja a helyét, Amália pedig hazajut, és boldogan él... Aztán egy szép napon feltűnik egy virágfülű vaddisznó... Boldizsár Ildikó végtelen derűvel szövi át a nehéz kérdéseket, vigaszt, erőt és megnyugvást adva azoknak, akik éppen az igazi vándorutak titkát keresik. A könyvet Szegedi Katalin képei teszik teljessé.

A hagyományokhoz hűen a Körkép 2023 is az előző esztendőben megjelent magyar nyelvű elbeszélésekből, rövidprózákból tallóz.

Parti Nagy Lajos 70. születésnapja a kortárs magyar irodalom ünnepe és egyben remek alkalom e páratlan költői életmű újraolvasására az Angyalstoptól a Szódalovagláson és a Grafitneszen át a legújabb versekig.A kötetet olvasva kirajzolódnak az életmű belső mozgásai; látjuk hogyan születnek meg a jellegzetes figurák, hogyan kapnak hangot és arcot a beszélő nevű és sokat is beszélő hősök. Parti Nagy Lajos írásművészete állandó párbeszédben van a hétköznapi beszélt nyelvvel és a magyar irodalom millió hagyományával; a könyvet olvasva pedig mi is részesei leszünk ennek a beszélgetésnek.

Zajlik az élet a Biokert gazdaságában: bár kisemlősök között vagyunk, mégis farkastörvények uralkodnak. Az állattársadalmat a gátlástalan Hörcsög irányítja, fő tanácsadója pedig a Vakond, aki - vaksiság ide vagy oda - még mindig a legélesebben látja a dolgokat. Újságíró mókusok, nyomozó pelék, művész oposszumok népesítik be a felnőtteknek szóló állatmesék színpadát: minden hasonlóság a valósággal a természetes kiválasztódás eredménye.

Pál Sándor Attila verseskönyve egy énekes-dalszerző szólólemezéhez hasonlít: különböző stílusokat és hangnemeket próbálva szólalnak meg a hol melankolikus, hol fanyar dalok, vagy éppen a monumentális hosszúversek. A Balladáskönyvhöz hasonlóan az újabb kötet a dal mint műfaj megszólalási lehetőségeit keresi egy jellegzetesen középeurópai térben, ahol az irodalmi hagyományok olyanok, mint a ritkán látott rokonok: akikre nem tudunk nem hasonlítani, és akiktől nem tudunk nem különbözni.

Egy kelet-magyarországi kisvárosban egyszer csak ledobják a fák tavaszi leveleiket. Mi történhetett: természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás? Hogyan lehet tovább élni a hétköznapokat a megváltozott körülmények között? Koroknai János, a városi gimnázium magyartanára nyomozni kezd a rejtély után. A közeli idősotthon, a tantermek és a barátai háza között ingázik a város utcáin, s eközben lépésről lépésre közelebb kerül nemcsak a saját családja titkainak, de a tágabb közösség működésének és működésképtelenségének megértéséhez is. Hogyan lehet egy észszerűtlenül működő világban észszerűen viselkedni? Egy széthulló társadalomban, széteső családban megőrizni a józan eszünket? A nagy sikerű Akik már nem leszünk sosem után Krusovszky Dénes második regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Charlotte Wood a Hétvége után újra egy tipikus ausztrál kisvárosba vezet: A gyerekek egy ausztrál család története, amelynek tagjai az évek során eltávolodtak egymástól. Amikor édesapjukat baleset éri, és intenzív osztályra kerül, Mandy és a testvérei hazatérnek, hogy az anyjukkal legyenek a nehéz helyzetben. A kórházban újra felszínre törnek a rég eltemetett sérelmek, és amikor az egyik ápoló felidéz egy sötét epizódot Mandy fiatalkorából, a helyzet hirtelen fenyegetővé válik. A gyerekek sodró lendületű, letehetetlen regény megbocsátásról, felejtésről és emlékezésről. A szerző a Hétvégéhez hasonlóan ebben a könyvében is azt keresi, hogyan alakít - pusztít és formál - bennünket és kapcsolatainkat az idő múlása.

A Númenor bukása egyetlen kötetben gyűjti össze a J. R. R. Tolkien halála után kiadott, Középfölde másodkoráról szóló válogatott szövegeket. Elmeséli Númenor földrajzát és természetrajzát, megalapításának történetét és a númenoriak életét, s részleteket tartalmaz a Befejezetlen regék Númenorral kapcsolatos fejezeteiből is. A númenori történelemmel párhuzamosan Középföldén zajló eseményeket A szilmarilok, a Befejezetlen regék és a Nature of Middle-earth című posztumusz Tolkien-kiadvány alapján ismerteti. A kötet Tolkien leveleiből is válogat, s a másodkorra vonatkozó, alapvető szövegrészek is olvashatók itt A Gyűrűk Urából. A könyv végén jegyzeteket találunk, amelyek nagy részét Christopher Tolkien szerkesztői munkája inspirálta. Szerkesztette Brian Sibley.