Magvető Kiadó strana 29 z 97

G. István László verseskönyve a szerző költészetének érett foglalata. Higgadt és eleven versbeszéd, álom- és rémálomszerű jelenetek, emberi és állati történetek keverednek a könyv lapjain. A versek olyan örök toposzokról képesek újszerűen és érvényesen szólni, mint a hazaszeretet, s olyan meghökkentően új témákra tekintenek a klasszikus versnyelv eszközeivel, mint a koronavírus okozta elszigeteltség vagy a közösségi média.

Székely Szabolcs verseskötete az érett férfikorról szól pátosz nélkül, de nem illúzióktól mentesen. Haragudhat-e egymásra férj és feleség, ha közben fél szemmel a gyerekre kell figyelni? Mit szólna gyerekkori önmagunk, ha azt látná, hogy felnőttként vásárlói panaszlevelet írunk? Hogyan ütnek át a bibliai történetek vízjelei hétköznapi konfliktusainkon? Mindennapi élethelyzetek kerülnek új fénytörésbe a kötet verseiben, amelyek olyan közvetlenül, őszintén és tapintatosan szólnak olvasóihoz, mint egy baráti beszélgetés.

Marianne Fillenz, az idegrendszer kutatója Temesváron született magyar zsidó apától és osztrák katolikus anyától. Román iskolába járt, szüleivel németül beszéltek, magyarul a cselédlányoktól tanult. 1939-ben a család Új-Zélandra emigrált. Marianne 1950-ben visszatért az Óvilágba: Oxfordban befejezte doktori képzését, férjhez ment és gyermekei születtek. Az emlékirat addig a pontig vezeti az olvasót, ahol a fiatal lány megkezdi saját életét és pályáját. A memoár mellett a szerző levelezése a világhírű filozófussal, Karl R. Popperrel egy több mint ötvenéves barátság lenyomata. Popper eleinte a tehetséges diáknak kijáró udvarias leveleket ír, később Marianne családját, barátait is megismeri; inti, hogy válassza a kutatást: a hidegháborús fenyegetettségben úgy tűnt, hamarosan szükség lehet rá „Új-Zéland biológiai védekezésében". Tudósít A nyitott társadalom és ellenségei első, londoni kiadásának háborús (táv-)munkálatairól, és beszámol princetoni találkozásáról Albert Einsteinnel és Niels Bohrral. Miről szól? Egy nemzetközi hírű tudós nőről, aki visszatekintve azt keresi, ki is ő és milyen mozaikdarabkákból tudja összerakni az életét: egy fiatal lányról, aki Temesvárról tizenöt évesen kivándorol a családjával Új-Zélandra, a háború árnyékában beiratkozik az orvosi egyetemre, a nyitott társadalom megálmodójával, Karl R. Popperrel levelezik, miközben szerelmes lesz és a kísérleteihez békákra vadászik az egyetemi laboratórium számára. Mikor és hol játszódik? Közép-Európában: Bécsben, Dunaharasztin, Temesváron, Budapesten, majd Új-Zélandon, a múlt század 20-as éveitől 1950-ig. Kinek ajánljuk? Akit érdekel egy szabad és kreatív közép-európai család története, és Karl R. Popper levelei fiatal tanítványához, akivel több mint ötven évig voltak mély barátságban. Miért olvasd el? Mert kerítéseket építő, idegenektől rettegő világunkban olyan ez a könyv, mintha friss levegőt engednének a szobába: a nácizmus elől menekült, sorra új otthonra lelő emigránsok történetei ablakot nyitnak a nagyvilágra és bátorságra tanítanak. Ki fordította? Schmal Alexandra

Szerettünk volna még egy kötetet együtt elkészíteni, így született meg az Elegendő ok. Kántor Péter a 2017 óta írt versei közül válogatta: múlt, emlékezet, közélet, járvány, betegség - ez a témája a visszafogott hangon megírt verseknek, amelyek nem csak a megjelenés sietőssége miatt nyerik el drámaiságukat. Részlet a kötetből: Kántor Péter: Elegendő ok Mikor írsz már egy verset? Régóta nem írtál. Nem írtam, mert nincs kedvem. Majd ha lesz, írok. De te szeretnéd pénteken kinyitni az ÉS-t, látni benne a nevemet, és olvasni a versem. Elegendő ok ez a versíráshoz? Elméletileg nem, bár talán mégis, elképzelhető. Emlékszem, egyszer megkérdezte tőlem az apám: Mikor írsz megint valamit? Régóta nem írtál. Én pedig hazamentem, és rövidesen írtam egy verset. Ahogy most is. Hogyha pénteken kinyitod az ÉS-t… Legyen ennek a versnek a címe: Elegendő ok. A címzettje pedig legyél te. Ez nem egy szerelmes vers. De kell hozzá valaki, aki fontos. Akinek fontosak vagyunk. Ami a vers témáját illeti, nincs semmilyen témája. Illetve dehogy nincs! Arról szól, hogy mi lehet elegendő ok a versíráshoz.

„Az élet teljesen értelmetlen. Mit is mondhatnék még?" A Szex a nappaliban című kötettel zárul a Hazai-életműsorozat a Magvetőnél. A harminc írás a szerzőtől megszokott írói szabadsággal és eredeti nézőpontból mutat be olyan mindennapos történéseket, mint egy bevásárlás vagy egy vonatút. Hazai történetei az abszurd és a paródia határán egyensúlyoznak, és még az élet értelmetlenségét is szelíd rezignáltsággal veszik tudomásul. Hazai Attila (1967-2012) író, műfordító Budapesten született, 1992-ben végzett az ELTE angol szakán. Dolgozott angoltanárként, szinkrondramaturgként, szinkrontolmácsként és reklámszövegíróként. A Link Budapest című internetes folyóiratot szerkesztette; 1990-től publikált irodalmi lapokban, antológiákban. 2000 és 2004 között a Szépírók Társaságának alelnöke volt. Kötetei a Magvető Kiadónál A maximalista (novellák, 2015)Feri: Cukor Kékség (regény, 2017)Budapesti skizo (regény, 2019)Szilvia szüzessége (novellák, 2020)Szex a nappaliban (novellák, 2021)

Nádasdy Ádám műhelynaplóit olvasva a műfordítás kulisszatitkaiba nyerhetünk betekintést.Hogyan írható újra egy másik nyelven egy irodalmi mű? Máshogy kell-e fordítani az olvasás és a színpadi előadás számára? A műfordítói gyakorlat hogyan írja felül a fordítás természetéről tanult ismereteinket?Miért és hogyan fordítják máshogyan más korok Shakespeare drámáit? Miért volt épp Dante Isteni Színjátéka az első, mai értelemben vett világirodalmi mű?A kötet fejezeteit az a fajta, Nádasdytól megszokott világos, élvezetes előadás jellemzi, amelyben mindig van egy meglepő, ám megvilágító hasonlat.

A Bálnadal Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól, a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót. A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben, hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével, máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mi végre. A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete. Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten. Egyik legnépszerűbb írónk, számos verseskötete, regénye, novelláskötete és gyerekkönyve jelent meg magyar és idegen nyelven. 2020-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta.

Bodor Ádám kevés szavú ember hírében áll, a közvélekedés szerint a beszédes hallgatás jellemző rá. Erre a képre cáfol rá a mostani interjúkötet, amelyben Bodor Ádámot kérdezik, ő pedig válaszol, hosszabban is és rövidebben is, a maga stílusában, hiszen ha interjút ad, azt azzal a műgonddal teszi, ahogyan epikai mesterműveit is formálja. Az értelmezés útvesztői tizenöt beszélgetése az elmúlt évtizedekben készített Bodor Ádám-interjúk szerző által véglegesített sűrű válogatása. Míg a nagy sikerű életútinterjú, A börtön szaga vertikális síkban helyezkedik el, mivel az életrajzra összpontosít, addig ez a könyv horizontálisan a pályakép belső alakulásaival, poétikai összefüggéseivel és műhelytitkaival foglalkozik elsősorban. Így jutunk el a Sinistra körzet és a Verhovina madarai szellemi és tényleges forrásvidékeihez, az egykori és a mai Erdély különbségeihez, valóság és fikció termékenyen ellentmondásos viszonyához. 

Csak néhány éve bukkantak rá Granasztói Pál építész, író leszármazottai a hagyatékban e mindeddig kiadatlan visszaemlékezésre. Az 1978-80 körül írt művet szerzője kiadásra szánta, de „patrióta" szemlélete miatt a Kádár-korban nem találta publikálhatónak. A mintegy ötven évet felölelő történetben - mindvégig hivatásának állomásain keresztül - a főváros, illetve az ország építését irányító hivatalokban, szervezetekben végzett városépítészeti munkáját örökítette meg. Bepillantást enged abba is, hogyan befolyásolták a politikai változások a háború után nagy jelentőségűvé váló városépítészet lehetőségeit, és azt, hogy milyen lett a XX. század második felére Budapest és nagyobb vidéki városaink arculata. Emellett a memoár bemutatja, hogy 1918 és 1956 között a helyét kereső, a magyarországi fordulatok miatt erősen vívódó állapotból Granasztói Pál hogyan vált patriótává: „Az bizonyos, hogy patriótává 1956 forrósított, azelőtt is volt hajlamom rá, de inkább lokálpatriótaként. Budapestért, városainkért, tájainkért lelkesedő. Mostantól az egész országért. Olyan országért, melyben immár hazámra büszke lehetek..." A szöveget a szerző unokája, Granasztói Olga rendezte sajtó alá, jegyzetekkel, annotált névmutatóval és fényképekkel adjuk közre. Miről szól? Egy nagy műveltségű, baloldali értelmiségi és művészkörökben forgolódó építész, urbanista, író életéről; izgalmas (Puskin feleségét, orosz arisztokratákat és anarchistákat is számláló) családi kapcsolatairól, horthysta politikusokról, falukutatókról és kommunista miniszterekről, zsúrokról, bridzspartikról, ostromról és 1956-ról, a magyar építészet korabeli meghatározó figuráiról, tervezőirodákról, fővárosi és országos építési hivatalokról és a korona 1978-as hazahozataláról. Mikor és hol játszódik? Magyarországon: Budapesten, Pécsett, Pócsmegyeren, az első világháborútól az 1970-es évek második feléig. Kinek ajánljuk? Mindenkinek, aki szereti a szép, míves stílusban megírt, nagy ívű visszaemlékezéseket; akit érdekel egy radikális baloldali értelmiségi és művészkörökkel barátkozó, „úri középosztálybeli” fiatalember története; akik szeretik az épített környezetünk, főképp Budapest modern építészete és háború utáni újjáépítése történetéről szóló könyveket. Miért olvasd el? Mert megtudhatod belőle, hogyan élt egy „patrióta” a Horthy-korban és később a létező szocializmusban, hogyan próbált megfelelni a felé irányuló elvárásoknak, milyen alkukra kényszerült, és hogyan tudott gondolkodásában mégis szabad maradni.

Herscht 07769 - mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a thüringiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. Helyben vagyunk és időben: Krasznahorkai László új nagyszabású műve, melyet a szerző elbeszélésnek nevez, napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. Mind több és több megmagyarázatlan és ijesztő esemény történik a szürke mindennapokban: előbb bizarr graffitik a Bach-kultusz kegyhelyein, eltűnő lakosok, később egy majdnem végzetes piknik és végül egy robbanás után a további katasztrófák már elkerülhetetlenek, elindul a vadászat Thüringiában. Erőre kap a bestiális, és megpillanthatjuk az animálist.Az elmúlt évek rövidebb Krasznahorkai-művei után, melyeket szólószonátákhoz lehet hasonlítani, a Herscht 07769 nagyepikai formája és dinamikája igazi versenymű; Bachnak a könyvben is említett Brandenburgi versenyeihez hasonlóan különböző hangszerek szólamaiból áll össze a mű egésze, felkavaró lét-lelet a politikai és ökológiai klímáról.

„Szokás mondani, minden élettörténet egy regény. Azaz mindenkinek megvan a maga regénye, Komoróczy Gézáé egy korszakos, iskolateremtő tudós története. Nagyszabású életregénye reprezentatív szereplőkkel élesen látja és láttatja a valóságot, saját, páratlan személyiségének tapasztalatain keresztül idézi elénk a család és a tudomány történetét a nemzeti történelemről és emlékezetről, a személyes identitásról, judaisztikáról, zsidóságról vallott nézeteiről, s mindezt úgy, ahogy senki más nem tudja: egy kivételesen formátumos és kivételesen autonóm személyiség hitelével. Visszaemlékezése, beszélgetése a nála nem kevésbé jelentékeny tudóssal, Hargittai Istvánnal nem remélt ajándék egész Magyarország számára." (Heisler András)

Az idei Szép versek különlegessége, hogy két év versterméséből válogat, így 2019 és 2020 meghatározó költeményei, szép versei is helyet kapnak az antológiában.

Kollár-Klemencz László két izgalmas elbeszéléskötet után egy több évszázadot átölelő családregénnyel jelentkezik. A Kaldenecker család ősei az 1720-as években érkeztek meg Svábföldről Dunaharasztiba, hogy aztán az elkövetkező évszázadokban ezen a környéken éljenek Soroksártól Újhartyánig. A Duna és az Alföld találkozásánál próbáltak boldogulni: dolgoztak, költöztek, álmodoztak és szabad idejükben zenéltek. Megannyi erdő- és természetleírás után Kollár-Klemencz László ezúttal egy családfa rengetegébe kalauzol el minket. Nemzedékek adják át egymásnak a regény lapjain a sváb hangszereket és a családi legendákat ugyanúgy, mint a recepteket és a beceneveket. Jöhetnek világháborúk, kitelepítések és forradalmak, az Öreg Banda nagyon sokáig játszik tovább rendületlenül. 

A Dél még mindig az amerikai polgárháborút nyögi, a felszabadított rabszolgák és az indiánok továbbra sem érezhetik magukat biztonságban.  Winona, a tizenhét éves sziú lány Briscoe ügyvéd titkárnőjeként dolgozik, és Lige Magan dohányfarmján él különc családjával és az egykori rabszolgákkal, a Bouguereau testvérekkel.  Ám hiába a jó munka és a szerető otthon, a rasszista támadások őt és a barátait sem kímélik. Amikor Winonát megerőszakolják, Tennyson Bouguereau-t pedig összeverik, a lány fegyvert ragad, férfiruhát ölt, és csatlakozik a renegátvadászokhoz, hogy bosszút álljon mindenért.  Hamar rájön, hogy még a saját udvarlójában sem bízhat.  Sebastian Barry visszatér a Végtelen napokban bemutatott szereplőihez, és tovább írja Thomas McNulty, John Cole és fogadott lányuk történetét, ám az Egyezer hold nemcsak folytatásként, de önálló regényként is olvasható.

Spiró György esszéi sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében a Spiró-esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.A kötet két részből áll: az egyperceseket idéző Ohrwurm-jegyzetekből és hét hosszabb novellából. Mennyi minden adhat okot egy lónak a pánikra? Miért utaznak a vakok a libegőn? Milyen következményekkel jár, ha alacsonyabb házakba költözünk?A novellákból megtudhatjuk azt is, milyen hatással van egy család életére egy a vasfüggönyön túlról hozott videolejátszó, mit lehet tenni, ha egy anyát túlságosan idegesíti a fia haja, vagy hogy mi mindenre használhatók a Képes krónika kemény fedelű kötetei.A Mondatok a csodálkozásról meglepő és lélegzetelállító olvasmány, mint egy sötét tűzijáték.