Magvető Kiadó strana 36 z 97

A Jég megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről. Dragomán György művének illusztrációit a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette.

J. R. R. Tolkien gyermekei nem csupán az ajándékok miatt várták Karácsony apót: ők ugyanis minden évben képekkel illusztrált levelet is kaptak tőle! Mesélt nekik a házáról, a barátairól és arról, mi történik az Északi-sarkon. Az első levél 1920-ban érkezett, és jöttek húsz éven át, minden egyes karácsonykor. A havas borítékot - amelyen persze északi-sarki postabélyegző díszelgett - néha a házban találták meg a Karácsony apó látogatása utáni reggelen, máskor a postás hozta. Ebben a könyvben bemutatjuk Karácsony apó reszketeg kézírását, és szinte valamennyi képet, amelyeket a levelekhez mellékelt, csakúgy, mint az ábécét, amelyet Jegesmedve szerkesztett a barlangokban látott koboldrajzok alapján, amikor eltévedt; és az a levél sem marad ki, amelyet ezzel a különleges írással küldött a gyerekeknek.

Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével Annak, "aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében, amely az Odüsszeia s ezen belül a Kalüpszó-mítosz alaptörténetét megidézve áttételesen magának a menekülésnek, az üldöztetésnek, a készenlétnek és a résen-létnek mint univerzális sorsállapotnak a megjelenítése. Folyamatos, a végletekig megfeszített figyelem, rituális örökmozgás jellemzi a mű menekülő hősének stratégiáját, s ez a létmód igencsak hasonlít a Krasznahorkai-mondatok önmagukat hajtó lendületéhez, melynek következtében a történet tárgya és az elbeszélés nyelve természetes fedésbe kerül egymással. Krasznahorkai újkori Homérosz-hommage-ának helyszíne az Adriai-tenger térsége, Polatól Fiumén át Mljet szigetéig. Itt találkozik a menekülő lény, "a pillanat foglya" az örökkévalósággal. A Mindig Homérosznak különleges, többdimenziójú vállalkozás: a szöveghez Max Neumann festett képeket, és Miklós Szilveszter szerzett zenét. Ez utóbbit az olvasók a fejezetek élén elhelyezett QR-kódok vagy a megadott weboldal megnyitásával olvasás közben is elérhetik. A szerzők ajánlata így egy olyan alkotás tehát, ahol az olvasó képnek, zenei hangnak és irodalmi szövegnek az együttállásából visszakövetkeztethet arra a csillagos égre, mely Homérosz idején borult az ember fölé, s érzékelheti, miféle csillagos ég az, amely pedig a miénk.

"Álldogál, és az egyik piros kabátos lányról én jutok az eszébe. Vagy egy francia bulldogról, hogy odafutok, megsimogatom. Vagy egy illatról, utánafordul. Álldogál, és valamiről az eszébe jutok, de nem vagyok ott. Ha az eszébe jutok, sosem vagyok ott. Ha az eszembe jut, sosincs itt. Olyan meg nincs, hogy ne jusson az eszembe." Harag Anita történetei ismerős helyzeteket mutatnak meg váratlan szempontokból. Valaki nyelvismeret nélkül próbál helytállni egy multicégnél, valaki a halott apja után próbál rendet rakni annak házában, valaki a demens nagyanyjával próbál szót érteni. A rokonok érthetetlenek, a kapcsolatok keserédesek. Harag Anita 1988-ban született Budapesten. 2018-ban Petri György-díjat kapott. Ez az első kötete.

"Minden lakás másik történet" - mondja Tóth Krisztina novellájának elbeszélője, miközben saját egykori otthonát keresi. Mindegyik lakás emlékezteti rá valamennyire, de egyik sem lehet ugyanaz. Minden boldogtalan lakás a maga módján az. Ilyenek a könyv katartikus történetei is, amelyek a korábbi műveknél élesebben mutatják meg a hatalmi elnyomás törésvonalait, az alárendeltség, a kirekesztettség stigmáit, az erőszak állomásait. Rendszerint névtelen hősei ismerősek, mellettünk toporognak a liftben, mögöttünk loholnak a lépcsőházban. Felfigyelünk rájuk, ők pedig elkezdenek beszélni: egykor volt otthonokról, bizarr találkozásokról, évtizedes talányokról, kapcsolatokat szétfeszítő titkokról. Hogy egy lerobbant autó, egy rossz pillanatban megtett mozdulat, egy elveszettnek hitt táska, egy véletlen megváltoztat mindent. Pontosabban: megváltozott már minden, de csak most vesszük észre. A Fehér farkas olvasója is ezt kezdi érezni. Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk.

Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, egy izgalmas viszonyokból szőtt, nagyszabású rokonság. De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán vagyunk, az ő történetük - a családtagok roppant vagyona folytán - egyszeri és különleges lesz, huszadik századi történelmünk egyik közismert esetévé válik. Ezt a históriát híven próbálja követni a Hajó a ködben - műfajára nézve viszont hamisítatlan Závada-regény: Hőseinek közvetlen közeléből tudósít, megszólaltatja őket a túlélésért folytatott vagy éppen szerelmi természetű küzdelmeikben, megalkuvás, árulás vagy heroikus helytállás közben. S miközben a viták a rokonság közös sorsa körül forognak, annak is tanúi lehetünk, ki miért és hogyan dönt a maga üzleti- és szívügyeiben, távozás és maradás dolgában - vagy akár végső élet-halál-kérdésekben.

A Gyűrűk Ura előtti időkről szóló regék közül Túrinnak és a húgának, Nienornak a tragédiája olvasható ebben a könyvben. A történet első verzióit J. R. R. Tolkien az első világháború végén és az azt követő években írta, majd A Gyűrűk Ura befejezése után ismét átdolgozta: a Középföldéről szóló későbbi munkáinak központi darabja lett, de sosem fejezte be. Fia, Christopher Tolkien öntötte végső formába. J. R. R. Tolkien (1892-1973) angol író, filológus; legismertebb művei A Gyűrűk Ura és A hobbit, valamint a Középfölde-mitológiával kapcsolatos egyéb írásai.

Gondolin, a rejtett város titkát hosszan őrzik annak lakói, ám Morgoth végül alattomban kikémlelteti az odavezető utat, és hatalmas seregével elpusztítja a várost. De vajon ki menekül meg végül, és hol kezdenek új életet a túlélők? A Gondolin bukása megjelenése friss világszenzáció, magyarul most lát először napvilágot Gálvölgyi Judit fordításában. A kötetet Alan Lee csodálatos festményei illusztrálják. J. R. R. Tolkien (1892-1973) angol író, filológus; legismertebb művei A Gyűrűk Ura és A hobbit, valamint a Középfölde-mitológiával kapcsolatos egyéb írásai.

Bodor Ádám talán nem is regényeket és novellákat ír, hanem történeteket, amelyek időnként, mint a sebes patakok, széles medrű folyóvá állnak össze, máskor pedig a deltatorkolathoz hasonlóan apróbb szigetek, mederrészek, rejtélyes alakzatok alakulnak ki a folyam körül. A Sehol hét elbeszélése, abszurd balladája ilyen delta-történetek füzére. Újabb variációk végnapokra. Hol van ez a Sehol? Valahol a közvetett közelünkben, a vaktérképek szélén, kollektív tudattalanunk mélyén. A Dvug folyó mocsaras partján, a pitvarszki réten, a Hlinka-tetőn, a maglaviti fegyházban vagy éppen a földrajzi valóságban is létező máramarosi Leordinán. Merthogy a többi hely is létezik: megismerjük természeti sajátosságaikat, legerősebb törvényeiket. Temetések és találkozások, árulások és menekülések, háromszögek és mindenféle bonyodalmak. Atombomba az éjszakában. Bodor Ádámnak a kései Beckettet idéző elbeszélései csavarokban és fordulatokban gazdag történetek, elképesztő nyitásokkal és a legváratlanabb végjátékokkal a véletlenek erejéről.

Bodor Ádámot, a Sinistra körzet, Az érsek látogatása és a Verhovina madarai későbbi szerzőjét tizenhét éves korában tartóztatták le rendszerellenes összeesküvés vádjával. Ez a könyv azonban nemcsak a szamosújvári börtönélményekről szól, hanem az írói pálya kezdeteiről, a Magyarországra költözésről, és főként arról, miként változott meg gyökeresen a világ Kolozsvárott, a Trianon utáni Erdélyben.

"Katona József Bánk bánjának szövege már eredetileg is nehéz volt, mert Katona sűrű verssorokat írt, nyelve tömör, fordulatai sokszor meglepőek. De vajon annak is szánta őket? Az idő múlásával a szöveg számos helye homályossá vagy - ami veszélyesebb - félreérthetővé vált. Ezért teszek az eredeti mellé egy mai nyelvű prózai fordítást, hogy a mai olvasó is jól értse, mit mond ez az izgalmas szöveg. Mi az pontosan, hogy "a becsületem"? Van-e értelme egy középkori történetben annak, hogy "magyar szabadság"? Hogy értsük azt, hogy "házas vagyok, de nincs feleségem"? Bánk, a gyilkos, végül felmentést kap vagy kegyelmet?" Nádasdy Ádám

,,Nemrég egy alföldi kisvárosba hívtak író-olvasó találkozóra. Összejöttek vagy negyvenen, felolvastam néhány rövid írást, és beszélgettünk jó két órát. Két idős hölgy ült épp velem szemben, mind a ketten szigorúan néztek. Egyikük azt mondta: - Humorosat írjon! Azt szeretjük, a humorosat! Maga tud humorosat írni, azt írjon nekünk! Kérésüket komolyan vettem." Spiró György

Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

Mosonyi Aliz boltosmeséi kortalan klasszikusok, felnőtteknek szóló különleges történetek. Mesék azoknak, akik humorra, melankóliára, vigaszra és ámulatra vágynak.

Bár Arthur Koestler 1939-1940-ben németül írta Sötétség délben című regényét, a történetet mégis szerelme, Daphne Hardy angol fordításából ismerte meg a világ, mert az eredeti szöveg a II. világháború elején elveszett. 2015 nyarán azonban egy német doktorandusz, Matthias Weßel fantasztikus felfedezést tett: a svájci Europa kiadó dokumentumai között rábukkant a Rubaschow című regényre, amelyről nagy bizonyossággal állítható, hogy a Sötétség délben legvégső szerzői változata. A regény egy totalitárius állam börtönében ítéletre váró emberről és forradalmár társairól szól. "Vétkük közös nevezője - írja Koestler önéletírásában -, hogy az egyes ember érdekeivel szemben az emberiség érdekét helyezték előtérbe; hogy a hasznosság oltárán feláldozták a moralitást, s a cél érdekében közönyösen szemlélték az eszközöket." Arthur Koestler mesterművét a német eredetiből Mesés Péter fordította.

Zsákos Bilbó és barátai varázslatos utazása most új életre kel: Jemima Catlin színpompás illusztrációi a kisebbek számára is lebilincselően érdekessé teszik az amúgy is izgalmas történetet, a nagyobbak és a felnőttek pedig szintén szeretni fogják ezt a finom ízléssel és sziporkázó humorral megfestett világot, amely csodálatosan kiemeli J. R. R. Tolkien regényének legszebb és legemlékezetesebb részleteit. J. R. R. Tolkien (1892-1973) angol író, filológus; legismertebb művei A Gyűrűk Ura és A hobbit, valamint a Középfölde-mitológiával kapcsolatos egyéb írásai. Jemima Catlin (1986) az angliai Dorchesterben él, grafikus, illusztrátor. A hobbit illusztrációinak elkészítésére az író fia, Christopher Tolkien kérte fel 2010-ben.