Magvető Kiadó strana 38 z 97

Szabad-e a fiúknak sírniuk, szabad-e a fiúknak kiabálniuk? Purosz Leonidasz verseskönyve azt a sokféle társadalmi és lélektani körülményt vizsgálja, amelyek között ma egy fiatal felnőtt férfivá kénytelen válni. Miféle játszmák, miféle versengések közepette kell erősnek mutatkoznia, mikor lehet sebezhető? Meddig lehet próbálgatni a hangot, a lehetőségeket, ha a kamaszkor kibúvói már bezárulnak? Purosz Leonidasz versei bátrak, meglepőek és érzékenyek, mint a veszekedés közben elhangzó tapintatlan igazságok.

Kovács András Ferenc hatvanadik születésnapjára maga válogatott verseket eddigi életművéből, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének, ars poeticájának is, amelyben a rögtönzések, a variációk, az átiratok hol a vígságos játszadozás, hol a kesernyés melankólia regiszterében szólalnak meg, az eufória és az elégia egyensúlyában.

Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya tárul elénk a második világháború utáni magyar történelem prizmáján keresztül. A kivégzett kommunista politikus fia neve elvesztése, az árvaház, az 56-os forradalom, majd a romániai száműzetés időszaka után fiatalon a rendszerkritikus művészeti formák iránt érdeklődő építész lesz. A 70-es években csatlakozik a formálódó demokratikus ellenzékhez; a hazai szamizdat egyik megteremtője, az SZDSZ politikusa, majd parlamenti képviselője, mindeközben pályáját sosem feladó, alkotó építész és látványtervező, akinek olyan munkák kötődnek a nevéhez, mint a budapesti Lehel Csarnok épülete, vagy a Megáll az idő, A londoni férfi és az Oscar-díjas Saul fia filmek látványtervei. Fotók és dokumentumok idézik meg a pálya személyes emlékeit, Rajk politikai és művészi tevékenységének fordulópontjait; az olvasást a történeti hátteret összefoglaló jegyzetanyag és annotált névmutató segíti.

Az 1979-ben megjelent könyv hangsúlyos eleme a változás és annak természetrajza. A kötet átmenet a pályakezdő Héj és a későbbi nagy művek között. Kitágul a költői világ, megjelennek benne az indián mitológia elemei, a hopi kultúra motívumrendszere és az amerikai utazások emlékei. Mintha a hang is változna - a tárgyias leírások mellett felerősödik a személyes jelenlét szólama. Haikuk és prózaversek. Georg Trakl Budapesten, a szajlai költő pedig az Erie-csatornánál. Oravecz Imre 1943-ban született Szajlán. „Mi az út? Az áhított cél elérésének eszköze, vagy esetleg maga a cél? Úgy tetszik, hogy az utóbbi. Nem visz sehonnan sehova, így nem jutunk rajta sehonnan sehova. Ennek a megállapításnak természetesen semmi köze a lét úgynevezett hiábavalóságának filozófiájához, amellyel tételessé korcsosult gondolkodásunk netán menten meggyanúsít bennünket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy nem csüggeszt el, hanem ellenkezőleg, fölvidít és megnyugtat. Igen, fölvidít és megnyugtat. Hiszen ha az út maga a cél, akkor egész életünket a cél közelében, hogy ne mondjam: a célban éljük le, és nem teszünk egyebet, mint hogy minden erőnket, figyelmünket, szeretetünket és tiszteletünket a lét törvényeinek fölismerésére, illetőleg a törvényekkel összhangban való cselekvésre összpontosítjuk. Éppen ezért, és nem egyébért, nem közömbös számunkra, milyen úton járunk: jón-e, rosszon-e. De melyik a jó út? A széles? A keskeny? A sima? A rögös? Az, amelyiken jól, a szó szakrális értelmében jól érezzük magunkat. Don Juannak, Carlos Castaneda yaqui indián tanítómesterének szavával élve az, amelyiknek szíve van. Utólag persze könnyű okosnak lenni. A dolog tudniillik korántsem ilyen egyszerű. Már csak azért sem az, mert a régi út föladásának és az új út megtalálásának (miként e könyvben is) megvan a maga útja, amelyen szintén jól kell éreznünk magunkat." Oravecz Imre

Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, egy izgalmas viszonyokból szőtt, nagyszabású rokonság. De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán vagyunk, az ő történetük - a családtagok roppant vagyona folytán - egyszeri és különleges lesz, huszadik századi történelmünk egyik közismert esetévé válik. Ezt a históriát híven próbálja követni a Hajó a ködben - műfajára nézve viszont hamisítatlan Závada-regény: Hőseinek közvetlen közeléből tudósít, megszólaltatja őket a túlélésért folytatott vagy éppen szerelmi természetű küzdelmeikben, megalkuvás, árulás vagy heroikus helytállás közben. S miközben a viták a rokonság közös sorsa körül forognak, annak is tanúi lehetünk, ki miért és hogyan dönt a maga üzleti- és szívügyeiben, távozás és maradás dolgában - vagy akár végső élet-halál-kérdésekben.

A világhírű amerikai írónő regénye végre magyarul is olvasható. Marilynne Robinson minden könyve, így az Itthon is, arra a kérdésre keresi a választ, hogy megváltozhat-e az ember. Egy Gilead nevű közép-nyugati kisvárosban él a Boughton család. Az idős apa, a visszavonult tiszteletes ápolására érkezik haza Glory, az ő elbeszéléséből ismerhetjük meg a hétköznapi, mégis titkokkal és elhallgatásokkal teli viszonyokat, különös tekintettel a család fekete bárányára, Glory testvérére, Jackre. Vajon megérthetik-e egymást a családtagok, vajon vissza lehet-e térni a gyerekkor tájaira, vajon kézbe tudják-e venni sorsukat? Az Itthon című regény megjelenésével - a Gilead és a Lila című regényekkel együtt - magyarul is teljessé válik a nagy amerikai regényíró trilógiája, melynek darabjai önállóan is olvashatók.

Orbán Ottó két regényes utazása olvasható ebben a könyvben. Az Ablak a Földre egy indiai utazás három hetének krónikája, amely először 1972-ben jelent meg, kibővítve 1989-ben. A Meztelen tenger a Szovjetunióban töltött tizenkét nap 1962-ben keletkezett útirajza, amely 2006-ban jelent meg először a Holmiban. Orbán Ottó összegyűjtött prózai írásainak első kötetében különös fénytörésben mutatják meg egymást ezek az útirajzok. A szerző útitársa a világra való kíváncsiság, az ismeretlen felé forduló nyitottság. A természeti és a teremtett világban valóban utazások kérdése: mi az, ami tőlünk különböző, hogyan ismerhetnénk meg jobban önmagunkat. A felejthetetlen párbeszédek, emlékezetes jelenetek nemcsak idegen országok, de mára megváltozott korok krónikájává is váltak.

„Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen szörnyű lenne, ha az én gyerekemmel történne. A félelemről és szorongásról lehet beszélni másokkal, mert azokat mindenki elismeri. Azok a szülők, akik az ilyen híreket olvasva visszafojtják a lélegzetüket, mert tudják, hogy a lövöldöző akár az ő gyerekük is lehetne, egyedül maradnak a rettegésükkel." Egy huszonhét éves finn férfi, Aslak Anttila tüzet nyit a járókelőkre Helsinki belvárosának egyik háztetőjéről. Nem magányos merénylő, egy zöld terroristacsoport tagja, akik úgy akarnak megakadályozni egy környezeti katasztrófát, hogy minél több felelőst, vagyis véletlenszerűen kiválasztott gyalogost ölnek meg. Az Elfogy az idő három különböző nézőpontból mutatja be a merénylőt: megismerjük Aslak indítékait, megtudjuk, mit él át egy anya, akinek a fiából gyilkos lesz, és az idősebb testvér, aki Szomália fővárosából követi végig az eseményeket. Hirvonen regénye olyan, mindannyiunk számára fontos témákat emel irodalmi keretek közé, mint a környezetvédelem, a klímaváltozás, az internetes zaklatás vagy épp a segélyszervezetek munkája során felmerülő erkölcsi dilemmák, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy képes-e megmenteni egy fiút az anyai szeretet, mielőtt túl késő lenne.

A magyar ősökkel rendelkező, magyarul is beszélő francia irodalmár Clara Royer több ülésben készített életrajzi interjút Kertész Imrével 2013 és 2015 között, emellett pedig betekintést nyert a Nobel-díjas író évtizedekkel korábbi naplójegyzeteibe is, amelyek szerzőjük szándéka szerint a Berlini Művészeti Akadémián találhatók. Az eredetileg franciául megjelent életrajzi esszé gerincét ezek a zömmel kiadatlan források alkotják. Royer folyamatosan fürkészi az életmű és a korszak összefüggéseit, közben pedig feltárja Kertész Imre korabeli kapcsolati hálóját és olvasmányai révén szellemi hátországát is. A könyv olvasmányos és informatív esszé, a titkokban gazdag életmű érzékeny olvasata. Szöveg-közelből rajzolódik ki a pályakezdő író fiatalkori portréja, rálátunk a nagy regények keletkezési folyamataira és meghalljuk az idős Kertész jellegzetes fanyar-ironikus hangját is.

A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely Hafjordban is kísérti. Knausgard tanítóként helyezkedik el a falu iskolájában, és saját lakásba költözik, ahol végre van tere és ideje írni, ám két dolog állandóan eltereli a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők. A Harcom sorozat negyedik része közelkép a kamaszkor vágyairól és szenvedéseiről, szégyenről, megaláztatásról és kontrollálhatatlan érzelmekről. Karl Ove Knausgard 1968-ban született Oslóban. Első regénye, amely harmincéves korában jelent meg, elnyerte a norvég kritikusok díját. Hatkötetes önéletrajzi regényfolyama - eredeti címe: Min Kamp (Harcom) - 2009-2011 között jelent meg. Patat Bence 2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél. Többek között Lars Saabye Christensen, Jón Kalman Stefánsson, Maja Lunde és Jussi Valtonen fordítója.

Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti is. Egykor tehetséges matematikusként önként döntött úgy, hogy könyvtáros nővérével vidékre költözik, és a helyi középiskolában kezd tanítani. A csodabogárként elkönyvelt férfi nővére és munkája elvesztése után felszámolja korábbi életét, és egy város széli viskóba húzódik, hogy befejezze emberkísérletét - saját magán. A regény másik szála egy negyven felé közeledő házaspár krízistörténete. A tördelőként dolgozó Ágnes és férje, az akaratos ügyvéd, Zoltán házassága boldogtalan. Nem értenek szót egymással. Két tökéletesen ellentétes alkat, mégis elszakíthatatlanul összetartoznak. A nő gyerekükkel a férfi apjához költözik a város melletti tanyára. Kiefer itt találkozik Zoltánnal és Ágnessel, a találkozások pedig őt is megváltoztatják. Schein Gábor sűrű szövésű, több szálon futó regénye arra a kérdésre keresi a választ, mit kezdhet az ember az életével; mi választ el és mi köthet össze embereket, akik szomszédai egymásnak, ugyanakkor idegenek a saját létezésükben.

A Gyűrűk Ura előtti időkről szóló regék közül Túrinnak és a húgának, Nienornak a tragédiája olvasható ebben a könyvben. A történet első verzióit J. R. R. Tolkien az első világháború végén és az azt követő években írta, majd A Gyűrűk Ura befejezése után ismét átdolgozta: a Középföldéről szóló későbbi munkáinak központi darabja lett, de sosem fejezte be. Fia, Christopher Tolkien öntötte végső formába. J. R. R. Tolkien (1892-1973) angol író, filológus; legismertebb művei A Gyűrűk Ura és A hobbit, valamint a Középfölde-mitológiával kapcsolatos egyéb írásai.

A maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Szijj Ferenc versei azokból a mondatokból és belső monológokból állnak, amiket olyan nehéz elmondanunk másoknak, de egyfolytában mormolunk magunkban. Mondatok, amiken fennakadunk, amik nem eresztenek, amik felemelnek. Amik mégiscsak képesek összekötni minket másokkal. Az Igazi nevek ugyanakkor egy szellemi közösség könyve is: valós alkotókhoz, képzőművészekhez, költőkhöz, azok alkotásaihoz kapcsolódó szövegek együttese. A rejtőzködő, finom humorú versek ironikus alapállását sejteti épp ezért a cím: a kételyt és a reményt, hogy az igazi nevek kimondásával a világ megnevezhető.

Csabai László pár éve sikeresen honosította meg irodalmunkban a "duovella", vagyis a páros novella műfaját. Azóta továbblépett: új kötete hármas történeteket, "triovellákat" tartalmaz. A triovellák részei úgy kapcsolódnak egymáshoz, ahogy a kirakós darabjai. Legtöbbször az elsőben elkezdett történet folytatódik, és a főhős új s még újabb történelmi korban vagy helyzetben találja magát. Előfordul, hogy valamilyen közös motívum kapcsolja össze a résznovellákat, esetleg ugyanazt a történést látjuk három eltérő szemszögből, a la A vihar kapujában. Az első pillantásra egyszerű életeknek így soha nem látott mélységei tárulnak fel, miközben az olvasót rendre meglepetések érik. S bár a nemritkán humoros történetek alapvetően a realizmus jegyében fogantak, olykor felvillan bennük egy kis fantasztikum is.

„Szlovákia nekem nem hazám, Késmárk sem a hazám, nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?" Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén. Német nemzetisége miatt előbb a partizánok elől kell menekülnie, azután édesanyjával, várandós nővérével és sorstársaival elűzik, táborba zárják, majd a romokban heverő Bajorországba deportálják, mert az új Csehszlovákia kizárólag a cseheké és a szlovákoké. Apja börtönben, sógora valahol hadifogságban, ő támasz nélkül sínylődik volt zsidó koncentrációs táborokban, küzd éhezéssel, betegséggel, lesz tanúja a bosszú vezérelte vérengzésnek. Kiszolgáltatottan, hazátlanul éli meg a béke első éveit, mégis derekasan helytáll, pedig olyan csapások érik, amelyekből egy is sok lenne egy átlagos életben. Közben humora és életkedve sem hagyja cserben: sorsa útmutató lehet mindannyiunk számára.