Magvető Kiadó strana 38 z 97

Csáth Géza teljes, ma ismert levelezése mintegy 1500 darabra rúg. Kiadásunk ezekből válogat, Csáth leveleit kiegészítve a hozzá írottakkal. Megismerhetjük családtagjaihoz fűződő viszonyát, irodalmi és művészeti kapcsolati hálóját, kibontakoznak művészekkel és orvosokkal szőtt barátságai - Kosztolányi Dezsőtől Weiner Leóig, sőt Pucciniig számos jelentős művésszel levelezett, Ady a Csorba-tóhoz invitálja, Vészi Margit baráti hangú levélben mond véleményt a novelláiról, Csáth Karinthyné halálának okairól érdeklődik orvosi szaknyelven Kosztolányitól... A leveleket olvasva feltárul a XX. századelő - Szabadka, Budapest, tátrai és erdélyi fürdővároskák - sokszínű világa, ahol a levelezőpartnerek is legalább annyi érdekes ablakot nyitnak meg a saját életükre, mint Csáth a maga tragikus történetére. A Smaragd asztal (ez Csáth soha meg nem valósult lapjának a címe) fontos adalékokkal szolgál nemcsak Csáth, de például Kosztolányi műveinek keletkezéstörténetéhez is. A válogatás, a jegyzetek és az annotált névmutató Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály munkája.

Hazai Attila kultikus regénye 1997-ben jelent meg először. A regény főszereplője, az Amerikából hazatelepült Feri, aki drogokkal próbálja egyhangú hétköznapjait színesíteni, beleszeret Krisztinába. Ő pedig segíteni szeretne a fiúnak. Feri a speed hatása alatt fejből mondja el készülő regényének történetét, érzékeltetve nem csupán neki, hanem nekünk, olvasóknak is, hogy milyen az igazi alak- és elbeszélésteremtő írói nyelv. A cím és a könyv vállalása egyaránt Bret Easton Ellis hírhedt regényét (Amerikai psycho) idézi meg. A Budapesti skizo ironikus tükörjáték a korabeli underground Budapestjének valóságával és a valóság ábrázolhatóságával; emellett olvasható a szerző rejtőzködő-vallomásos ars poeticájaként is. Akkor a könyv radikális újszerűségével, zavarbaejtő gesztusaival, játékos és komoly kísérletezésével hívta fel magára a figyelmet. Több mint húsz évvel később is elevenen lüktet a regény; él a nyelve, és élnek a figurák. Mintha az éjszakák sohase érnének véget.  A Magvető Kiadó 2015-ben kezdte kiadni a tragikusan fiatalon elhunyt Hazai Attila életművét. A posztumusz novelláskötet, A maximalista és az emblematikus Feri: Cukor Kékség című regény után a Budapesti skizo az életműkiadás harmadik darabja.

A Magvető Kiadó nagy hagyományú antológiája idén is az előző év legjobb verseiből nyújt válogatást.

„Nemrég egy alföldi kisvárosba hívtak író-olvasó találkozóra. Összejöttek vagy negyvenen, felolvastam néhány rövid írást, és beszélgettünk jó két órát. Két idős hölgy ült épp velem szemben, mind a ketten szigorúan néztek. Egyikük azt mondta: - Humorosat írjon! Azt szeretjük, a humorosat! Maga tud humorosat írni, azt írjon nekünk! Kérésüket komolyan vettem." Spiró György 

Karig Sára nevét sokan ismerik a Népek Meséi sorozatból, Bulgakov-fordításaiból, és talán még az 1947-es választásokkal kapcsolatos szerepéről is hallottak jó néhányan. 1988-89-ben elmesélte fordulatos élettörténetét Bakonyi Évának. Az interjú, s vele az interjúalany most új életre kel: megtudjuk, hogy a bajai úrilányból hogyan lett szociáldemokrata, Radnótiék és a Szent-Györgyi család barátja; hadifoglyok, bujkáló zsidók, árva gyerekek megmentője, utóbb a Világ Igaza; a kék cédulás választások leleplezője, majd hat évig vorkutai fogoly, hazajövetele után pedig évtizedekig az Európa Könyvkiadó szerkesztője, neves műfordító, akinek köszönhetően számos orosz, bolgár és ukrán irodalmi mű szólalt meg magyarul. A szöveget jegyzetekkel, annotált névmutatóval és fényképekkel adjuk közre.

Orbán Ottó a szó klasszikus értelmében költő volt, akinek költői működése elválaszthatatlan esszéírói munkásságától. Három esszékötete ma is izgalmas lenyomata a XX. századi magyar irodalom gondolkodástörténetének. A szerző összegyűjtött prózai munkáinak második köteteként most először kerül egymás mellé a Honnan jön a költő? (1980), a Cédula a romokon (1994) és a Boreász sörénye (2001), melyekből egy páratlanul eleven alkotói portré rajzolódik ki. A műhelytitkok és a személyes élettörténetek egy a költészetet a legszemélyesebb kérdések megválaszolására tett kísérlet részeiként bontakoznak ki az olvasó előtt.

A legfontosabb esszék és cikkek új kiadásban. Pilinszky János életműkiadásának ebben a kötetében a költő esszéit és újságcikkeit olvashatjuk. A több évtizedet átfogó, válogatott írásokból megismerhetjük az evangéliumi esztétika alapjait és fontosabb motívumait, és azt, hogy mely művek és alkotók, kérdések és jelenségek foglalkoztatták intenzíven és visszatérően Pilinszkyt. Saját sorozatának címével a lírikus naplójában vallomások és meditációk, könyv-, színházi és filmkritikák, útirajzok és visszaemlékezések váltakoznak. Pilinszky mintha hozzánk beszélne. Ahogy egyik szövegében írja: „Elalvás előtt, hajnalban fölriadva, vagy akár egy kávéházi asztalra könyökölve rendszeresen azon kapom magamat, hogy beszélgetek. De kivel? Könnyű lenne azt felelnem, hogy saját magammal. De ez nem olyan biztos. Valaki kérdez, és valaki felel." A könyv néhány, eddig kötetben meg nem jelent írást is tartalmaz.

Gondolin, a rejtett város titkát hosszan őrzik annak lakói, ám Morgoth végül alattomban kikémlelteti az odavezető utat, és hatalmas seregével elpusztítja a várost. De vajon ki menekül meg végül, és hol kezdenek új életet a túlélők? A Gondolin bukása megjelenése friss világszenzáció, magyarul most lát először napvilágot Gálvölgyi Judit fordításában. A kötetet Alan Lee csodálatos festményei illusztrálják. J. R. R. Tolkien (1892-1973) angol író, filológus; legismertebb művei A Gyűrűk Ura és A hobbit, valamint a Középfölde-mitológiával kapcsolatos egyéb írásai. 

Werner Sándor egykori honvédtiszt meggazdagodni indul az Újvilágba az első világháború kitörése előtt. Fiát is magával vinné, de a kivándorlóhajóra végül csak az apa száll fel. Lukácsot a sors meg a kalandvágy Afrikába sodorja. 1919-ben találkoznak újra, kifosztva, csalódottan, bujkálva a román hadsereg által megszállt Kolozsváron. Az apa: mert katona volt, a legendás Székely Hadosztály tisztje, és titkos küldetése van. A fiú: mert ellógta a háborút, és még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Milyen volt az a világ, ahonnan elindultak, és milyen az, ahova megérkeznek? Mi történt a nőkkel, amíg a férfiak hadakoztak vagy bolyongtak éppen? És miért nem száll le talapzatáról a legnagyobb magyar király ércszobra, hogy beleszóljon a történelem menetébe, ha már az emberek tehetetlenek, vagy csak elrontani tudnak mindent? Vida Gábor fordulatokban gazdag regénye nagy sikerű önéletrajzi könyvéhez (Egy dadogás története) hasonlóan Erdély elhallgatott-elfelejtett történelmét térképezi fel a Trianont megelőző és követő években.

Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a kapitalizmus kritikájaként lett ismertté - mely szerint minden megvásárolható -, mára a megkérdőjelezett humanista szólamok, az emberi kiszolgáltatottság és a tömegpszichózis drámájává vált.

Kovács András Ferenc hatvanadik születésnapjára maga válogatott verseket eddigi életművéből, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének, ars poeticájának is, amelyben a rögtönzések, a variációk, az átiratok hol a vígságos játszadozás, hol a kesernyés melankólia regiszterében szólalnak meg, az eufória és az elégia egyensúlyában.

„Az elképedés a legjobb védekezés, amit a lélek hadrendbe állíthat, amikor egy esemény túl nagy fájdalommal fenyeget." Amikor Catherine Millet a férje íróasztalán rábukkan egy aktfotókat tartalmazó borítékra, és egy naplófüzetre, ráébred, hogy a férfi titkos viszonyt tart fenn más nőkkel. Millet-nek egy addig ismeretlen szörnyeteggel kell megküzdenie: a féltékenységgel, amely nemcsak lelki, de testi tünetekben is megmutatkozik. A Catherine M. szexuális élete folytatásában a tőle megszokott kíméletlen őszinteséggel vall „a nagy válságról", arról a csaknem három évig tartó, pánikrohamokkal teli, álmatlan, dühös időszakról, amelynek során pontosan tisztában volt vele, hogy nincs joga féltékenynek lenni, mégsem tudott tenni ellene. Catherine Millet művészettörténész, a modern képzőművészettel foglalkozó Art Press folyóirat főszerkesztője, a geometrikus absztrakció szakértője. Tótfalusi Ágnes többek között Michel Houellebecq, Anna Gavalda és Jonathan Little műveinek fordítója, a Műfordítók Egyesületének tagja.

Szabad-e a fiúknak sírniuk, szabad-e a fiúknak kiabálniuk? Purosz Leonidasz verseskönyve azt a sokféle társadalmi és lélektani körülményt vizsgálja, amelyek között ma egy fiatal felnőtt férfivá kénytelen válni. Miféle játszmák, miféle versengések közepette kell erősnek mutatkoznia, mikor lehet sebezhető? Meddig lehet próbálgatni a hangot, a lehetőségeket, ha a kamaszkor kibúvói már bezárulnak? Purosz Leonidasz versei bátrak, meglepőek és érzékenyek, mint a veszekedés közben elhangzó tapintatlan igazságok.

Az 1979-ben megjelent könyv hangsúlyos eleme a változás és annak természetrajza. A kötet átmenet a pályakezdő Héj és a későbbi nagy művek között. Kitágul a költői világ, megjelennek benne az indián mitológia elemei, a hopi kultúra motívumrendszere és az amerikai utazások emlékei. Mintha a hang is változna - a tárgyias leírások mellett felerősödik a személyes jelenlét szólama. Haikuk és prózaversek. Georg Trakl Budapesten, a szajlai költő pedig az Erie-csatornánál. Oravecz Imre 1943-ban született Szajlán. „Mi az út? Az áhított cél elérésének eszköze, vagy esetleg maga a cél? Úgy tetszik, hogy az utóbbi. Nem visz sehonnan sehova, így nem jutunk rajta sehonnan sehova. Ennek a megállapításnak természetesen semmi köze a lét úgynevezett hiábavalóságának filozófiájához, amellyel tételessé korcsosult gondolkodásunk netán menten meggyanúsít bennünket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy nem csüggeszt el, hanem ellenkezőleg, fölvidít és megnyugtat. Igen, fölvidít és megnyugtat. Hiszen ha az út maga a cél, akkor egész életünket a cél közelében, hogy ne mondjam: a célban éljük le, és nem teszünk egyebet, mint hogy minden erőnket, figyelmünket, szeretetünket és tiszteletünket a lét törvényeinek fölismerésére, illetőleg a törvényekkel összhangban való cselekvésre összpontosítjuk. Éppen ezért, és nem egyébért, nem közömbös számunkra, milyen úton járunk: jón-e, rosszon-e. De melyik a jó út? A széles? A keskeny? A sima? A rögös? Az, amelyiken jól, a szó szakrális értelmében jól érezzük magunkat. Don Juannak, Carlos Castaneda yaqui indián tanítómesterének szavával élve az, amelyiknek szíve van. Utólag persze könnyű okosnak lenni. A dolog tudniillik korántsem ilyen egyszerű. Már csak azért sem az, mert a régi út föladásának és az új út megtalálásának (miként e könyvben is) megvan a maga útja, amelyen szintén jól kell éreznünk magunkat." Oravecz Imre

Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, egy izgalmas viszonyokból szőtt, nagyszabású rokonság. De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán vagyunk, az ő történetük - a családtagok roppant vagyona folytán - egyszeri és különleges lesz, huszadik századi történelmünk egyik közismert esetévé válik. Ezt a históriát híven próbálja követni a Hajó a ködben - műfajára nézve viszont hamisítatlan Závada-regény: Hőseinek közvetlen közeléből tudósít, megszólaltatja őket a túlélésért folytatott vagy éppen szerelmi természetű küzdelmeikben, megalkuvás, árulás vagy heroikus helytállás közben. S miközben a viták a rokonság közös sorsa körül forognak, annak is tanúi lehetünk, ki miért és hogyan dönt a maga üzleti- és szívügyeiben, távozás és maradás dolgában - vagy akár végső élet-halál-kérdésekben.

Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya tárul elénk a második világháború utáni magyar történelem prizmáján keresztül. A kivégzett kommunista politikus fia neve elvesztése, az árvaház, az 56-os forradalom, majd a romániai száműzetés időszaka után fiatalon a rendszerkritikus művészeti formák iránt érdeklődő építész lesz. A 70-es években csatlakozik a formálódó demokratikus ellenzékhez; a hazai szamizdat egyik megteremtője, az SZDSZ politikusa, majd parlamenti képviselője, mindeközben pályáját sosem feladó, alkotó építész és látványtervező, akinek olyan munkák kötődnek a nevéhez, mint a budapesti Lehel Csarnok épülete, vagy a Megáll az idő, A londoni férfi és az Oscar-díjas Saul fia filmek látványtervei. Fotók és dokumentumok idézik meg a pálya személyes emlékeit, Rajk politikai és művészi tevékenységének fordulópontjait; az olvasást a történeti hátteret összefoglaló jegyzetanyag és annotált névmutató segíti.