Magvető Kiadó strana 41 z 97

Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi, akinek a bőrébe Lispector bújik. Ellenállhatatlan rafinériával, lenyűgöző váltásokkal bontakozik ki egy banális történet. Egy regény, amiben minden mondat másfelé kanyarodik, mint ahogy várnánk. A csillag órája minden szabályt áthág, minden várakozást kicselez. A 20. századi világirodalom titokzatos csúcsteljesítménye végre magyarul is olvasható. Clarice Lispector brazil író. 1920-ban született Ukrajnában. A pogromok miatt a zsidó család 1922-ben Brazíliába, Recife városába, később Rio de Janeiróba költözött: Lispector itt jogot tanult. Diplomatafeleségként a világ számos helyén élt, válását követően, 1959-től visszatért Rióba. Itt halt meg 1977-ben. Novelláit és regényeit világszerte újra és újra felfedezik. Bense Mónika 1972-ben született Budapesten. Többek között José Luís Peixoto, Rui Cardoso Martins, Afonso Cruz műveinek fordítója.

Kovács András Ferenc hatvanadik születésnapjára maga válogatott verseket eddigi életművéből, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének, ars poeticájának is, amelyben a rögtönzések, a variációk, az átiratok hol a vígságos játszadozás, hol a kesernyés melankólia regiszterében szólalnak meg, az eufória és az elégia egyensúlyában.

J. R. R. Tolkien gyermekei nem csupán az ajándékok miatt várták Karácsony apót: ők ugyanis minden évben képekkel illusztrált levelet is kaptak tőle! Mesélt nekik a házáról, a barátairól és arról, mi történik az Északi-sarkon. Az első levél 1920-ban érkezett, és jöttek húsz éven át, minden egyes karácsonykor. A havas borítékot - amelyen persze északi-sarki postabélyegző díszelgett - néha a házban találták meg a Karácsony apó látogatása utáni reggelen, máskor a postás hozta. Ebben a könyvben bemutatjuk Karácsony apó reszketeg kézírását, és szinte valamennyi képet, amelyeket a levelekhez mellékelt, csakúgy, mint az ábécét, amelyet Jegesmedve szerkesztett a barlangokban látott koboldrajzok alapján, amikor eltévedt; és az a levél sem marad ki, amelyet ezzel a különleges írással küldött a gyerekeknek. J. R. R. Tolkien gyermekei nem csupán az ajándékok miatt várták Karácsony apót: ők ugyanis minden évben képekkel illusztrált levelet is kaptak tőle! Mesélt nekik a házáról, a barátairól és arról, mi történik az Északi-sarkon. Az első levél 1920-ban érkezett, és jöttek húsz éven át, minden egyes karácsonykor. A havas borítékot - amelyen persze északi-sarki postabélyegző díszelgett - néha a házban találták meg a Karácsony apó látogatása utáni reggelen, máskor a postás hozta. Ebben a könyvben bemutatjuk Karácsony apó reszketeg kézírását, és szinte valamennyi képet, amelyeket a levelekhez mellékelt, csakúgy, mint az ábécét, amelyet Jegesmedve szerkesztett a barlangokban látott koboldrajzok alapján, amikor eltévedt; és az a levél sem marad ki, amelyet ezzel a különleges írással küldött a gyerekeknek.

Gion Nándor négy regényben vezeti végig az olvasót szülővárosa történetén. A Rózsaméz az első világháború végétől követi a városkává fejlődő falu lakóinak sorsát. Rojtos Gallai István a háború után családot alapít, barátja, Török Ádám továbbra is kétes ügyekbe keveredve hol ki-, hol visszakerül a börtönbe. Mindenki küszködik, s közben Rojtos Gallai citeraszóval és a rózsaméz meséjével teszi élhetőbbé a háború felé sodródó világot. Meseszerű írásmódja miatt Giont gyakran emlegetik a magyar García Márquezként. Gion Nándor (1941-2002) író, újságíró, forgatókönyvíró, 1993-tól haláláig Magyarországon élt.

A Balladáskönyv egy ízig-vérig mai verseskötet, amely megmutatja, milyen teremtő és ugyanakkor romboló erővel bír a hagyomány és az emlékezet. Pál Sándor Attila versei az Arany János-i és a népballadákat szólaltatják meg ma is érvényes hangon. A balladák nemcsak közös történetek elmesélésére alkalmasak, de lehetőséget adnak arra is, hogy a lassan eltűnő falusi, paraszti kultúrára vessenek megértő pillantást.

Bodor Ádám talán nem is regényeket és novellákat ír, hanem történeteket, amelyek időnként, mint a sebes patakok, széles medrű folyóvá állnak össze, máskor pedig a deltatorkolathoz hasonlóan apróbb szigetek, mederrészek, rejtélyes alakzatok alakulnak ki a folyam körül. A Sehol hét elbeszélése, abszurd balladája ilyen delta-történetek füzére. Újabb variációk végnapokra. Hol van ez a Sehol? Valahol a közvetett közelünkben, a vaktérképek szélén, kollektív tudattalanunk mélyén. A Dvug folyó mocsaras partján, a pitvarszki réten, a Hlinka-tetőn, a maglaviti fegyházban vagy éppen a földrajzi valóságban is létező máramarosi Leordinán. Merthogy a többi hely is létezik: megismerjük természeti sajátosságaikat, legerősebb törvényeiket. Temetések és találkozások, árulások és menekülések, háromszögek és mindenféle bonyodalmak. Atombomba az éjszakában. Bodor Ádámnak a kései Beckettet idéző elbeszélései csavarokban és fordulatokban gazdag történetek, elképesztő nyitásokkal és a legváratlanabb végjátékokkal a véletlenek erejéről. Bodor Ádám 1936-ban született Kolozsváron. „Higgadtan visszatekintve, valahányszor a történet szálait követve fölrémlenek a homályos kezdetek, a következtetés mindig ugyanaz: ez a máskor általában eseménytelen hétfői nap volt az, amikor valaminek másképp kellett volna történnie. Ahhoz, hogy az események ne itt tartsanak. Ahol most éppen tartanak."

G. István László a középnemzedék egyik legjelentősebb költője. Földabrosz című verseskötete egyszerre gondolati és érzéki líra: az érett férfikor állapotáról tudósít, amikor a döntéseknek súlya, a visszaemlékezéseknek távlata lesz. Mégsem szubjektív ez a költészet: a versek álomszerű látomásai a közös tudattalan partjainak határát, az álmok tapasztalatának határtalanságát keresik. Egy igazi életigenlő kötet arról, hogy a szó segítségével hogyan emelkedhetünk felül a nehéz helyzeteken.

Zsákos Bilbó és barátai varázslatos utazása most új életre kel: Jemima Catlin színpompás illusztrációi a kisebbek számára is lebilincselően érdekessé teszik az amúgy is izgalmas történetet, a nagyobbak és a felnőttek pedig szintén szeretni fogják ezt a finom ízléssel és sziporkázó humorral megfestett világot, amely csodálatosan kiemeli J. R. R. Tolkien regényének legszebb és legemlékezetesebb részleteit. J. R. R. Tolkien (1892-1973) angol író, filológus; legismertebb művei A Gyűrűk Ura és A hobbit, valamint a Középfölde-mitológiával kapcsolatos egyéb írásai. Jemima Catlin (1986) az angliai Dorchesterben él, grafikus, illusztrátor. A hobbit illusztrációinak elkészítésére az író fia, Christopher Tolkien kérte fel 2010-ben.

A szilmarilok "azóidőkről, a világ első koráról szól. A Gyűrűk Ura elmesélte a harmadkor végének nagy eseményeit; ám A szilmarilok történetei sokkal régebbi korokból származó legendák, amikor Morgoth, az első Sötét Úr még Középföldén lakozott, s a nemes-tündék háborút indítottak ellene, hogy visszaszerezzék a szilmarilokat." A mű első szövegváltozatait Tolkien még az első világháború idején írta, és élete végéig folyamatosan bővítette.

"Íme, útmutató a világ gonoszainak: hogyan lehet tönkretenni egy ember életét? A válasz: adj neki oda egyszerre mindent, amiért küzdhet." Két Nobel-díjas tudós bejelenti egy párizsi luxusszálloda lakóinak, hogy a következő napokban egy kísérletben fognak részt venni. A történetet egy huszonéves fiú meséli el, aki nem olyan rég még Magyarország leggazdagabb embere volt. Most azonban nincstelenül fut a rendőrség elől. Épp abban a hotelben keres menedéket, ahol a furcsa emberkísérlet zajlik. A Vak majom, Fehér Boldizsár első regénye, letehetetlen olvasmány. Humoros kalandregény a felelősségvállalásról és az ember helyéről a világban.

Börönd Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Mi a megoldás? Mán-Várhegyi Réka a Boldogtalanság az Auróra-telepen (2014) után ezúttal is nagy ívű tablót rajzolt. Párhuzamos vagy éppen egymást keresztező életek. Nézőpontok, amelyekből bárki látszódhat nevetségesnek vagy esendőnek. Érzékeny pillanatfelvételek sorozata, egyúttal súlyosállítás mindannyiunk tegnapjáról.

Petri György verseinek minden eddiginél bővebb gyűjteménye jelenik most meg. A könyv egy egész ciklussal bővült, amelyben több mint hetven, kötetben korábban nem publikált vers és töredék olvasható. A versek szövegét gondozta és az utószót írta Várady Szabolcs, az életmű legjobb ismerője.

Krasznahorkai László új regényének hőse és elbeszélője egy New York-i könyvtáros, bizonyos Hermann Melvill. A vezetéknévről lemaradt e betű nem akadályozza meg a a név vámszedőit, hogy folyton Melville-utódként zaklassák, aki pedig csak megkeseredett - és csak majdnem - névrokona a Moby-Dick írójának. Nem segít a helyzetén az sem, hogy véletlenül ugyanúgy dolgozott korábban vámtisztviselőként, mint a neves előd, és ugyanarra felé is lakik Manhattanben, ahol a regényíró géniusz. Miközben az érthető kényszer alatt egyre többet megtud a nagy Melville-ről és ennek nyomán egyéb, számára korszakalkotó zsenikről, lázas monológjában megosztja velünk gondolatait a metropoliszról, a művészetről és arról is, hogy mit jelent szerinte az igazi könyvtár, ahol a könyvek olvasatlanok, és amely örökre zárva van: "az eszményi könyvtár, mit tudom én, 53 millió könyvvel, az ott van, mint egy kincs, amihez nem nyúlhatna senki, hisz az értékét épp azáltal őrzi, hogy mindig készen áll rá, hogy a saját értékén álljon, más szóval hogy készen álljon, és kész." A regény mottója: "A valóság nem akadály." És valóban nem az: Krasznahorkai szuggesztív óriásmondatai olyanok, mint a Manhattan-sziget sziklájára épült felhőkarcolók: lényük mintha a lehetetlen legyőzésére születtek volna.

Krasznahorkai László még soha nem engedte közel saját személyéhez az olvasót. New Yorkban azonban útja Herman Melville útját keresztezte, s benne olyan alkotóra talált, akinek sorsát csak akkor érthette meg, ha a sajátjáról is nyilatkozik. Felkereste a Moby Dick írójának lakóhelyeit, elkezdte követni mindennapi útvonalait, elmerült életrajzában, hogy végül szembesüljön a drámai ténnyel, Melville mérhetetlen magányával és őrületével. Krasznahorkai László új könyve azokról a véletlenekről és elrendeltetésekről beszél, melyek az embert - ebben az esetben éppen őt - egy létfontosságú döntésig elvezetik. Műve térkép, terek és képek dialógusa, ahol a vallomás radikálisan nyílt szövegét képek ellensúlyozzák, Ornan Rotem intenzív fényképei, amelyek az író New York-i életét és nyomozásának különböző állomásait rögzítik. A Manhattan-terv minden személyes vonatkozása mellett városnapló is. Benne a világ talán legizgalmasabb metropoliszában vagyunk, rejtélyes összefüggések labirintusában, ahonnan a kiutat épp az mutatja meg, akitől a legkevésbé várnánk: a szerző az, maga Krasznahorkai, egy új mű bejelentésével.

"Szilasi László legmegrázóbb művét tartja kezében az olvasó. Viharsarki és szegedi regények, reformkori portréképek megfestése után eddigi legszemélyesebb történetét beszéli el az író. Híres irodalmi példának aktuálisan kézenfekvő volt Karinthy skandináv utazása. Egy nagy, halálos betegség fölötti drámai győzelemről szól tehát ez a regény. Témája a test, amely váratlanul és elementárisan hagyhat cserben bennünket, hogy aztán mégis kivételes ragaszkodást produkáljon. Témája az elveszett tudat, az érzékelhetetlen idő, a gyógyulás lehetetlensége és mégis-csodája. Témája egy család szorongattató széthullása, illetve egy új család fölépülése. Témája a családi múlt, a személyes történelem, szülők és nagyszülők sorsa, a huszadik század traumái, háborúk, békeidők, szegénység és túlélési praktikák; mindezekről kitárulkozva a confessio műfaját is fölhasználva beszélnek a rövidre vágott, visszafogott, feszülten pulzáló sorok. Ízlelgessük a baljósan gyönyörű címet: Luther kutyái. Íme, egy regény, amelyben visszahódították az életet." (Darvasi László)

Amikor kellemes, minden becsvágy nélküli életéből, meghitt föld alatti otthonából Gandalf, a mágus és egy csapat törp elragadja, Bilbó, a hobbit igazi kaland kellős közepébe csöppen: ,,betörési szakértőként" kell segédkeznie a kincs visszaszerzésében, amitől Smaug, a nagy és veszedelmes sárkány fosztotta meg egykor a Hegymély Királyát. Noha egy porcikája sem kívánja a kellemetlen megbízatást, Bilbó maga is lépten-nyomon meglepődik tulajdon ügyességén és leleményességén! A kalandok során már itt felbukkan a titokzatos varázserővel rendelkező gyűrű, amely Tolkien világában később is kiemelt szerepet fog játszani... J. R. R. Tolkien saját gyermekeinek írta ezt a meseregényt, de 1937-es megjelenésekor azonnal óriási sikert aratott. Később megszületett a monumentális folytatás is, és azóta ,,a világ két részre oszlik: azokra, akik már olvasták A hobbitot és A Gyűrűk Urát, és azokra, akik ezután fogják elolvasni őket." (Sunday Times)