Magvető Kiadó strana 15 z 41

Néhány éve Szüts Miklós akvarell naplójegyzeteit látva mondta Esterházy Péter, majd írok hozzájuk gyilkossági történeteket. Nem egészen így lett. A napló ott hevert az írónál, közben megjelent A kardozós változat, A Márk-változat és Az évek iszkolása. Végül egyetlen gyilkosság története született meg, de az mindent überel.

Cs. P. ma otthon marad, nem vonzza a társaság. Rendet rak. Látszólag alapos, a könyvek mögé, a sötét sarkokba is benéz. Mérlegel, számot vet, (el)számol. Elszámolja magát. Maszatol. Szavakkal tisztáz. Megtöri a csendet, elhallgat, folytatja. Kidob ezt-azt. Fecseg, hazudik, halogat. Kényszeresen, újra és újra bemutatkozik, mielőtt megint nekirugaszkodna a félbeszakadt rendrakásnak - mintha nem ismernék már így is éppen elég jól a képzelt lakó- vagy inkább cellatársak: a démonai. Elsőször is a nők, akik elbántak vele. Aztán akikkel ő bánt el valamiképpen. Vagy csak ezután fog. Végül a halottai, közülök is a legfontosabb, akinek alakja átjárja a többiekét is. Bármerre jár az összecsúszott portrék zajában, Cs. P. igazából mindig ugyanoda igyekszik: a saját, napokra tördelt rendje felé. Miközben ez a rend teremti meg őt. Nem mindig a sorok végén lesz vége egy mondatnak, az élet már csak ilyen. Csider István Zoltán költészete, ezt a tapasztalatot viszi színre, ég ha ez sokszor fekete egy-egy árnyalata is. Iróniával keretez. A veszteségek felől, a gyászból tekint az élet lehetőségeire. A Rendrakás páratlanul érzékeny, rendkívüli és rendeb belüli debütálás. Komor ünnep világló kontrasztok játékával. Csider István Zoltán 1980-ban született Mezőtúron. Verset, slamet, újságot és rapet ír. Szövegeit többek között az Élet és Irodalom, a Holmi, a Műút, a Pannonhalmi Szemle és az S*10 közölte. Budapesten él. Ez az első kötete.

Két lányt holtan találnak a faluban valamikor az 1960-as években. A harmadik még él, amikor rábukkannak, de mire odaér az orvos, a sebesült lány eltűnik. Szerelme, a fiatal rendőr évtizedek múlva, Budapesten, egy különös találkozás után jön rá az igazságra. E talányos bűnügyi történetből bomlanak ki egy családregény mozaikjai. A Jelmezbál napjainkig nyúló történetének szereplői unokák, nagymamák, asszonyok - nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Elköltöznek, visszatérnek, szerelem, árulás, alakoskodás, hit és féltékenység van az életükben. Sok elmaradt ölelés, és szerencsére még több olyan, amelyik nem maradt el. Grecsó Krisztián új könyvének fejezetei önmagukban is kiadnak egy-egy képet, mintha mindegyik történet más családtag vagy szomszéd élete lenne. Az utak keresztezik egymást, és végül, bármennyire is összekeveredtek térben és időben a darabkák, összeáll a nagy, drámai egész.

Spiró György otthonos terepe az esszé. Ezekben az írásokban közérthetően, szenvedélyes racionalizmussal és eredeti szempontokkal vizsgál meg közelebbről egy-egy életművet, műalkotást, történelmi jelenséget. Esszéiben mintegy sűrítve benne van életműve megannyi jellemzője és kérdése. Egymás mellett kap helyet a szlavista Spiró, a délszláv, a lengyel és az orosz kultúra ismerője; a drámaíró, aki egyszerre kívülről és beljebbről lát rá a színház és a színészek különleges világára, és a regényíró, hiszen az esszék témái és nézőpontjai sokszor kapcsolódnak regényeihez, azokban árnyalja őket tovább. Az esszé mint panoptikum és kaleidoszkóp: olvashatunk a szláv kultúra fontos szerzőiről és attitűdjeiről, az ókori provinciák és a mindenkori perifériák történelmi és aktuális mozgásairól, saját régiónk zártságáról, Gorkij emberi karakteréről és Spiró legkedvesebb íróiról, életembereiről. A Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a hetvenéves Spiró Györgyöt.

"...ezen a világon még létezik a jó, és érdemes harcolni érte. Erről szól ez a könyv." (Joanna Bator) Joanna Bator, generációjának egyik legizgalmasabb lengyel szerzője korábbi regényeihez hasonlóan ismét a sziléziai Wałbrzych városába kalauzolja olvasóit. Alicja Tabor varsói újságíró nyomában bejárjuk családja fájdalmas történetének összes helyszínét, megismerjük gyermekkora legfontosabb szereplőit. Alicja visszatér szülővárosába, hogy tényfeltáró riportot készítsen a városban rejtélyes módon eltűnt gyerekekről. Régi családi házukban üt tanyát, amelyről kiderül, hogy évtizedekkel korábban németek lakták... Az események sok szálon futnak szerteszét és gubancolódnak újra össze, megkínzott állatok és "macskafalók", önjelölt próféták, különös macskanénék és hibbant csontvadászok bukkannak fel. Alicja a helybéliek elképesztő történeteinek mozaikdarabkáiból a bűnténysorozat mellett lassanként összerakja saját tragikus gyermekkorának mozaikképét is...

A kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyama, a Harcom. Piaci siker: hazájában közel félmillió példányt adtak el belőle, és világtrend: huszonkét nyelvre fordították le eddig. Megjelenése mindenhol beszédtéma és szenzáció lett. A Halál ennek a különleges önéletrajzi sorozatnak az első könyve. Knausgard negyvenévesen kezdte el lenyűgöző munkáját: megírni egy élet történetét egyszerűen és titokzatosan, belátva, hogy életünk küzdelme mindig más életekhez kapcsolódik; vagy éppen az első kötet fő motívumához, a halálhoz. A szerző saját gyermekkorát és apja életét írja meg az apa halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Halál önéletrajz és regény filozófiai kísérlet és irodalmi botrány. Valaki más életéről olvasva saját létezésünk titkaira és tabuira pillantunk rá. A Harcom nem csupán feszegeti a műfaj határait, új területeket fedez fel az irodalom és az olvasók számára. A sorozat további darabjaiban a szerelem, a játék, az élet és az álom témáján keresztül olvashatjuk tovább egy ember lehetséges-lehetetlen életét és harcát. Karl Ove Knausgard 1968-ban született Oslóban. Első regénye, amely harmincéves korában jelent meg, elnyerte a norvég kritikusok díját. Hatkötetes önéletrajzi regényfolyama - eredeti címe Min kamp (harcom) - 2009-2011 között jelent meg. Feleségével, Linda Bostrőm Knausgard költővel és négy gyermekükkel a svédországi Österlendben élnek.