Magvető Kiadó strana 8 z 97

Frank McCourt hatvanhat évesen, nyugdíjas tanárként debütált Angyal a lépcsőn című könyvével, amely azóta valóságos kultkönyv lett. McCourt a világválság sújtotta Brooklynban látja meg a napvilágot, frissen Amerikába emigrált ír szülők gyermekeként, majd az írországi Limerick nyomornegyedeiben nevelkedik. Édesanyjának, Angelának nincs miből ennivalót vennie a gyerekeinek, mivel az apa, Malachy csak nagy ritkán dolgozik, s ha igen, akkor is elissza, amit keres. A léha és megbízhatatlan apa csupán egyvalamit tud nyújtani gyerekeinek: a történetet, a mesét. Franknek az életet jelentik apja meséi Írország megmentőjéről, Cuchulainről, és az Angyalról, aki a kisbabákat hozza az édesanyjának. Talán a történeteknek, a meséknek köszönhető, hogy Frank túléli a viszontagságokat, tűri a nyomort - azért él, hogy visszajusson Amerikába, majd sok-sok év múlva elmondhassa a saját meséjét, humorral és megbocsátón. "Amikor visszapillantok a gyerekkoromra, nem is értem, hogyan éltem túl. Természetesen nyomorúságos gyerekkorom volt - a boldog gyerekkor egy hajítófát sem ér. A szokványos nyomorúságnál persze rosszabb a nyomorúságos ír gyerekkor, de még ennél is sokkal rosszabb a nyomorúságos ír katolikus gyerekkor."

Frank McCourt hatvanhat évesen, nyugdíjas tanárként debütált Angyal a lépcsőn című könyvével, amely azóta valóságos kultkönyv lett. McCourt a világválság sújtotta Brooklynban látja meg a napvilágot, frissen Amerikába emigrált ír szülők gyermekeként, majd az írországi Limerick nyomornegyedeiben nevelkedik. Édesanyjának, Angelának nincs miből ennivalót vennie a gyerekeinek, mivel az apa, Malachy csak nagy ritkán dolgozik, s ha igen, akkor is elissza, amit keres. A léha és megbízhatatlan apa csupán egyvalamit tud nyújtani gyerekeinek: a történetet, a mesét. Franknek az életet jelentik apja meséi Írország megmentőjéről, Cuchulainről, és az Angyalról, aki a kisbabákat hozza az édesanyjának. Talán a történeteknek, a meséknek köszönhető, hogy Frank túléli a viszontagságokat, tűri a nyomort - azért él, hogy visszajusson Amerikába, majd sok-sok év múlva elmondhassa a saját meséjét, humorral és megbocsátón.  "Amikor visszapillantok a gyerekkoromra, nem is értem, hogyan éltem túl. Természetesen nyomorúságos gyerekkorom volt - a boldog gyerekkor egy hajítófát sem ér. A szokványos nyomorúságnál persze rosszabb a nyomorúságos ír gyerekkor, de még ennél is sokkal rosszabb a nyomorúságos ír katolikus gyerekkor."

Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. Abszurd, groteszk, vicces és szívszorító jelenetek során követhetjük végig Lili felnőtt életét, aki csak szeretne végre otthon lenni valahol.

Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. Abszurd, groteszk, vicces és szívszorító jelenetek során követhetjük végig Lili felnőtt életét, aki csak szeretne végre otthon lenni valahol.

Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben - Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként - találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában? Szécsi Noémi az író iránti rajongással, de legendaoszlató tárgyilagossággal, nőtörténeti szempontból írta meg ezt a "Jókai-regényt".

Keömley-Horváth Boglárka Petri György-díjas bemutatkozó könyve a kapunyitási pánik regénye. Főszereplője egy multinál dolgozó harmincas nő, az ő elbeszéléséből ismerjük meg családi viszonyai és babonái-rigolyái mellett ismerkedési kísérleteit is. A neve mindvégig rejtve marad, de ő maga szereti nevén nevezni a dolgokat: a szövegeit azzal a nyers őszinteséggel indítja, mint amikor letettük a telefont vagy kiléptünk a lépcsőházba a vendégségből. Így lesz az apró jelenetekből, mozaikszerűen kibomló regény az Y generáció késleltetett felnövésének, szaggatott életkezdésének a színesen megírt története. Egy, a maga módján boldogulni próbáló família és egy új család születésének kettősportréja, ahol olykor a ki nem mondott szavak lesznek a fontosabbak. Az érintések helyett azok hiánya. Az elbeszélő öniróniája is következetes: felszabadító humorral szemlélteti a fiatal felnőttlét és a kismamaság felemás élethelyzeteit. Bridget Jones a négyes-hatoson. Helyet kér magának a kortárs prózában.

A felbolydult, napról napra változó világhelyzet Sándor Iván regényének színtere. Alakjainak sorsa, története felidézi a sötét múltat és a bizonytalan jövőt is. Ezt játszatja el a Raktár Teátrum Igazgató-Rendezője kis színpadán. Erről ad hírt a másik főszereplő, a Lex-ikon.hu portál Tudósítója. Körülöttük színészek, szerkesztők, levéltárosok, festők, a hatalom emberei és kiszolgálóik, élők, holtak körtánca. Sándor Iván sűrített-tömörített regénypoétikájával minderről képek, álmok, emlékek, ősi relikviák összhangzásában szól.

Patti Smith, a nagy sikerű Kölykök szerzője új memoárjában mesél a munkásosztálybeli Philadelphiában és Dél-Jersey-ben töltött gyerekkoráról, amely tele volt eltűnő szomszédokkal, véget nem érő betegségekkel, és könyvekkel, amelyek megnyitották előtte egy fantáziavilág kapuját. Felidézi kamaszéveit, amikor legnagyobb hősei Arthur Rimbaud és Bob Dylan voltak. Beszél házasságáról ,,élete szerelmével", Fred 'Sonic' Smithszel, akivel két gyerekük született, közös életükről Michiganben és a gyászról férje halála után. Az első lemeze, az 1975-ös Horses megjelenését megelőző időkről, majd a stúdiózásokról, az úton levés élményéről, a művészi szabadságról és a képzelet erejéről, amely segít a hétköznapit csodálatossá, a fájdalmat pedig reménnyé alakítani. Az Angyalok kenyere Patti Smith eddigi legszemélyesebb könyve.   

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem története. A 18. században járunk, a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. A tizenkét éves Sierva Maríát megharapja egy veszett kutya. A kislány gyanússá válik, ezért egy kolostorba küldik ördögűzésre. Itt találkozik Cayetano Delaura atyával, amely találkozás végzetes lesz mindkettejüknek, és feledhetetlen az olvasónak.  

Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó. Mindez kiderül Krasznahorkai László új könyvéből, és emellett más lényeges tudnivalók is a lepkék életéről, haláláról. És az is, hogy miképp dönti el regényünk egyik főhőse már gyerekkorában, hogy egész életében a lepkéket fogja keresni és kutatni. És vajon miért lesz fontos a regény másik főszereplőjének, egy kilétét hamar fölfedő, idős embernek, hogy megismerhesse a lepkék avatott tudósát, és kifaggassa a lepkéken kívül arról is, mi a legfontosabb kérdés az életben? Miképp kerül közel egymáshoz a két főszereplő, és miképp válnak egymás számára nélkülözhetetlenné? Akkor tehát A magyar nemzet biztonsága egy különleges barátság regénye? Az. Egy búcsúzás bejelentéséé? Igen. Az élet eredetének megoldhatatlan csapdájáé? Igen. Lepkék szállnak, és szavak rohamoznak, hogy belehulljanak a jellegzetes Krasznahorkai-mondatok hálójába: a magánszenvedélyek boldogságáról, a brutális külvilág valóságáról, a természeti létezés törvényszerűségeiről; az egyetlen univerzumról, melyben a pillangók, az ember, a kudarc és az, ami felemelhet, egyetlen pontban sűrűsödik össze.

Képes irodalmi városkalauzunkban levelek és más dokumentumok olvashatók-nézegethetők Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni hagyatékából. Az 1930-as években tett három párizsi útjuk lenyomataként Radnóti néhány verse és rövid prózai írásai mellett részletek állnak itt kettejük naplóiból és - újdonságképpen - máig kiadatlan, hallatlanul izgalmas leveleiből. Megtudjuk, hol ebédeltek Radnótiék Párizsban, min csodálkoztak el leginkább a szállodában (,,a takarópaplan alatt nem huzat, hanem egy lepedő van, amit kétoldalt és a végén a matrác alá gyűrnek, és felülről mint egy zsákba kell belefúrni magát az embernek"), és mit szerettek a legjobban a Louvre-ban. A szövegekhez korabeli párizsi fényképeket válogattunk.

Tizenöt évvel ezelőtt jelent meg először a Meseterápia, amely változatlan formában számos kiadást ért megés vált generációk számára alapművé. Boldizsár Ildikó, a Metamorphoses Meseterápia kidolgozója és meghonosítója elérkezettnek látta az időt, hogy a most megjelenő jubileumi kiadást kibővítse azokkal az elemekkel, amelyekre terápiás és tanítási tapasztalatai során tett szert, és bemutassa a meseterápia immár végleges formát öltött, teljes rendszerét. A világ mesekincsén alapuló Metamorphoses Meseterápia a mesék tudatos használatát, az életút mesékkel történő összekapcsolását jelenti. Ennek megértéséhez és gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget a kötet a laikus érdeklődők és a szakemberek számára.  

„A lágerélet hétköznapjai, a kis kegyetlenkedések, egymásra halmozódó kis szenvedések végtelen sora rajzolódik ki ebben az egykorú naplóban. Galló Olga a világháború éveinek egy magyarok által kevéssé ismert pokol-bugyrát is megjárta... az egykori Breslau ostromának napjairól magyar szerző tollából először olvasunk.” (Gárdos Miklós) Galló Olgát, a Népszava tárcaíróját 1944-ben deportálták. Auschwitzból egy ezerfős női transzporttal Hochweilerbe vitték, majd néhány hónap után halálmenetben továbbhajtották. Útközben Breslauban (a mai Wroclawban) külföldi kényszermunkások segítségével elrejtőzött, hogy 1945 februárja és májusa között a szovjet hadsereg által körülzárva élje át és örökítse meg írásban az ostromlott erődváros 84 napos agóniáját. Több mint két évtizeddel később, 1966-ban vette elő ceruzacsonkokkal írt lágernaplóját, amely először rövidítve, átszerkesztve jelent meg magánkiadásban 1978-ban. Kötetünkben az eredeti napló teljes gépiratának szövegét adjuk közre Galló Olga unokája, Fullajtár Andrea ajánlásával, a kiadástörténet néhol krimibe, másutt kabaréba illő évtizedes útját feltáró előszóval, valamint eddig még nem látott fényképekkel és dokumentumokkal. 

Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben - Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként - találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában? Szécsi Noémi az író iránti rajongással, de legendaoszlató tárgyilagossággal, nőtörténeti szempontból írta meg ezt a "Jókai-regényt".

Mindig izgalmas, hányféle dolgot tud jelenteni egy-egy szó.Ali Smith új regénye egy nem is olyan szép új világról szól, ahol mindennap új határokat húznak az emberek közé. Amikor Briar és testvére, Rose háza köré vörös vonalat festenek, anyjuk egy ismerősére bízza őket. Egy üres házban találnak menedékre, és hamarosan magukra maradnak. A testvérek néha kimerészkednek a közeli mezőre, ahol lovak legelnek, és az egyiket megpróbálják megmenteni a biztos pusztulástól.Évekkel később Briar egy hatalmas élelmiszer-feldolgozó üzem felügyelőjeként dolgozik. Egy váratlan találkozás mélyen felkavarja, és felidézi benne, hogyan fogták és hurcolták el. Feltámad benne a remény, hogy a húga talán még mindig életben van, és úgy dönt, a maga eszközeivel fellázad a rendszer ellen.Egy olyan történelmi korban, amikor a nagy techcégek könnyen kategorizálható algoritmusokra és adatokra akarják redukálni az embert, Ali Smith megmutatja, miért fontosabb mindennél az egyén és az egyediség. A Gliff lenyűgöző regény identitásról, lázadásról, elnyomásról, természetpusztításról korunk legnaprakészebb szerzőjétől.ALI SMITH (1962) skót író, drámaíró, újságíró, a kortárs brit irodalom egyik legfontosabb szerzője.A Magvetőnél megjelent köteteiHogy lehetnél mindkettő (2019)Ősz (2020)Tél (2021)Tavasz (2022)Nyár (2023)Társdarab (2024)MESTERHÁZI MÓNIKA József Attila- és Artisjus-díjas műfordító, költő, esszéista. Többek között Lydia Davis és Marilynne Robinson fordítója. A Magyar Műfordítók Egyesületének tagja.

,,A magas irodalom viszonylag későn szánta rá magát, hogy belefoglalja világába a szegénység ábrázolását. Talán Gustave Flaubert volt az első, aki méltó módon foglalkozott vele az Egy jámbor lélekben, őt igyekezett utánozni Gorkij a Gyermekkoromban, aztán a huszadik században Louis-Ferdinand Céline volt az, aki műve centrumába helyezte a szegénység kérdését. Márai egyik mintája és ihletője, Kosztolányi Dezső a maga kíméletlen cselédtörténetével, az Édes Annával.Márai hőse, Áldozó Judit azonban egészen más utat követ, mint Édes Anna." - Szávai János ,,Nincs olyan bölcs, aki meg tudná mondani, miért áll össze férfi meg nő, aztán miért mennek szét." Márai Sándor (Kassa, 1900 - San Diego, 1989): író, költő, újságíró.